Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-29 / 146. (3256.) szám
. KöZCÍAZDAafÁCT1 . A mezőgazdasági moratóriumról szóló törvény nem felel meg céljának Zárolás és csőd fenyegeti az eladósodott gazdákat Irta: Dr. K0M1NSZKY JÁNOS ' Nagyszőllős, junius 28. Köztudomású, hogy az általános válság legsúlyosabban a mezőgazdaságra nehezedik. Köztársaságunk lakosságának körülbelül hatvan százalékát teszi ki a mezőgazdasággal foglalkozók száma, tehát a lakosság zömének válsága az államháztartás válságát is jelenti. Kétségtelen, hogy e veszedelem felismerése vezette a nemzetgyűlést, amikor május 5-én meghozta a 74. számú törvényét, mely az árverések foganatosításának kérdését szabályozza. Ez a törvény, sajnos, semmi nóvumot nem tartalmaz és nem felel meg sem a gazdák, sem pedig az állam érdekeinek. ’A törvény mindössze négy szakaszból áll, s kimondja, hogy földmivesekkel szemben vezetett végrehajtások foganatosítását 1933 december 31. napjáig bizonyos formalitások betartásával föl kell függeszteni. A törvény május 9-én lépett életbe. Megállapítható, hogy az 1908 évi 41. törvénycikk 16. szakasza ugyanezen intenciók szerint, de sokkal nagyobb precizitással és sokkal világosabban védi meg a gazdák érdekeit. E törvény említett szakasza első bekezdése igy szól: Mezei gazdálkodással foglalkozók ellen vezetett végrehajtás esetében az az igavonó jószág és gazdasági eszköz, mely nem esik a második szakasz 18. pontja alá, lefoglalható ugyan, de ha a végrehajtást szenvedő a gazdálkodás folytatásához használni kivánja, és az igavonó jószágot illetőleg a kellő élelmezésről ’is gondoskodik, az az évnek március 15-től november 15-ig terjedő szakában rendelkezése 'alól el nem vonhatók és árverés alá nem bocsátható. A várva-várt és sokat beígért 74-es számú törvény tehát semmi más kedvezményt nem nyújt, csupán azt, hogy az árverések foga- ' natositását nem november 15-ig, hanem december 31-ig tiltja. Készséggel állapítjuk meg, hogy a másfél hónapi haladék célszerű és helyes intézkedés, mert az üzleti spekulációval szemben hat heti haladékot nyer a gazda, de ettől a kis és jelentéktelen előnytől eltekintve a törvény nem tartalmaz olyan intézkedést, mely gyökeresen •orvosolhatná a bajokat. E moratórium-jeJlegü törvénynek azt a célt kellene szolgálnia, hogy a gazda időt nyerjen •nyomasztó terhei és kötelezettségei rendezé- isére és hogy semmiféle utón és módon ne legyen megtámadható és üzemének folytatásában ne akadályozza semmi. A törvény nyitva hagyott egy ajtót. Ez az ajtó lehetővé teszi, hogy a hitelező az adós Vazda ellen rideg és kérlelhetetlen szigorral járhasson el. Júliusi átlagos gabonaárak Pénzügyminiszteri rendelet értelmében a termény tőzsdék közzétették a gabona és a hüvelyes vetemények 1933 junius 1. és junius 20- közötti átlagárait, melyek júliusban irányadók lesznek. Ezek az átlagárak a következők: Búza 160, rozs 90, merkantilárpa 100. árpa 90, zab 80 tengeri 80, viktoriaborsó 230, nagy- szemü zöldborsó 220, apreszemii zöldborsó 170, bab 130, lóbab 100, peluska 120, nyári bükköny 110, rizs 200. Zuhan a holland forint A holland forint a nemzetközi devizapiacokon egyre jobban gyengülő irányzatot vett föl- Prágában egyik napról a másikra 1351.50 koronáról 1340 koronára esett. A holland forint árfolyamzuhanásának oka azokban a hírekben leli magyarázatát, melyek szerint a holland kereskedelmi kormány a holland valuta devalválása utján igyekszik Hollandia nemzőt közi versenyképességét fokozni. Ámbár ezek a hírek még neon nyertek megerősítést, a piacokon mégis nagyfokú idegességet keltettek. Különös, hogy a londoni világ- gazdasági értekezlet nem hozta meg a valuták stabilizálását, sőt éppen e gazdasági értekezlet idején újabb valutaelértéktelenedési folyamat indult meg. Csehszlovák exportőrök a romániai kivitel köny- nyitését kérik. A csehszlovák kereskedelmi kamarák, a csehszlovák gyáriparosok és a csehszlovák textil iparosok képviselői Friedmann meghatalmazott minisztert küldöttségben keresték föl és kérték, hogy járjon közbe a román- csehszílovák kereskedelmi forgalom akadályainak kiküszöbölése érdekében. A küldöttség főleg a Romániába irányuló textilexport köny- nyitését kérte. Bármily kicsiny legyen is az az összeg, mely az adós gazdát terheli, a 74. számú törvény megkerülésével a hitelezőnek módjában áll követelésének érvényt szerezni, még ha földönfutóvá is tenné adósát. Az egyik mód az ingatlan és az ingóság zár alá vétele. illuzórikus tehát a törvény védelmi intenciója, •mert a hitelezőnek végrehajtás esetén jogában ál! az úgynevezett szoros zárlat bevezetésével 'biztosítania követelését. Ebben az esetben a hivatalosan kinevezett zárgondnok lép a gazda helyébe e ezzel minden lehetősége megszűnik 'annak, hogy a gazda időt nyerjen mezőgazda- sági hozamának reális értékesítéséhez, gazdasági egyensúlyának fenta.rtáeához és hitelezői 'kíelégi léséhez. A másik mód, amellyel a hitelező a súlyos helyzetbe jutott gazdát valóban földönfutóvá teheti, az uj csődtörvény által nyújtott jogából áll. A múltban a csőd elrendelésének feltétele az volt, hogy a passzívák meghaladják az aktívákat. Ezzel szemben az uj törvény mellőzi e fontos kelléket. A csőd megnyitásához elegendő ■az is, hogy az adós beszünteti fizetéseit. A múltban' legalább két hitelezőnek kellet lennie, ma pedig a csőd elrendeléséhez bizonyos esetekben egy hitelező is elég. Kétségtelen, hogy a 74-es számú törvény nem felel meg annak az intenciónak, mely a törvényhozás szándékában volt és amelyet a 'gazdaközönség joggal remélt. A súlyos helyzetbe jutott gazda társadalorónak a törvény nem nyújt elegendő védelmet. A birtok zár alá tételével megszűnt a gazda 'rendelkezési joga s a csőd nyit ássad csak az ©xiszteneia teljes pusztulása járhat. Az uj törvény megjelenése óta statisztikai adatokkal igazolható., hogy a hitelezők egészen jelentéktelen kis követelések biztosítására is nagy számban vezetnek zárdátokat; különösen a kis mezőgazdaságokban és biztos információk alapján megállapítható az is, hogy a szociális intézmények, a betegsegédyzőpénztárak 'és balesetbiztosító intézetek tömegesen beadott csődelirendelési kérvényeik elősegítik a gazda- társadalom pusztulását. Amíg a hitelezők a múltban legalább részben türelmes álláspontra helyezkedve várták a gazdától az önkéntes fizetést, addig ma zárlatokkal és csődkérvényekkel nehezítik meg a gazdatársadalom amugyis elviselhetetlen helyzetét. Szükségesnek tartjuk tehát, hogy a törvényt revizió alá vegyék és a szomszéd államok törvényeinek mintájára lehetőséget nyújtsanak a gazdatáreadnlonmuk ahhoz, hogy súlyos helyzetéiből kijuthasson és hitelezőit fokozatosain kielégíthesse. A csehszlovák államvasutak kimutatása. A csehszlovák államvasutak vonalain április folyamán 15.85 millió személyt szállítottak. A személyszálllitó forgalom a tavalyi áprilisi forgalommal szemben 1.23 százalékkal csökkent. Podgyász- és áruküldemény mennyisége 4.996 tonnát tett ki. Ez a szám is 88 tonnával, azaz 1.73 százalékkal kisebb a tavaly áprilisi forgalomnál. Az áruforgalom összesen 2.58 millió tonna volt, ebből 34.083 tonna volt a gyorsára. Az államvasutak bevétele a következő volt: személyszállítás 60.51 millió, (4.60 millióval több mint tavaly áprilisiban), személypodgyász és expresszáru 1.84 millió (0.33 millióval több minit tavaly áprilisban), gyorsáru 5.93 millió (0.6 millióval kevesebb), teheráru 131.21 millió (35.84 millióval kevesebb). Nyolcvankét milliós kompenzációs egyezmény létesült Csehszlovákia és Lengyelország között. A lengyel-csehszlovák kompenzációs kereskedelmi tárgyalások tegnap eredménnyel befejeződtek. Az egyezményt úgy a csehszlovák, mint a lengyel kormány megbízottai elfogadták s iigy az azonnal életbe is lépett. A megállapodás értelmében a lengyelek 87 millió korona értékű árut vesznek át Csehszlovákiától. Ebből az ősz- szegből 2.7 millió korona a Wallter-cég által szállítandó repülőgépmotorok számlájának fedezésére szolgál, a hátralékos összeget a Skoda- miüvek fogják megkapni. A lengyel rendelések ellenértékét szénnel egyenlítik ki. Lengyelországból 220.000 tonna szenet exportálnak Csehszlovákiába. A kompenzációs megállapodás visszamenő hatállyal junius elsejétől 1935 május végéig lesz érvényben. Fellendült a kiviteli forgalom Jugoszláviában. Belgrádiból jelentik: A szabadkai állomáson az utóbbi napokban óriási forgalmat bonyolítottak le. Junius 11-től 184g 184 vágón különböző árut szállítottak külföldi államokba, főleg Népiét országba, Ausztriába és Csehszlovákiába. A leszállított áruk között volt 6 vágón szarvasmarha, 10 vágón tojás, 1 vágón toll, 12 vágón cseresnye, 11 vágón ihus, 12 vágón szóda, 26 vágón különböző faáru, 4 vágón bőr, 2 vágón komló, etb. Élénkül a csehszlovák filmipar. Az A-B film-1 gyár r. t. tegnap tartotta meg Prágában közgyűlését. A filmvállalat 1932-es üzletévét 4Í8.082 koronás tiszta haszonnal zárja. A részvénytársaság 10 százalékos osztalékot fizet, A vállalat az elmúlt esztendőben 30 filmet készített. Lettország külforgalma májasban. Rigából jelentik: A lett statisztikai hivatal közlése szerint Lett* ország májusban 7.4 millió lat értékű árut vitt be az áprilisi 7.8 millióval szemben s igy a bevitel 0.4 millióval csökkent. A kivitel ugyanekkor 7.5 milliót tett ki az áprilisi 6.1 millióval szemben, vagyis a növekedés 1.4 millió lat volt. A mérleg tehát 0.4 millió lattal aktív volt, ami az áprilisi 1.7 milliós passzivummal szemben lényeges javulást jelent. A kivitel megnövekedése főként a fakivitel felélénkülésére vezethető vissza. A folyó év első öt hónapjának mérlege 5.1 millióval passzív volt. Szlovenszkói bankok mérlegei. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Eszkomptbank tegnapi közgyűlésén bemutatott 1932 évi mérleg 37.523.55 korona tiszta haszonnal zárait. A bank nyereségét uj számlára vezetik át. Az intézet 1931 évi tiszta nyeresége 1,360.330 korona volt. Ebből az összegből 5 százalékos osztalékot folyós itattak. Az igazgatóság tagjai sorában nem állott be változás. — A pozsonyi Kereskedelmi és Hitelbank ugyancsak tegnap tartotta meg közgyűlését. A közgyűlés jóváhagyván vette tudomásul a vállalat 1932 évi mérlegét, mely 2.627.50 korona tiszta hasznot mutat ki. A nyereséget uj számlára vezetik át. Az igazgatóság összeállítása változatlan maradt. Állami gabonaintervenció Romániában. Bukarest bői jelentik: A román kormány valamennyi tagja egyetért abban, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet* ben s tekintettel arra. hogy a gabona, különösen a búza árának esetleges csökkenésével kell számolni, parancsoló szükségesség az állam közbelépése. E közbelépésnek még akkor is meg kell történnie, ha újabb súlyos pénzáldozatokat jelent a kormány számára, sőt még annak kockáztatásával is, hogy az intézkedések nem járnak kellő eredménnyel. A legutóbbi értekezleten a gabonakereskedelem állami monopolizálására vonatkozó tervet elejtették és azt a megoldást fogadták el a tárgyalás alapjául, mely szerint az állam egy gazdasági, szervet létesít, amely az állam nevében minimális áron gabonát, különösen búzát vásárol. A minimális árat az állam havonta állapítaná meg. E gazdasági szerv egyelőre csak búzát vásárolna és később dönt.k el, hogy más gabona neműek vásárlása is szükséges-e. Remélik, hogy az állam közbelépésére a gabonaárak emelkedni fognak és katasztrofális áresések nem következnek be. Borkereskedők a boradó emelése ellen. A csehországi borkereskedők egyesülete legutóbbi ülésén tárgyalta le a boradó felemeléséről szóló törvényjavaslat ügyét. A csehországi borkereskedőik határozati javaslatot fogadtak el, mely kimondja, hogy a boradó emelése káros hatással jiár a kereskedelemire, mert a mai feszült gazdasági viszonyok közepette a fogyasztás csökkenéséit idézheti elő. Radikális reformok a kiilforgalom szabályozására Romániában. Bukarestből jelentik: Az uj kereskedelmi miniszter uj alapokra óhajtja fektetni a román körforgalmat. A kontingensrendszert megszünteti és a kompenzációs eljárást kiterjeszti, mely nagyobb teret enged a magántevékenységnek. A kereskedelmi minisztérium vezetőjének nyilatkozata szerint az uj beviteli és kiviteli rendre vonatkozó intézkedéseket két-hárcm nap alatt kidolgozzák és a minisztertanácsnak való bemutatás után életbeléptetik. Litvánia májusi külforgalma. Kannásból jelentik: Litvánia május hó folyamán 13 millió lat értékű árut importált az előző havi 12.2 millióval szemben. A kivitel összege ugyanekkor 13.1 mT.ió volt. az előző havi 10.5 millióval szemben. Májusban tehát úgy a kivitel, mint a bevitel emelkedett, különösen a kivitel emelkedése jelentős. A májusi kül- forgaimi mérleg ezek szerint 0.1 millió aktívumot tüntet fel az áprilisi 1.7 milliós passzívummal szem ben. Legfontosabb bevitel cikkek voltak a vas, szövetáruk, fonal és cérna. A kivitelből legna* gyobb rész hús- és tejtermékekre, valamint feldolgozott fára jutott. Szlovenszkói és ruszinszkói helyi érdekű vasutak mérlegei. Pozsonyból jelentik: Tegnap több szlovenszkói helyi érdekű vasút tartotta meg idei közgyűlését Pozsonyban. Az Ipolyság- korponai helyi érdekű vasúit 1932 évii vesztesége 1,636.601 koronát tesz ki az előző évi 1,802.135 korona 93 filléres veszteséggel szemben. Az üzemi veszteség számlája 1932 végén 25,584.214.58 koronát mutat ki. — A Zsitva- völgyi helyi érdekű vasút 1932-es üzletévét 3,185.873 koronás üzemi veszteséggel zárta le. A Zsi tv a völgyi Vasúit társaság üzemi vesztesége 1931- ben 3.356.260 korona volt. — A Zsolna- rajeci helyi érdekű vasút üzemi vesztesége 1932- ben 868.239 korona volt, az 1931 évi 1.225.521 koronás veszteséggel szemben. — Ugyancsak veszteséggel fejezte be 1932-es üzletévét a Podbrezova-tiszolci helyi érdekű vasút, melynek üzemi vesztesége az 1931 évi 6,289.829 koronás veszteséggel szemben 6,341.346 koronáit tett ki. — A RózsahegyJkoritálcái helyi érdekű vasút üzemi vesztesége 1932 végén 544.586 korona volt. 1931-ben a Rózsakegy-koritnicai helyi érdekű vasút vesztesége 1,444.068 koronát, tett ki. — Hőlak-Nemcova-Lednické Rovné-i helyi érdekli vasút üzemi vesz ©tősége 937.555 korona. — A Kassai-tornai helyi érdekű vasút 1932 évi mérlege 3,153,624 koronás üzemi . veszteséget mutat lei. — Az Ung-völgyi helyi érdekű vasút nyereséggel zárt le 1932-es üzletévét. A nyereség 9.273.50 koronát tesz ki. Az előző 'esztendőben 7.700 korona nyereséget mutatott ki az Ung-völgyi Vasúttársaság. 1933 junius 29, csütörtök ISKOLA-PADOKAT és más iskolaberendezést, kitűnő kivitelben szállít jutányos áron ,lglovia‘ bútorgyár Spisská Nová Vés Fúzió készül Bat‘a és Busi között. Zliuből jelentik: A Bat‘a r. t. és a Busi r. t. tegnap tartották meg közgyűlésüket. Mind a két vállalat nyereséggel zárta le 1932-es üzletévét. A közgyűléseken szóbak érült a Bat‘a- és a Busi-mü- vek fúziójának kérdése. Teatermelés Oroszországban. Berlinből jelentik: Tranzkaukázásban az idén tavasszal 1.064 hektáron (a terv 118.2%-a) teaültetvényeket létesítettek. Ebből 210 há állami birtok, 854 há kollektív- gazdaság. Az egyéb teaültetvényeket helyreállították és ismét üzembefhelyezték összesen 3.265 hektáron. A tervezet szerint az idei nyári teatermést 3 millió kg nyersteára teszik, amiből 0.7 millió kg szántott teát remélnek. A meglévő lő teagyárhoz még 4 újat építenek. Oroszország külforgalma áprilisban. Berlinből jelentik: Oroszország külforgalmi mérlege áprilisban 4.2 millió rubellel aktív volt, a kivitel márciusban még csak 7.99.853 tonnát tett ki 31.1 millió rubel értékben, áprilisban azonban 1.1 millió tonnára emelkedett 44 millió rubel értékbe. A bevitel a márciusi 55.689 t-ról 107.034 t-ra, értékben pedig 22.5 millió rubelről 39.2 millió rubelre emelkedett. Ez év első négy hónapjában Oroszország külforgalmi mérlege 28 millió.rubellel aktív volt az előző év í hasonló időszakának 69 millió rubeles passzívumával szemben. ÉRTÉKTŐZSDE Barátságos a prágai értéktőzsde Prága, junius 28. A tegnapi hossz ma folytatódott és az alapirányzat végig barátságos volt. Ennek dacára nem volt jelentékeny az üzlet és néhány érték a kedvező irányzat dacára realizációk következtében gyengült. Cseh-Morva, Cseh Kereskedelmi, Berg és Hüt- ten, Skoda és Aussigi Vegyi néhány koronás veszteséget szenvedett. A javulások 5—10 koronát tettek ki. A beruházási piacon szilárd irányzat medett 1.75 százalékos javulások történtek. •4- A práglai devizapiacon a holland forint 7 koronás nyereségre tett szert, elleniben a dollár 54 és a font 10 fillérrel gyengült, Oslo ! és Stockholm 1, Riga 10 koronával gyengült, i Zürich 0.75, Milánó 0.15 koronával javult. 4- Bizakodó a budapesti értéktőzsde. A hangulat kimondottan barátságos volt és az árfolyamnivó 1—2 százalékkal javult. + Barátságos a bécsi értéktőzsde. Kis üzlet mellett Berg és Hütteu, valamint Dynamit a ko hátban egy kissé gyengült, kuliszértékek azonban javultak.-f- Barátságos a berlini értéktőzsde. Tartózkodó üzlet mellett barátságos volt az alapirányzat, ami a londoni konferenciáról érkező kedvezőbb hírek folyamán volt. Néhány érték, főképpen káliértékek és oukorrészvények 2—5 százalékkal javultak. A pénzpiacon a pénz egy keveset drágult. ÁRUTŐZSDE-f- Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersám- jesryzés Aussig loko 60 75—61, októberre 62 50 -63.25.-f- Nyugodt irányzatú a brünni terménytőzsde. A következő árakat jegyezték: búza 166—- 170, rozs SÍ—84, zab 70—72, dunatengeri ab Pozsony 81—82, Viktória borsó 260—280, lencse 290—320, bab 110—120, borsó 160—170, holland kömény 640—660, édes laza széna 47—■ 51, félédes 36—39, szlovenszkói szórna 30—32, lóhere 50—53, szalma 35—37, búzadara 279— 289, búzaliszt OHH 266—276, OH 261—271, nullás liszt 256—266, rozsliszt 136—141, köles 145—155, takarmányaiéi asz 65—70, búza takarmányliszt 80—83, rozstakarmányliszt. 70—72, búza korpa 58—60, rozskorpa 52—54. elvára olt amerikai zsír 980—990, vaj 1650—1750, friss tojás 26—27. + A mai budapesti terménytőzsde irányzata, mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon jelenti, barátságos. A következő árakat jegyezték: 79 kg-os tiszavidéki búza 12.80—13.45, f elsőit is ziai és jászsági 11.60—11.80, egyéb 11.55 —11.70, rozs 5.25—5.30, tengeri 7.70—7.75, zab 7.95—8,20 pengő. + A berlini terménytőzsdén tartózkodó irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 188—190, rozs 152—154. árpa 159 —166, zab 137—142, búzaliszt 22-25, rozsliszt 20.75—22 90, buzakorpa 9-60—9.75, rozskorpa 9.30—9.50, viktoriaborsó 24—29.50. kis ehető borsó 20—22, takarmányborsó 13.50—15. peluska és lóbab 13—14.50, bükköny 13.50— 15.50, szárazszelet 8-60, burgonyareszelék 13.10-13.30.
