Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-08 / 130. (3240.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓÍ ellenzéki üártok II. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. ., ,. , .. , • Prága II., Panská ulice 12. 111. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-va! több pOLltlKQl nCLpilütpjOL Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRflHfl IP ................................Iliin.... I ..............................................mm.....................................mm..................................................... iii'lHninnm XI I. évf. 130. (3240) szám » €sllft&S*ft&SC * 1933 junius 8 A meghatalmazást törvény a képviselőház előtt A kormány benyitotta a meghatalmazási javaslatot — Rendeletekkel szabályozhatja majd a kormány a gazdasági életet — I rendeleteket a köztársasági elnöknek is alá kell írnia — November végéig szó! a rendkívüli meghatalmazás Prága, junius 7. A sokat vitatott megha- talmazási törvényjavaslat végre ma délután két órakor a Ház asztalára került. A javaslat kö­rüli koalíciós harcok még tegnap este is éles fordulatot nyertek, amennyiben a koalíciós pár­tok elvi megegyezése után a cseh szociálde­mokraták azt követelték, hogy a meghatalma­zás csakis a mai kormánynak szóljon. A késő éjjeli órákban e tekintetben Ígéretet is kaptak Malypetr miniszterelnöktől olyan értelemben, hogy a koalíció jelenlegi összetételét meg fogja őrizni és a meghatalmazás! törvény is csupán a jelenlegi kormányra fog vonatkozni. Ma reggel azonban ismét kiélesedett a hely­set olyannyira, hogy a parlament folyosóin már a kormány lemondásáról is beszéltek. Ma- saryk köztársasági elnök a déli órákig várt a koalíciós pártok döntésére. Amennyiben a dön­tés Malypetr elgondolásától eltérően ütött vol­na ki, akkor a kormány lemondott volna. A köztársasági elnök magáévá tette Malypetr mi­niszterelnöknek azt az álláspontját, hogy a tör­vényben nem lehet határozottan kimondani, hogy a meghatalmazás csakis a jelenlegi kor­mánynak szóljon. Mikor a koalíciós pártok tu­domást szereztek Masaryk elnök nézetéről, ez döntő jelentőségűvé vált magatartásukra, úgy­hogy a szociáldemokraták és a cseh néppárt is engedett álláspontjából és a kormányjavasla­tot ma délután beterjesztették a képviselőház- 'ban. Valószinü azonban, hogy az alkotmányjogi bizottság n ?g‘ némi változtatásokat fog rajta eszközölni, esősorban a törvény érvényességé­nek tartamára vonatkozólag. Az eredeti javas­lat szerint ugyanis a törvény hatálya ez év vé­géig szól, a koalíciós pártok azonban ezt csak november végéig akarják megadni. A szociál­demokraták és a német kormánypártok befo­lyására kivették a törvényjavaslatból mindazon pontokat, amelyek az állam biztonságának vé­delmére vonatkoztak volna. 'ha a köztársasági elnök megadta a hozzájáru­lását. Mozgalmas élet a Házban A parlamentben már régen nem volt oly élénk élet a kora reggeli óráktól fogva, mint ma. A déllelőtt féltíz órakor megnyitott parlamenti ülé­sen vita nélkül elfogadták a pénzügyi prokura- turákra vonatkozó törvényjavaslatot, majd a prágai sportstadion létesítésére vonatkozó kez­deményező javaslatról szóló bizottsági jelentést hallgatta meg a Ház. Ezután az ülést délután két óráig félbeszakították. A szünet alatt a koa­líciós klubok óe a kormány folytattál: nácsko­zásaikat a meghatalmazási törvényre vonatko­zóan, amely végül is megegyezésre vezetett. Stanek elnök délután két órakor újból megnyi­totta az ülést, amelynek elején az elhunyt Kalas cseh ágrárpárti képviselő utódja, dr. Brdlik Vla- dislav mezőgazdasági főiskolai tanár, a Nemzeti Bank alkormányzója letette a fogadalmat. Utá­na a képviselőház elfogadta a sporístadionról szóló kezdeményező javaslatot, majd megvá­lasztotta az állandó bizottság 16 rendes és 16 póttagját. Végül a meghatalmazási törvényjavaslatot a:, alkotmányjogi bizottsághoz utalta azzal, hogy a bizottság azt holnap déli tizenkét óráig tarto­zik letárgyalni. A képviselőlház legközelebbi ülése holnap, csütörtökön délután két órakor lesz. Napirend­jén a meghatalmazási törvényjavaslat szerepel Az eddigi tervek alapján a képviselőház gyorsított eljárással még hol­nap délután folyamán letárgyalja ezt a javas­latot és azonnal átküldi a szenátushoz, úgy­hogy a szenátus legkésőbb szombat délelőtt szintén megszavazza a javaslatot, & parlamenti körök találgatásai A meghatalmazási törvény a parlament folyo­sóin különböző visszhangra talált. Általában az a vélemény, hogy a mostani kormány, amely az egyes politikai pártokra támaszkodik, még a meghatalmazási törvény alapján sem fogja ni­ni megvalósítani a szükséges rendeleteket, miu­tán a pártok erősen befolyásolhatják a kor­mányban ülő minisztereiket. Legvalószínűbb­nek látszik az, hogy a meghatalmazási törvény alapján életbelép­tetik az uj vámtarifát, de már a kartelltör vény megvalósítása igen nagy nehézségbe fog ütközni, nem is szólva az államháztartás egyensúlyát biztosítandó rendeletekről, amely főleg az államvasutak átszervezésére vonat­koznának, továbbá a genfi rendszer, a szociális és beteg­biztosítás reformjáról, amelyekre vonatkozólag igen nehezen haladnak előre a tárgyalások. Nem tartják kizártnak, hogy esetleg a mai kormányt rövidesen hivatalnokkormány vált­ja fel, amely azután a pártoktól teljesen függetlenít valósíthatná meg a szükséges rendeleteket a meghatalmazási törvény alapján. Mire kap teljhatalmat a kormány? Franciaország ragaszkodik a kölcsönös katonai ellenőrző szerv fölállításához A benyújtott meghatalmazási törvényjavas­lat mindössze hat szakaszból áll. Az első paragrafus szerint a nemzetgyűlés fölhatalmazza a kormányt, hogy a belföldi és külföldi gazdasági viszonyok rendkívüli idejére való tekintettel — amennyiben az alkotmány­levél értelmében a fönnforgó esetben külön tör­vényre nincsen szükség és amennyiben nem a csehszlovák valuta törvényes rendezéséről van szó — ez évben rendeleti utón rendezze a cseh­szlovák köztársaság vámtarifáját és tegyen in­tézkedéseket az ipari kereskedelmi és mezőgaz­dasági árak, valamint a termelés és fogyasztás viszonyának rendezésére, továbbá az államház­tartás, az állami, vagy az állam által kezelt üzemek, intézetek, alapok, vagy olyan intéz­mények egyensúlyának megőrzésére, amelyek törvényes alapon dijakat, illetékeket és járulé­kokat szednek. A második paragrafus szerint mindazon tör­vényes intézkedések, amelyek ugyanarra a tárgyra vonatkoznak, mint az ezen törvény alapján kiadott rendeletek, elvesztik érvényes­ségüket, ha eltérőek ezektől a rendelkezések­től. A harmadik paragrafus kimondja, hogy az e törvény alapján kiadott rendeleteket a köztár­sasági elnök is aláírja. A negyedik paragrafus a büntető szankciók­ról szól s kimondja, hogy az e törvény alapján kiadott rendeletek megszegését — ha nincs bi- róságilag büntetendő cselekményről szó — a járási (rendőri) hivatalok büntetik éspedig 50.000 koronáig terjedő pénzbírsággal, amely behajthatatlanság esetében legföljebb hat hó­napig terjedhető fogházbüntetésre változtatha­tó, a vágj’ hathónapi szabadságvesztéssel, to­vábbá azon tárgyak elkobzásával, amelyekre a büntetendő cselekmény vonatkozott, valamint az iparűzés jogának megvonásával is. Ezeket a büntetéseket össze is lehet vonni, azonban a szabadságvesztés nem lehet több hat hónapnál. Az ötödik paragrafus szerint a kormány az ezen törvény alapján kiadott rendeleteket a kihirdetés napjától számított tizennégy napon belül beterjeszti a nemzetgyűlés mindkét házá­nak. Ha a törvényhozás két háza az alkot­mánylevél 48. paragrafusának 1. bekezdése Mapján váló szavazással elutasítja a rendelete­ket, úgy azok a határozat napjától számítva el­vesztik érvényességüket. A kormány haladék­talanul köteles a törvények és rendeletek gjHij- teményében kihirdetni, hogy mely rendelet és mikortól fogva veszti el hatályát. _____ A hatodik paragrafus kimondja, hogy a tör­vény kihirdetése napján lép érvénybe és a kor­mány valamennyi tagja hajtja végre. A kormányjavaslathoz fűzött indokolás sze­rint a mostani és a közel jövőben várható rend­kívüli viszonyok nagy figyelmet és fölkészült­séget kivannak minden állami szerv részéről, mert a nehézségek és a veszedelmek, amelyek mind a belföldön, mind a külföldön történő ese­ményekből eredhetnek, különösen a demokrati­kus állami berendezkedésre hárítanak rendkívül súlyos föladatokat. Minél bonyolultabbak a po­litikai viszonyok a demokratikus államban, an­nál nehezebb sokszor igen fontos kérdéseknek a megoldása s ez elsősorban gazdasági kérdé­sekre áll fönn. A gazdasági nehézségek gyors döntést igényelnek, már pedig az itteni belpoli­tikai viszonyok következtében és a mai parla­menti technika mellett törvényhozási utón igen hosszú időbe kerül egy-egy probléma megol­dása. A kormány mindamellett törekedni fog arra, hogy rendszeres és élénk kapcsolatot tart­son fönn a nemzetgyűléssel. Kötelessége azon­ban előre nem látható esetekre vonatkozólag szélesebbkorü fölhatalmazást kérni, különösen azért, mert a londoni világgazdasági konferen­cia igen terjedelmes anyaggal fog foglakozni és valószinü, hogy rendkívül gyors döntést fog igényelni. Ezért terjeszti elő a kormány ezt a rendkívüli meghatalmazásról szóló törvényja­vaslatot, amellyel a nemzetgyűlés följogosítja a kormányt, hogy a törvények keretén belül ren­deleti utón rendezhessen egyes gazdasági kér­déseket s gondoskodhassék az államháztartás egyensúlyának biztositásáról. A meghatalmazás csak erre az évre szól és két igen fontos rendelkezése van, az egyik az, hogy a köztársasági elnöknek kell szankcionál­ni a rendeleteket és aláírásának megtagadásá­val megakadályozhatja a rendelet kiadását, a másik pedig az, hogy a nemzetgyűlés is megta­gadhatja az alkotmánytörvény 48. paragrafusá­nak első bekezdése alapján a hozzájárulását. Ez kvalifikált többséget igényel, de a nemzetgyű­lés a rendelet^ még akkor ifi, Pár is, június 7. A francia minisztertanács tegnapi ülésén elhatározta, hogy a holnap kez­dődő francia—amerikai—angol leszerelési tár­gy-állásokon -résztvevő francia delegátusok szi­gorúan ragaszkodjanak a francia kormány ál­tal elfogadott határidőkérdéshez, amely a kon­venció tartamát nyolc-tíz esztendőben határoz­za meg. London, junius 6. Athéni jelentés Szerint tegnap ese merényletet követtek el Veniz-elos görög államférfin ellen. \ hetven esztendős politikus Kipliissából autón tért vissza Athénba, amidőn egy ismeretlen férfi több revolverlövést tett autójára. Venizelos nejét több lövés találta, az idős hölgy súlyosan megsebesült. Venizelos maga sértetlen ma­radt. Athén, junius 7. A merénylet Athén köze­lében, a görög fővárostól mintegy hat-hét ki­lométernyi távolságban történt. A tettesek többen voltak és autóból tüzeltek a volt nu­Franciaország azzal a föltétellel hajlandó fegyverkezésének mértékét leszállítani, ha egy állandó nemzetközi kölcsönös ellenőrző szerv végzi a tényleges állomány ellenőrzését és meg­akadályozza a titkos fegyverkezés minden ki sérletét. Franciaország további föltétele, hogy az egyezmény aláírói kijelentsék, hogy intéz­kedéseket léptetnek életbe azzal az állammá! szemben, amely továbbra is fegyverkezne. niszterolnök kocsijára. Venizelosnét négy go­lyó találta, melyek lábába és gyomrába fú­ródtak. A Venizelos kíséretében levő egyik titkos rendőr meghalt A sofiőrt a merénylők szinten Súlyosan megsebesítették, de mégis volt annyi ereje, hogy kocsiját behozza Athénbe. A tettesek elmenekültek. A ható­ság úgy véli, hogy a merénylőket a Venizelos- kormány idején elitéit politikai bűnösök hoz­zátartozóinak sorában kell keresni. A volt görög miniszterelnököt csupán néhány üveg­szilánk sebesitette meg. Revolvermerénylet Venizelos ellen A volt gorög miniszterelnököt csak üvegszilánkok érték — Felesége négy golyótól súlyosan megsebesült — Egy titkos rendőr meghalt — A tettesek elmenekültek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents