Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)

1933-06-24 / 143. (3253.) szám

Ha valaki, úgy elsősorban a cseh politiku­sok becsülhetik fel a propaganda értékét és jelentőségét a közvélemény kialakulása szem­pontjából. Bármennyire belejátszott is szám­talan előre nem látható körülmény a világ­háborút követő események alakulásába, ta­gadhatatlan, hogy a háború alatt, sőt már azt megelőzően folytatott céltudatos propagandá­nak oroszlánrésze van a csehszlovák szem­pontból kivivott eredmények létrehozásában­A békekötés utáni első esztendőkben is nagy gondot fordított Prága a külföldi propa­gandára, amint azt a nyugati sajtó számot­tevő tényezői felé kiépített összeköttetései és a kisantant törekvései mellé szegődött politi­kusok jelentékeny száma igazolja. Ennek a propagandának az intenzitása és különösen átütő ereje az utóbbi években egy­re csökkent. A hangoztatott igazságokat gyak­ran túlságosan aláfestette a fantázia s ez a megbizhatóság rovására ment. Az a beállítás, hogy a békemü nyugalmat, jólétet, kulturális fejlődést fog a népek számára biztosítani, hajótörést szenvedett a gazdasági lehetetle­nülés szár tjein. Hogy erről a körülményről még nem mindenütt akarnak tudomást venni, azt igazolni látszik Csehszlovákia párisi kö­vetének most nyilvánosságra jutott párisi elő­adása. A napokban Osusky követ a Carnegie- alapitvány párisi palotájában előadást tartott, amelyben aktuálisabb érvek híján a szlávok középkori érdemeit vetette a mérleg serpe­nyőjébe, hogy befolyásos politikai tényezőket bizonyos törekvések hathatósabb támogatásá­nak szükségességéről meggyőzzön. Előadása, melynek „Középeurópa helyzete az európai politikában" címet adta, hemzseg az ellent­mondásoktól és tévedésektől. Valószínűleg a nyugati államokban mind jobban elharapódzó kiábrándulás ellenszereként magyarázatát akarta adni annak, hogy miért nem tudták eddig a szlávok a világháború befejezése óta eltelt tizennégy esztendő alatt Középeurópát saját szellemükben megszervezni. Az előadó szerint a szlávok voltak nyugat védőbástyái a barbár hordák ellen s így nem csoda, ha füg­getlenségük első tizennégy esztendeje alatt nem tudták azt a feladatot elvégezni, amely­hez a müveit nyugatnak évszázadokra volt szüksége. A mi számunkra, akik a történelmet más­képp tanultuk, meglepetés Osuskynak eme megállapítása. Mi úgy tudjuk, hogy a tatár betörést Magyarországnak kellett felfognia s hogy a török hordák a balkán szláv népeit meghódították és uralkodóikat Konstantiná­poly hűbéreseivé tették. Meglepetés Osusky előadásában, hogy a középeurópai rendcsiná­lás egyedül hivatott tényezőiként a szlávokat szerepelteti, ami a kisantant szempontjából sem egészen világos, mert Romániát még a földrajzban járatlan párisi közönség előtt sem lehet a szláv államok közé sorozni. Történel­mi tényeknek ilyen beállítása csupán a gyen­geségnek a jele.. Ha pedig azért volt erre szükség, hogy előadása folyamán Bethlen Ist­ván berlini előadásával vitába szálljon, akkor ezt az érvelést éppen csehszlovák szempont­ból helytelenítjük. Mert hibáztatunk minden olyan érvelést, mely közismert tényekkel megcáfolható. Az előkelő párisi hallgatóság tisztában van azzal, hogy a középkori érvek 1932-ben már értéküket vesztették s hogy az olyan állítások, mint Osuskyé, hogy tudniillik Középeurópát nem egyesek, hanem az általá­nos érdek alapján kell megszervezni, már aligha befolyásolják az európai közvéleményt. Az ilyen általánosságban mozgó közhelyek hatását lemorzsolta az idő. Ezért aligha sike­rült Osuskynak meggyőznie hallgatóságát ar­ról, hogy Középeurópa megszervezése azért nem sikerül, mert egyrészt a szlávoknak a Bethlen által képviselt politika következté­ben állandóan résen kell lenniök, másrészt pedig mert a nagyhatalmak még ina sincse­nek tisztáiban azzal, hogy a középeurópai ál­lamokat nem állíthatják különleges érdekeik szolgálatába. A nagyhatalmak középeurópai politikájára Osuskynak ez a megállapítása valószínűleg nem fog nagyobb befolyást gya­korolni s az általa hangoztatott egyetemes és különleges érdekek összeegyeztetését sem fogja előmozdítani­Pátiéban, Londonban és Rómában nagyon jól tudják, hogy Középeurópát hol szorítja a cipő. Tisztában vannak azzal, hogy a gazda­sági együttműködés megteremtése nélkül nem lehet a mai helyzetből kilábalni. Hogy milyen szerepet szánnak a kis államoknak a nemzetközi politikában, arra nézve jellemző, hogy a négyes paktumból a kisantant és Len­gyelország minden erőfeszítése elleniére is kimaradt s csupán a francia kormány ismert jegyzéke koronázta törekvéseiket. Megerősí­tik ezt a felfogásunkat a Parisból és London­ból érkezett legújabb hírek. Ezek Paul Bon­con r francia külügyminiszter olyan terveiről számolnak be, amelyek ellentétben állanak a kisantant érdekeivel és eddig folytatott poli­tikájával. A francia külügyminiszter állítólag 1 Ausztria és Magyarország összefogását ki- I vánja az Ansohluss megakadályozására, ami egyben az első lépés volna egy olyan nagy alakulat megteremtéséhez, amelyben Cseh­szlovákia, Jugoszlávia és Románia is részt- vehetnének. A tervet állítólag Mussolini bele­egyezésével De Jouvénél francia nagykövet készítette elő. Csak természetes, hogy a kisantanthoz kö­zelálló párisi sajtó rögtön megfujja a vész­kürtöt és Pert inas az Eoho de Parisban óvást emel az elgondolás ellen és Daliadier miniszterelnököt hívja segítségül a terv meg­hiúsításához. Magyarország és Ausztria össze­fogásának csak a gondolata is elég ahhoz, hogy mozgósítsa a lekötelezett sajtót. A világsajtó híradásaiból egyelőre csak annyit lehet leszűrni, hogy a londoni konfe­rencia nem enyhítette, de fokozta az általá­nos zűrzavart. Fület sértő kakofónia hall at- szi,k London felől, melybe belesivit a prá­gai propaganda s meg kell állapitanunk, hogy hangja elsősorban a mi fülünket sérti. Fogat-fogért, szemet-szemért A németországi szociáldemokrata párt eltűnése után Ausztriában eltűnt a nemzeti szodaűsta párt Az alsóausztriai tartománygyülés kezdeményezési — I Hitier-nsandátumolt megsemmisítése után Ausztria visszatér az alkotmányos éfetísez? — Köze­ledés DoSIfuss és a bécsi szociáldemokratáit között B é c s, junius 23. Az alsóausztriai Landtag mai ülésén a keresztényszocialista párt tör­vényjavaslatot nyújtott be, amely az alsóauszt­riai tartománygyülés, a szövetségi tanács és a tartományi kormány valamennyi nemzeti szo­cialista képviselői és hivatalnoki mandátumá­nak megsemmisítését határozza el. A kerületek és az államhivatalok nemzeti szocialista man­dátumait ugyancsak megsemmisítik. Mivel a szociáldemokraták csatlakoznak a keresztény­szocialista javaslathoz, annak elfogadása min­den körülmények között biztosítottnak látszik. A tartománygyülés délutáni ülésén az oszt­rák nemzeti szocialista képviselők immunitásá­nak kérdése is napirendre került. A többség az immunitás éllen nyilatkozott. A szociáldemok­raták és a keresztényszocialisták tegnap óta tárgyalnak a nemzeti szocialista mandátumok megsemmisítéséről. A törvényt valószínűleg abban a formában fogadják el, hogy nem a mandátumokat semmisitik meg, hanem a nem­zeti szocialista pártra leadott szavazatokat ér­vényteleneknek nyilvánítják és az igy fölsza­badult mandátumokat a többi párt között föl­osztják. Az alkotmánytörvény alapján a nem­zeti szocialista párt politikai képviselete nem­csak a tartományokban, hanem a községekben is megszűnik. A szociáldemokraták azt követe­lik, hogy a nemzeti szocialista mandátumok megsemmisítését a szövetségi tanácsra is ki­terjesszék. A keresztényszocialisták ezek után azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy vissza­térnek a szövetségi tanácsba és folytatják a parlamenti munkát, mert a nemzeti szocialista mandátumok újabb fölosztása után és a szo­ciáldemokratákkal való esetleges együttműkö­dés következtében nem fenyegeti többé veszély az osztrák alkotmányos életet. Az alsóausztriai tartománygyülés délután 3 órakor kezdte meg tanácskozását. Az a körül­mény, hogy a német birodalomban éppen teg­nap oszlatták föl a szociáldemokrata pártot, mély benyomást gyakorolt az osztrák szociál­demokratákra, akik ily körülmények között semmiféle akadályt nem gördítenek az ausztriai nemzeti szocialisták mandátumainak megsem­misítése elé. A nemzeti szocialisták valószínű­leg eljönnek a tartománygyülés ülésére és a karzat közönsége részéről is tüntetések várha­tók, úgyhogy a tartománygyülés épületét de­tektívek szállták meg és a környékező uccák- ban rendőrcsapatok helyezkedtek el. A kor­mány eltökélt szándéka, hogy a rendet és a nyugalmat akár a legbrutálisabb eszközökkel is megőrzi. Politikai betörés Breitnernéi B ó c s, junius 23. Hugó Breitner volt szoci­áldemokrata városatya lakásán ma éjjel betö­rők jártak. Breitner egy kis dalmát szigeten üdül, úgyhogy a lakás üresen áll. A rendőrség megállapította, hogy nem közönséges betörés­ről van szó, hanem politikai jellegű merénylet­ről, mert a lakásban lévő ezüstöt és egyéb ér­téktárgyat a betörők érintetlenül hagyták s érdeklődésük kizárólag a könyvtárra és az író­asztalra összpoptosult. A rendőrség valószínű­nek veszi, hogy az íróasztalból a betörők szá­mos okiratot és levelet vittek el. Vaugoin Frauenfeld ellen Bécs, junius 23. Vaugoin hadügyminiszter tegnap esti beszédében hevesen kikelt a nem­zeti szocialisták ellen, akiket gyilkos haramiák­nak nevezett. Egyúttal megfenyegette Frauen- feklet, az osztrák nemzeti szocialisták vezérét, akit nyíltan megvádolt azzal, hogy összekötte­tésben állott a nemzeti szocialista bombame- rénylőkkel. Felháborodva említette meg, hogy Frauenfeld még tegnap is büszkén nemzeti szo­cialistának vallotta magát és nem takarodik ki az országból, holott pártjának egyes tagjai a vezetők határozott utasítására bolsevista izü és a nép ellen irányuló merényleteket követtek el. Frauenfeld a kremsi merénylet napján vadá­szaton volt és azt gondolta, hogy ezzel alibit igazol, de az osztrák kormány nem dől be az átlátszó manővernek és pozitív adatok alapján nagyon jól tudia, hogy Frauenfeld nem állott távol a merénylőktől. A miniszter egyúttal be­jelentette, hogy az osztrák kormány uj „Barna Könyvet" ad ki és az okiratgyüjteménnyel be­bizonyítja a bombamerényietek és a nemzeti szocialista vezetők közötti összefüggést, vala­mint az osztrák nemzeti szocialista párt erköl­csi felelősségét az elmúlt hetek véres merény­leteiért. Ismét bombamerénvlóket f®s«ak Becsben Bécs, június 23. A rendőrség tegnap és ma folytatta a bombámerénylők letartóztatását. ■Számos olyan egyént fogtak el, aki részt vett a merényletek előzetes megbeszélésénél és a németországi vezetőkkel való tárgyalásoknál. Ma hét letartóztatott nemzeti szocialistát hall­gattak ki, de Scholzot, aki a roibbamtóanyagot szállította, egyelőre még nem tudták elfogni Egy hetvenéves pírt halála Héínefersiághan Berlin, junius 23. Frick német belügyminisz-1 egy fiatal szociáldemokrata körött s amelyről tér tegnap betiltotta a nemei szociáldemokra- lapunk tegnap részle esen beszámolt, ta párt működését- A betiltás közvetlen oka az a véres lövöldözés volt, amely tegnap folyt (Folytatás a 2. oldal 2, hasábján) le a nemzeti szocialista rohamosztagok ósl r ' V Mai számunk 16 oldal 1 Ha: RÁDIÓMELLÉKLET TeM J XII. évf. 143. (3253) szám r Szombat 0 1933 junius 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II. Panská ullce 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, /} SzloVeUSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártok II. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. .. . ~ Prága UL, Panská ullce 12. 111. emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több politikai HCipilCLpjCL Telefon: 34184, Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.-Kő. SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA KÉTES ÉRTÉKŰ PROPAGANDA Irta: TÁRJÁN ÖDÖN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents