Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-10 / 132. (3242.) szám
• 1 4* bad szövetségéből alakult ki azzá, ami ma- A nyelvi kérdés szabályozása nem a szövetség, hanem a kantonok dolga. Miivel pedig a kantonok egy-kettő kivételével egynyelvűek, a szövetségiben a nemzetiségi kérdés nem is kerül napirendre. Svájciban ezekből az okokból a nemzetiségek kulturális autonómiájára nincsen szükség, inig Csehszlovákiában — Szlovenszkó és RuSzinszkó, esetleg a szudétanémet terület politikai autonómiája mellett és azok kiegészítése gyia-- nánt — a nemzeti kisebbségek közművelődési önkormányzatának biztosítása elengedhetetlenül szükséges föltétele a békés és minden súrlódástól ment nemzetiségi együttélésnek. Örülünk, hogy most egy cseh jogtudós is magáévá teszi ezt a gondolatot. 2. Tökéletesen egyetértünk Peska ama véleményéivel, hogy az áilamipolgársági kéírdés terén liberálisabb eljárás volna ajánlatos azokkal a személyekkel szemben, akiket a legfelső közigazgatási bíróságnak a magyar illetőségi jogra vonatozó gyakorlata sújtott. Ha azonban elvtársainak, Farkas Zoltánnak és Markovios Ivánnak javaslatai kielégítik, Grosschmid Géza annakidején előterjesztett javaslatát elleniben túl messzemenőnek találja, úgy ezt a véleményét már nem oszthatjuk. Grosschmid Géza javaslata ugyanis mindössze azt kívánja, hogy azok a személyek, akik az állaimfordulat napján mint magyar állampolgárok laktak Szlovenszkó vagy Rusziiűszkó Valamely községében és azóta más állampolgárságot nem szereztek, úgy tekintessenek, mintha már ezen a napon megszerezték volna a csehszlovák állampolgára ágét, Valóban nem messzemenő, hanem igen szerény kívánság, hogy azok az emberek, akik másfél évtized óta megszakítás nélkül e területen élnek és akiket életkörül menyeik ide kötnek, végre megkapják az illetőséget, az állampolgárságot és vele együtt a politikai jogokat. 3. A nyelvi jog terén Peska nem tartja kiküszöböl he tő iiek a csehszlovák többség nyelvének elsőbbségét. Ezt különben senki sem kívánja. Mérleg elhetőnek tartja ellenben Peska azt, hogy a német nyelvnek, mint a legerősebb kisebbségi nyelvnek, legalább bizonyos területen nagyobb kiváltságokat adjanak úgy, amiként Ruszinszkóíban a ruszin nyelv is bizonyős elsőbbséggel bir. De miért akarja a cseh professzor a német nyelvét előnyben részesíteni a többi kisebbségi nyelv felett? Vájjon a magyar nyelv Szlovenszkó és Ruszinszkói aima részeiben, ahol a magyarság zöme él, nem ugyanazt a szerepet játsza-e, mint a német nyelv a történelmi országok északi, nyugialti és déli peremén? Vájjon a sziléziai lengyeleknek és ■a szlovenszkói ruszinoknak hasonló feltételek mellett nincs-e Igényük, ugyanarra az elbánásra, mint a németeknek? Az, hogy valamely kisebbség nagyobb számú, mint a többi, éppen a kisebbségi jog reformjánál nem olyan érv, amelyre a jogász nyugodtan hivatkozhatnék. Különben is a jelenlegi ru- j szinszkói nyelvjogi állapot, amely a tisztviselőket még csak a ruszin nyelv elsajátítására sem kötelezi, nem olyan nagyszerű, hogy annak kiterjesztése akár a németéket, akár a többi kisebbségeket valami nagy reményekkel kecsegtetné. 4. Egyáltalán nem értünk egyet Peskának Ruszinszkóra vonatkozó véleményével. Nemcsak azért nem osztjuk azt, mert az oltani közművelődési állapotokért ő is a régi magyar rendszert teszi felelőssé. Hiszen arra lehetne hivatkoznunk, hogy éppen ő az, aki a csehszlovák kormánypárti tényezőktől megtagadja a jóakaratot. Nem értünk egyet azzal a javaslattal, hogy az 1920. évben törvénybe iktatott kormányzótanácsot (guber- n iáina rád a) hívják össze a tartományi képviselőtestület helyett. Az 1920. április 26-án 356. szám alatt kelt és a ruszinszkói generális statútum módosításáról szóló kormányrendelet szerint ez a kormányzótanács a” kormányzóból, az alkormányzóból, tíz, a községi elöljárók által választott és négy, a kormány által kinevezett tagból áll. Hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyeket a kormány, a kormányzó vagy alkormányzó terjesztett be véleménynyilvánítás végett. Elébe terjeszteudők különben a polgári igazgatás (civilmi správa) szabályalkotó rendeleteí, de sürgős esetekben ezek a kormányzótanács meghallgatása nélkül is kibocsáthatók és csak utólag teríj esztendők elébe véleménynyilvániitás céljából. Mondanunk sem kell, hogy ez a rendszer, amelyet a 'közigazgatási, reform formailag is hatályom kiivül helyezett, semmiképpen sem egyeztethető össze a saint germaini szerződés 10—13. cikkeinek és a csehszlovák alkotmány 3. szakaszának Ruszinszkóra vonatkozó rendelkezéseivel. A kisebbségi szerződés és tLt alkotmány értelmében ugyanis Ruszin- szkó autonómiája kiterjed a vallásügyre, a jutaiua 10, taomJhtU. nyelvi kérdésre, az iskolaügyre és a belső közigazgatásra, még pedig nemcsak abban az értelemben, hogy az autonóm szojim véleményt nyilváníthasson, hanem abban a tekintetben is, hogy törvényeket alkothasson. A szojiinot pedig a kisebbségi szerződés és az alkotmány szerint, amelyet a parlamenti demokrácia eszméje hat át, csak a nép vó- 1 aszalhatja. Ruszinszkó lakossága nemzetiségi és valláskülönbség nélkül a Saint Ger- mamben és Prágában biztosított .autonómia hiánytalan megvalósítását kívánja. Ez4 az imént ismertetett kormányzótanács éppúgy nem pótolhatja, mint ahogy nem pótolhatja a tartományi rendszer. Csak csodálkozni tudunk azon, hogy ..Peska, aki maga is elismeri, hogy a csehszlovák alkotmányt e vonatkozásban nem hajtották végre, ilyen félmegoldásokkal elégszik meg. Ha az autonómia megvalósításának elmulasztását azzal okolja meg és mentegeti, hogy a helyi lakosság között úgyszólván nem voltak (?) egyetemi végzettségű emberek, a magyar tisztviselők pedig (hát ezek között nem akad’tak-e „helyi lakosok"?) e területet vagy elhagyták, vagy; pedig megtagadták a hűségeskü letételét, — úgy ez az érv tizennégy esztendővel ezelőtt sem állotta meg a helyét, ma pedig még kevéebbé lehet rá hivatkozni. Peska nem egy vonatkozásban látja a helyes irányt, amerre haladni kell, de vannak henne gátlások, amelyek nem engedik meg neki azt, hogy ezt az irányt következetesen betartsa. így is hálásak vagyunk neki, hogy több igazságot ki mert mondani, amit eddig legfeljebb Rád! Ernánhűre hirdetett. Szombaton életbelép a meghatalmazás! törvény I síiüite h ütagszüvazta a térvényt — I korminy a meiiiitaSmazás alapié!! máris életbelépteti az uj vámtarifát — Tanácskozások a genti rendszer módosításáról — Törköly a parlament állandó bizottsága számára reklamálta a gazdasági teljhatalmat * Prága, június 9. A képviselőiház tegnap esite gyorsított eljárással első és második olvasásban megszavazta a meghatalmazási törvényt s a képvi'selőház határozatát azonnal átküldték a szenátusnak, amely rövid ülésen kiosztotta azt a szenátus alkotmányjogi bizottságának. A bizottság az éjjeli órákban ugyancsak letárgyalta a javaslatot. A bizottsági vita folyamán Malypetr kormányéinak azt hangoztatta, hogy a meghatalmazási törvény csakis azt a célt követi, hogy a kormány beavatkozhasson olt, ahol a gazdasági viszonyok ezt szükségessé teszik s ahol az árviszonyok a csehszlovák valuta értékének meg nem felelnek. Elsősorban is igazságos árnivót kell teremteni. Éppen ma tanúi vagyunk annak, — mondta a kormányelnök, — hogy egyes emberek pénzüket több betéti könyvre helyezik el. A kormány Soha sem gondolt és nem is gondol arra, hogy hozzá- formában fogadta el, mint a képvjkelőháa. c9önökböz nyúljon, avagy egyéb leadásokat követeljen. A mogh&tálmaa&si törvény újabb levonásokra ée újabb adókra nem ad teljhatalmat a kormánynak, A kormánynak nem volt és ma sincs szándékában a pénzintézetek hivatali titoktartáséit megszüntetni. Az ehhez hasonló hírek csak kitalálások. Semmi ok sincsen a nyugtalanságra. Semmiféle olyan intézkedések nincsenek tervibe véve, amelyek a lakosságot bármily módon is megterhelnék. A miniszterelnök beszéde után a bizottság a in eghatalUmazási törvényt ugyanabban a formában fogadta el, mint a képvisleöház. A szenátus teles ülése ma délelőtt alig egy órás ülésén szintén letárgyalta a javaslatot. A javaslat előadója Havelka cseh agrárpárti szenátor volt. A vitában mindössze három szónok vett részt. Hilgenreiner német keresz- téuyszoeialista az ellenzéki német pártok nevében ugyanazt a nyilatkozatot olvasta fel, mint Lusohka képviselő a képviselőiház tegnapi ülésén. Buday szlovák néppárti kielentette, hogy a demokrácia válságba jutott s ezzel egyúttal a parlamentarizmus is. A házszabályok szigorításával emelni akarták a parlament nívóját s most a meghatalmazási törvénnyel a parlamentet teljesen félreállítják. Felolvassa a szlovák néppárt nyilatkozatát, amelyben a párt abszurdumnak minő-siti azt, hogy a kormány meghatalmazást kiér olyan erős többségtől, amilyen a parlamentben még soha sem volt. A kormánytöbbség így akar a felelősség alól kibújni. Követeli a választások kiírását. Mikulicsek kommunista felszólalása után a fteenátus többsége a javaslatot első ée második olvasásban eflogadla. Majd megválaszltotta a® állandó bizottság szenátusi rendes és póttagjait. A szenátus legközelebbi ülését Írásban vagy táviratilag fogják egybehívni. Prága, június 9. A képviselőház tegnapi ülésén — mint röviden jelentettük — dr. Törköly József képiviselő a magyar nemzeti párt nevében nagyszabású beszédben mondott kritikáit a meghatalmazási javaslat fölött. Közérdekű beszédében egyebek közt ezeket mondotta: Törköly József beszéde — Dr. Fajnor Vladimír, a legfelső bíróság elnöke irta, hogy a csehszlovák köztársaságban a jog, törvény és igazság elve vissza - vonulóban, a hatalom és pedig a politikai hatalom elve előnyomíulóbau van. A mai tárgyalás alapját képező törvényjavaslat teljesen igazolja az ő álláspontját, sőt nyugodtan lelhetne mondani azt is, hogy a mai törvényjavaslat beterjesztése után levonhatná azt a konklúziót is, hogy a csehszlovák köztársaságban aiz alkotmányoisság elve is visszavonulóban van. A jelen törvényjavaslat teljesen alkotmányellenes. Az alkotmányiévéi megmondja, hogy a parlament joga a törvényalkotás és pedig korlátlan és kizárólagos joga. Ezzel meg van állapítva nemcsak a nép szuverenitásának elve, hanem meg van állapítva a parlament szuverenitása is. A parlament a maga hatáskörét, a maga jogkörét nem korlátozhat ja és nem korlátozhatja az utódokra vonatkozólag sem. Ajz alkotmánynak nincsen egyetlen oly rendelkezése sem, hogy a törvényalkotás jogát a parlament átruházhatja másra, egyes személyekre vagy testületekre. Az állandó bizottság hivatása felhatalmazás folytán a sürgős gazdasági kérdések elintézését. Miért kell a kormánynak a teljhatalom? Azt mondja a törvényjavaslat indokolása, hogy a bel- és külföldi szükségesség és veszedelmek indokolják azt, hogy a kormánynak ilyen felhatalmazás adassák, mert a parlament nem tud gyorsan intézkedni. Hát kérem, magának ennek a törvényjavaslatnak a története igazolja, hogy a parlament képes nagyon gyorsan működni, mert a két órakor kiosztott törvényjavaslatot már egynegyed háromkor az alkotmányjogi bizottságban tárgyalták, hat órakor a tárgyalást már be is fejezték ée a rákövetkező napon a képviselőház végez is vele. Ez az eljárás tehát elég gyors és ha ez sem elég gyors, akkor sem azt keli csinálni, hogy a parlament törvényalkotási jogát elvegyék és a végrehajtó hatalomra ruházzák, hanem szükségéé az, hogy megta lálja a kormány a módot arra, hogy a páriámén* sürgősen és gyorsan tadjon Intézkedni az állandó bizottaág utján. A külföldi dolgok tekintetében «em kell küllőn intézkedés, mórt az alkotmány 64. szakaszának első bekezdése a köztársaság elnökének hatáskörébe utalja a nemzetközi szerződéseknek megkötését és ratifikálását, valamint az oly szerződéseknek a megkötését, amelyekből az államra, vagy a polgárságra bármiféle vagyoni vagy személyes terhek háramolhatnának. Kiköti természetesen az alkotmány, hogy az államfő ilyen cselekedetéhez szükséges a nemzetgyűlés hozzájárulása. Az itt felmerülő szükségesség és sürgősség semmi esetre sem követeli azt, hogy o törvényalkotás jogát átruházzák a kormányra. Az általános vámtarifa kérdését is már 13 év óta szorgalmazták Hot öve tz és Schuster volt miniszterek, azonban a kormány egyáltalában nem tartotta szükségesnek ennek az általános vámtarifának gyors megalkotását. Miért lett ez most egyszerre sürgős? De a többi kérdésekben, nevezetesen az árpolitika, a termelés és értékesítés kérdésébein, a nagyipar, kisipar és a mezőgazdasággal való vonatkozásban már három év óla sürgős intézkedések kellenek, de a kormány egész idő alatt nem tartotta azokat szükségeseknek és nem intézkedett, míg végre most a kormány egyszerre sürgő? szükségességet irt elő. A javaslat hiányosságai Az alkotmánynak 55- szakasza világosan kimondja, hogy rendeletet csupán bizonyos meghatározott törvény végrehajtása céljából és annak keretén belül lehet kiadni, tehát következik ebből az is, hogy rendelet által kormányzás nem történhetik és csak törvényalkotásnak végrehajtása történhetik rendelet utján. Ha az alkotmány 57- szakaszát olvasom, akkor azt látóim, hogy ha a parlament bármely okból, példáiul házfeloszlatás, a Ház ülésének elnapolása, vagy szünetelése esetén halaszthatatlan intézkedésieket akar tenni, akkor még mindig a parlament által téteti azt és evégből alkotta meg az alkotmány törvény a kormány, a kormányzói és a végrehajtó hatalom felügyeletére szolgáló állandó bizottságot, aimielly az alkotmány értelmiében minden sürgős esetben megalkotja ideiglenes törvény erejével bíró intézkedéseit. Ezzel leszögezte azt is, hogy a csehszlovák köztársaságban semmii ólekéippeai, még sürgős esetekben sem lehet a törvényalkotás jogiát a kormányra átruházni, amely azután a törvényalkotást rendeletalkotással helyettesítheti, A. felhatalmazási törvénynek voltaképpen alkotmány módosító jellege van, tehát ennek érvényéhez a ^Háznak háromötöd többsége szükséges. Azt látom az indokolásból, hogy sürgős gazdasági kérdésekben szükséges sürgős elhatározások és sürgős cselekvések foganatosítása végett tartja szükségesnek a kormány, hogy egy ilyen felhatalmazási törvényt kapjon. Erire nincs szükség, mert hiszen szükség esetién az állandó bizottságot fel lehet hatalmazni ezzel a jogkörrel, vagy pedig a parlamentnek kellett volna kiküldeni egy bizottságot, amint az például Magyarországon vtan, ahol a 33*as Ibdaottaágra bízták törvény és Végtelen hibája a törvényjavaslatnak, hogy azt a felhatalmazást, amit adni akar, nem konkretizálja taxatíve. Amikor az Egyesült Államok elnöke kérte az első felhatalmazást a szenátustól, igenis konkretizálva volt az, amire a felhatalmazást kérte- Megmondotta, hogy a tisztviselők fizetésének és a nyugdíjasok nyugdijának leszállítási kérdése az, amire fellhatálmiazás't kér és csak erre kapta is meg. Ha én megkérdezem bárkitől is. mennyire terjed M például a felhatalmazás az árak és a termelés árainak szabályozása tekintetében, úgy arra nem fog választ tudni adni. Vájjon lehet-e a kar teltörvényt rendeletileg szabályozni és kiterjed-e erre a felhatalmazás? A mezőgazdasági hitel kérdését lelhet-e ezen az utón szabályozni és a közraktáraknak a megalkotása, a gaibonamonopóliumnak az elrendelése, a szociális biztosításnak a rendezése, a genti rendszer megváltoztatása,
