Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-15 / 136. (3246.) szám
CT* % XII. évf. 136. (3246) szám ■ Csütörtök » 1933 junius 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KŐ. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 1L, Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111 emelet Telefon: 34184. SÜRGŐNYC1M: HÍRLAP, PRflHfl A iondoni konferencia legnagyobb attrakciója: Dollfuss kancellár Neville Chamberlain programot adott Londonban A világgazdasági összejövetel más napja — A nagyhatalmak ünnepük a bécsi kormányt — Különös estély a londoni osztrák követségen — Schacht tárgyalásai Washingtoni konferencia a londoni konferenciával párhuzamosan? belföldi pén®f oTgalombóil, az aranyfedezet Dollfuss egyelőre Londonban marad Donald közölt© a delegátusokkal, hogy a* Egyesült Államok kormánya javaslatot tett a vámifegyverszünet kérdésének megtanáicsko- z ás ára. MaoDonald szerint a már elhatározott vámbéke junius 34-ig érvéinyfbeu van s így egyelőre nem szükséges a vámíegyver- szünetről tanácskozni. Az ülés továfbibi folyamán Hymans belga delegátust egyhangúlag a konferencia alelnökévé választották, majd Dollfuss osztrák kancellár hétperces rövid beszédet mondott. Dollfuss az infláció ellen foglalt állást és kijelentette, hogy a tarifák leszállításának előfeltétele a termelés és a kivitel egyöntetű szabályozása. Bejelentett'© azt is, hogy Ausztria föltétlenül a váimtfegy vers zűriét mellett foglal állást. Az osztrák kancellár felszólalása után Chamberlain kancellár megtartotta várt programbeszédét. Londoni információk szerint Chamberlain beszédét washingtoni kérésre több ízben elhalasztották s az angol pénzügyminiszter csak ma nyilatkozhatott, amikor Anglia és Amerika között, több pénzügyi kérdésben a kulisszák mögött létrejött az elvi megegyezés. a delegációk körében nagy szenzációt keltett annál is inkább, mert az osztrák és a német államférfiak, akik otthon macska-egérliarcoí játszanak, békésen megfértek egymás mellett. Dollfuss osztrák kancellár kezdettől fogva a legnagyobb attrakció Londonban és jóformán a világkonferencia érdeklődésének középpontjában áll. Az osztrák követségen rendezett fogadtatás külső körülményei igazolják az általános érdeklődést. Az osztrák követség ma hivatalosan megcáfolta azt az elterjedt hirt, hogy Dollfuss Anglia és Franciaország támogatását 'kéri az osztrák—német konfliktusban, de ennek Űrnapja Londonban Prága, junius 14. Az ujjunk hegye sem látszik ki a sok konferenciából. Hol Lausanneban tanácskoznak, hol Genfiben ülnek össze hosszú hónapokra a világ delegátusai, hol Londonban jelenik meg több ezer ember, hogy megmentse a világot. A lapok oldalszámra ismertetik a beszédeket, a programokat, a rádió közvetíti a nagy súlyos intő szózatokat s Európa külsőleg egyetlen határtalan magábaszállás; mindenki csak bűneinkről beszél, a hibákról, amiket elkövettünk, lehetetlen életmódunkról és a katasztrofális helyzetről, amelyet föltétlenül orvosolni kell. A londoni konferencia első napjait is a magábaszállás jellemzi. Ismét meghalljuk, hogy mi minden rossz a világon, a királyok, a miniszterek, a nagykövetek fölolvassák az országok bünlajstromát. talán kimondják a penitenciát. is, — de a múltakon okulva szomorúan és kiábrándultán mégis attól félünk, hogy az elmúlt konferenciákhoz hasonlóan a londoni felsorakozás szintén csak világgyónás marad s nem olyasvalami, ami a bűnök unott lemorzsolásán túl meg tudná adni a léleknek és a társadalmi rendnek a felszabadulást s ugyanúgy a ma- lasztot hozná, -mint az igaza gyónás és az igazi áldozás szentségei. Ez talán azért vau, mert a magábaszállás, amelyről most a londoni konferencia első beszédei tanúskodnak, nem őszinte és nem mély, hanem külsődleges-és sók helyütt mierő képmutatás. A 'világ tartüíföt játszik-, adja a szegény bűnöst, aki szánja és bánja bűneit, testvéri szeretettől, önzetlenségről és meghozandó áldozatokról beszél, de a szivéből ádáz kapzsiság les elő és a lesütött szem sunyi' pillantással kutatja az egyéni érdek és az egyéni kis földi javak lehetőségeit. Akárhogy akarjuk, nem tudjuk hinni, hogy a londoni konferencia őszinte lesz. Vagy ha a legjobb esetben őszintének mutatkozik, tehetetlenségén nehéz segíteni. Mintha a londoni konferencia annak a feneketlen tócsának partján állana, amelyben a világ jóléte ful- doklik és a delegátusok kórusban énekelnék a régi-régi refrént: „a gróf, a gróf a vízbe fu3f“, — de a legszebb összhang harmonikus együttesében elénekelt régi dallam mellett, a viharosan lejtett táncok ellenére, senki sem mutat hajlandóságot a vizbeugrásra és a szegény gróf megmentésére. A szegény gróf ez alkalommal igazi és tényleg a tócsában fuldoklik, de a kar, amely a parton énekli sorsát, operett maradt és operettszerüen viselkedik. A londoni konferencia első napjain összegezve még egyszer mindenről tudomást szereztünk, ami a világon rossz és ami a világot nyomja. A bünlajstrómnak és a hibák listájának föl olvasásánál nem volt hiba, ezt tökéletesen megkaptuk. Megtudtuk, hogy rosz- szak a vámfalak, rossz az, hogy a pénz drága és a bankok nem nyújtanak hitelt. Rossz a létjogosultság nélküli kis iparok mesterséges 'kifejlesztése és rossz az idegen földrészekről való erőszakolt gabonabehozatal, holott a középeurópai gabona ott tornyosodik valóságos bábeli toronyként közvetlenül a gabonára szoruló államok lezárt kapuja előtt. Megtudtuk, hogy a dömpinges árak tarthatatlanok és a nyersterimények árát vissza kell süllyeszteni a reális bázisra. Rossz a valuták ördögi tánca és a kapitalizmus boszorkányainak valpurgisz-éjszakája. Rossz az autarkia, mert zsákuccába vezet. Daladier mondotta, hogy „a közgazdaság nem öncél és feladata az, hogy az embernek jobb életlehetőséget teremtsen-" Bölcs szavak, kár hogy annyira magát ólért etődőek és annyira elcsépeltek, mert. ha először hallottuk volna őket, talán remélhettük volna, hogy az önbeismerés l megjavuilás kezdetét jelenti. Ma tudjuk, hogy a legbanálisabb igazság a diplomaták szájában gyakran fellengős frázissá torzul s belső természetessége ellenére oly távol áll a valóságtól, mint a közeli mécsesnek látszó távoli csillag az éjszakai égen. Szép szavakat hallottunk a határok devalorizálásáról és azt ie újra leszögezték a miniszterek, hogy a közLondon, junius 14. A világgazdasági konferencia mai s zenzáció ja N évii le Ch amberlain angol pénzügyi kancellár beszéde volt. A beszéd elején a miniszter az előtt© beszélő Dollfuss osztrák kancellárt ünnepelte és fölvázolta azokat az érdemeket, amelyeket Dollfuss Ausztria gazdasági újjáépítés ének terén szerzett, Dollfuss hivatalos ünnepléséből kitűnik, hogy Ausztria törekvéseit, amelyekkel a kis ország kormánya a londoni nemzetközi porondon igyekszik a lehető legtöbb rokonSzenvet összegyűjteni, siker koronázza és a nagy államférfiak biztatják, bátorítják, megdicsérik a nemzeti szocializmussal birkózó bécsi miniszterelnököt. A különös bevezetés után Chamberlain fölolvasta a világgazdasági konferencia gazdasági céljainak lajstromát és vázolta azt a programot, amelyet Nagybritannia hozott a konferenciába. Az angol vélemény szerint az összejövetelen nem szabad izolált rendszabályokat foganatositani, hanem egyszerre kell megoldani a gazdaságpolitikai, a fináncpoli- tikai és a valutapolitikai problémákat. Az eladási ár és az előállítási ár közötti egyensúlyt nem lehet további árredukciókkal helyreállítani s az eladási árat mindenütt föltétlenül emelni kell, ha a világ a gazdasági élet fölipezsditését kívánja. A jóvátételi és az adós sági kérdések végl eges megoldása, valamint a hitelrendszer újjáélesztése, a vámfalak leibontása, a jegybankok együttműködésével teremtett olcsóbb pénz folyósítása és a közmunkák megkezdése után köny- nyen elérhető az eladási árak emelése. A valuták stabilizálását hamarosan meg kell valósítani és az átmeneti papirpénz^stabilizá- lás után vissza kell térni az aranystandardhoz. Chamberlain alapelvei szerint a stabilizálás előfeltételei a következők: az eladási ár és az előállítási ár említett egyensúlya, az arany standard föladásához vezető faktorok kikapcsolása, az arany árfolyamingadozásának meggátlása. az arany kivonása a munkákat meg kell kezdeni a pénz forgalom- bahozatala és a munkanélküliség enyhítése érdekéiben. A.gyónás megtörtént, ki tudja hányadszor, ki ki tudja mennyi őszinteséggel! Az ünnepélyes első napok valamennyi konferencián sikerülni szoktak, hogy később a megindult lendület nyomtalanul szétágazzon és beszivódjék a kis érdekek, a fölösleges komplikációk és az általános rosszakaratok homokos Szaharájába. Amint a vallomások után az uj élet megkezdéséről van szó. végetér az iram és lényegileg végetér a konferencia. Nem tudjuk, igylesz-e Londonban. A- világgazdasági konferencia kezdősebessége csökkentés© és a jegybankok együttműködése. Chamberlain szerint mindazon államoknak hitelt kell folyósítani, amelyek nehézséggel küzdenek a kereskedelmi és a fizetési mérleg körül, ha törekvésük becsületes és kibontakozási erőfeszítésük meggyőző. A pénzügyi rendszabályok csak úgy vezefihet- eredményre, ha párhuzamosan haladnak a kereskedelempolitikai rendszabályokkal. Végül a bilaterális kereskedelmi szerződések mellett tört lándzsát. A regionális kereskedelmi szerződéseket csak annyiban ismerte e], amennyiben e regionális paktumokat történelmi egységekhez tartozó országok kötik meg. A legtöbb kedvezmény jogát véleménye szerint a jövőben meg kell őrizni. Az egyoldalúan megbatározott kontingensek gyakorlatát Chamberlain élesen elítélte. Ugyanilyen határozottan nyilatkozott a belföldi ipar mesterséges védelmére teremtett vámok ellen is, ha ezekkel olyan iparokat védenek, amelyeknek nincs létjogosultságuk, vagy amelyek túlozzák a produkciót és nem versenyképes ek. A mai ülés A világgazdasági konferencia mai ülésének elején, Chamberlain beszéd© előtt, MaoLondon, junius 14. Dollfuss osztrák kancellár a riasztó bécsi események ellenére elhatározta, hogy londoni tartózkodását néhány nappal meghosszabbítja. Az osztrák miniszter- elnök valószinüleg csak csütörtökön utazik vissza Ausztriába. A londoni osztrák követ a kancellár tiszteletére tegnap vacsorát adott, amelyen számos belföldi és külföldi vendégen kiviül Neurath német külügyminiszter, Hoesch londoni német nagykövet és gróf Behrensdorf német követség! tanácsos, valamint a teljes olasz delegáció, élén az olasz nagykövettel, is megjelent. Az estély talán, nagyobb volt, mint a többi konferenciáé, a bünbánat is, a javulási szándék is és igy nem lehetetlen, hogy mégis remélhetünk valamit. A hibákat bevallottak ég a gyónás ez alkalommal teljesnek látszik. Most csak azt óhajtjuk, hogy a londoni. konferencia világgyónása ugyanúgy rászálljon az itteni malaszt, mint a katolikus vallás tanítása szerint arra, a bűnös emberre, aki őszintén bevallja a papnak bűneit és szánja- bánja vétkét. Nem rossz kezdet, hogy a világ- gazdasági konferencia első napjaiban ünnepeljük az Űrnapját, azt az ünnepet, amely többek között az isteni malaszt és az isteni kegy cso- dálatosságáról ie szól. Mi emberek mindent meg-' 1 tettünk vétkeink bevallására, fölismertük hibáinkat és Londonban beleharsogtuk őket az égbe. Talán elérkezik az a pillanat, amikor föl- disziti a lelkünket az isteni malaszt és a bün- bánást a megtisztulás és a megenyhül és követi. Azt is tudjuk már, hogy mi lehet az Európában, ami a malasztot felkelti és hathatóssá teszi. Tudjuk, hogy a mi maiasztunk egyetlen egy most eltűnt lelki diszpozíción alapszik: a bizalmon. Ha a londoni konferencia őszinte lesz és igaz és vissza tudja állítani a világon a bizalom atmoszféráját, akkor a világgazdasági konferencia első napjainak gyónását tényleg megeny* hül és ég építő uj lendület követheti.
