Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-28 / 122. (3232.) szám
1935 május 2$. vasárnap. t>ra:caiA\\g^arhiklas Bűnügyi bonyodalmak a Tuka-pörvédői költségei körül Machacsek Pál volt szlovák néppárti képviselő a házvezetőnőjére iraiia minden vagyonát, mert rajta akarják behajtani a 150.000 koronás perköltséget — A vádlott távolmaradása miatt elhalasztották a szenzációs bünpör tárgyalását Nyitra, május 27. (Saját tudósítónk jelentése.) A nyitrai kerületi bíróság büutetőtanácsa előtt rendkívül érdekse bünper volt tárgyalásra kitűzve pénteken, melynek vádlottal Machacsek Pál vágsellyei plébános, a szlovák néppárt volt főtitkára és nemzetgyűlési képviselője, valamint házvezetőnője, Svoboda Anna voltak. A nyitrai államügyészség vádja szerint Machácsek fiktiv módon Svoboda Anna kezére játszotta tekintélyes vagyonát, hogy ily módon meneküljön fizetési kötelezettségei alól. Az ügy előzményei a Tuka-perig nyúlnak vissza. Mint ismeretes, Tűk a védelmét részben Ottlik Iván dr. pozsonyi ügyvéd látta el. Amikor az expenznóta honorálására került a sor, bonyodalmak támadtak és az ügy polgári per formájában a bíróság elé került. Ott-lik Machácsek Pált fogta perbe, aki őt a védelem ellátásával megbízta. A pozsonyi kerületi bíróság részben helyt adott a pert indító ügyvéd igényének és kötelezte Macbácseket 69.400 korona megfizetésére. Fellebbezés folytán az ügy a felsőbírósághoz került, mely megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és 153.024 koronában állapította meg Ottlik követelését és kötelezte Machácseket, hogy az ösz- szeget a felmerült költségekkel együtt záros határidőn belül végrehajtás terhe alatt fizesse meg. 1932 február 15-én vezettek végrehajtást Machacsek ellen. Nagy volt Ottlik dr. meglepetése azonban, amikor tapasztalnia kellett, hogy a vagyonosnak hitt Machócsektőí egy fillért sem tud behajtani, mert annak minden ingó és ingatlan vagyonát időközben házvezetőnője, Svoboda Anna nevére írták át. Ottlik dr. erre nyomozást indított, hogy mily módon tűnt el Machacsek vagyona, illetve, milyen körülmények között Íratott át Svoboda Anna nevére. A nyomozás olyan adatokat vetett felszínre, melyek maguk után vonták az ügynek bűnvádi útra való terelését. Megállapítást nyert ugyanis, hogy Machácsek 1930 decemberében váltót irt alá 250.000 korona összegben, melyet Svoboda Annának adott át. E váltót peresítették és Svoboda Anna, mint pernyertes 1931 március 3-án végrehajtást vezetett Machácsek ellen és lefoglalta annak minden ingatlan és ingó vagyonát a 250.000 koronás váltó fedezetére. Ugyancsak 1930-ban történt, hogy Machácsek nnokabátyja, Kucsera János dr. elhalálozott és 168.650 koronát kitevő vagyonának fele részben Machácsek lett az örököse. Ezt a vapvont is eladta Svoboda Annának kerek ötezer koronáért, majd lakásberendezését is Svoboda Anna nevére íratta adásvétel formájában. A lakásberendezés bírósági értékelés szerint 35.700 koronát reprezentált és szintén ötezer korona vételárért került Svoboda Anna birtokába. A biróság a beadott bűnvádi feljelentések alapján elrendelte a vizsgálatot Machácsek ellen. A vizsgálat eredményei alapján a nyitrai államügyészség vádiratot adott ki, amely a BTK. 386 és 383 paragrafusaiba ütköző bűncselekmények elkövetésével vádolja Machácseket, mint tettest és Svoboda Annát, mint segítőtársat. A pénteki bűnvádi főtárgyalásra Machácsek nem ment el, s távollétében ügye nem volt letárgyalható. A biróság a vád ismertetése után a tárgyalást elnapolta. A rövidesen újra megtartandó tárgyaláson lefolytatják a bizonyítási eljárást, és előreláthatólag ítélethozatalra is sor kerül. Hétfőn kezdődik a prágai kisantantkooferenda A saltéfcisanfant ütése - Csökkentették az ünnepségek számát Prága, május 27. A kisantant prágai konferenciája hétfőn, májas 29-én kezdődik meg a három állaim sajtóképviselőinek kontárén-! ©iájával. A sajíókisaiiía.iít összejövetelén j ívre Ha dr. meghatalmazott, miniszter beszél, J valamint a jugoszláv és a román külügyminisztérium egy-egv magas rangú hivatalnoka. A sajíókisajitant tiltakozni fog az európai revíziós mozgalom ellen. A három külügyminiszter hivatalos tanácskozása kedden kezdődik meg és három napig tart. A hivatalos programon kiviil számos bankét és fogadtatás tarkítja a konferenciát, de az ünnepségeket ez alkalommal tetemesen redukálták. A hivatalos program az aktuális politikai és gazdasági kérdések megvitatására szorítkozik. A genfi lefegyverzési terveken kívül a négyhatalmi paktum és a londoni világgazdasági konferencia problémája áll a diplomáciai munka előterében. Ezenkívül a kisantant állandó titkárságát is megszervezik. Gazdasági téren az ez- idei kisantontkonferencia nem hoz konkrét határozatot. Irta: SZÉP ERNŐ Élményt mesélek, véletlen szerzeményt, az élet titokzatos gazdaságából. Az őszön !<v. ^./oltani egypár napig kis testi- lelki pihc' .re egy régi jó pajtásomnál. Ha mege^Kuk, az igazi nevét nem használom: Gézának fogom említeni. A sík Nagyikunságon erőlködik az én kedves Gézáin ötszáz holdon, ;ó messzire minden mozgástól, kultúrától, ha- •a-ngszótól. Félórás ügetés a -legelső torony a Géza tanyájától. Ott él abban az akácok közé nizódott régi. vaskos fehér házban egyedül ez i csöndes úriember, akivel együtt szenvedtünk it- az Alföldön egynéhány diák esztendőt és egy )orció háborút is együtt tanultunk Szerbiában. Bizony már évek óta nem kerestem föl ezt a ínséges fehér tanyát, ritkán ad a sors vakáliét az embernek. De jó pedig ilyen messzi vá- akozó tisztaszivii barátot látogatni, de jó lá- cgatüi az embernek az édes-ebik hazáját, a térné.-z- tat; nem a város halott aszfaltján járni, egyesetten, vonalak és szög-fejek közt, hamm fők lön, fű vön menni tétova, ökörbogést laéani, lovat, szamarat simogatni, vadmadara- •at látni, napraforgóval, náddal, kenderrel ta- á! kozni. viszontlátni a mezőnek örök dudváit, i! iveknek a nevét el-elfelejttetik az emberrel gondok: a szivébe fogadni megint az emberek az anyaföld bujdosóit, vakondokat, ürgét, i'vi-'-kes disznót, az elhagyott gyermekkor szö- •r •• * r * népét. H"tálaink- az első délután a répaföld felé, >vtí. az esik a legmesszebb. Gézának ott ceíin- é t a puska is a vállán, szokásból, egyet ódáik-: önteni, ha éppen felröppen valamerre egy 3 go ly csapat. Igaz; hárman voltunk, mert veink jött. a Ropsz is, egy fiatal német- vizsla- zér>ég: most kötöttem ismeretséget vele. Nagyon jól esett, hogy Géza megverte a lopszot. Ropsz ugyanis utánavetette magát gy nyúlnak, amely roppant messzire hömpöly- ött a tarlón. Géza. vissza,parancsolta a kutyát, zegény Ropsz hason csúszott vissza a 'büntess elé. vonaglott a gyönyörű selyem háta s a ízes barna szemei is könyörögtek, nem. meg- ríően. megalázottau tekintettek föl a gazdájá- i. Nem avatkoztam be, tudom, fegyelmezni el] a kezdő vadászebet. Némán lépkedtünk egynéhány percig (a opsz még sirdogált a hátunk mögött), Géza földre nézett. Egyezer csak valami kis rekedt eve-tést ád és azután azt mondja: — így ríttam, kérlek, mint Ropsz, most vagy két hete. elhinnéd? Legelőször ebben a bitang életben, mióta az öt esztendőt betöltöttem. A boldogult édesapámtól tudom, hogy öt- esztendős korom után nem hallották az én sírásomat. ; Igazán nagy újság volt. — Mi történt veled? — Semmi. Semmi. Megmondok neked, kérlek, valamit. Én most körülbelül három hete agyon akartam lőni magamat. —,r Ugyan. Hogy jutott eszedbe? Hallgatott. Nem toáütotam. Gézának egy rövid, még a mai világban is föltűnően rövid házasság terheli a múltját. Vagy tíz éve vett el egy sokat táncoló szép leányt. Hetek múlva szétmentek. Semmit nem mesélt. Talán tiz éven át- beszélte rá az alattomos bánat a fegyverre? A karjába akasztottam a karom, igv lépkedtünk tovább. — Nagyon magadba vagy, — mondom. — Á, nem az a baj. — A föld keserített el ennyire? Hátha valahogy l>érbeadhatnád, Pestre jönnél kukább. — Nincs értelme semminek, kérlek. Nincs értelme semminek, ennyi az egész. A kék selyem ég, rózsás foszlányaival, áléit gyönyörűséggel bámult lefelé. Szilfának, juharnak ágain sárga, piros levelek lebegtek, mint pici kis lakodalmas kendőcskék. A lucernából sűrűn pirult elő a virágja. Piros virág, zöld fü közt a tücsök tamburázott. És a sápadt tarlón, amoda, két napsütött, lassú fehér ökör húzta az egyenes, friss fekete barázdát. Itt mellettem egy emberi lélek panaszolja, hogy nincs értelme semminek, nincs ért-elme semminek. Géza megint megszólalt: — Látod, barátom, itt maradtam ... itt maradtam, mert nem tudtam egy levelet megirná. El akartam búcsúzni az édesanyámtól. Meg akartam az ügyet magyarázni. Nekiültem a levélnek este, hajnalig tízszer élűiről kezdtem. És másnap tovább 'kínlódtam vele. Nem tudtam azt a levelet befejezni. Meg tudod ezt érteni, kérlek? — Meg. — Nem ez az érdekes, barátom. Hanem másnap. vagy harmadnap este látom a rádióprog- rainból, hogy kilenc órakor Parisból a Csajkov- szky hatodik szimfóniáját közvetítik. A zongorámat. tudod, már régen nem gyötörtem, de még kívánom olykor a komoly muzsikát. Megkerestem a hullámot. Kezdem hallgatni a Pa- thétique-ot. Az asztalnál ülök, cigarettázom, még az Eb tenyésztést is a kezembe veszem... szóval teljesen nyugodt voltam, semmi gondolat. semmi érzés nem járt bennem. És kérlek, mikora a negyedik tétel kezdődik, egyszer csak mintha megkapott és megrázott volna valami idegen kéz. leejtettem a lapot, hideget, meleget- éreztem, levegő után nyitotam a számat... elkezdtem sírni, barátom, bőgni, a fejem a karomra esett, rázkódtak a váílaim, a könnyem ugv folyt, mint a bor a fölborult pohárból. Jó fertályóráig tartott. így jártam, kérlek, negy- vennégyesztendős korban, — Azt hiszem, Gézám, nagyon jól jártál. — Várj, kérlek. Negyednapra megint nézem a programot, vacsora után. Megint fölfedezem a Pathét-ique-ot. Varsóból adják. Az Isten tudja. mi lelt. a jelzett időben odacsavarom magamnak Varsót. Ottmaradtam a rádióm előtt, állottam, a legteljesebb nyugalommal. Jön a negyedik tétel. Emlékszem, le is tettem az öklöm az asztalkára, szinte, hogy biztosabb legyek magam felől... és egy pillanatban minden fájdalom, vagy különös érzékenység nélkül. újra rámtör ugyanaz a roham. Megtánto- rodtam. le kellett borulnom a rádiószekrényre. Ugyanaz a komédia, kérlek. Próbáltam össze- szoriíani a számat, a hangom visszafojtani, nagyot lélegzeni, kiegyenesedni... nem tudtam az önmagam ura lenni. Valami csodálatos dolog ez. nem? — Csodálatos. Olyan csodálatos, hogy este, mikor kettesben maradtunk Gézával (a segédtisztje a vacsora után rögtön átvonul a kis szomszéd épületbe. leíekvésig hosszú szerelmes levelet ir egy postáskisasszonynak); valami öntudatlan intencióval kezdtem vizsgálni a délután jött pesti lapban a rádióműsort-. — Nézd csak, kérlek — mondom —. a Sym- phonia Pafchétique. A bukaresti Filharmónia játsza. — Igen — azt mondja Géza —, szinte mindennap kapható valahonnan. Aztán hallgatott, úgy látom, nyomoz a szememben. — Mikor adják? — Félkilenckor. Már el is kezdődött. — Azt akarod, hogy meghallgassam? — Azt, kedves Gézám. Most nem vagy egyedül, talán erősebb leszel, föloldhatod magad a gonosz varázs alól. Légy szives elfogni Bukarestet, én nem értek hozzá, aztán ülj vissza szépen. Nevetett. — Nagyon helyes. Próbáljuk meg. Fütyörészve csavargatta a gombot, mindenféle nyivákolás. másodpercig tartó bömbülé- sek, jazz-zörömböíések után megtalálta Bukarestet; elősiklott a finom vonószene ... 5 ÉTELZSÍR HELYETT A legfontosabb élelmiszerek zsír- tartalma: Víztől és megemészthetetlen anyagoktól teljesen mentes és 100 % zsírt (tiszta növényzsírt) tartalmaz a Ceres. Géza visszaült. Hallgattunk. A rádió felé néztem. A cigarettjeinktől reszketve szállt a füst fölfelé. Gézának az ujjai szórakozottan tapogatták az abroszt. Jött- a negyedik tétel melankóliája. Az első pillanatban Géza felém fordult, el- nevette magát, halkan, idegesen. Aztán közelebb huzt-a a hamutartót, leverte a cigarettje hamvát. Azt hittem már. semmi baj se lesz. De a második pillanatban afféle szaggatott, erős lélegzetet hallottam, mint mikor az ember megborzong, ha hirtelen hideg éri. Géza siró- rohamot kapott. Odasiettem a rádióhoz, eloltottam a zenét. Csak azután vettem ápolás alá Gézát, aki a széken hátradőlve zokogott, a tenyerét a két szemére szorítva. — Bocsáss meg. én vagyok az oka... — Nem, semmi... rögtön ... te bocsáss meg... — föl akart kelni a székről, nevetni próbált, a kezem erősen szorongatta közben, s láttam, milyen erővel zárja össze a két fogsorát a sirás ellen. Fölállott végre (még estek a könnyei), energikusan megrázkódott; szinte lerázta magáról a rohamot. — Vége, hál‘ Istennek, — azt- mondta. Vagy öt percig tartott a küzdelem. — Komikus, látod. — Géza m.cso'yogva itatta a zsebkendőjével a könnyei ».: .vtőségét az arcán. — A légbutább az, kérlel,, hogy —• mondom — semmit se érzek ezek mait- a percek alatt, se rosszul nem esik, se jó: nem esik. hogy zokogok, tisztán hallom azamtt a muzsikát, beszélgetni tudnék közönyösen, ha a hangom fölött rendelkezném. Az a világos érzésem van, hogy nem is én vagyok, aki most itt bőg, hidd el. kérlek. — Hát egy darabig, fiam. el kell kerülnöd a Pat'hétique-ot; más orvosságra, azt hiszem, nincs szükség. És eszembe jutott valami... föllebbent valami kis sejtelem a memóriámban, mintha madártól! lebben föl a gyönge szélben a földről. Gézának nem is szóltam felőle; igyekeztem mulatságosabb témákat kezdeni. Hanem mikor megjöttem Pestre, mindjárt utána jártam a sejtelmemnek. Elolvastam újra egy Csajk ovs z k v -é 1 e tr aj z o t. "Abban van az az adat, hogy Csajkovszky Péter a VI. szimfónia komponálása közben egyszer öngyilkos akart lenni. A jeges Névába ugrott, a vele sétáló barátai mentették ki a viz- böl. A negyedik tétel írása közben esett át, ezen az öngyilkos rohamon. Mondtál valamit, szegény Gézám, mikor azt mondtad, hogy nem is Te sirtál, mikor a siró- rohamot szenvedted. De igen. Te sírtál: Csajkovszky val együtt sirtál. Az utódaink többet tudnak majd mindenről, mint mi. mi csak merenghetünk itt a tüneményen. Hogy az emberi lelkek érintkeznek, közösködnek időn és távolon át...