Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)

1933-07-23 / 165. (3275.) szám

s r ■ — HIIIIIWI—1| I 2ött, e ihatalmae ellenfél le van terítve. A per drámai részleteit Pribicsevics hozta sok-sok esz­tendővel-ezután nyilvánosságra. De a valamikor királyhü Pribics-evics ekkor már a párisi száműze­tésben él. A mai rendszer »Fehér kéz« uralma A szaloniki perben döntő vereséget szenvedett a Fekete kéz“ és döntő győzelmet aratott a „Fehér ké-z“, a dinasztia védelmére alakult tiszti szervezet. Érsekújvár, julius ihó. A mai vallásellenes anyagias korban a ka­tolikus magyár irók helyzete évről-évre rosszábbodi'k. Ha idejekorán nem tömörül­tek volna egyesületbe, úgy szétszórtan ma­gukra hagyva elvesztek volna azok a nagy irói tehetségek, mélyek egy uj katolikus ma­gyar irodalom reneszánszának megteremté­sére hivatottak. Még 1929-ben Franciscy Lajos nyitrai ka­nonok kezdeményezésére Szent Ágoston név alatt szövetség alakult, melynek az volt a célja, hogy a magyar katolikus sajtóterméke­ket terjessze. Ennek kormányhatósági jóvá­hagyása azonban késett és a kezdeményezők lemondtak minden további lépésről. Az el­múlt évben a magyar katolikus akció nagy lendülettel újból megindult. Kovács Gyula fülöppüspöki lelkész és Potocsnyi József rozsnyói kiadó újságban és nyomtatványokban fölhívást intéztek az ország Íróihoz, amelyben saját érdekükben fölkérték őket, hogy tömö­rüljenek egyesületbe, mely által a katolikus irók könyveit egységesen kiadnák, olvasótá­bort szerveznének, a katolikus magyar ér­dekeket megvédenék és munkásságukat a katolikus akcióba kapcsolhatnák. A felhívás­nak eredményeképpen több mint 80 iró je­lentkezett és az év februárjában Pozsonyban Szent Pál irodalmi 'és művészeti szövetség névvel és Rozsnyó központtal kimondták a megalakulást és megválasztották a vezetősé­get. Közben a Szent Ágoston egyesület alap­szabályait jóváhagyták és ezért a két egyesület vezetősége julius 20-án dél­előtt 10 érakor Érsekújvárod az Arany Oroszlán színháztermében összejött, hogy a két egyesületet egyesítsék, megválasszák az uj vezetőséget és hozzáfogjanak a pozi­tív munkához. A gyűlésien megjelentek a két egyesület ér­dekeltségéből és a Prohászka-kör tagjaiból mintegy kétszázan. A gyűlést Bognár Gergely hutai esperesplébános nyitotta meg- Majd Letocha József referált a Szent Ágoston- egyeeület alapszabályairól és terveiről, amely hosszabb vitát eredményezett. Leszögezték azt is, hogy elérkezett az utolsó óra, mikor a tettek mezejére kell lépni és a nyomorgó katolikus íróknak ke­nyeret kell adni, mivel az eddig kiadott könyveik olvasók hiánya miatt ott porosod­nak a kereskedők kirakataiban. Vérré váló kenyérré kell tenni a kiadott könyvek sár­guló papirosait, meg kell szervezni minde­nütt, falvakban, városokban az olvasók tá­borát. E óéiból egyesíteni kell a két egyesület tag­jait, mert csak egyesülve érhetnek el ered­ményt. Kovács Gyula, dr. Kuty Géza, Király Pacific, Potoesny József, Győri Kálmán, Kos- sányi József, Várady Béla, dr. Haiczl Kál­mán, Siposs Antal, Gregorovics Lipót, Havas Vilmos, Holiczky Zoltán, Nemesik Valter, Király József, ifj. Bolyky János, Ovank László, dr. Pfeiffer Miklós, Jónás Imre és Rády Elemér felszólalása után a közgyűlés kimondotta a két azonos célú egyesület együttműködését. így a Szent Pál irodalmi és művészeti szövetség mint a Szent Ágoston- egyesület önálló jogú szakosztálya főig a jövő­ben működni, amelynek vezetését a Pozsony­ban megválasztott tisztikar és szakosztályve­zetők