Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-11 / 108. (3218.) szám
7 1933 májas 11, csBfiirtok. ^IWM-A\aGÍ!ARH!KLAI> SZEPLOT máj foltot és mindenfajta bőrbetegséget azonnal megszüntet a világhírű Földes* féle aradi Ksrgit-créme és szappan Az arcbőr rövid idő múlva szép, fiatal és üde lesz, a ráncok kisimulnak. Mivel a MARGIT- CREMET sokan utánozzak, saját érdekében csak eredeti védjegyünkkel 'dagasztott dobozt fogadjon el. Nyitva, vagy kimérve, eredeti \I A R G IT - C R É M E seho' nem kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére: „Sz. ERZSÉBET gyógyszertár. Bratislava (Pozsony) Duna n. 38 — Jászai Horváth Elemér költő halála. Budapesti szerkeszt ősegünk jelenti telefonon: Negyvenötóves korában hosszú szenvedés után meghalt Jászai Horváth Elemér, az ismert költő. Az elhunyt még első éves joghallgató korában kezdett verseket Írni, hamarosan több verseskötete jelent meg. Később a Borszem Jankó segédszerkesztője lett. A háború elején Orosházán telepedett le s ott élt 1932-ig. Akkor ismét Budapestre jött, mert gyógykezelésre volt szüksége. Halála irodalmi körökben nagy részvétet keltett, — Pozsonyi orvostanhallgató motorkerékpár-balesete Párkányban. Párkányi tudósítónk jelenti: Majdnem végzetes kimenetelű motorkerékpár-baleset történt tegnapelőtt a párkányi vasútállomás közelében levő Renner-téglagyár mellett. Csekera Ferenc pozsonyi orvostanhallgató akkor haladt el motorkerékpárján a téglagyár előtt, amikor a munkások távozóban voltak onnan. A motorkerékpár elütötte Dérer Jakab munkást, aki a fején, arcán és kezén szenvedett súlyos sérüléseket. A karambol ügyében vizsgálat indult. — Börtönre Ítélt professzionista csirkefogók. Rozsnyóról jelenítik: Január és február folyamán Rozsnyó és Berzéte tőszomszédságában napirenden vo’tak a klsebb-nagyobb baromfil'ü pások, a csendőrök azonban a legszorgosabb kutatás dacára sem tudtak a tettesek nyomára akadni, míg az egyik károsult a rozsnyói piacon áruló egyik kofa kezében fel nem ismerte állatait. A kofát, Üveges Imre berzátei munkás feleségét rögtön lefülelték s amikor házkutatást tartottak nála, még több „olcsó" baromfit sikerült megtalálni óljában. Üvegesné hónapokon át rendszeresen, a legolcsóbb áron látta el a piacot a legjobb fajtájú baromfival amelyeket férje. Rencsik Géza berzéteá munkás társaságában éjszakámként „szerzett be" berzétei és rozsnyói tyúkólakból. A rozsnyói bíróság a két tolvajt öt-öt hónapi, a kofát pedig egy hónapi fogházra ítélte. Pisztolylövő ügyességével és kitűnő horoszkópjaival dicsekedett a hamiskártyás Berzeviczy a bécsi esküdtbiróságon Bécs, május 10. A bécsi esküdtbiróságon ma kezdődött meg Berzeviczy György bárónak nagy érdeklődéssel várt bünpöre. Mint ismeretes, Berzeviczy báró a főhőse annak a hírhedt kártyaafférnak, amely az elmúlt évben már bírósági tárgyalásra került az osztrák fővárosban, amikor Guttmann és Menasse báró állott vádlottként a biróság előtt. Az affér negyedik részese, dr. Löwy Hermann tekintélyes bécsi orvos, a kártyacsalások kirobbanása alkalmával tragikus módon vetett véget életének, feleségével együtt öngyilkosságot követett el. Berzeviczy György csak most kerülhetett biróság elé, mert a kártyacsalás Leleplezésekor külföldön tartózkodott s a bécsi hatóságok megkeresésére Olaszországban fogták ed, ahol hosszabb ideig tartották fogságban, míg kiszolgáltatták Ausztriának. Berzeviczy bárót azzal vádolja az állam- ügyészség, hogy a Wiener Cercle és a Wiener Klub helyiségeiben megvesztegette a szolgákat és preparált kártyacsomagokat használt a baccaratjátékkoz. Ilyen módon szövetségeseivel együtt hatalmas összegeket nyert és súlyosan megkárosította partnereit. Corrigez la fortune-mestcrkeöései- ket hosszú időn keresztül folytatták, inig le nem leplezték őket. A mai tárgyaláson Berzeviczy sok érdekes dolgot mondott el hányt-vetett életéről. Óriási vagyonát már fiatal korában elherdálta és hamarosan nyakára hágott felesége, egy Pallavi- cini grófnő vagyonának is. A biróság előtt azzal dicsekszik, hogy hosszú időn keresztül mint a pisztelydövészet tornamestere működött e a háború kitörésekor egy külföldit, aki becsmérlő szavakat mondott az osztrák-magyar monarchiára, pisztolypárbajban a hasán súlyosan — Idegesség, fejfájás, álmatlanság, szédülés, bágyadtság, levertség, félelemérzések eseteinél a természetes „Ferenc József" keserüviz kitűnő háziszer, amely az emésztőszervekből eredő zavarok nagyrészét megszünteti s visszaadja a testnek és szellemnek régi munkaképességét. Orvosi szak- tekintélyek megfigyelték, hogy a Ferenc József viz öregembereknél is megbízhatóan és minden fájdalom nélkül hat. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. megsebesített. Állítása szerint kártyacsaták közben állandóan zsebében volt a napnak a horoszkópja s ez a horoszkóp segítette barátait: Guttman és Menasse bárókat és dr. Löwy orvost nagy kártyanyereségekhez, ö maga nem játszott, csupán a nyereségből szedte le a megfelelő részt. — A pozsonyi YMCA nyári nyelvtábora. A! YMCA pozsonyi titkársága közli: Magyar szülők, ha olcsó és jó táborba óhajtjátok küldeni gyermekeiteket, ahol az elsőrangú ellátáson, jó nevelésen és gondos felügyeleten kívül még a szlovák, német és egyéb nyelveket is elsajátíthatják, akkor küldjétek őket a pozsonyi YMCA nyári táborába. Ez a tábor Vöröskőnél fekszik és remek öreg fenyőerdővel van körülvéve. A fiuk tízágyas nagy katonai sátrakban és szellős faházikóklban laknak. A tábort julius 1-én nyitják meg és három kéthetes periódusból fog állani. Felvilágosítások és jelentkezések a pozsonyi YMCA-ban, Sánc ut. (Tel. 23-44). — Uj vasúti bérletjegyet tervez a vasutigazgatőság. Az eddigi vasúti bérletjegyeket, amelyeknek érvényességi időtartama 15—30 napra terjedt és Prágából a Tátrába, vagy egyes vonalakra szólt, a közönség alig vette igénybe. A vasút Igazgatás most népszerűbb bérietje geyk kiadását tervezi, melyek nagyobb távolságokra és nemcsak egyes vonalakra szólnának. Az uj bérletjegyek már a nyári idényben forgalomba kerülnek. Ajánlja a „Nagyasszonyt” nőismerősei DBF* közti Éhségtüntetéseket Beregszászon a asszonyok Beregszász, május 10. (Saját tudósitónktól.) A városi népkonyha bezárása következtében a munkanélküli családok százai maradtak ellátatlanul Beregszászon. Hétfőn a munkanélküli asszonyok mintegy száz főnyi csapata tüntető felvonulást rendezett a város uccáin, majd kenyeret és munkát követelve benyomultak a városháza épületébe. Délután a képviselőtestület közgyűlésén rendeztek parázs tüntetést, úgy hogy karhatalommal kellett őket eltávolítani. Az uccára szorított asszonyok erre a kenyérgyár elé vonultak és pillanatok alatt megszállták az egész épületet, azonban — délután lévén — csupán néhány darab kenyeret tudtak zsákmányolni. Kedden a tüntetések megismétlődtek. Ez alkalommal az asszonyok a kenyérszállitó kocsikat rohamozták meg. A rendőrségnek nem sikerült a kenyérszállitó kocsik kifosztását megakadályozni, de a fosztogatók közül többet Letartóztatott. T városi képviselőtestületet rendkívüli közgyűlésre hívták össze. — Végrehajtókkal való incidensek epilógusa a komáromi bíróság előtt. Komáromi tudósitónk jelenti: A komáromi kerületi biróság tegnap egész sorát tárgyalta azoknak az incidenseknek, melyek egyes falvakban folytak le a végrehajtások alkalmával és a hatóság elleni erőszak vádját vonták maguk után. Elsőnek Varga Jó- zeefné ipolysági lakos került a vádlottak padjára, aki Simó József végrehajtót késsel fogadta, rablónak nevezte és meg akarta sebesiteni. A biróság feltételesen kétheti fogházra ítélte. — Juhász Jánosáé ipolyvieki asszony Ligáes József végrehajtót fogadta hasonló módon és le- szurással fenyegetett meg mindenkit, aki a sertéseihez nyúl. A biróság az enyhítő szakasz alkalmazásával elviheti fogházra ítélte. — Pomozi János 1 öntői lakosnál varrógépet foglaltok le a végrehajtók s amikor Bóna József végrehajtó el akarta szállíttatni a gépet, Pomozi agyonverés- sel fenyegette meg. A biróság feltételesen tiz- napi fogházra ítélte. — Gyujtogatók garázdálkodnak a nyitramegyel falvakban. Nyitrai munkatársunk jelenti: Jelentettük, hogy az utóbbi időben sorozatosan érik egymást a tüzesetek a nyitramegyei falvakban és & vizsgálat megállapította, hogy majd minden esetben gyújtogatás okozta a tüzet. Tegnap este a közeli Ürmény községben gyulladt ki Brada Borbála háza, a nagy szélben a lángok átcsaptak a szomszédos házakra is, melyek közül öt elpusztult. Ugyancsak leégett több gazdasági épület is, 6ok gazdasági felszereléssel együtt. — Mocsonokon Blahó Gáspár szérűje gyulladt ki és egy cséplő- garniturával, valamint sok más gazdasági felszereléssel együtt leégett. — Darázs községben Nagy Teréz lakóháza gyulladt ki és a lángok elpusztítottak még más öt házat és több gazdasági épületet is. — Felsőkirályi községben tegnap éjszaka két helyen is keletkezett tűz, amely Szekeres Ferenc és Lencsés István gazdaságát pusztította el. A károk valamennyi esetben jelentős mértékűek. A csendőrség keresi a gyujtogatókat. Ladoux százados, a franciák rettegett kémfőnöke halála előtt leleplezi a Prágai Magyar Hírlap munkatársának a francia kémszolgálat titkait Páris, május hó. Mikor rövid napokkal ezelőtt a Camesi szanatórium kertjeiben ültem Ocmmaindant Ladoux mellett, ki 1914-től 1917-ig a francia kémszervezet és kémelháritó szervezet vezetője vplt (moudíhatnók megalapítója és kifejlesztője is), bizony nem gondoltaim, hogy ez a beszélegtésünk az utolsó. A nyugalmazott százados, ki emlékiratait irta Gammes- ban, vérmérgezést kapott másnapra és hirtelen meghalt ötven egynéhány éves korában, java férfierejében. Erről az utolsó beszélgetésünkről szeretnék beszámolni a következő sorokban. Voltaképpen a Nicolai tábornok könyvéről beszéltünk, a német kémezervezet fejlődéséről a világháború folyamán. Ladoux százados bizonyos tekintetben konkurrens- nek nézte Nicolait, kinek könyvét sokat forgatta a maga memoárjai megfogalmazása közben. De mikor a német tábornok példájára hivatkozva, arra kértem, hogy legyen 5 is nyíltabb egy kissé, árulja el a múlt egynémely titkát, akkor tartósakodó lett nagyon. — Sajnos, — mondta — mindenkor számolnunk kell olyanokkal, kiknek kár volna tudomására hoznunk kémszolgálotunk titkait és másrészt még az sem igen tanácsos, hogy tudassuk vele, milyen mértékben ismerjük az övéiket. — ön azt mondja, hogy hiszen könyveket irtára és adtam kd e témáról a Liberairie des Champs-Elysées-ben, melyeket az egész sajtó megbeszélt és valóban mindenki Ismer. Csakhogy ezeket a könyveket is tizennégy évvel a háború után kezdtem csak nyilvánosságra bocsátani és akkor is a legmesszebbmenő óvatossággal. A „Chasseur d‘espions“-ban a Mata-Hari dolgát adtam elő. melyről már annyi helytelent írtak az emberek össze-víssza, hogy a valóság megállapítása igazán nem árthatott. A „L'espion de l‘empereur“-bee pedig nem annyira v?Jó eseteket irtom te, uniót inkább elméleti 6aintéfflisét adtam ft kémkedésnek; egyedül a „MaUtihe Richard" tekinthető valódi vallomásnak, amennyiben legjobb kém- ügynökömnek aktaezerüen igaz történetét adja, kit azóta a becsületrend iovagkeresztjével tüntettek ki — és még itt is egyedül magárnak Mariké Ri- ohardmak a neve igazi A LUDENDORFF-TERV ELÁRULÓ JA — Különben a más nemzetek kémszervezeiá vezetői, kikre ön hivatkozik, hogy mind emlékiratokat adnak ki, az óvatosságot még messzibb viszik és nem is tudok rá esetet, hogy elárulták volna valamelyik kémügynökük nevét. Ez érthető is. Látja, egy német ember árulta el nekünk és pedig nem pénzért, hanem tisztán emberies érzésből, hogy honfitársai mérges gázokat akarnak ránk bo- csájtani. Kiszolgáltathatnám-e őt hálából a német katonai hatóságok bosszújának? Vagy elárulhatnám-e annak a két elszászi származású német tisztnek a nevét, aki tudomásomra hozta Ludendorff egész haditervét 1918-ban a második máméi támadás előtt? Hiszen a németek még a legjobb kéimnőjüknek, az annyit emlegetett Fráulein Doktornak a kilétét is ti tokiban tartják 1 Ez valóban zseniális asszony volt és valóságos legendákat szőttek róla az antant hírszolgálati különítményeiben: a legeilentmondőbb hírek érkeztek be irodánkba a doktor kisasszonyról, kinek jelenlétét egyidejűleg jelezték nekünk gyakran a világháború óriási frontjának legeiientétesebb pontjairól, úgyhogy végül már azt kérdeztem magamról, hogy nem-e az ellenséges kémközpont puszta kitalálása-e ez a rejtélyes és misztikus asszony, kit mindenki ismert és senki még személyleírását sem tudott róla adni 6oha, A. „FRÁULEIN DOKTOR” REJTÉLYE — Nicolai tábornok, 4 néniét hírszolgálat veit főnöke, könyvében a német kémszervezetröl a bademi származású fiatal Blisabeith Sehragmüllert, a közgazdaság doktorát mondja a doktorkisasszonynak, de megvallom, hogy én ezt a feltétlenül autentikus kijelentését kétkedéssel fogadom. Scbragmül- ler ki'ssaezony valóban jeles munkatársnője volt a tábornoknak és 1915 januárjától a háború végéig az antwerpeni kémiskolát vezette, most pedig a Retehswehr-mmisztérium támogatásával előadásokat tart német városokiban a háborús hírszolgálatról. Könyvet is adott ki Berlinben, önéletrajzot, Friedrich Felger név alatt, melyből semmi újat nem tanulunk; a Naohridhtenbureau bármely altisztje írhatta volna; arról pedig, hogy ő tett volna a híres doktorkisasszony, e könyvben szó sem esik. Minthogy neki az antwerpeni iskola elég munkát kellet hogy adjon, részemről inkább ahhoz a felfogáshoz hajlok, hogy Nicolai tábornok, az ő megnevezésével csak nagyobb tekintélyt akart adni e hölgy említett előadásainak és el akarta terelni a nagyközönség figyelmét az igazi Fráulein Doktorról. — Nicolai könyve egyébként is inkább hazafias, mint történelmi mü: sokat hallgat el és erősen egyoldalú. Ha hinnénk neki, azt kellene föltennünk, hogy a németek jámbor kómelháritási munkája altató teák kotyvasztásában merült ki, melyekbe Schragmüller kisasszony fehér keze tette bele gondosan a cukorkockákat. Mi franciák azonban egyebeket beszélhetnénk a németek állandó merényleteiről — municiógyáraink ellen, robbantásokról a francia Hinterlandban és fontos embereink rejtélyes megöletéséről, miről Nicolai semmit sem látszik tudni és von Papén, a későbbi kancellár, ki a háború alatt ugyancsak a Nachrichtembureau tisztje volt, szintén nem beszélt a dolgokról sohasem... A FRANCIA KÉMSZERVEZET KEZDETEI — Bizony, a német kémszervezet, különösen a világháború elején, messze fölötte állt a miénknek! Mikor 1915 májusában, Mülerand hadügyminisztertől engedélyt kaptam egy szorosan vett kémelháritó szervezet organizálására, megdöbbenve kellett látnom, hogy mennyire nem történt e téren Francia- országban semmi sem. Fönnállóit ugyan a „Service de renseignements", mélynek szervezetét kellett kiépítenem, de annak vezetője, B. százados mást nem tudót tmondani, mint hogy a k érne [hárítással kizárólag P. hadnagy foglalkozik. Nos, ennek a fiatal hadnagynak egész archívuma egy tirfjJlóreg uoteszkönyv volt, vagy száz gyanús ember nevével, kik természetesen mind eltűntek a hadüzenet napján és egynek 6em lehetett többé nyomára akadni. — ön azt mondja erre, hogy hiszen a békében minden vezérkarnak, így a franciának is, volt egy különleges osztálya, mely a többi állam hadseregén nek tanulmányozásával foglalkozott. Igen, csakhogy a hadügyminisztérium hírszerző osztálya tisztán katonai, a tengerészetügyi minisztériumé tisztán, tengerészeti, a külügyiminsztériumé tisztán diplomáciai ügyekre szorítkozott és összeköttetés egyál- talán nem volt közöttük, sőt mindegyikük féltve őrizte a maga titkait. Mikor 1914 augusztus elsejém a németek szigorúan elzárták országuk határait, nekünk Németországban egyetlen egy kómiigynö- künk sem volt; nekik Franciaországban volt néhány száz, kik közül mi egyet sem ismertünk éö nehéz is volt a nyomukra jönni, mert még levél- cenzúránk sem működött. Be kellett érnünk a távirati cenzúrával, mely pedig semmit sem ért, mert hozzá 'nemértő emberek kezében volt, kiknek mindössze az volt az általános utasításuk, hogy ne engedjenek át semminő táviratot, mélynek tartalma a hadiérdekekkiel ellenkezésben áll. Ha ehhea hozzáveszi, hogy kriptográf tintákról egyáltalán nem volt fogalmunk és ha az „Imtelligence Service”' meg nem mondta volna, hogy az egyszerűbb, láthatatlan írások jódgőzben válnak olvashatókká, akkor talán még m>a is tanácstalanul nézegetnék a fehér papírlapokat, melyek veszélyes kétmjelentéseket rejtenek. Tudnivaló mindezeken kívül, hogy a, határaink lyukasok voltak mint a 6zita és a német kém ott bújhatott át Franciaországba, ahol csak akart... Ily viszonyok között kellett megszerveznem a háborúiban máról-holnapra a francia kéan- elháribó szervezetet és az egész budget, melyet a hadügy rendelkezésemre tudott bocsátani, egy esztendőre (az ember nem hinné) 60.000 frank volt mindössze! 1916-ban sikerült csak a kémelháritó szervezet költségvetésére kapnom egy évre egy milliót... Ez volt a kezdete a később oly hírhedt „Cinquiéme BuTeau"-nak, mely 1917-ben már annyira a helyzet magaslatán állt, hogy a németek minden kémét leleplezte, minden badiitervültet és intézkedésükéi előre tudta, minden tudományos és hallatlanul ravasz titkos írásukat folyamatosan olvasta és ügynökei Cadixtól Stockholmiig ibeágazták egész Európát!! Benedek Károly, j
