Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-10 / 132. (3242.) szám
Egy cseh professzor k&e&bségjcgi iavasistsi (m) A tudományos irodalom az utóbbi években tömegesen ontja azokat a müveket, amelyek a kisebbségi kérdés különböző vonatkozásaival Foglalkoznak. A magyar jogtudomány két kiváló könyvet is termelt ki. Az egyik Balogh Artúr volt kolozsvári egyetemi tanárnak valóban úttörő és alapvető .miunkája: „A kisebbségek nemzetközi védelme". A másik Búza László, a szegedi egyetem tanárának „A kisebbségek jogi helyzete" cimü könyve, amely szintén sok újat és érdekeset mondott erről a jogtudomány oly számos problémakörét érintő kérdésről. Csehszlovák részről eddig még nem járultak hozzá egy összefoglaló munkával a kisebbségi jogtudomány gazdagításához. Auerhan, az állami statisztikai intézet igazgatója „Diet sprachlidhen Mimdenheiten in Európa" cimü munkájában megpróbál kozott ugyan a különböző európai államok ki sebbeég jogi törvényeinek és rendeletéinek ö®z- ezefogLátásával, de annyira elfogult — elsősorban Csehszlovákia javára és Magyarország rovására, — hogy müve a tárgyilagos tudomány mértékét nem üti meg. Ezenkívül cseh tudós tollából különböző folyóiratokban is megjelentek kisebbségjogi tanulmányok, igy különösen a „Národnostni Obzor“- ban, de nagyobb, szín téti kus dolgozatot 6 téren eddigelé nem köszönhetünk a cseh tudománynak. Ez elvégre érthető is. Minden nemzet tudományos életének érdeklődése elsősorban azok felé a témák felé fordul, amelyek hozzá vannak nőve az illető nemzet szivéhez. A kisebbségek védelmének kérdése nem szívügye a cseh népnek és ez eléggé megmagyarázza, hogy a cseh tudomány, amely a háború előtt e téren sok elisme- résreméltó eredményt ért el, mostanában nem igen lelkesedik ezért a problémáért. Peska Zdenek dr. pozsonyi egyetemi tanár „Národni mensiny a Ceskoslovensko" (A nemzeti kisebsségek és Csehszlovákia) cirnmel tavaly megjelent könyve némileg pótolja az eddigi hiányt. Igaz ugyan, hogy ez nem rendszeres munka, hanem inkább részlettanulmányok laza gyűjteménye, amelyek a kisebbségi jognak úgy nemzetközi, mint belső államjogi oldalával foglalkoznak, El kell azonban ismerni, hogy Peska — még ha számos következtetésével nem is tudunk egyetérteni — értékes és szorgalmas , munkát végzett, különösen a modern kisebbségi szerződések történelmi előzményeinek ösz- szegyüjtése és feldolgozása körül. Érdeme a különben szociáldemokrata pártállásu Peskának az is, hogy számos helyen szembe mer szálfáim nemcsak az uralkodó politikai felfogással, hanem a legfelső közigazgatási bíróságnak tévesnek felismert joggyakorlatával is. így például akkor, amidőn kimutatja a nyelvrendelet hires 99 szakaszának a nyelvtörvénybe ütköző voltát, vagy a közigazgatási bíróság joggyakorlatának végzetes tévedését 'az J 886:XXII. törvénycikk 10. szakasza, azaz az illetőségi s honossági kérdés körül. A vérbeli jogásznak ugyanaz a megalkuvást nem tűrő, hanem csak az anyagi igazságra tekintő bátor eloguiatlansága jellemzi e fejtegetéseket, amelyet Peska akkotr is elárult, amidőn a politikus Bénessel és a jogász Weyrrel szemben azt a Prágai Magyar Hírlap által is képviselt álláspontot védelmezte, hogy a csehszlovák alkotmány 64. szakasza nem' teszi szükségtelenné a . kisantant szervezeti paktumának parlamenti ratifikálását, lton kívánjuk jogi szempontból ismertetés A kormány föfiiiiilmazást kér a rendtörvény rendeleti szigorítására Halypetr a képuisslőházhaü beterjesztette a rendtSrvény-noveülát — A novella céllá a lapbetiltások lehetőségének kibővítése — Az ellenzék sikraszáll a sajtószabadságért Prága, junius 9. A képviselőház megkezdte ma az úgynevezett „kis" sajtótörvény tárgyalását, amely főleg a kolportázs szigorítására vonatkozik. Stránsky előadó behatóan foglalkozott a cseh sajtóviszonyokkal. A vita első szónoka Já^a cseh szociáldemokrata polemizál Rosche legutóbbi beszédével s szemére veti Roschenek, hogy horogkeresztes szemüvegen keresztül Ítéli meg a csehszlovák viszonyokat. I>r. Baoher német demokrata panaszt emel a tulszigoru cenzúra ellen, amely semmiben sem különbözik a régi osztrák cenzúrától. A háhom előtt valóságos szenzáció volt, ha a lapban az ominózus fehér folt megjelent. Ma egyes lapoknál és egyes vidékeken az a szenzáció, ha a lapot el nem kobozzák. A cenzuragyakoTlatót’ kedvezőtlenül befolyásolja még az is, hogy a cenzor, aki a lapnak az elkobzással anyagi károkat okoz, semmiféle felelősséggel nem tartozik. Nagy visszaélés űzhető a „nyugtalanító hírek" fogalmával is. Egyenesen lehetetlenség megállapítani, hogy milyen hír idézhet elő nyugtalanságot. Ha azt írja egy lap, hogy emelkedik a burgonya ára, azzal nyugtalanítja a fogyasztókat, ha viszont ennek az ellenkezőjét Írja, akkor a burgonyatermelőket nyugtalanítja. A külföldi sajtótermékek terjesztésének korlátozását is elitéli a szónok. A régi Ausztriában a háború alatt nem lehetett külföldi lapokat olvasni, ugyanakkor Németország bármely újságárusánál kaphatóik voltak a francia és angol lapok. Csehszlovákia most Ausztria példáját követi s devizakorlátozásokkal indokolja meg a külföldi sajtótermékek terjesztésének korlátozását. Hogy ez milyen abszurd helyzetet teremt, erre legjobb példa a Pester Lloyd esete. Ezt a lapot a történelmi országokban bárhol olvasni lehet. Szlovenszkón azonban nem s ha a pozsonyi a Pester Lloy- dot olvasni akarja, kénytelen Becsbe vagy Lundenburgba utazni. A nemzeti ujságirószervezet végréhalbizottságának budapesti ülésén, ahol 23 nemzet volt képviselve, állást foglaltak a sajtó- szabadság mellett s megállapították, hogy egyedül a szabad véleménynyilvánítás fejezi ki az igazi demokráciát. Rázus szlovák nemzeti párti kijelenti, hogy az alkotmánylevélben beiktatott sajtószabadságot az államfordulat óta állandóan megnyirbálják. Ő maga mindig hirdeti az állami egységet és a demokráciát, de csak a szabad sajtó védheti az igazságot és békét az ál/amban, a gúzsba kötött sajtó nem szolgálja az államot. Sivák szlovák néppárti kijelenti, hogy tegnap felfüggesztették a parlamentet, a mai ülésen pedig felfüggesztik a sajtószabadságot. A demokrácia fejlődését egyedül a szabad sajtónak köszönheti. Panaszt emel a cenzuragyakorlat ellen s rámutat arra, hogy itt ugyanazt a c en ssuragy akorlatot folytatják, melyet Ausztriában 150 év v ei ezelőtt bevezettek, a régi Magyarországon viszont teljes volt a sajtószabadság. Szlovenszkón a szigorú cenzúra miatt, már nem lehet még a szlovákok bajairól sem írni s nem szabad a kormányrezsimet kritizálni- Alig múlik el nap, hogy el ne koboznák a Slovákot. A lapelkobzások és cenzúra dacára sem gyengül a szlovenszkói autonómista mozgalom. Az autonómia nem a cenzúrától, hanem a Szlovák nemzettől függ. Pekárek cseh iparospárti ugyancsak élesen elitéli a sajtószabadság korlátozását. Ahol nincsen sajtószabadság, ott a leggyakoriab- bak a visszaélések. A sajtószabadság azért szükséges, hogy a nép megtudja az igazat 6 a kormány megismerje a nép hangulatát. Sehol sem volt nagyobb a korrupció, mint Oroszországban és Törökországban, ahol a sajtónak nem volt szabad figyelmeztetnie a kormányokat a visszaélésekre. Az elnök ezután, jóllehet több ellenzéki szónok, igy többek között dr. Jabloniczky János országos keresztényszocialista, képviselő is jelentkezett felszólalásra, félbeszakította a vitát, mert a kormánypárti képviselők nagyrésze még a délutáni vonattal elutazott. A vitát a junius 20-ra, kedd délután 3 órára egybehívott ülésen fogják folytatni. A rendtönrény szigorítása A kormány a képviselőház mai ülésén benyújtotta a köztársaság védelméről szóló törvény novelláját A javaslat szerint kiegészítik a rendtörvény 14. paragrafusát a következő rendelkezésekkel: Ugyancsak büntetendő, ha valaki nyilvánosan durva vagy uszitó módon becsméreli a nemzet- gyűlést, annak egyik házát, elnökségét, a bizottságait, vagy albizottságait. A büntettek és kihágások sorába, amelyek alapján a rendtörvény 34. §-a szerint az időszakos sajtóterméket be lehet tiltani, tartoznak az ezen törvény 14. § 3. bekezdése, a 17. § 1. bek. és a 22. és 23. §§-okban felsorolt büntettek és kihágások is. A rendtörvény 34. §-át kiegészítik a következőkkel: Amennyiben a köztársaság hathatósabb védelme vagy tekintélye, alkotmánya, vagy a közrend érdeke megkívánja, a kormány a köztársasági elnök jóváhagyásával egy évi időtartamra rendeleti utón: í. kiterjesztheti azon bűncselekmények körét, amelyekért a 34. § alapján az időszakos sajtótermékek betilthiatóságia kimondható, a 11. § 2., a 14. § 4—6., a 15. § 1., 2. és 4., a 18. és 20. §§-okban feltüntetett vétségek és kihágások miatt; 2. meghosszabbíthatja az időtartamot, amennyire a 34. § alapján az időszakos sajtótermékek betiltása elrendelhető és pedig a hetenként legalább ötször megjelenő lapoknál három hónapra, a legalább háromszor hetenként megjelenő lapoknál hat hónapra. A kormány köteles ily értelmű rendeletét a nemzetgyűlés mindkét házának azonnal beterjeszteni s azokat azonnal visszavonni, mihelyt megszűnnek azok az okok, amiért, kiadta vagy mihelyt mindkét ház valamennyi tagjainak abszolút többsége ezt elhatározza. Ez a törvény a kihirdetés napjától számított 8 napon belül lép érvénybe. Végrehajtásával a kormány összes tagjai bízatnak meg. Az indokolás szerint a kormány abból a nézetből indult, hogy bekövetkezhetnek oly események, amelyek megkívánhatják a kivételes helyzet kihirdetését. Ily időben az állam biztonságát és tekintélyét, alkotmányát s a közrendet hathatósabb eszközökkel kell biztosítani, mint amilyenek a rendtörvény jelenlegi 34-ik paragrafusa lehetőséget nyújt. A kormány nem köteles teljes mérvben igénybevenni ezt a teljhatalmat, hanem oly mértékre korlátozhatja, amennyire szükségesnek látja. és bírálat tárgyává tenni Peska müvét. Eigy napilap hasábjain e feladatot amúgy is csak tökéletlenül lehetne elvégezni. Reméljük, hogy hamarosan találkozunk vele a jogászi érvek harcának Filippijénél. Ezért csak a mü zárszavához, ahol már nem a jogász, de a poítikus és szociológus Peska szól cseh olvasóihoz, fogunk néhány megjegyzést fűzni. E zárszóban pedig a pozsonyi cseh professzor a kulturális autonómia, az illetőség és állampolgárság, a nyelvi jog és Ruszinszkó problémájának megoldására nézve tesz néhány indítványt. Vegyük ezeket sorjában: 1. Peska a kulturális autonómia mellett foglal állást, amelyet három esztendővel ezelőtt a cseh szociáldemokrata párt is felvett a programjába, de persze egy lépéssel sem vitte elére % gyakőriátí awgodidás felé, Peska a töbibi között azt az érvet is felhozza a kisebbségek kulturális autonómiájának megadása mellett, hogy az alkotmánylevél 132. szakaszának gyakorlati megoldását nem igen lehet elképzelni anélkül, hogy a nemzeti és ■más kisebbségeket valamilyen módon ne szervezzék meg mint jogi személyeket és ne biztosítsák nekik legalább a közpénzek igazságos szétosztása feletti felügyeletet. (Az alkotmány 132. szakasza tudvalévőén némi kiegészítéssel a saint germaini kisebbségi szerződés 9. cikkének 2. bekezdését iktatja ■törvénybe és elrendeli, hogy azokban a városokban és járásokban, ahol a kisebbségekhez tartozó állampolgárok jelentékeny töredéke lakik, a közalapokból az állami, községi és egyéb költségvetések szerint nevelési, vallási vagy emberbarát! célokra szánt összegekből azok élvezeténél s felhasználásánál ezeknek a kisebbségeknek a közigazgatásra érvényes általános előírások korlátái közt megfelelő rész biztosítandó.) Ez az érv fején találja a szeget és fölösleges volna bármit is hozzátenni. A cseh jogtudós azonkívül a kulturális autonómiától a nemzetiségi súrlódások megnyugvását is várja, mert a kisebbségeket a biztonságnak és a viszonyok állandóságának érzésével töltené el és alrra hivatkozik, hogy éppen a nemzetiségi viszonyoknak ez az állandósága az, amire a kisebbségi kérdés szabályozásával törekedni kell, miként azt Svájc példája mutatja. Ebben is igaza van Peskának, bár nem mulaszthatjuk el megjegyezni, hogy Svájcban a nemzetiségi viszonyok egészen másképpen feledtek, mint Csehszlovákiában. Erről gyakran meg szoktak feledkezni. A svájci sző- vétségéé Állama számos kis állam, kanton szaNa: RÁDIÓMÉI.LÉKLET ^ ^ szám » SzOHlbat ■ 1933 junius 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága Ü* Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és JTlSzinSzkÖi ellenzéki öártok II. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt . r Prága 1U Panská ulice 12. 111 emelet, R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlKCll nCLpiLQpjCL Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 ívé, vasárnap 2.-KÍ, SŰRGŐNYCIM: H1RLRP, PRRHR