fogják továbbra is irányítani- A Szent Ágoston-egyesüLet vezetőségébe a következő­két választották be: Elnök: Mécs László (Királyhelmec), alel­nöki Havas Vilmos (Losonc), igazgató: Le­tooha József (Galánta), ügyvezető igazgató: Poftoesny József (Rozsnyó), titkár: Eszterházy Lujza (Újlak), számvevő: Jónás Imre (Alsó- győröd), pénztáros: dr. Lestér István (Komá­rom), jegyző: Dinnyés Károly (Udvard). Az ötös intéző bizottság tagjai: Bíró Lucián, Kovács Gyula, Hladik Ágoston, Király Paci- fik és Rády Elemér. A tisztikaron kívül megválasztották a vá­Éz a tiszti csoport áll ma is a király mögött és irányítja nemcsak Jugoszlávia ha nem bizonyos tekintetben az egész Balkán politikáját. öt év óta nem fejezik be a belgrádi szkupstina palotáját, a palota üres falaival, ablakgödreivel ott áll a királyi vár hátsó bejáratával szemben. A Szkupstina üléseit egy régi színházépületben tartja, amelynek folyosója a tiszti kaszinóba vezet. Ez a folyosó, ami a Szkupstinát összeköti a tiszti kaszinóval jellemzi az egész politikai életet, amely ma Jugoszláviában van. lasztmány tagjait. Ezek a következők: Bognár Gergely, Gregorovics Lipót, dr. Haiczl Kál­mán, Haller Kálmán, Fejes János, Várady Béla, Rehanek Ferenc, Simkó János, Révdy Ferenc, Király József, Erdőssy Istiván, Ha- liczky Béla, dr. SziilLaba Emil, dr. Kőhegyi József, Siposs Antal, dr. Cservenka Béla, Barta Béla, dr. Pfeiffer Miklós, dr. Priviczky Gyula, dr. Bányai József, Mihalovics Gyula, Béres Gábor, P- Kosa Salvator, Nyeste József, Mondi Miklós, Mihalovics Antal, Listyák Jenő, dr. Vik Béla, dr. Suhaj Béla, Nemesik Valter, Dienes Adorján, Molnár Gyula, Kos- sányi József, Kovács Pál, Janics Ferenc, Tyu- kos János, Nagy Dezső, dr. Alapy Gyula, Barátja és tanácsadója, egy oisz/trák ban­kár vezetett először Coletitehez­Franciaország legnagyobb írónője néhány naigyon egyszerű, alacsony szobácskábán la­kik- De Colet'te mesekastéllyá varázsolta őket. Hogy számot kellene adnom róla pon­tosan, mi teszi e szűk szobákat oly tündér i- vé; a viráglugasként fonódó kárpit, vagy a szőnyegek egyéni kompozíciója adja-e ez utolérhetetlen perspektívát a tizennégy mé­ter hosszú, egyimásbanyiló két szobának, mely keskenysógében inkább Aladdin mese­folyosójának hat, mint lakásnak. Colette tár­va tartja hozzá az ablakokat és a Pala is Royal régi Párisa beözönlik a folyosó szobák­ba, eggyé lesz velük és még fokozza a mese­hatást. Pedig nincs itt benn valójában sem­mi különös drágaság: néhány finom egyéni bútor, könyv, nagyon sok könyv, szép köté­sekben és neki való tartókban, néhány ritka­ság és exótákum. Ha elrészletezem, semmi különös- És az egész mégis olyan, hogy min­den darabja él, lélekzik s árasztja úrnője csodás egyénisége parfümjét. Egy asszony, aki igazán ember, aki a maga szivével érez és a maga fejével gondolkozik — ami nem is oly gyakori dolog, mint az ember hinni sze­retné. Egy nagy iró, aki igazán és nagyon asz- szony. A virágok jól érzik magukat az ő szo­bájában, beszélgetnek a színben hozzájuk alkalmazkodó, alakban hozzájuk simuló bú­torokkal és más hímzett vagy festett virágok­kal a falakon, mik bár bekeretezetten nem kevésbé élnek és lélekzenek itt. Az asztal alól egy hosszufülü, értelmes arcú buldogg gurul kii (ellső díj nyertese az ezidei francia kutya versenyen), a paimlagon kiét selyem- bundás csodás sziámi macska hempereg. Az ember fél belépni ennek a tündérkertnek együttesébe, melyben állatok és növények titkait zavarja meg. De Colette tényleg itt­hon van itt: a virágok bólogatnak feléje, a bútorok csókolják a ruhája szegélyét, a Il ii* A katonai klikknek messzemenő tervéi vannak. A szláv népek között erős propagandát fejt ki, amely egyenes folytatása annak a nagyszláv propagandának, amelyet valamikor Szentpéter­várról irányítottak. A bizánci álom, a régi Európa egyik legvégzete­sebb ciziója tehát nem tűnt el, sőt újra ott lobog kísérteties tüzével egy balkáni udvarban. A „Fehér kéz44 és a bizánci álom, ez a két erő terpeszkedik ma a Balkán szláv népei fölött. POPRADY PÁL. Győry Kálmán, Lelovics István, Kocsis Ká­roly, Vass Lajos, Schneider Ede, Szolnoky Gyula, dr. Szeif Géza, dr. Kmoskó Béla, Stre- novszky György, Czvank László, Schleiber Imre, Kemény Rezső, Balogh Miklós, Dod*ek János, Wd'lland János, Lemény János, dr. Kőváry József, Supala Ferenc, Horváth Ist­ván, dr. Noszkay Ödön, P. Bartalos Engelbert, Tamás Lajos, dr. Klimits Lajos és Szeredai Gruber Károly. A gyűlést Letocha József galántai plébános zárta be. Az uj választmány kidolgozta az uj ügyrendet és elhatározta az aktív munka mi­előbbi megkezdését. * Nagvfalussy István. macska az ölébe telepszik és a regényálmo­dó asszony dudojva köszönti barátnőjét: „Bonijour ma bonme ohatte • •. bon—jour— ma—ibonne—ohat—fe.“ — Tudja kérem (magyarázza nekem egy kissé elrestelked­ve), ez az én macskáim dala: dorombolnak, ha énekelem nekik, mert akkor tudják, hogy szeretem őket. — Mondja — kérdeztem egyszer — hogy szeretheti annyira az embereket maga, aki a növények és az állatok nyelvét érti? — Nem tudom — felelte vállvoruva — so­sem gondolkozom az ilyeneken. Talán mert mértékletesen élvezem az embereket. So­sem veszek egyszerre túlsókat- Közelről szebbek. Meg azután rövidlátó is vagyok: nem ismerem meg a legjobb barátaimat; és ez jó- Ezért tudtam színpadon is fellépni, nem félhettem tőlük: - mindenkit idegennek láttam. Idegenektől sosem kell félni; fájdal­mat csak jóbarát okoz. Ez a „rossz szem“ a leges odásabb tág és mély, meleg lángokat szóró pupilla, mely va­laha embernek adatott. Tengerentúli lepkék szárnyán láttam hasonlót. Mikor megkérem, hogy nyilatkozzék olva­sóink számára, megdöbben. — Nem adok interjút soha — mondja — mert nem szeretek önmagáimról beszélni- Túlságosan régen ismerem magamat, sem­hogy még érdekes lehetnék a magam számá­ra, vagy olyan problémáim lehessenek, mik­kel foglalkoznom érdemes volna­Végül beleegyezik. — De maga kérdezzen mindig — mondja — mert összefüggően nem beszélhetek saját- m ágamról És e perc ünnepélyességének hangsúlyo­zására talán pápaszemet tesz fel, ami egész furcsán fest ezen az arcon. A nagy lepke- szánnyszemek láthatóan csodálkoznak szokat­lan ü várbörtönükön. — Tehát kezdjük meg az operációt — 1933 julius 23, vasárnap. II ...................—mi------------------------­St ubnianske Teplice (Stubnyafürdö) mélyen leszállított árakért biztos eredménnyel gyógyít reumát, köszvényt, neuralgiákat, női beteg­ségeket. Információt és prospektust Fürdöigazgatóság f Stubnianske Teplice 5 (Slovensko) mondom. — Mik az irodalmi tervei? Ezidő- szerint min dolgozik? — Egy regényen- Majd olvassa el. Most nem tudok róla beszélni: most Ír ok róla­— Furcsa — mondom — nem tudja előre a mesét, amit megír? — Nem — Igen — Ezen nem gondolkoz­tam soha. Mégis: az embert tudom előre, lá­tom őt, barátkozom vele és kitalálom, hogy mikor mit kell tennie. Azután az embereim maguk csinálják maguknak a mesét. Ezért azt hiszem, minden regényem rossz kompo­zíció. Nem építem őket; nincsen teóriám a magam írásairól; azt Írom, ami igaz, amit úgy érzek, hogy igy és nem másképp kell lennie. — Melyik regényét szereti legjobban? — Egyiket sem- Kész vannak és nem ér­dekelnek, mert már megírtam őket- Soha nyomtatásban el nem olvasnám egyiket sem, mert minden lapon azt látom, hogy megint nem egészen az lett, amit akartam. Egészen semmi sem sikerül. Megelégedve egyikkel sem vagyok. Az alakijaimat is (egy kivételé­vel) nem folytattam uj regényekben sóba. Uj könyv, uj ember. -. Maga melyik regénye­met szereti? — Én? Chéri-t. Nagyon él. Nagyon látom. És nagyon megszerettem a partnerét, az öre­gedésében mély és nagyszerű Leát is. — Cheri — mondja elgondolkozva. — Egy örök típus, mely mégis egyéni mindig- ‘ A nőből élő férfi, aki mégis nem visszataszító. Mig a világ világ, mindig lesz kora a férfi­nek, mikor gyereknek szereti tudni és árvá­nak tudja érezni magát. És az asszonynak mindig lesz oly életszaka, mikor anya, csak anya, a szerelemben is az; és a szeretőjében is a gyermeket akarja látni. Én is szeretem Cherit — határozza el hirtelen meggyőződés­sel. — Leát színpadon is alakítottam. Három színpadon- Kétszázszor. Roppant sikerem volt vele. Mégsem vagyok színésznő. írni jobb. Bár hála rossz szememnek, színpadról sem láttam közelről a publikumot... — Szeret olvasni? Sokat olvas? — Nagyon szeretek olvasni és ezért na­gyon keveset olvasok- Mert ha elkezdek ol­vasni, akkor nem dolgozom. Számomra fölöt­tébb veszélyes dolog az olvasás. Nem hiszi, hogy milyen nagyszerű publikum vagyok. Szenvedélyesen imádom a könyveket, a szín­házat, a mozit- Mindent, ahol közönség va­gyok. Az életet... — Melyik a legkedvesebb könyve? Melyik a kedvenc Írója? — Melyik a legszebb virág a mezőn? Me­lyik csalogány énekel a legszebben? Nem tudom: a madárdal szép és a mező is az­— Mi a legkedvesebb szórakozása? — Az úszás. Minden reggel úszni megyek­Az úszásommal sokkal elégedettebb vagyok, mint a könyveimmel. Ha ily személyes dol­gokat akar tudni, miért nem kérdi inkább, hogy hány éves vagyok: azt szívesen meg­mondom mindjárt. Nem vagyok fiatal és nem akarok fiatalabbnak látszani. Neki nem is kell fiatalítania magát: nin­csen kora, mint barátnőinek, a mezei virá­goknak. Örök asszony, mint maga az élet, időtlen és kortalan. Mit kérdezhetnék tőle? A gödöllői világjamboree Kedvezmények az 1938 augusztus 1—15-én meg­rendelendő IV. Nemzetközi Világjamboree-ra: 1. Látogatók részére n. n. vizumszelycnnyel ellá­tott zöld igazolvány alapján díjmentesen, 2 pengő kezelési költség felszámítása, ellenében adnak ví­zumot. 2. Cserkészek u. n. fehér igazolvány alapján tel­jesen díjmentes vízumot kapnak, 3. ötvenszázalékos vasúti kedvezmény a magyar vasutakon, a Jamboree-táborparancsnokság részé­re kiadott 16/b mintájú zöld igazolvány alapján. Ez a vasúti igazolvány, valamint a fentemlitett vizumkedvezményre jogosító igazolványok a Ma­gyar Cserkészszövetség központjában (Budapest, V., Nagy Sándor-u. 6) szerezhetők be. Az utólagos kedvezményes magyar vízum kizárólag a Külföl­dieket Ellenőrző Orsz. Közp. Hatóságnál (Buda­pest, IX., Fővámtér 8) szerezhető be. Mécs László vezetésével hatalmas irodalmi egyesületbe tömörültek a csehszlovákiai magyar katolikus irók Széni Ágoston és Szent Pál irodalmi egyesületek közgyűlése Érsekújváron Több mint 80 iró iogott össze az uj irodalmi kezdeményezésben Francia asszonyok arcképcsarnoka írja: BENEDEK KÁROLY (Páris) II­Colellenél a me

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents