Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-04 / 128. (3238.) szám

2 ásványvíz, m AMELY AZ /gjajjr EGÉSZSÉGESNEK ízlik, A BETEGNEK FELÜDÜLÉST 11 ^í^|l I Mattoni-féle I Gi esshübleri ka, Oroszország és Kína. A német nemzeti újjászületés, mely né­hány intézkedésével annyira kihívta maga ellen az ellenszenved, néhány megnyugtató gesztus után visszatért a gondosan megter­vezett és átgondolt külpolitika mesgyéjére. A meginduló munkában fontos szerep jut a gyarmatok színes lakosságának épp úgy, mint ahogy számolnak Berliniben Délarne- rika népei szabadságitörekvéseivel. Ezeket szintén a német birodalom természetes szö­vetségesei közé sorolják, akiket a múlt ta­pasztaltain okulva, más módszereikkel, az erre a célra kioktatandó fiatalabb generáció bevonásával óhajtják a németországi törek­vések számára megnyerni. És ebben a mun­kában nem kicsinyelheiő le az a szerep, me­lyet a német egyetemeknek szántak. A német külpolitika nagyvonalú célkitű­zéseit felismerve, Németország forradalmi átalakulása és a nemzeti szocializmus ki­építése megszűnik német belligy lenni. A német céltudatosság, tudás és szorgalom megtalálja a módját, hogy mai alárendelt szerepéből kiemelkedjék. Közép- és Kelet­en répa jövőjének alakulása elsősorban Né­metország várható fejlődésétől függ. S ha igaza volt is Herriotnak, amikor a Depeche de Toulouseban legutóbbi amerikai útja előtt azt irta, hogy „a németek majdnem tökéletes biztonsággal oldják meg a tech­nikai problémák!, de szinte ugyanolyan biztonsággal ismerik félre a problémák morális oldalát" s ha megállapítását a múlt sok tapasztalata támasztja alá, kérdés azon­ban, hogy az uj német külpolitikai kon­cepció, vagy a demokratikus államok szö­vetségére törekvő, de gazdasági érdekellen­téteken épülő francia politika fog-e a jö­vőben viharállóbbnafc mutatkozni. 1988 június 4, vasárnap. A megismétel! rimaszombati birőválasztás megerősítette az első választás ereőmémrét Rimaszombat városbirája dr. Eszenyi Gyula magyar nemzeti párti, másodbirák dr. Bartos Gyula cseh néppárti és Kovács István keresztényszocialista Rimaszombat, jiunius 8. (Tudósitónk távirati jelentése.) A rimaszombati városi képviselő tes­tület pénteken délután immár harmadik közgyűlését tartotta az elöljáróság megválasztása céljából. Mint ismeretes, az április 6-i közgyűlés alkal­mával Hanes járási főnök a többség határoza­tának megfelelően nyílt szavazással intézte az elöljáróság megválasztását és csak amikor már bizottságok választására került & sor, akkor vi­lágosította föl a járási főnököt Harsányi jegyző­főtitkár, hogy a megejtett választás törvénytelen, mert a törvény rendelkezései határozottan a titkos szavazást Írják elő. A járási főnök erre egy órás szünet után megismételtette az egész választást, ezúttal titkos szavazás mellett Miután azonban ezen a második, folytatóla­gos közgyűlésen a kép v iselőtestület nagy ré­sze már nem vett részt, az országos hivatal a beérkezett fellebbezés folytán a választást megsemmisitette és utasította a járási hivatalt uj elől jár ósági választás megtartására. A választáson annakidején, mint ismeretes, a magyar blokk jelöltjei győztek. A választást több csehszlovák párt megfellebbezte és az or­szágos hivatal a fellebbezésnek helyt is adott. Az országos hivatal végzése május 2-án kelt, kikézbesítésére azonban sor nem került és május 20-n Hanes járási főnök a lemondott dr. Daxner Vladimír kormánybiztos helyett dr. Hudicius István orvost, a cseh szociálde- moltrata párt magyar tagozatának helyi el­nökét nevezte ki kormánybiztosnak. Hudi- eius „pünkösdi királysága" azonban nem soká tartott, mert a fellebbezést jóváhagyó vég­zést végre kikézbesitették és a hosszú huza­vona után a járási főnökség június 2-ára tűzte ki az uj biróválasztást. A tegnapi közgyűlést Németh Lajos járása hi­vatali referens nyitotta meg és ismertetve az előző választást megsemmisítő országos hivatali végzést, megállapította a közgyűlés határozat- képességét. A járási hivatali referens a közgyű­léssel közölte, hogy a választás titkos szavazással fog megtör­ténni. Dr. Gyurkovics János agrárpárti képviselőtes­tületi tag — éppen úgy, mint az első választás alkalmával — követelte, hogy az állami főjegyző is szavazhasson a válasz­tás alkalmával. Ezt az indítványt hosszabb vita után elvetették. Ugyancsak nagyobb vitát provokált ki a fog­házban ülő Matécska János kommunista városi képviselőtestületi tagnap a közgyűlésre való meghívása. Illetékesek telefonintervenciója után a fogházból kiengedték Matécskát, aki meg is jelent a közgyűlésen. Ezután Zsuífa Kálmán keresztényszocialista párti képviselőtestületi tag, korelnök vezetése mellett megkezdődött a bíró választás. Miután a három városbirói tisztségre igénylés nem történt, mindhárom bírót titkos szavazással választot­ták meg. Dr. Törköly József a városi magyar párt, a munkanélküliek és a zsidópárt kapcsolását je­lentette be, viszont a republikánusok mindkét szociáldemokrata frakcióval, valamint a nemzeti szocialistákkal kapcsoltak. A választás eredménye minden tekintetben megerősítette az április 6-i választás eredmé­nyét. Rimaszombat városbirájának tehát dr. Eszenyi Gyula főorvost, magyar nemzeti párti képviselőtestületi tagot választották meg a magyar blokk és a Micsura-párt húsz szava­zatával. A csehszlovák pártok jelöltje: dr. Hudicius István kilenc, a kommunista Réthy István két szavazatot kapott. Első helyettes- bíró ugyancsak húsz szavazattal dr. Bartos Gyula járásbirósógi elnök, Micsura-párti kép­viselőtestületi tag, második helyettestbiró pe­dig Prágai-Kovács István kereskedő, az or­szágos keresztényszocialista párt rimaszom­bati szervezetének elnöke lett. A városi tanács tagjai lettek: Dr. Törköly József, Siókért Károly, Szöllősy István magyar városi párt, Singer Rezső zsidópárt, dr. Hudi­cius István és Benko Miklós szocialisták, dr. Bart06 Gyula cseh néppárt, Réthy István és Ko­vács Lajos kommunisták, dr. Gyurkovics János agrárpárt. A bizottsági választások csupán lényegtelen változásokkal szintén az április 6-i eredményt ismételték meg. A választás eredményét Rimaszombatban tel­jes megelégedéssel fogadták és Rimaszombat őslakossága most már joggal reméli, hogy a vá­ros közigazgatása több mint háromévi rendkí­vüli állapotok után normális mederbe tér vissza. Németország kitiltja a francia műalkotásokat Pária, junius 8. L‘Oeuvre jelentése szerint „a német kormány" a művészet nemzeti szellem­ben való megtisztításának indokolásával az ál­lami múzeumokból tervszerűen eltávolítja a francia műalkotásokat. A tisztogatásnak régi és modern francia müvek estek áldozatul, Hir sze­rint a magángyüjtőket is fölkérték arra, bogy gyűjteményeikből távolítsák el a francia mű­tárgyakat. A műalkotásokat valamilyen kül­földi állam területén, valószínűleg Londonban, nyilvános árverés alá fogják bocsátani. DIVAT I rta.: A tóban a lótuszok dühöngve virítanak- Pirosán lobognak a virágok a széles levele­ken s egy nagy béka ül kiváirlbatatlan nyuga­lommal a legöregebb levői közepén­Itt már férfiak és nők együtt hevernek asz iszapban. Élvezik a sarat mint az ősállatok. K üllőmben mindketten abból a világból va­lóik', ahol a legkisebb fizikai sár is undort kelt, ahol csak a közéleti sárban szeretnek lubickolni. — Rettenetes idő — mondja az asszony — mit szól ezekhez a rettenetes állapotokhoz? A férj mosolyog. Nincs kedve az asszony­nyal vitába bocsátkozni- Fájó csontjait alig tudta idementeni, mert lenyirbálták a fizeté­sét s nincs pénze erre a lukszusra. Valóság­gal a családja, a félesége és gyermekei kényszeribették rá, hogy eljöjjön, mert a család közérdeke, hogy ő munkaképes le­gyen. Hát most, itt gyógyulás közben hozzá­fogjon az egész világ minden sebének meg- vi zsgáláaához ? — Divat — mondja kesernyés tréfával. — Divat? — háborodik fel az asszony. — Divat a fizefésleszállitás? — Divat. Éppen ma olvasom, hogy Svájc­ban is elkezdték. — És ezt maga divatnak nevezi? — Igen, vannak idők, mikor mindenki vállalkozással, tervekkel, egyr© nagyobb be­fektetéssel foglalkozik, pedig egy fillérje sincs- Ma a leépítés a divat — Az egész világon? — Az egész világon. Az asszony elgondolkodik. — Tulkönnyü magyarázat. Mért nem tesz­nek ellene semmit, akiknek a hatalom a ke­zükben van? Nem tudják azok, hogy ebben a kisvárosban itt mellettünk háromszáz ipa­ros van munka és kenyér nélkül? És hogy a falvak népe a legmélyebb nyom ónban van? Kirándulást, tettem, itt valaki autón körül­MÓRICZ ZSIGMOND vitt a környéken, feltűnt nekem, hogy sehol sincs kutya- Kérdem, hol vannak a kutyák? Megmagyarázzák, hogy ma már senki sem tart, mert az ebadót nem bírják fizetni. Há­rom pengő egy kutya után- Sorra felakasz­tották a kutyákat. Nem lőtték agyon, mert az pénzbe kerül. Miikor este jöttünk vissza­felé, sötétek voltak a kis házak. Sehol nem gyújtanak lámpát, mert a petróleum pénzbe kerül­— Éppen most oiva'Stam egy cikket arról, hogy az amerikai petiróleumkiráiyok nem tudtak megegyezni Oroszországgal a petró­leumkérdésiben. Oroszország öt millió tonna petróleumot dob ki, lehetetlenül olcsó áron és még a francia hadseregnek is ő lett tavaly a szállítója. Amerika meg van ijedve s még­sem. egyeztek meg, hanem inkább leszállít­ják a tisztviselők és a munkások fizetését, de nem engednek az árból. — Divat? — Igen, a® emberek gondolkodása ma ab­ban az irányban működik, hogy csak leépí­téssel lehet biztosítani a létfenntartásukat. Most olvasom, hogy Amerika hajlandó el­égetni és elsüllyeszteni a tengerbe hadi és tengeri felszerelésének egyharmadát, ha Európa le megteszi. — No lássa, ezzel ismét mennyi munka­alkalmat szüntet meg. Máris negyven millió munkanélküli van a világon. — Igen, én is olvastam ezt a számot a na­pokban. — No de hova visz ez? Hirdetik, hogy senki ge menjen külföldi fürdőre és itt alig van vendég. Ki 'tud ma egyáltalán fürdőibe menni? Nincs az embereknek pénze. Pedig lássa, sohasem volt olyan szükség arra, hogy egy kicsit regenerálja magát az ember, mint ma. Az orvos azt mondja, hogy ezek a zsába- szerü fájdalmak a karomban, hátamban, az egész testemben a túlságos idegki merült.ség- ttfl vannak. Túlsókat kell dolgoznom. — Mit dolgozik, nagyságos asszony? — Dolgozom- Hivatalom van, azonkívül háziasszony vagyok és családeltartó. — Hány gyermeke van? — Még az kellene. — Egy sincs? — Még én fiatal házas vagyok, csak-hat­éves. — Hát mikor akar gyereket, hatvanéves korában? — A mai viszonyok mellett Isten őrizze meg a gyereket attól, hogy a világra jöjjön. Mi a jövője? — Divat. — Mi? Az, hogy nincs gyerek? — Az- Kivált itt ezen a Dunántúlon. Itt máir valósággal halálra ítélte maigát a falj. — Ó. A faj nem hal meg. — Nem, mert ha 'a díváit változik, hálisten­,nek nagyon gyorsan tudja az emberiség pó­tolni a mulasztást­— Hát ha divat, legyen divat, az ember nem azért jut el egy bizonyos kulturtfokra, hogy meg ne értse, hogy gyermekeinek egy igazi hasznot szerezhet, ha nem hozza őket a világra. — Mondja, hány gyereke volt az édesany­jának? — Lássa ebiben igaza van, négy és a nagy­mamának tizennégy volt- Ha igy vesszük, csakugyan elég jelentékeny az apadás. — Akkor az volt a divat. — Nekik könnyű volt. Ma már nem lehet, élképzelni, hogy a gyerekeket úgy neveljük fel. ahogy ők tették. Hova tennék én tizen­négy gyereket a háromszobás lakásomban. Ugye kell egy ebédlő, egy zongoraszoba és egy háló. A hálóban két embernél többnek nem egészséges az élet. Mondja, hova tennék én tizennégy gyereket? Mikor az uram fize­tését eddig negyven százalékkal csökkentet­ték és én egész nap hivatalban vagyok. Tizennégy gyerekhez egy egész intern átus kellene. Bölcsőde, tornaterem, fürdőszobák, tanulószobák, egész sor háló, a lányoknak külön nappali fehérezóbák, a fiuknak dolgo­zó- és vívóterem. Az asszony jóízűen nevetett. Szép nagy szemei csillogtak s egy piros lótuszt szakított, le, azzal csapkodta a vizet. — És a jövőjük. Tizennégy gyereknek ma állást szerezni. Egynek se lehet. Van egy barátom, ötszázholdas birtokos, a fiait kivet­te a gimnáziumból, nem bírja taníttatni, azt mondja, ha javulnak a viszonyok, majd to­vább taníttatja­— Milyen jó az Isten — mondta a férfi. — Miért? — Hogy magának nem adott gyereket. Be­szünteti ezt a mentalitást. Ha maga meghal, egy vonalon megszűnt ez a mentalitás. Az asszony megharagudott, nem felelt, be­vetette magát a vizbe és elúszott messzire. A lelépett lótusz ott maradt a vízen és szo­morúan libegett a sötét víz színén. A béka is elunta, s béleeuppant a sáriba. Öregedő egyéneknél, Ha az erek meszesednek, S évekkel tovább élhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents