Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-11 / 108. (3218.) szám

6 1933 május 11, csütörtök SZÍVESKEDJÉK a b. elmére küldött |>ostí.be!izetési lapot kitölteni s előfize­tési hátralékának összegét a postán be­fizetni, nehogy a kiadóhivatal beszün­tess© a lap küldését. FÜRÉ LÉPNI TILOS Minden templom a templomod, Kinek nem adsz, azt meglopod, Kit nem szeretsz, azt megölöd S Isten ellen folyik porod. A gyepre lépni, lásd, tilos, A féltett fűre ne taposs. Tudd meg, mit ma senki se hisz: Tilos emberre lépned is. Falu Tamás. — A görög köztársaság! elnök egy órát töl­tött Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Zaymis görög köztársasági el­nök ma reggel titkára kíséretében inkagnitó egy órát töltött Budapesten, majd tovább uta­zott Becsbe, A görög köztársaság elnöke szemét kezelteti egy bécsi specialistával s ezért éven­ként legalább egyszer Becsbe utazik. — Az ungvári katolikus egyesületek és hit­vallásos iskolák jubileumi évet tartanak az aranymisés Tahy Ábrahám ruszinszkói apostoli kormányzó tiszteletére. Ruszinszkói szerkesztő­ségünk jelenti: Tahy Ábrahám, ruszinszkói róm. katolikus apostoli kormányzó ez év október 15- én tartja aranymiséjét. Az ungvári vallásos egyesületek és hitvallásos iskolák elhatározták., hogy az osztatlan szeretetnek övendő főpász- for tiszteletére jubileumi évet rendeznek, vagyis sorozatos ünneplésekkel és előadásokkal teszik ezt az évet emlékezetessé. Az ünnepségek sorát az. ungvári Máría-ház apáca-intézet és elemi is­kola kezdte meg, amennyiben május 7-én,' dél­után nagyszabású, fényes és kiváló művészi érzékkel, gondosan kiállított előadást rendezett a városi színházban, melyen a jubiláns főpász­toron kívül Sztojka Sándor munkácsegyházme- gyei görög katolikus püspök és Fibiger Sándor cír. pápai prelátus, c. kanonok, apostoli kormány­zósági vikárius is megjelent. Az üdvözlő beszé­det Antal Miklós tanár, apostoli kormánytaná­csos tartotta, míg az iskola növendékei szép táncokat, szimbolikus jeleneteket és egy Szent Teréz életéből vett színdarabot adtak elő. A színházat zsúfolásig megtöltő közönség melegen ünnepelte a jubiláns főpásztort, kihez Fülöp Ár­pád mag:. nívójú üdvözlő verset irt. — p : , ,e halasztották a Toldy Kör választ­mányi ül' Pozsonyból jelenítik! A Toldy Kör csütörtökre hirdetett választmányi ülését az elnök­ség elhal.; s.:toíte. péntekire Zathunecsky Ede hang­versenye miatt, amelyen sokan részt vesznek a ta­gok közüli. A választmányi ülés tehát pénteken, •május 12-én, este 7 óraikor lesz a kör helyiségében (Káptalan-u. 2.). — Meghalt Háry Pál budapesti orvosprofesz­szor. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Ma délben a zsidó kórház egyik különszo- bájában hosszú szenvedés után meghalt dr. Háry Pál, az élet és kórvegytan nyilvános ren­des tanára a Pázmány Péter Tudományegyete­men. Az elhunyt egyúttal igazgatója voli az élet- ég , kórvegytani intézetnek. A szakkörök­ben elismert nevű hatvannégy éves orvostanárt szívbaj ölte meg.­— Bérmálások a roz&nyói egyházmegyében. Rozsnyóról jelentik: Bubnics Mihály rozsnyói római katolikus püspök tavaszi bérmakörutját ezévben mjus 14-én, vasárnap kezdi meg a ri­ma ászé esi plébánián. Az egyhónapos körút részletes programja a következő: május 14én Rímaszécs és Velkenye, 15-én Méhi és Aba- fala, 16-án Harkáes, 17-én Deresk, 18-án Li- rze, 20-án Dobsina, 21-én Csoltó, 27-én Söreg, 28-án Egyházastoást, 29-én Várgede, 30-án Guszona, 31-én Baraeza, junáus 4-én Rozsnyó és Is agyveszve rés, végül junius 11-én Gömör- péterfala. — Cerretti bíboros hagyatéka, Rómából táviratozzák: Vatikán-városból származó meg­bízható jelentés szerint Cerretti bíboros ha­gyatéka kétmillió líra értéket tesz ki. A bí­boros különböző jótékony alapítványokat léte- fedett s vagyonát nagyrészt most ezek öcok­iik. A bíboros XI. Pius pápára hagyta a mel­lén hordott értékes keresztet, aztán egy pász- 'Orgyürüt és egyéb értékes ékszereket. A bí­borost csütörtökön temetik a Szent Cecília templomiból. — A centralista sajtó legújabban azért támadja Puszinszkó kormányzóját, mert csak 10 ezer koro­nát jegyzett a munkákölcgönre. Buszinsákői ezar- kes?tŐ3égünik jelenti: A Beezk:d kormányzó etlenii és éveik óta folyó kampány, melyet főként cseh eigsrár körök folytatnák ellem, mindem ajkaimat megragad, hogy a kormányzón üssön egyet. Leg­újabban azt veti szemlére a ceiutrailista sajtó, hogy or-ak 10 ezer koronát jegyzett a Tnunkaikölcsömre, miig ugyanakkor dr. Bródy Miklós, akitől a oséh- ezlovák kormány a njagytrafiket annakidején el­vette, 5000 kor mát jegyzett, pedig vagyoni viszo­nya i wm? elmaradnák a dúsgazdag ikonmámy- r/'4tób A trópus buja tenyészetétől a sarkvidék zuzmójáiq minden növényzeti régió ellepi a Himalája óriási sziklafalait Dzsungelek a Himalája tövében — A buja tenyészetik déli lejtőkkel szemben zord magas iensikoh az északi, tibeti oldalon (3) Most egy pillanatra elhagyjuk a sziklák ri­deg, kopár világát, hogy a Himalája növény­zetének csodavilágába hatoljunk be. Arktikus és tropikus és idegen, más vidé­kekről bevándorolt flórák találkoznak a Hi­malájában, hogy páratlan változatosságban a legnagyobb •botanikai látványosságot nyújtsák csodálatos szinpompájukkal. A Himalája fala nem csupán a monszunt fogja fel és nenr csupán vizeket ont alá az alatta elhúzódó Hindosztánra, hanem megvé­di elővidékét a hideg északkeleti monszuntól és így e védőfal tövében a nap heve szokat­lan érőt ér el. Ilyen módon s a bőséges eső­zés következtében a Himalája egyszerűen keresztültörte a kli­matikus és növényföldrajzi törvényeket és a lábai alatt elterülő szubtropikus vegetá­ció övébe belekényszeritette a tropikus fló­rát, Képzeljük magunk elé, hogy egy olyan szakaszon, amelyet a gyorsvonat másfél óra alatt fut be, megtaláljuk a növényvilág összes életfor­máit a mocsári-tropikus vegetációtól a 8000 méter magasságiban tenyésző északsarki vegetációig. Mivel azonban a délnyugati monszun főleg a Himalája keleti felét éri és hatása nyugati irányban egyre csökken, így növényföldrajzi tekintetben nemcsak az alacsonyan fekvő és •magasabb tájak között mutatkozik különbség, hanem ellentét van kelet és nyugat között is­Tropikus tenyészet 900 méterig Ha közeledünk a Himalájához, azonnal szembetűnik, hogy a írőpikus növényzet a hegy lábánál nem állapodik, meg, hanem feLkuszik az elő dombokra, az úgynevezett „TaraH-ra, sőt ezen még bujábban bontakozik ki. A Ta­rai növényföidrajzi tekintetben a mocsarak régiója, amely a Szadlecstól kiindulva keleti irányban a Himalája tövében húzódik végig s mint természetes sövény védi a természet szi­vét. Éppen itt, a hegység tövében dagadnak fel évezredek óta a vizek, amint a meredek hegy- világból kilépnek a nyugodt síkságra és itt halmozzák fel óriási hordalékukat. A legjobb iszapföld ez, a legnagyobb vizlbőség van ?tt, nem csoda, ha minden zöldül, sarjad, burján- zik elpusztithatatlan őserővel. / Ez a vidék Számtalan vízfolyással átszelt igazi dzsungel-föld, sokhelyütt 12—50 km. széles, átható (hatatlan, bűzös, lázt okozó, emberektől alig lakott, de állatokban an­nál népesebb terület. Bambusz, törpepálmák, kúszónövények, liá­nok, ezer és ezerfajta cserje fonódik össze áthatolhatatlan sűrűséggé s a cserjék felé büszkén emelkednek a balzsamfák és egyéb tropikus facsodák. Minden burjánzik itt a túl­terhelt élet gőzében, a növényzet és az állati hullák pestisessé teszik a levegőt és megter­mékenyítik a talajt. Tarka változatosságban nőnek egymás mellett a mocsári datolyapál­mák, a kókusz- és borosszus-pálmák, a füge­fák, rotánpálmák, kenyérfák, banánok, cukor- datolyapáknák, mangó- és fahéjfák, óriás-aká- ciák, a tavakban pedig lótuszok és egyéb cso­davirágok pompáznak. Esőzések idején vi­szont, amikor itt mindent elborít a vizár, a dzsungel földje valóságos lázbarlang, úgy hogy a majmok északabbra, a száraz vidékre menekülnek. Hatoljunk most beljebb a Himalája tulaj­donképpeni birodalmába és akkor elcsodál­kozva látjuk, hogy olyan vidéken vagyunk, amely csaknem trópikus&bb jellegű, mint az elő- vidék. Különösen Bhután erdőségeiben buja ez a növényzet. Pálmák és rotáncserjések válta­koznak bambuszokkal és törpedatolyapálmák- kal, óriási leguminozák, malvazeák, tujafák, , fügék, gyapotcserjék, katechuakáciák gyö­nyörködtetik a szemet- A cserjések felé a fa- baraszt és pálma sudár .törzse szökik. Ez az első, még tropikus jellegű növény­zeti régió, amely átlag 900, sokhelyütt 1200 méter magasságig emelkedik és amelyet azután 900—2100 méter magasságiban a szubírópikuB öv vált fel. Egyes fajok azonban még magasabbra húzód­nak, különösen a harasztok. A nyugati Hi­malájáiban viszont gyakoribbak a fenyők, mert itt szárazabb a talaj, különösen az erdei fe- ' nyő a gyakori s a liánok helyébe a pompás illatú, hófehér kuszórózsa lép it Szubtropikus régió 900—2400 méter között Keleten cseresznyék, magnóliaíajták és 1 rhododendronok virítanak, a fákat teljesen ■ bevonják a moszatok és az orchideák. A Legérdekesebb facsodák azonban a rho­dodendronok, amelyek itt 8—10 méter ma­gasságra nőnek s fehér, sárga, lila, vörös meg narancssárga virágzatukkal csodálatos szinpompát fejtenek ki, kábító illatárt terjesztenek éppen úgy, mint a maszlagfajták, amelyeknek óriási harang­jai és trombita szerű virágai éjszakának ide­jén mágikus fényben csillognak. A lezuhant faóriásokon harasztok és orchideák nőnek. Illatozó pandanuszok, vad banánok nyúlnak ki a néha 30 méteres bambuszcserjékből. Kú­szó liánok vetik át magukat egyik fáról a másikra. Feljebb már komorabb fák lépnek fel, de ezek itt-ott mélyebbre is ereszkednek, mint az örökzöld tölgyek és cédruszok. Ró­zsák tapadnak a fenyők törzséhez és egy-egy büszke legyezőpálma 2400 méter magasságig is felmerészkedik. Egy-egy növény, amely különben rendkívül érzékeny a hideggel szemben, mint ezek a le­gyezőpálmák, orchideák, bambuszok, egész jól aklimatizálódnaik nagyobb magasságokban is. A nyárfához hasonló Himalája-fenyő és a deodaracédrus még 3600 méter magasság­ban is megtalálható-, IIi malája-fenyők, borókák, tiszafenvők s az­után az Európában is honos kőrisfák, gyer­tyánok, szilfák, olasz diók és vadgesztenyék, borostyánok, iszalagok, borbolyák, rózsák, sze­derfák, ostorménbadgiták tarka. változatos­ságban, a köztük fellépő bambuszok és mag nóliák pedig újból a trópusi öv közelségére emlékeztetnek. Az erdőképződés olyan hatalmas, hogy a többezer méter magasságra felnyúló elölán- cok egész a tetőig te.jesen be vannak von­va az erdőtakaróval és gerincükről alig nyilik kilátás. A magas sziklák tövébe zárt völgyek való­ságos földi paradicsomok, amelyeket óriási falak védelmeznek a kiima zordsága ellen. Tea, búza, árpa, rizs terem itt és súlyos te­hertől roskadoznak a gyümölcsfák. A nyugati Himalájában vadabb a tájkép, kopár sziklák nyúlnak ki és a tűlevelűek olyan jelleget annak a vidéknek, aminőt az Alpesekben találunk. A legszélsőbb észak- nyugati részen, az Indus áttörésének vidékén csaknem teljesen eltűnik a vegetáció, vigasz­talan koprság uralkodik a falszerüen merő dek furdalékvölgyekben. A legnagyobb ellen­tétet mulatja a két nagy áttörési völgy, nyu­gaton a kopár, puszta Indus-furdalék, amely­nek kövein mennydörgésszerű robajjal rohan tova a víz, keleten pedig a monszun megter­mékenyítette Brahmaputra^völgy, amelyet csaknem a hó határáig még a legmeredekebb falakon is erdőtakaró borit 3600—4000 méter között a cserjék birodalma Az erdőségek határa felett alacsony növésű fák, bokrok és cserjések kúsznak a magasba: kisebb tűlevelűek, nyírfák, rhododendronok s másféle cserjék a 3600—4000 méter közötti régiókban, mig lassanként elmaradnak a lég magasabbra felkapaszkodó erdei fák, mint a gyakran 8—9 méter átmérőjű óriási deodara- cédrusok, fenyők, égerfák és nyírfák. Hegyirózsák, törperhododendronok, szed­rek, borbolyák és erikáceák váltják fel vég­leg az erdőségeket Az erdők határa, amely átlagban 3600 méterig nyúlik fel, sokhelyütt csaknem egyenes vonalban szakad meg, mintha elmetszették volna és jelzi egyúttal a monszun-lecsapódások határát is, mert ahol a •monszun-esőzés megszűnik, ott a fanövésnek is vége van. Nagy, füves térségek, rétek és legelők, az európai Alpesek tisztásai ritkák a Himalájá­ban- De a legszebb hegyi virágoknak egész Serege veszi fel az eredményes harcot a sziklával és a jéggel és ha a tavasz termékenyítő esőt ajándékoz, a hegylejtők a legnemesebb hegyi virágok szőnyegével terülnek be. Ribizke és pöszméte- , bokrok, páfrányok és csalánok között nagy- levelü növények nőnek, mint a turbánliliom, : sisakvirág és az egészen sajátos, gyakran egy , méter magasságot is elérő havasd gyopár. ' Köztük rhododendronok, hegyi kőrisíák, feke- ' te klematiszok, fűzfák, világoskék és sötétkék t ikaxdliliomok, macskagyökerek, lóherék, tra-ij gantok, kökörcsinek, ibolyák, kankalinok, ne­mes ruták díszelegnek. És mindezek között a legszebbek az enziá- nokból való szőnyegek, amelyek a kéknek minden fokozatában az egész világos égszín­kéktől a fénylő ultramarinig ékesítik a Hima­lája lejtőit, s primulák szövődnek az enzián- *zőnye.gekbe, világos és aranysárga szintől egészen a skarlátvörösig és tavasszal mindez ragyogó színben pompázik. A növényéletnek ezek az előőrsei egészen a jégig tolakszanak. Gyakran a gleccserek világában, a kicsiny sziklaszigeteken és morénahátakon virít ki a tavasz minden pompája. A havasi gyopár törzse mind kisebb és kisebb lesz, mennél magasabbra kapaszkodik s minden hegyi nö­vény a magasság növekedésével jobban lapul a sziklaíalajhoz. Végül is a jég ereje erőt vesz a növényi életen és csupán moha meg zuzmó van már fent a száraz sziklatömbökön, melye­ken végül az élet megszűnik és megkezdődik a puszta kőnek, a hideg jégnek és az örök hó­nak a birodalma. A tibeti oídal Mennél északabbra halad az ember a Hi­malája hegyláncai között, mennél inkább hagyja háta mögött a hegység déli kőláncát, annál inkább maradoznak el mögötte a mon­szun utolsó jelei és a magas Tibetnek növény- földrajzi tekintetben kietlen sivatagjai fogad­ják széles területen a vándort. Kietlen vál­tozatok, a sivatagi szárazság és sarkvidéki hi­deg klímájának elrettentő összekeveredése fogadja itt a karavánokat, homokviharok és hóviharok követik egymást és ez szabja meg az élet feltételeit. Áz erdő elmarad a mély áttörési völgyekben, csupán egyes óriások da­colnak a viharokkal s a szegényes vidék csu­pán a folyók mentén, vagy pedig egy-egy mo­csár szélén mutat némi zöld szint, egy-egy nyírfa, haraszt, tamarik nő itt- Néhány cserje áll magában a kopasz tibeti magasvölgyekben e a magányos bokrok már messziről feltűn­nek. Ezen az északi oldalon sások és perjék kapaszkodnak fel gyakran 6000 méter magas­ságig és ezek a füvek táplálják a tibetiek nyájait. A vízben gazdagabb védett területen, amelyek főleg közvetlenül a főlánc északi tö­vében vannak, a tibetiek mesterséges öntözés segítségével 4000—4500 méter magasságiban is pompás árpát tenyésztenek. Éppen ezért ezek a részek nagy magasságuk ellenére ke­vésbé magas alpesi külsejüek, mint a Hima­lája többi része. Tibeí teljesen idegen világá­ban végül néhány nagyobb tő hoz különösebb tájképi jelleget. Ilyen a világ legmagasabb hegyvidékének növényzeti képe. Dr. Vécsey Zoltán. A munkanélkü’iség Szlovenszkón. A szlo­vén szkói munkaközvetítő hivatalok jelentése szerint áprilisban ismét csökkent a nyilván­tartott munkanélküliek száma és pedig a március végi 103.399-röl április végére 91.782- re. Az adatok negyvenegy munkaközvetítő hi­vatalra vonatkoznak. Az egyes járásokban a munkanélküliek' száma április végén (illetve március végén) a következő volt: Pozsony 6805 (7389), Besztercebánya 3452 (4203), Sel­mecbánya 1197 (1340), Brézó 3709 (4206), Csaca 2592 (2928), Alsókubin 887 (913), Gal- góc 640 (1397). Komárom 2886 (3430), Kassa. 3703 (3969), Körmöcbánya 2491 (2598), Kor- pona 2157 (2882). Kisuccaujhely 1533 (1618), Léva 2149 (2697), Liptószentmiklós 4205 (4514), Losonc 4879 (5132), Malacka 2478 (2486), Modor 796 (800), Nyitra 2179 (2707), Újbánya 2006 (2221), Érsekújvár 3120 (3505), Párkány 1245 (1446), Pöstyén*455 (568), Vág- beszteroe 1344 (1396), Eperjes 835 (986), Pri- vigye 4314 (5463), Rimaszombat 2165 (2212), Rozsnyó 1924 (1926), Rózsahegy 2992 (3271), Szene 1461 (1457), Szered 264 (366), Igló 1619 (1648), ólubló 873 (958), Sztropkó 204 (194), Nagytapolcsány 4109 (4363), Trencsén 706 (720), Nagyszombat 2713 (3351), Trsztena 706 (720), Turócszentmárton 2463 (2505), Nagy- bitese 2489 (2501), Zólyom 3357 (3537), Zsol­na 3260 (3499). — Herceg Festetich Taszító hagyatéka, Keszthelyről jelentik: Herceg Festetich Tasziló uiín nem maradt végrendelet. Az elhunyt her- oeg ugyanis 1920-ban irt utolsó végrendelkezé­sét nemrégiben visszavette, ezért a szakértők már ma megkezdték a hatalmas hitbizományi birtok főibecsülósét. Ez a munka közel egy évet fog igénybe venni. Egyébként a 140.000 holdnyi hitbizományi birtokból ma már csak 75.000 hold van meg, amelynek 80 százaléka erdő. A herceg után nagyobb magánvagyon ifi maradt. --

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents