Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-24 / 143. (3253.) szám
1868 tunius 24, szombat. 'q^<ag-MAfi$3ftimaa$ 3 Törköly Dóztef kétszeres sikraszállása a sajtószabadság védelmében A magyar nemzeti párt elnökének két fölszélaiása a képviselőházban „Kihágás miatt ne lehessen lapot betiltani!” Prága, június 23. Jelentettük, hogy a kis sajtón öve 11 a és a rend törvény módosításáról szóló javaslat parlamenti tárgyalása során dr. Törköly József magyar nemzeti párti képviselő, országos pártelnök ismételten felszólalt. A sajtónovelláról a képviselő a következőket mondotta: — A sajtónovella törvényjavaslata fényes bizonyítéka annak, hogy a köztársaságban a szabadság teljesen illuzórikus. Vagyis nincs! Sőt a kormánypolitika gondoskodik róla, hogy ne is legyen! A sajtójogot a kormány meg akarta reformálni, s be is terjesztette ez iránt a javaslatát. De egyszer csak jött az abszolutisztikus hullám é6 a kormány a sajtójogi törvényjavaslatból csinált egy kis büntetőjogi novellát egy pár szakaszból, amellyel ismét az önkény egy fegyverét akarta a végrehajtó hatalom kezére játszani és teljesen meg akarja, fojtani a sajtószabadságot. Ez a kis novella rosszabbitja a helyzetet. Ez reformatio in pejus! Masaryk elnök ígérete — A köztársaság elnöke a Világforradalom oimü munkájában Írja: „Aminthogy politikánkban demokráciára fogunk törekedni, belpolitikai programunk is a demokrácia; államunkat a demokratikus szabadság nevében alkottuk újjá, szabadságát szabadság és mindig tökételesebb szabadság eegitségével fogjuk megtartani." Ugyanezen munkájában mondja, hogy a demokrácia szabadságot jelent és, hogy a köztársaság csak kísérlete a demokráciának s a kormányzati politika legelső rangú feladata a demokrácia kiépítése. Szép kiépitési processszus az,. amely a sajtószabadság megfojtásával akarja kiépíteni az igazi modern demokráciát! Felhívjuk innen a köztársasági elnök figyelmét a kormánypolitika ily szándékára, amely a kísérleti stádiumban levő demokrácia eltemetésére törekszik s ezt azon reményben tesz- sziik, hogy az elnök ur Írásban is kifejezett ; hitvallása alapján a jelen novellával és hasonló novellákkal szemben vétójogát gyakorolni fogja. Az angol sajtészabadság — A sajtójog reformálására föl tétlen szükség van, éspedig in meli/us! Éspedig az angol álláspontot keli elfogadni. Angliában a sajtójog nincs kodifikálva. 1695-ben a törvényhozás megtagadta az engedélyezési jog gyakorlására való kormányfeilhataknazás meghosszabbítását, s azóta a sajtó teljesen és tényleg gzabad, s annak a föltétele az, hogy lapaiapitáshoz, könyvkiadáshoz, n vo,mdafel álli t-áshoz semmiféle engedély nem kell és mindenki mondhat, irhát, vagy közölhet bármit, amit akar, de ezért büntetőjogilag épugy felelős a rendes bíróság előtt, mint minden más tettéért. Nincsen cenzúra, a kolportázsjog megvonása ismeretlen, lapbetiltások nem léteznek. A francia rendszer — A francia jog más utón haladt. A francia köztársaságban élénken követelték és emlegették mindig a szabadságot, csak arra az útra nem akartak soha rátérni, amely a szabadsághoz vezet. A sajtószabadságot is mindig emlegették, de annak függőségét -kiépítették. Az engedélyezési jog, a cenzúra, mint az önkény fegyvere, a cikkek aláírása, a szerkesztő, illetve a kiadó biztosítéka, a közigazgatás alapos beavatkozása a sajtószabadságba az állam szükségesnek talált ellenőrzési jogát annyira erőssé tették, hogy ezzel magát a sajtószabdságot semmisítették meg. Ezzel az ellenőrzési joggal könnyedén meg lehet fojtani egy újságot anélkül, hogy bűnt követett volna el, s ez által a szabad szó teljesen elnémítható. Ez szükséges lehet az abszolutizmusnak, mert ezzel elnémul minden kritika, s ezzel a parlament s főként a végrehajtó hatalom nyilvános ellenőrzése megszűnik. És akkor lehet szabadon uralkodni, önkényesen hatalmat gyakorolni. Éhez járul még a kivételes jog, g a kivételes biróság intézménye. — A csehszlovák köztársaság a francia példán indult el. A mostani novella ezt a példát alaposan ki akarja fejleszteni. Rendes időkben csak engedély, kaució, cenzúra, kobzás, kolpor- tázsjog elvonás, lapbetiltás áll a végrehajtóhatalom hatalmának kifejlesztésére. A rendtörvény mostani novellája megadja azt a jogot, hogy rendeleti utón kiterjesztheti a végrehajtó hatalom a lapbetiltási jogát éspedig a jogkiterjesztő magyarázat szabadságával még csak kihágás esetében is. — A rendkívüli esetekben, vagyis a kivételes hatalom érvényesülési körében még az előzetes cenzúrát, az orosz cári uralom eszközét is igénybe veheti a demokratikus köztársaság kormánya. Tehát a végrehajtó hatalom diszkrecionális joga és omnipotenciája és áz ezzel járó önkényuralom erős fejlődése biztosítva van! Macht, gebt vor Recht-! A rendőrállam teljesen kialakul! A bírói függetlenség és a sajtószabadság — A lapelkobzás terén eddig az volt az állapot, hogy az államügyészség gyakorolta ezt az úgyszólván korlátlan jogot. Rendelkezése ellen fellebbezésnek volt helye a birósághoz. In praxi ennek nem sók értelme volt, mert hiányzott a bírói függetlenség. Hatalmi szempontok érvényesültek az elkobzásnál, amit mutat az is, hogy a legritkább esetben követte az elkobzást az elkobzott cikk írója elleni -bűnvádi eljárás. Egy valódi refonmatio in melius ennélfogva meg sem valósítható a valódi birói függetlenség megteremtése nélkül. Első a birói függetlenség száz százalékos ki nem játszható megalapozása és ezzel junk- timba hozandó a sajtószabdságnak angol értelemben való megtestesítése. — A lapelkobzás és lapbetiltás csak birói funkció lehessen, k s ha esküdtbiróság legyen a sajtódeliktumok itélőbirósága, akkor sajtóügyekben be kell vezetni a v-édzsűrit is. — A csehszlovák újságírók memorandumával egyetértünk! Kihágás miatt ne lehessen lapot betiltani. A közigazgatás hatásköréiből vétessék ki az elkobzás és betiltás! — Az a sajtó-novella bennünket, magyar nemzeti kisebbséget, igazán erősen érint, mert hiszen nálunk — ugylátszik — a legnagyobb szükségét érzi a kormánypolitika annak, hogy a fájdalomnak, az igazságnak és a jognak szavát elnémítsa ajkunkon, hogy belénk fojtsa a szót és hogy belénk fojtsa mindazokat az igazságos törekvéseket, amelyek a mi jobb jövőnk érdekében kell, hogy megnyilvánuljanaik. A nemzeti kisebbség újságírói ezenkívül a különféle rémesebbnél rémesebb közigazgatási veksza dókkal félemláttetnek meg. Reájuk fogják, hogy nincs állampolgárságuk, létező állampolgárságukat, illetve annak elismerését megsemmisítik. A megsemmisítő végA rendtörvény novellájának tárgyalása során Törköly képviselő a következőket mondotta: — Ha azokat a novellákat, amelyek a polgári jogok megnyirbálása végett a kormány sorozatosan benyújtót^, nézzük, úgy joggal foglalhatjuk el azt az álláspontot, hogy ezeket a novellákat egy gyűjtőnév alá foglalva, az abszolutizmus novelláinak hívhatjuk, mert kétségtelen, hogy a köztársaságban annak keletkezésétől kezdve egészen máig létezett és létezik az úgynevezett demokratikus önkény- uralom, vagyis abszolutizmus, amely a centralizmus utján keresztülgázol minden népakaraton, parlamenten és az állampolgárokra nézve a polgári jogokat megszorítja. — A rendtörvény novellája igen érdekes, mert ez is a büntetéseket akarja szigorítani és módot akar engedni az önkényuralom folytonos beavatkozásának, ellenben a rendtörvény hibáit, amelyek léteznek és zést nem kézbesitik és csak akikor, amikor ■forma szerint a megsemmisités már nem támadható meg, akkor szegezik nekik a kiutasítás fegyverét. És ha nincs semmiféle állampolgársága az illető újságírónak, aki különben semmit sem vét az állam ellen, aki hontalan, mert egy államnak sem nyerte el az állampolgárságát, akkor is kiutasítják, kiíhurcoöják ide, majd oda és nem tekintenek a családjára, gyermekei igazságtalan szenvedésére. És mindez a sajtószabadság jegyében történik éspedig büntetlenül. Mi a sajtónovella kérdésében természetes, hogy csak az elutasítás álláspontjára helyezkedhetünk, mert hiszen a lapnak az engedélyezése; a lapnak a betiltása, a lapnak az elkobzása eddig is az a hathatós eszköz volt a közigazgatási kormányzat kezében, amely, minden korlát nélkül gyakorolva, megfosztott bennünket ettől az al- kotmánybiztositékJtól, mely allkotmánybiztositék az alkotmány rendelkezései szerint ennek az államnak minden szabad polgára részére rendelkezésre kell, hogy álljon. Abszolutizmus ez, a meglévő abszolutizmusnak korlátlan kiépítése, törvényes formák által szentesítve. Maga az alkotmány demokratikus köztársaságnak nevezi <a köztársaságot. Ez egyúttal parancs is arra, hogy a demokrácia itt tényleg meg is valósuljon. A köztársaság elnöke mondotta, hogy nekünk az állaimnak a demokráciáját kell kiépíteni, mert ami most van, az még csak kisérlete demokráciának arra, hogy abból a demokráciából egy bevégzett, egy valóságos modern demokrácia legyen. Éhhez pedig nem ilyen retro- grád mozgás szükséges a kormánypolitikában, amit ez a sajtónovelia képvisel, kanem igenis a szabadságjog teljes kiépítése, a teljes szabadságnak, a testvériségnek és egyenlőségnek meghonosítása szükséges. Miután ez a törvényjavaslat az alkotmányt sérti, mert szabadság- és alkotmányellenes, nem lehet ezt a törvényjavaslatot másnak tekinteni, mint az alkotmány módosításának, amely módosításhoz minősített többség kell. A kormánynak ez a cselekedete merő 'támadás a szabadság és a demokrácia ellen. Az ilyen törvényjavaslatot nem vagyok hajlandó elfogadni. amelyek kétségtelenek, semmiféleképpen sem óhajtja javítani. Erre vonatkozólag semmifélé törekvés ruean nyilvánul meg sem a javaslatban, sem másutt a kormánypolitika részéről. Az igazságügyminiszter ígérete — Ha jól emlékszem, 1930-ban a költségvetési bizottságban Meissnier igazságügyminiszter ur többszörös panasz elhangzása után kijelentette, hogy elismeri, hogy a rendtörvény javításra szorul, elismeri, hogy különösen a felső- biróságok által gyakorolt- jogkiterjesztő magyarázat súlyos igazságtalanságokat teremt és azoknak eliminálása, föltétlenül szükséges igazságszolgáltatási, politikai követelmény. Elmondotta az iga.zságügyiminiszter ur, hogy két egyetemi tanárt fog megbízni azzal, hogy a ju- dikaturát föltétlenül tanulmányozzák át és a létező hibák kiküs.zöbölé&e végett terjesszenek memorandumot ő eléje, hogy ennek alapján A rendtörvény novellája megformulázhassa azt a javaslatot, amely tény* lég a javítás javaslata, volna a létező igazságtalanságokkal szemben. Azóta elmúlt három esztendő, a miniszteri ígéret jegyzőkönyvbe van véve, az Ígéret azonban csak Ígéret maradt Az Ígéret Ígéret maradt és az a javaslat, amely a reformját képezné a rend tör vénynek, amely annak a javítását célozná ,amely kizárná azt, hogy jogkiterjesztő magyarázatot alkalmazhasson a felsőbíróság, vágy általában a biróság, még mindig késik, ellenben megjelenik egy ilyen javaslat, amely még rosszabbitja, még szigorítja a rendtörvényt. Ez a novella, uraim, voltaképpen szíj írtén egy f ölhat alma zási törvény. A föLhatalma- zási törvényt a Ház a múlt hetekben letárgyalta és ezzel a parlament szabad kezet adott a végr eh aj téh a (alom nak gazd asági kérdése kh e n, de az a negatívum, hogy no terjeszkedjék a fölhatalmazás! törvény csak a gazdasági kérdésekre, már akkor ki volt játszva, mert ebben a novellában benne foglalta t ik egy fölhatalmazást törvény, amelyben fölhatalmazást ad a törvény- hozás, hogy rendeleti utón a lapbetiltás jogát kiterjeszthesse a kormány olyan esetekben is, amikor azok voltaképpen csak kihágásokat képeznek.-7- Ha tehát egy újságban megjelenik egy cikk, amelyik a rendtörvény 18. szakasza érteiméiben — álhirék terjesztése —kihágást tartalmaz, akkor kihágás esetében is megcsinálja a kormány a maga kiterjesztő határozatát és rendeleti utón eltilthatja az illető lapot egy, egyszerű kihágásért. Normális mértékkel mérve, az igazság és jog fenségének szelleme alatt Angliáiban csak az történhetik, hogy azt, aki a kihágást elköveti, megbüntetik, de ennek to- vábbmenő büntetőjogi konzekvenciáját, amely nemcsak azt éri, aki a kihágást elkövette, hanem a közre is kihat, azt az angol sajtótörvény nem engedi és ilyen kicsiny dolgok miatt lap- betiltást sehol sem engedélyeznek a parlamenti szuverénitás megsértésével, rendeleti utón. — Ezt természetesen nem lehet enyhíteni azr zal, hogy csak a köztársaság elnökének jóváhagyásával csinálhatja ezt a kormány és azzal, hogy kimondja, hogy tartozik a kormány a' tett intézkedéseket a nemzetgyűlés mindkét, házának jóváhagyás végett beterjeszteni és ha a Ház abszolút többséggel nem járul ihozizá -a tett intézkedésekhez, köteles azt a kormány visszavonni. Ezekkel az intézkedésekkel az abszolutisztikus intézkedések még nincsenek kizárva, mert a jog biztosítása érdekében föltétlenül szükséges, hogy a törvények erejénél fogva' a nép akaratából az önkényuralmi lehetőségnek még a szikrája is kizárassék. Ez a törvény ellentmond ennek és az indokolás, amikor azt mondja, hogy „bekövetkezhetnek olyan események, amelyek megkívánják a1 kivételes helyzet kihirdetését", azt jelenti voltaképpen, hogy csak kivételes helyzet esetében lehet ennek a rendeleti utón való törvényalkotásnak jogát gyakorolni, ezt azonban csak az1 indokolásban mondja ki a törvény, nem pedig a rendelkező részben,. És itt van a hiba! — Mindezek az okok mutatják, hogy itt nem egy szabad demokratikus fejlődés, a jog uralmának a biztosítása a cél, hanem a szabadsági jogok korlátozása, a népakaratnak megsemmisítése és a végrehajtóhatalom önkényuralmának, abszolutizmusának abszolút biztosítása. — A törvényjavaslatot nem fogadom eh 1 keresztényszocfaíista párt országos pártvezetőségi ü!ést fart Pozsony, juniu6 23. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az országos keresztényszocialista párt országos végrehajtóbizottsága és országos pártvezeíősége junius 27-én, kedden ülést tart Ótátrafüreden a Nagyszállóban. Az országos végrehajtóbizottság délelőtt 11 órakor, az országos pártvezetőség délután 2 órakor ülésezik. Paris tovább cáfolja az osztrák-magyar unió hírét Párls, junius 28. A Journal ma a leghatározottabb formában megcáfolja azt a hirt, hogy Paul Boncour francia külügyminiszter olasz javaslatra az uj osztrák-magyar unióról tárgyalt. A lap nem tagadja, hogy az olasz—francia tárgyalások egy- része a középeurópai kérdés körül forgott, de a cél csupán az volt, hogy a két nagyhatalom közötti rivalitást megszüntessék és rendezzék az osztrák ügyet. A két nagyhatalom mindenáron meg akarja szüntetni az egyrészt Magyarország Ausztria és Bulgária, másrészt a kisantant államok közötti ellentétet. Ha a hat középeurópai államot nem sikerül másképp kibékíteni, akkor Franciaország és Olaszország a gazdasági megbékülés útját fogják ajánlani és a középeurópai hatalmakat igy közös nevezőre hozni. A csatlakozás vagy az osztrák^ magyar monarchia bármely formában való visszaállítása semmiesetre sem történhetik meg. Francia- ország ezen a téren — a Journal szerint — egy véleményen van a kisantant hatalmakkal.
