Prágai Magyar Hirlap, 1933. július (12. évfolyam, 147-171 / 3257-3281. szám)
1933-07-14 / 157. (3267.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség; Prága IL, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, /} SzloVeUSzkÓÍ és TUSZÍnSzkÓl ellenzéki üártök 11. emelet. — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. . r Prága 1L, Panská ulice 12. Ili emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több pOlltlKCil nQ.piLCLpjCl Telefon; 34184. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kő. SÖRQÖNYCIM: HÍRLAP, PR AHA----- ------------ ------ -- —IIIII Mimim..... ......—inam...............mm —........... nnrormn ............ Ilii Iliin Ilin IIH—lllll H1SIII MII—Sll n II111111 mii Iliim 1 1 'III 1 11 I IIH II ^ é vf. 157. (3267) szám • Pétitek • 1933 július 14 A iérii a hídon ül... A nagy „kibékülések” A fasizmus szerződést kőt a bolsevizmussal Az olasz-orosz paktum megkötése küszöbön áll — Julius 15-én Rómában aláírják a négyhatalmi szerződést (sp) Prága, julius 13. A híd az egyik államból a másikba vez*e!t át, egyremegy, hogy melyikből melyikbe, mert nem egy bizonyos államról van szó, hanem sok államról, amely ugyanazt az eljárást. követi mindenfelé- Nem államokról van szó, hanem egy nagy európai anomáliáról, olyasvalamiről, amiről azt mondanók: „a huszadik század kultúrájának szégyene", ha ez a frázis nem volna annyira elcsépelt és diszkre ditált. Egy nagy emberi szerencsétlenségről, amelyen segíteni kell, ha nem akar- juk, hogy Európa végleg a rendezetlen állapotok barbarizmusába süllyedjen. Nem is Kive Roisenífeldről van szó, aki 1883-ban született Budin iában, hamis bankjegyeket terjesztett Csehszlovákiában, ahonnét kiuta- eífották és mivel állampolgársága nincs, senki sem akarta 'befogadni s huszonnégy órát ült- szerencsétlenül, kókkadtan a Csehszlovákiából Lengyelországba vezető tesdhe- mi hid közepén, ezen a két négyzetméter nagyságú semleges területen, amelyet meghagyott számára tartózkodási helyül a világ. Ki ve Rosenifeld vaiőeziinüleg nem makulátlan jellem, úgynevezett „nem kívánatos elem" s ezért toloncolták a szegényt országiból országba, de ez a kitoloncolás, ez az ülés a hídon két világ között, 'kivetve innen, kivetve onnan, ez a légüres tér,* amelybe a tanácstalan Kive Rosenfeld került, annyira szimbóliikus eset, annyira szemléltető, hogy mindenkit megragad és ismét aktuálissá teszi a háború utáni Európa egyik legszégyen- Oetesebb legdugdosottab problémáját, a hontalanság kérdését. Elvégre nem az a lényeg, hogy Kiwe Rosen- feldet, mint „nem kívánatos elemet11 az országok egyszerűen sorra kitagadják ég odaküldiík ülni a hid közepére, mint valami modem vezeklő oszlopos szentet, hanem az, hogy az úgynevezett hontalanokkal való ily szigorú bánásmóddal mindenkit a sok-sok ezer hibáján kívül hontalanná vált ember közül kilökhetnek az államok közt lebegő szimbolikus hidak szűk neutrális területeire, ha egyszer egy-egy ilyen hontalan bármily oknál fogva, esetleg politikai, esetleg gazdasági érdekből „nem kívánatos11 elemmé válik egy-egy állam területén. Tudjuk, hogy - hontalanok mindig voltak és már a múlt század közepe óta sok gondot okozott a nemzetközi jogászoknak a „sujet mixte“-ek problémája. De azt is tudjuk, hogy Oroszország és az osztrák-magyar monarchia szétdarabolásával százezrekre, tehát európai viszonylatban is jelentős számmá dagadt a hontalanok száma. Az orosz menekültek sorsát a Nansen-uti evetekkel a népszövetség ugy-ahogy rendezte s a szegény fehéroroszok sok éves hányódás után révbe kerültek, de a volt osztrák-magyar monarchia bonyolult jogügyi problémáiból született hontalanok kérdése még mindig nyílt és kiáltó. Manomális bizonytalanságban élnek ezek az ezrek és ezrek országaikban, ahol születtek és ahol dolgoztak, övék minden kötelesség, de joguk semmiféle nincsen. Helyzetük különösen •a mai gazdasági állapotok között vált tarthatatlanná az antarkiákban, amikor nem is kell politikai inditóok ahhoz, hogy megvonják tőlük az életlehetőségeket, hanem a gazdasági inditóok is elég, amennyiben az egyre keves- bedo munkaalkalmak elnyerésénél örökké háttérben maradnak a biztos állampolgársággal rendelkező pályázókkal szemben. Helyzetük így most kétszeresen kétségbeejtő és az orvoslás kétszeresen sürgős. A tescheni eset bizonyára ijesztő mementóként ugrik minden hontalan lelke elé, föl támasztja bennük az aggodalmakat mert érzik, hogy családostul könnyen hasonló helyzetbe kerülhetnek a mai gazdasági tülekedő 4* ftktakózis korában, mint a híd közeikén Moszkva, julius 13. Orosz részről megerősítik azt a hirt, hogy az orosz—olasz támadást kizáró szerződés aláírása küszöbön áll. Ez a szerződés nemcsak az orosz külpolitika nagy sikerét jelenti, hanem az európai héke biztosítására irányuló nagy politikai akció megkezdését is. A szerződés elsősorban Olaszország és Oroszország viszonyát szabályozza, de azonkívül szimbolikus jelentősége van, mert a két ország két teljesen különböző politikai rendszerének kibékülését jelenti. A római aláírás Páris, julius 13. A Petit Párisién római jelentése szerint a nagyhatalmak a négyhatalmi szerződést szombaton, julius 15-én Rómában aláírják. Az aláírás után Jouvenel római francia nagykövet elhagyja Rómát. Az aláírásra egyetlen aktiv miniszter sem utazik az olasz fővárosba, ellenben a nagykövetek külön meghatalmazást kapnak a fontos dokumentum aláírására. A kapitalizmus a botsevizmus nyomdokaiban •W" ’ 1 "" 1 - —i " .‘JRoosevelti erőszakkal szocializál Amerikában „Önkéntes” megegyezések az Iparban — A bányaipar uj szerződései Útban a 35-40 órás munkákét felé Az élelmiszer árak rohamosan emelkednek Newyork, julius 13. A kormányt rendkívül nyugtalanítják az élelmi szenek és az egyéb fogyasztási cikkek árának rohamos emelkedéséről szóló hírek, valamint bizonyos iparágak spekulációs alapon történő produkció- emelései. A kormány uj intézkedéseket foganatosít, hogy hathatós abbá tegye a közgazdaság hivatalos ellenőrzését. Az uj mun- kaförvémy kötelezően gondoskodik a minimális bérekről és a munkaidő tartamáról. Hír szerint a minimális bérek nem eshetnek heti 14—16 dollár alá, míg a munkaidő 35 munkaórát tesz ki a munkásoknál és 40 heti munkaórát az egyéb alkalmazottaknál. Az ipar nem akarja elfogadni ezeket a feltételeket, de Roosevelt kényszeríteni fogja pasz- szivitása föladására. A textilipar, mint annakidején jelentettük, már behódolt és elfogadta a különleges állami munkamegszabásokat. Az a körülmény, hogy a kormány beavatkozik az Unió rendkívül bonyolult gazdasági gépezetébe, bizonyára számos súlyos problémát fog fölvetni. Roosevelt környezete ennek ellenére reméli, hogy az erélyes rendszabályok véget vetnek a krízisnek és kierőszakolják a prosperitás visszatérését. A bányatulajdonosok és a bányamunkások gubbasztó szerencsétlen zsidó ember került Tesehemben. Mi itt a leendő, mi az orvoslás útija? Bizonyosnak látszik, hogy az egyes országok külön -külön a saját hatáskörükben nem rendezhetik a hontalanság problémáját. A sok kisér let sorozatos fiaskója 'bebizonyítja ezt- Itt csak nemzetközi segítség létezhet Ha a kormány beavatkozása nélkül máris megegyeztek az amerikai bányaiparban fizetendő minimális bérek tekintetében. A szerződés alapján a bányamunkások minimális bérként napi 5 dollárt kapnak, míg a föld színén dolgozó munkások napi 4 dollárt. A munkaidő kérdéséiben a munkaadók és a munkások egyelőre nem egyeztek meg. Ha ebben a tekintetben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a kormány közbelép és követelni fogja, hogy a minimális bérek kifizetését összhangba hozzák a heti 35—40 órás munkaidővel. Roosevelt köztársasági elnök egyébként kijelentette, hogy az uj terv, amely egységesen szabályozza az amerikai közgazdasági élet bér- és munkaidő viszonyait, készen fekszik. Mindaddig, amíg a kongresszus nem emeli törvényerőre a javaslatot, a munkások és a munkaadók önként megegyeznek egymással a bérek fölemelésében és a munkaidő leszállításában. A kormány máris fölszólította az iparvállalatokat, hogy csatlakozzanak az uj bér- és munkaidőjavaslatoklioz, mert ellenkező esetben a kormány nehézségeket támaszt az ipari vállalatok tevékenykedése elé. Az uj munkatörvény három vagy van idő, mód és pénz számos irreális célok megoldására törekvő nemzetközi konferenciát összehívni, a kisebb és eTintézíhetőbb problémák megoldására is nemzetközi összejöveteleket lelhetne tartani- Talán egy nemzetközi konferencia egyszer s mindenkorra tisztázhatná a hontalanság kérdését, amely elvégre inkább technikai jellegű, mint poliI négy általános kategóriába oszlik. Roosevelt köztársasági elnök rendszabályaival egyet- i len csapásra emelni akarja a lakosság vásárlóképességét és igy a produkciót is. Az elnök szeretné, ha a megegyezésnek önkéntes jellege lenne, mivel az állami végrehajtó hatalomnak egyelőre nincsen joga az ipar tevékenykedésébe beleszólni. De ha önként nem megy, Roosevelt elhatározott szándéka, hogy hatalmi utón rákényszeríti az uj munkatörvényt az iparvállalatokra. „Kihívó" kereskedelmi szerzódésék Washington, juiius 13. Az amerikai állam- departement uj tárgyalásokba bocsátkozott Argentína, Ghile, Kolumbia és Brazília kormányával az uj kereskedelmi szerződések megkötésére. A pánamerikai kereskedelmi szövetség mintájára uj külön szerződéseket kötnek. Politikai körökben Roosevelt ezirá- nyu tevékenységét a londoni konferencia tespedésére való kihívó válasznak tekintik. Az amerikai államokon kívül az Unió Svédországgal és Norvégiával is külön kereskedelmi szerződést kivan kötni. tikai s igy megoldható, mini ahogy megoldható a nemzetközi menetrend kérdése, s ha egyszer megoldják, akkor Európa végre megszabadulna attól a kényelmetlen és szégyenletes látványtól, amit a hídon ülő hazátlan 'és tehetetlen férfi kétségbeesett gubbaszt ás a nyújt.
