Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-11 / 133. (3243.) szám
1088 janim II, vasárnap. Kaleidoszkóp Bars-megye volt székhelyéről a jumusi porban fürdő A.ranyosmarótról A 94 éves Skrek bácsi az ivóban — A. világtól elzárt városka kis oroméi és bajai Aranyosmarót, juráiig eleje. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársától.) Hűévét előtt egy hosszabb cikkben Írtam meg aranyoemaróti látogatásomat a magyar orvosi kar nesztoránál, a 94 éves dr. Benkő Lajosnál, akivel fél órán át beszélgettem régmúlt időkről >s az uj, megváltozott viszonyokról. Már akkor megemlítette előttem dr. Benkő, hogy van ám Aranyosmaró- ton még egy öreg ember, aki nagy idők tanúja, talán nála is idősebb, Skrek bácsinak hívják, de bizony senki sem hinné el róla, hogy ilyen tisztes korban lenne. Akkor csupán egy órát töltettem Maróton, most úgy fordult a dolog, hogy egy egész napra elkerültem Ba-rsmegye egykori székhelyére. Teleirtam a noteszemet apró feljegyzésekkel és ezekből szövöm össze visszaemlékezésképpen ezt a cikket egy szép pünkösd utáni tavaszi napról, amelyet a Migaz- zyak városában töltöttem. Látogatás a kocsma Matuzsáleménél Első utam Skrek bácsihoz vezetett. Nem volt nehéz megtalálnom őt, a régi Migazzy-ucca 18. házszámu épületben néhány betűs felirat hirdeti, hogy célnál vagyok: Z. Skrek. Hostinec. Belépek a kocsmába s érdeklődöm Skrek ur után. A tiszta szobába vezetnek s pár pillanat múlva fürgén benn terem egy fehér bajuszu férfi, pirospozsgás az arca, termete zömök, a legjobb erőben van s én elbámulva nézek rá, lehetetlen, hogy ez az életerős, friss ember kilencvenen felül legyen. Persze, hogy lehetetlen, nyomban kiderül a tévedés. Skrek Zeigmond az. akivel beszélek, csupán 53 éves, az öregur fia, a kocsma tulajdonosa. — Hát akkor talán az édes-apja az a kilencvenen felüli öregur? — Az édesapám? Az már igen. Kilencvennégy lesz az idén. ö a legidősebb ember Maróton. — Nem beszélhetnék vele? — Dehogy nem kérem, behivem azonnal. Ott ill a külső szobában. S a következő pillanatban már be is lép az üregur. Fehérbajuszu, fehér szakállu, kissé hajlott hátú öregember, úgy hetvenre becsültem neg az első pillanatban. Leül velem szemben a oiroeabroszos asztalhoz s megindul a társalgás. Igémet nyelven, mert az öreg csak németül és lelovákul beszél. Hamar megértetem vele a látogatás célját. Pótolni akarom a múltkori mulasztást és internt akarok csinálni a legöregebb aranyosmaróti >olgárral. Az öreg Skrek Jakab tisztában van i modern sajtó jelentőségével és feladataival, wilanatig sem ellenkezik é© olyan készségesen idja meg válaszait, hogy élvezet vele beszélgetni. Közben még vendég is akad, aki be-beszól i társalgásba és igy az egyre éléukebb ég köz- ■ etlenebb. Először is az életkor hiteles megállapitása :övetkezik. — Kérem, én vagyok a legöregebb ember íaróton. 1839 szeptemberében születtem. Benkő Ir. ur három hónappal fiatalabb nálam. Most az egészségi állapotáról érdeklődöm, hogy illik. — Na, Gott sei dank, nem panaszkodhatott lila Istennek, egészséges vagyok. Csak a lá- aim. Kissé panaszosan nyúl a jobb lábszárához. — Nagyon sokat szaladgáltam ebben az életen és most kezdem érezni. Ich bin ganz ge- !ind. nur die Fjsee. Die Fisse sind schtvach. — De azért tud járni? — Járni? Hogyne. Mindennap megcsinálom a lagam sétáját. Nincs semmi panaszom, jól hal- >k, szemüveg nélkül olvasok, gyomrom is jó ... Hát persze, az obiigát kérdések: Volt-e nagy- ■•íeg? Hogyan élt. milyen éietnormákat követi. hogy ilyen tisztes kort sikerült megélnie? Az öregur azonban semmi különöset nem lát )ban, hogy ilyen magas életkort sikerült el- ’tiie. — Kérem, az Isten kegyelme... Én igazán m tudom, hogy mi a hosszú élet titka. Nem tgyok én filozóf, én csak éltem és dolgoztam, nig lehetett. Még ma is dohányzom. cigarettát szivart szívok, nem ártott meg soha. Az ital? órán reggel... ich trinke ein Stamperl, wie- n sie és ez jót tesz. Délben? Délben megiszom y könnyű spriccert. Ez is jót t-eez. Zwei Dezi rike ich sohon nioht, das wáre zuviel... — És a szórakozások, Skrek bácsi? — Hát mindennap a kártyaparti. Dardli vagy szinó. — Persze, pénzbe. — Nahát persze, különben nem érdekes a ék. Itt aztán közbevág a furfangos diák: — Skrek bácsi mindig nyer. Az öreg replikázik. Mindig vesztek. De ha tíz koronát vesztek, akkor már fel is állok. De aztán hamiskásan hozzáteszi: — Olykor-olykor nyerek is. — És a modern idők vívmányai? A rádió, repülőgép, mozgószinház, hangosfilm? — A rádió nagyon szép dolog, érdekes, mesz- sze jutott az emberiség az én gyermekkorom óta, amikor még faggyúval világítottunk. De én moziban sohasem voltam... — Miért nem megy el? — Nem érdekel. Megvallom azt is, hogy a színházban sem volt soha gyönyörűségem. Nie Vergnügen gehabt. — És mit szól ezekhez a mai időkhöz? A politikáról akartam megszólaltatni, de az öreg nagy diplomata. Csak ennyit lehetett kihúzni belőle: — Schlechte Zeiten. Kein Regen. — De a politika, a világ sorsa... — Az mindig egyforma. Az emberek sohasem tanulnak meg kiige zu sein. Ebben megegyezünk. A családi viszonyokról érdeklődöm. Itt baj van a felsorolással. Az öreg ur csak négy fiút emleget, a felsorolásnál kiderül, hogy öt fia és egy leánya van. Mondom neki, hogy ötnek a nevét diktá'ta és csak négyet mond. Erősködik, hogy négy fia van. Aztán összeegyeztetjük a dolgot és az öreg is megnyugszik benne, hogy öt fia van. A legkisebbik az aranyosmaróti, a Zsiga. Egész gyerek még. Mindössze ötvenhárom éves. Mindenre emlékszik, friss és fürge az észjárása, kedves a humora, megérti a tréfát. Azt mondotta a múltkoriban az egyik kávéhá- zasnak. aki hossza elmaradása miatt panaszkodott. hogy bizony hozzá már nem érdemes járni, mert igen csúnya leányokat tatt- a kasszában. Beszél a múltról, gyermekkori emlékeiről, amikor honvédek, vértesek és oroszok küzdöttek ezen a vidéken. De ő —- egész életén át csak kereskedett. Ezt csinálta, azt csinálta, vett, eladott, húst mért, bőrt árult, de vett és adott mindent, bejárta egész Szlovenszkót, volt Bécs- ben, Pesten, közben kis vagyonkát szerzett, hetven holdat Vezekényben, az most. árendában van. Az üzleti tevékenységet 1918-ban hagyta abba. Abban az évben halt meg második felesége. És most itt ül a napfényben, fehér szak ál lát simogatja é6 csak ©gy kívánsága van. — Csak esne az eső. Nagy a szárazság. Medárdu* talán meghallgatja. Találkozásom a szamárral Ez úgy volt, hogy hűséges Ciceroném a poros uccán figyelmeztetett Pistára, a város szamarára. aki napról-napra nagy életbölcsességgel vonja maga utná a szemete taligát. Ez a Pista nevezete*; személyiség, egy városi kanapépör emléke fűződik hozzá és heves sajtópolémia is viharzott körűié. ügy volt az. hogy az egyik túlbuzgó városatyának fület szúrt az a tény, hogy a szemetes szolga magyar vezényszavakkal noszogatta Pistát kötelességének teljesitésére. — Hé Pista, erre gyere! Hé Pista, utánam! Gyi! Gyi! És Pista hűségesen engedelmeskedett a parancsnak. De amikor az eset szőnyegre került a városi parlamentben is, a Pista ügyében vizsgálat indult meg. Szóltak a Pistához németül, a füle botját sem mozgatta. Szóltak hozzá szlovákul is, meg Sem mozdult. Aztán magyarul vezényeltek neki, amire megindult és követte a parancsszót. A város külső képe most nem valami vonzó az idegenre. A városon átvezető állami utat most hozzák rendbe. Felszedték a régi kövezetét és újból kövezik. Járható főutja lesz Marótna.k. Persze, a munka folyamán sok kellemetlenséget kell emiatt ki- állania a város közönségének és az áthaladó jármüveknek, de legalább örvendetes tény, hogy a munkanélküliek dologhoz jutottak és Maróinak mintegy száz munkanélkülije augusztus derekáig az útépítésnél biztosította a kenyerét. Az építkezés is javában folyik. Az Erdödy-park szélén négy uj emeletes ház épül és ezeken kívül 10—12 ház van épülőben a park mentén. Maróinak most már nyilvános parkja is van. Annak idején a járás vette meg kétmillió koronáért Erdődy gróf kastélyát a hozzátartozó parkkal. A grófi kastélyt lakóknak adták bérbe, a parkot pedig dr. Ondrejkovics Aladár járás- főnök kezdeményezésére a város vette át kezelésbe s a nagyterjedeJmü grófi parkot most városi népkertté alakítják. Most még kissé kietlen, elhanyagolt állapotban van a park, amelynek mentén építkezések folynak. de egy ki* befektetéssel rendbe lehet hozni és akkor Marót közönségének meglesz az annyira hiányzott nyilvános kertje. Lehet majd1 andalogni a sóhajok alléján és körbe lehet ülni a kis tavakat, amelyekben kudarcot vallott a haltenyésztő szándék. Ezt a kastélyt Paluska földesur építette és ö vetette meg a kastély parkjának alapját is. A Paluska-család kezéről az aranyosmaróti uradalom Migazzy Kristóf bibornok, bécsi érsek és váci püspök tulajdonává lett. ő építette ki ékesen a templomot is és neki tulajdonítható, hogy a vármegye rendei székhelyüket Kistapolcsány- ból Aranyosmarótra helyezték át. Az uradalmi tiszti lak épületéből megyeházat csináltak, ma a járási hivatal és több egyéb hivatal van ebben az épületben. Abban az időben, amikor Marót megyeszékhellyé lett, a kis falu nem bírta el a nagy megtiszteltetést. Az 1795. évi megyei nagygyűlés feliratot intézett a helytartó-tanácshoz. amelyben elmondja, hogy a kis városban a polgári házak szükek és füstösek és igy az ösz- szes vendégeket a vármegyeházán kell elszállásolni Marótot aztán gróf Migazzy Vilmos tette várossá. Nagy áldozattal ő szabályozta, és fási- totta az uccákat, ő bontatta le a régi szalma- fedelü házakat és helyettük emelt uj épületeket városi csínnal és kényelemmel, ö volt a város igazi megteremtője. Gyorsan végigjárjuk a város látnivalóit. Kegyelettel állunk meg a régi megyeháza épülete előtt, itt fogamzottak meg azok a nevezetes határozatok. amelyek a XIX. század elején, a nemzeti átalakulás nagy korszakában Barsmegyét a régi Magyarország vezérmegyéjévé tették. Látjuk az 1896-0an alapított múzeumot, a Migazzy-Erdődy kastélyt, a szép római katolikus templomot, háta mögött a magyar kormány által emelt pénzügy igazgat ósági épülettel. amelyben most pénzügyi kirendeltség van. Mögötte igazán impozáns épület, az 1924-ben emelt uj állami gimnázium, améiy Szlovenszkó legmodernebb és leggazdagabban felszerelt középiskolája. A tani- tá© persze csak szlovák nyelven folyik benne, minthogy a váróé lakosságának nincs meg a húsz százalékos magyar kisebbsége. A maturandusok éppen most vizsgáznak ..az .Élet számára®. Az egyik kereskedés kirakatában künn van a tabló is, 26 fin és 3 leány képe néz nvilt szemmel, bizakodva a járókelőre. Két magyar nevűt látok a fiuk között, de a név- analizi6 csal, mondják, hogy többen is vannak magyarok. De találkoztam olyan magyar diákkal is. aki csak hibásan beszél magyarul. Viszont az is igaz, hogy szlovákul sem tud jól. Elkerülünk a temető felé, a Lévára vezető útra. Ott látjuk gróf Migazzy Vilmosnak, a város? alapitónak kockakövekből románstilben épült mauzóleumát. Itt fekszik az 1896-ban meghalt vezérférfi, aki megyéjét egy emberöltőn át irányította és akinek halálával e családnak férfiágon magva szakadt. Ma már uccanév sem őrzi Migazzy Vilmos neT vét. Csak az emberek hálás emlékezete. És a város krónikája fogja feljegyezni az ő működését. A város krónikáját most dolgozza nagy szorgalommal Minarovics Sándor dr. ügyvéd é* Horváth Ferenc dr. esperes-plébános, a tudós pap. A város belső élete csöndes és nyugodt. Nagy emóciók nincsenek. Hiszen félreesik a világ zajától, bátor ember legyen. aki arra vállalkozik, hogy csak úgy kíváncsiságból meglátogatja Nagy Lajos arany- moeó városát. Szárnyvonal vezet ide © a vicinális is ritkán közlekedik. Nyitráva! autóbusz bonyolította le a forgalmat, de most leállt, mert nem fizetödött ki. Geöndes és nyugodt életet élnek az emberek, egyetlen szórakozás a rádió és a mozi. A kávéházakban sem nagyon élénk az élet. A társadalmi élet? Erre a kérdésünkre valaki ezt a találó választ adta: A csehek járnak a Menzába, a szlovákok az Orolba, a magyarok — sehová. A társadalmi életnek nincs kohéziós ereje Ma- róton. A város ügyeiben a keresztényszocialieta párt viszi a vezetőszerepet. Tizenkét képviselő- testületi tagjával döntő fölényben van és a vároebirót is ö állította Bauer János volt gimnáziumi tanár személyében. Agilis, rátermett vezető, aki biztos kézzel kormányozza a város ügyeit. A Hlinka-párt, amely hét évvel ezelőtt dominált, ma csak statisztál, mindössze két képviselőtestületi tagja van. Kobzinek védője panasszal fordul a hágai nemzetközi bírósághoz védencének jugoszláviai kiadatása miatt A fasiszta-por perbeszédei kedden érnek véget, Ítélet- hirdetésre valószínűleg junius 20,-ón kerül a sor Brünn, junius 10. A fasiszta-pör főügyésze, dr. Funticsek. a mai tárgyalás megnyitása után bejelentette, hogy ismételten fenntartja magának a jogot a Mlcsek, Süsük és Hlavács vádlottak elleni becsületsértési pör megindítására azért, mert a három vádlott a tárgyalás folyaőzámos női bajnál a természetes „Ferenc József" keserüviz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nöorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József ,vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkalmazzák. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzie- tekben kapható. azt mán megvádolta a brünui rendőrséget hivatalos hatalommal való visszaéléssel. Azután dr. Stark ügyvéd, a magánvádló Kindermann közkatona képviselője jelentette be, hogy védence nevében 10.000 korona fájdalomdJjat, 2000 korona orvosi költséget és 1000 korona havi kártérítést kér arra az időre, amíg Kindermann a kaszárnyatámadás alkalmával kapott sebe következtében munkaképtelen leez. Azután dr. Tömések ügyvéd, Kobzinek védője tartotta meg közel kétórás védőbeszédét. Beszéde elején tiltakozott az ellen a módszer ellen, mellyel Kobzinek és GeidI jugoszláviai kiadatása folyt le, mivel ez szerinte ellenkezik a nemzetközi jogszokásokkal. Ezért a védő az ügyet még nem tokinti befejezettnek. A mai jugoszláviai viszonyok nem engedik meg, hogy ezzel az üggyel ott bővebben lehessen foglalkozni, ezért bejelentette, hogy a román parlamentben téteti szóvá a dolgot, azonkívül panasszal fordult a hágai nemzetköz bírósághoz Is. Az orvosszakértők véleményével szemben azt igyekezett bizonyítani a védő, hogy Kobzinek lelkileg terhelt é* nem felelős a cselekedeteiért. Tagadja azt, mintha beigazolódott volna, hogy Kobzinek parancsot adott volna a katonák elleni lövöldözésre. Egyetért védőtáreának, dr. Lochmannak azzal az állításával, hogy a közvélemény „semmiképpen sem volt felizgatva a kaszárnya-támadás által”. Enyhítő körülménynek hozta föl, Kobzinek esetében, hogy a tárgyalás folyamán sokat szereplő ismeretlen kurír hozta részére a kaszárnya-támadásról szóló parancsot és hogy Kobzinek tulajdonképpen parancsra cselekedett. Végül enyhe büntetést kér védence részére. Kobzinek védője után dr. Susil ügyvédi Ru- zsicska és Barák védője beszélt. Az ö beszédével végződött be a mai tárgyalás. Hátra van még négy védőbeszéd, azonkívül az ügyész viszonválasza. A zárszó jogán még Gajda és védője, dr. Lochmann is fog beszélni. A perbeszédek. a „Te!egraf“ jelentése szerint, valószínűleg kedden érnek véget és itéletki’hirdetésre junius 20-án kerül a sor. Leszállítják a vasúti tarifát — Magyarországon Budapest, junius 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Fabinyi kereskedelmi miniszter ma a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a vasúti tariitát reformálni fogják, mégpedig olymódon, hogy a ki*- é« nagy távolságú forgalomban a személytari- fát lényegesen leszállítják, de leszállítják a mezőgazda®ági á/ruk tarifáját is. A kormány reméli, hogy az igy esetleg előadódó deficit a növekvő forgalommal, valamint a boleíta egyvésiével ledóriietŐ lesz. 5
