Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-04 / 128. (3238.) szám
Apünköfdi Lélek ereje Irta: Forgách Géza A Szentlélek Úristen eljövetelének nap- sugaras ünnepén a keresztény hit arra tanítja az embereket és a nemzeteket, hogy az erkölcsi igazság, a Lélek ereje legyőzi az anyagot s diadalmaskodik a gonoszság föléit. Krisztus mennybemenetele után a tanítványok — akiket az elhagyatóttság érzése kis- hitüekké tett — megítélemlitve, gyáva kétségbeeséssel négyfal közé menekültek s a jövő Képe vigasztalan kilátástalan Sággal meredi lelki szemeik eíé. S amikor már tetőpontra' hágott a kétségbeesésük és amikor iháMnár azt vélték, hogy az isiéni Meéitér megfeledkezik róluk, ragyogó fényesség és földöntúli szélzugás kíséret ében tüzes nyelvek szálltak alá: a Szentlélek, az Igazság eré}e isteni bátorságot öntött a reményvesztett tanítványokba s az apostoli elhivat ás diadalmas öntudatával] teremtette újjá el* csüggedt lelkűiket. Az isteni Léteik egvszeribein hit-vallókká, a már tinón? koszorúját örömmel váró héro- •-rookkár a .misszió, a munka, a küzdelem retten thjetertlén bátorságai bajnokaivá avatta az előbbi gyöngéket, gyávákat és kishitüeket. Az igazság szószólói, az Ige hirdetői lettek s gyönge emberi szavukat meghallotta és megértette a világ minden rendű, rangú és nyréléü népe. Nem voltaik kincseik, nean voltok fegyvereik, nem voltak barátaik a farizeus írástudók, sem a cézárok léhütő udvaroncai, — „mindössze" az isteni Igazság egyszerű szavait hirdették s meggyőzték a szellem és legyőzték az anyag világát. Az 1900-adik, a szent-év pünkösdjén megfogyatkozott reménnyel és megkevesbedett hittel húzódnak meg a nyomot*, a kenyér- gond sivár falai között a világválság áldozatai: egyesek, osztályok és nemzetek. S a nehéz idők különösképpen sújtják a középeurópai kisebbségi népeket. Nekünk ma fokozottabb mértékben — mint bármikor — szükségünk van a pünkösdi Lélek ujjáteremtő erejére. Mérhetetlenül megfogyatkoztak és kiapadtak anyagi erőforrásaink s valamennyi társadalmi osztályunk a leszegényedés, sőt a kenyértelénség idegtépő gondjaival vívja nehéz harcát. Ebben, a súlyos áldozatokat, öníe áldozó lelki nemességet és erős idegeket kívánó Iélküzdelemben csak úgy állhatjuk meg helyünket és csak úgy biztosíthatjuk a jövő boldogu ás előfeltételeit, ha az anyagi erők megfogyatkozását nem követi az erkölcsi és a lelki erők megfogyatkozása. A kishitűség, a nemzeti ideátokról való gyáva lemondás, a nemzeti sorsközösség keresztjének váillalásától vonakodó, megalkuvó „uj“-aircuság, a nemzeti cncéluság áltail a mai idők számára előirt szociális kötelességeknek az egyéni jóiét pillanatnyi lidérc- fénjéért való elárulása: erkölcsi erőinknek oy végzetes megfogyatkozását jelenthetnék, aminek következménye nein Jöhetne kevesebb, mint a kisebbségi nemzettest életképtelén sége. Nincs komoly baj és nem kell félnünk a jövőtől, ha a nemzet erkölcsi erői érintetlenek ! A kishitűség és a megalkuvás magyartalan szellemétől megkörnyékezett erkölcsi erőinket, az örök arcú — de mindig korszerű — nemzeti öntudat teljességét kell megacéloznunk és újjáélesztenünk. Ehhez van szükségünk a pünkösdi Léflek diadalmas energia- forrására. A pünkösdi Lélek ereje 1900 év előtt céo- dát müveit. Ez a csoda azóta is folytonosan megújul, amikor az igazságot szóm juh ozók a szellem fegyvereivel szállnak harcba s az anyagiasság egész világával szemben is felül kerekednek. A magyar kisebbségi életben is a szellem és az erkölcs nemes fölényével kell védelmeznünk nemzeti és gazdasági értékeinket és szociális érdekeinket. Ha a tiszta erkölcs és a tiszta nemzeti szellem hatja át minden munkánkat és küzdelmeinket, a pünkösdi csoda bennünk is és általunk is üreg fog újulni. Ma valamennyien, a sors nehéz útját járó magyarok bizakodó hittel hívjuk a pünkösdi Lelket, hogy erős, igaz és megingathattam magyarok legyünk és azok maradjunk az idők végtelenségéig. Irta: TARJÁN ÖDÖN A napi események közelségéből kirajzolódó kép mögött, mely Németország forradalmi átalakulásában, számos zökkenést mulat s amelyet a nemzeti szocializmus vezető egyéniségeinek néha ötletszerű, külföldi utazásai még jobban elhomályosítanak, egy •évek óta előkészített, határozott külpolitikai irányvonalat lehet felfedezni. Nem Hitler és & nemzeti szocialista párt vezetői, IhAnean egy nagy szellemi vezérkarnak a munkája ez a mély lélegzetű terv, amely számításba vette a világpolitika.-legbefolyásosabb tényezőinek gazdasági és politikai terveit és azokkal számolva szögezte le ugyancsak hosszú időre Németország külpolitikai koncepcióját. A háború utáni Németország külpolitikájában Stresemann, a szociáldemokrata Her- mann Müller, vagy Gurtius elgondolásában nem volt lényeges különbség. Az egyik a tőke, a másik a proletariátus nemzetközi szolidaritására számítva, a jó magaviselet politikáját folytatta. így remélték megnyerni a győzők jóakaratát, hogy ©lőbb-utóbb a győzők és legyőzőitek részére teremtett kétféle jogot saját jó'szánfarkból megszüntessék és helyreállítsák a birodalom tényleges egyenjogúságát, Á nemzeti szocialista kormány által kezdeményezett és hosszú időre leszögezett külpolitkai program teljes szakítást jelent a múlttal. Ennek a politikai elgondolásnak alapja a külföldtől való pénzügyi és gazdasági függőség megszüntetése, a külpolitikai függetlenség kivívása érdekében. Vállalása az összes következményeknek, még akkor is, hogyha az átmeneti időre az egész lakosság életszínvonalának leszállításával járna. S ezt az elgondolást nem a pillanatnyi hangulat, nem az elviselhetetlenné vált .munkanélküliség váltotta ki, hanem a ver- saillesi szerződés kérlelhetetlen következményeinek felismerése. Moeller van dér Bruck már 1924-ben a következőket irta: „Tönkretételünkben oly lehetőségek rejlenek, amelyre ellenségeink nem gondolták. Az élet oly kétségbeejtő lett, melyben az emberek, sőt egy egész nép él abban a tudatban, hogy már nincs veszteni valója. Ellenségeinkre semmi hatással nincs, ha azt mondjuk nekik, hogy Németország pusztulása maga után vonja Európa pusztulását. De annál nagyobb hatást gyakorol rájuk, ha olyan jelenségeket észlelhetnek, hogy a németek maguk mégsem hajlandók megsemmisülésükbe belenyugodni. Ennek következménye, hogy egy olyan világban, amelynek Németországtól nem kell már félnie, még mindég él a németektől való félelem- Ez a félelem a mi egyetlen életünk. Még politikát is csinálhatunk véle. hogyha nem állítjuk i magunk, hogy ez a félelem indokolatlan és nevetséges." A nemzeti szocializmus csuipán eszköze a kényszerhelyzet által teremtett politikának. Egy módja annak, amely lehetővé teszi a német nép számára a nemzeti védelmi vonalak mögé való visszavonulást. Aki a nemzeti eszme térhódításának értékét csupán az erőszak, a jogfosztás éá mindenképpen elítélendő kilengések szempontjából Ítéli meg, az viszont nem mérheti fel ennek a mozgalomnak az értékét a távolabbi német jövő és Európa helyzetének várható alakulása szempontjából. Hogy a viszonyok ilyetén alakulása történelmi szükségesség volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint Brockdorf-Rantzau grófnak már 1919 májusában Versaillesből irt következő sorai: „Mi választása is maradhatna a német népnek, mint a kísérlet, hogy magát közgazdaságilag megszervezze, tehát arra az útra lépjen, amit tekintettel saját országaikra, az antant államok eddig is a legnagyobb aggodalommal néztek? . . . Kétségkívül veszélyt jelenthetne a világbékére, hogyha a nemzeti kapitalizmus helyét oly nemzeti szocializmus foglalná el, mely fegyver és hadseregként a végsőkig megszervezett közgazdaságot vetné latba. Ha Németország a multhan kedvezőtlen földrajzi fekvésénél fogva és a bekeritési politika nyomása alatt katonailag szervezkedett és ezzel kiváltotta szomszédainak bizalmatlanságát, annál inkább kívánatos volna, hogy azok, akik Németország ellen a hallatlanul kemény gazdasági békéiéi tété leket kigondolták, tisztában legyenek a veszéllyel, melyet ez az újabb bekeritési politika szükségképpen elő fog idézni." Tehát már 1919-ben megtaláljuk Németország későbbi moszkvai nagykövetének levelében a nemzeti szocialista elgondolás alapjait s azt a koncepciót, mely Hitlerék külpolitikáját irányítja, Ez a koncepció számol elsősorban azzal, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képtelenek egymással hosszú időre megegyezni. A háború valódi győztese, Amerika, amelynek alig vannak gyarmatai. Anglia világpolitikai helyzetét megrendítette a háború, mert gyorsította a háború alatt és uitána rohamosan erősödő nemzeti önállóságra való törekvést a gyarmatok lakosságánál. Franciaroszág gyarmataival az önellátásra alkalmasabb s felhalmozott nagy aranytartalékaival még kevésbbó érzi a megindult feltartózhatallan fejlődési (folyamat k öveik ezmén y e it. Olaszország és Japán már kivált a győztesek frontjából. Ezt a két hatalmat a volt szövetségeseikben való csalódás hajtja a legyő- yött népek csoportja felé. A mai Németországban jól ismerik a nemzetközi politika erővonalait, ami még. fontosabb, felismerték a német diplomáciának a múltban elkövetett hibáit. A legnagyobbnak ezek közül a népszövetségbe való belépést és a gyarmati mandátumok bizottságában való részvételt tekintik. Mert leszámollak azzal, hogy Németországnak már nincsenek gyarmatai s ezt a körülményt a jövő külpolitika terveiben saját pozícióik erősítésére ak árják kihasználni. A jelenlegi német külpolitika azon a meggyőződésen épül fel, hogy a három nyugati demokrácia megegyezése a gazdasági érdekellentétek következtében megvalósitha- toitliuo. A nemzetközi konferenciák sikertelensége gyorsítani fogja egy üti működésük íueglazitását és elsősorban Amerikát fogja arra késztetni, hogy visszavonuljon saját halárai mögé és függetlenilse magát a nemzetközi szolidaritástól. Anglia és Franciaország fog szemben állni Amerikával s Németország a három állam mindenkori viszonyának megfelelően érvényesítheti saját célkitűzéseit. Óvatosan, mindég csak addig a határig, hogy magatartásával a három nagy demokrácia összefogását ne kényszerítse ki. A belső gazdasági program alapja a belső piac erősifcé&e, hogy szükség esetén kibírja a német közgazdaság a külföldi bojkottot és fokozatosan leépíthesse a munkanélküliséget, mert csak éhben ae .esetben tudja meghiúsítani a külföld politikai nyomását. Ezért kell átmenetileg lemondani a külföldi pénzügyi kapcsolatokról, még az általános életstandard leszállítása árán is, a te.jes politikai és gazdasági szabadság és egyenjogúság kivívásáig. Szövetségesekre Németországnak szüksége van, de ezeket a legridegebb reá politika alapján, kizárólag iaz érdekek azonossága által vezéreltetve, akarják megszerezni. A számításban első helyen Amerika áll. Amerika fog először a nagyhatalmak közül ismét visszavonulni, melynek, miután felismerte, hogy Franciaország képtelen az egyensúlyt. a status quo alapján Európában fe n tartani, szüksége lesz Európában egy olyan hatalomra, amelyre biziton támaszkodhat. Ez csupán Németország lehet, amelynek orosz vonatkozásban is Amerikával teljesen azonosak az érdekei. Az Egyesült Államok és Anglia között viszont a verseny feltartóztathatatlan és így a politikai összefogás nem állandósiható. Oroszországot érdekei a Franciaországgal és Lengyelországgal kötött meg nem támadási szerződés eLenére is Németországhoz fűzik. Oroszország képtelen a gazdasági felépítés munkáját saját erejéből elvégezni. Stalin mind jobban nemzeti talapra helyezi a Szovjetibirodálmát. Egyedül az Egyesült Államokban és Németországban találhatja meg azt a két hatalmas erőforrást, mely függetlenségét nem veszélyezteti és 'a - gazdasági kapcsolatok fejében nem kíván politikai megkötöttséget. Viszont a világ kapcsolatokat tervszerű meglazitása után Németország Oroszországban találja meg azt a partnerét, amely a német ipari kivitel ellenében úgyszólván az összes szükséges nyersanyagokat rendelkezésére bocsáthatja. Olaszország politikai és gazdasági berendezkedése sok tekintetben követendő példa a nemzeti szocialista Németország szemében, Olaszország revizionista álláspontja a külpolitikában és a demokrácia likvidálása a belpolitikában, nagyfokú „Gleiebschal- tung“-ot jelent. De azért a német külpolitikái elgondolás legfontosabb tényezői AmeriLapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül *t^V MAI SZÜMUNK » KÉPES HÉTTEL 32 OLDAl £ Ára 2 korona idilli I 128. (3238) szám * Vasál”I9«IS> * 1933 junius 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 11* Panskó ulice 12, évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVeüSzkÓi 6S TUSzinSzkÓi ellenzéki pártok U. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki .... .... r Prága 11., Panská ulice 12. Ili emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több polltlKQ.1 nCLpiLCLpjCL Telefon : 34184. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2,-Ki SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, P R A H A
