Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)

1933-05-27 / 121. (3231.) szám

1983 május 27, szombat. Holnap dönt a genfi tanács a felsősziléziai zsidó petíció ügyében Elhangzottak a német kifogások — Lester ir delegátus szerepe ndsztertanács tárgyát képezik és egyik-másik Genf, május 26. A népszövetségi tanács mai illésén az elnök a titkos ülés határozata értel­mében Keller német delegátust fölszólította, hogy tegye meg a felsősziléziai zsidók elnyomá­sáról szóló Bernheim-féle kisebbségi petíció el­len emelt kifogásokat. Keller kijelentette, hogy a petíció szövegét azonnal továbbította a kor­mányához és Berlinből följogosították, hogy a következő hivatalos kijelentést tegye: — A német birodalom nemzetközi szerződé­seit a belső német törvények természetesen nem Prága, május 26. Megírta a P. M. H., hogy a kormány politikai kollégiuma e> héten be­fejezi az állam és a demokrácia védelmének biztosítása címén tervezett törvényjavasla­tok előkészítését s ezeket a javaslatokat a jövő héten a parlament elé terjeszti. Mielőtt a .tervezett rendszabályok részleteire rátér­nénk, a (helyzet jellemzésére célszerűnek ta­láljuk idézni a miniszterelnök pártlapjának, a Venkovnak feltűnést keltő belpolitikai je­lentését: — A politikai tárgyalások nehéz és ideg­ölő munkát igényeltek a miniszterektől — írja az agrárpárti lap. — Csak most lehet hozzáfogni a sürgős gazdasági kérdésekhez, amelyek nagy jelentőségűek és olyan sürgő­sek, hogy amennyiben az eddigi tempóban élőre hail adnának, aggódni lelhetne, nem kössük-e le a pillanatot, amely talán egye­nesen létérdekeinkről dönthet. A kormány most igen komoly feladatok előtt áll: föl kell készülni a kisantantkon- ferenciára s a bukaresti és londoni gazda­sági konferenciára. Máf'_ rfezdve ezek a témák fogják képezni a . ormánytanácskozások tárgyát. Ezzel egyide­jűleg azonban a kormány előtt fekszik az ál­lamháztartással kapcsolatban álló kérdések egész csapata és e kérdések közül a legége­tőbbek a munkanélküliek segélyezése és az államvasutak milliárdos deficitje, mint ame­lyek hihetetlenül megterhelik az állam pénz­tárát. Azonkívül sürgősen realizálni kell a takarékossági bizottság javaslatait. Komoly időket élünk, amelyekben a világ gazdasági és politikai helyzete igen gyorsan változik, amikor gyors tempóval keresik a nagy gaz­dasági depresszió likvidálásának útját és amikor felkészülten kell alkalmazkodni azon tendenciákhoz, amelyek a gazdasági élet új­jáélesztését célozzák. Felelősség után kiál­tunk és azt mondjuk, hogy a legnagyobb fe­lelősség a kormányra hárul. Ha azt akarjuk, hogy ez százszázalékos legyen, úgy lehetővé is kell tennünk a kormány felelősségét. Ha azt akarjuk, hogy a kormány kormányozzon, hogy úgy döntsön és cselekedjen, hogy ez a köztársaság és annak lakossága javát szol­gálja. Az állam politikai és gazdasági érde­kei nem mér legelhető k hetekig- E kérdések­ben minden óra döntő jelentőséggel bír — fejezi be a Venkov. A cseh nemzeti szocialista Ceské Slovo a Venkov cikkéből arra következtet, hogy a kormány a parlamenttől a fenti gazdasá­gi kérdések megoldására teljhatalmai fog kérni. Ez a teljhatalom csakis érdemileg jelzett és határidőhöz kötött tárgyakra vonatkozhatna. Milyen javaslatok kerülnek a parlament elé! A minisztertanács mai ülésén letárgyalja azokat az államvédelmi javaslatokat, ame­lyeket a parlamenttel rövid időn belül le akar tárgyaltatni. Ezek a rendszabályok a községi választási rend módosítására, a sajtótörvény novellájára, az ostromállapot érinthetik. Ha német Felsősziléziában olyan dolgok történtek, amelyek ellentétben állnak a genfi konvenció határozatával, akkor csupán alárendelt hatóságok téve® rendszabályairól le­het szó, amennyiben ezek a hatóságok a tör­vényeket helytelenül értelmezték és alkalmaz­ták. Lester ir delegátus, akit megbíztak az előadói tiszttel a petíció kérdésében, valószínűleg már holnap jelentést tesz a helyzetről. De Lester ki­jelentette, hogy hosszabb időt fog igénybe ven­kihirdetésére, újságok beszüntetésére, a köz­társaság védelmiéiről szóló törvény szigorítá­sára terjednek ki. Eddig csupán az államelienes elemek el­leni óvintézkedésekben egyezett meg a kor­mány. Ami a községi választási rend módosítását illeti, annak .részleteit már többdzben ismer­tettük. A legújabb kiegészítő jelentések sze­rint a községi választáson a jelölőlisták sor­rendjét szintén sorshúzás utján fogják meg­állapítani. A sorshúzást a helyi választási bizottság elnöke hajtja végre. A listákon szereplő nevek sorrendjét arab számokkal jelzik s a választók számok odairásával vál­toztathatnak a jelöltek sorrendjén. A szava­zó a nyomtatott jelöltlistát változatlanul, avagy pedig a jelöltek sorrendjének meg­változtatásával nyújthatja át- Mindkét eset­iben az illető választási csoport javára szám­lálják a szavazatot. Ha a szavazó a sorrend- számot megváltoztatja, a szavazatot az illető jelöltnek, akinek nevét aláhúzta, javára Ír­ják. A választónak ezzel lehetővé teszik, hogy ugyanazon párt mellett, de egy bizo­nyos jelölt érdekében dönthessen- Megszorí­tás történik azonban azirányban, hogy a listavezetőt ne lehessen félreszorítani. Olyan község polgár mesterét, amely köz­ség egyúttal járási székhely is, a belügymi­nisztérium erősiti meg, egyéb községek túrá­jának a választását pedig az országos hivata­lok hagyják jóvá. Amennyiben a polgármester és helyette­seinek választását az illetékes hatóság nem hagyja jóvá, a képvi selőlestület újonnan vá­lasztott tagjai a feílebbvitel! hatóság által egybehívott képviselőtestületi ülésen uj vá­lasztást kötelesek megejteni. Az állásában meg nem erősített polgármester három éven belül nem választható meg sem polgármes­ternek, sem pedig helyettesnek. Ha a máso­dik polgármesteri választást sem hagyják jó­vá, úgy egy harmadik Írandó ki. Amennyi­ben még a harmadik választás sem nyer megerősítést, akkor a községi képviselőtes­tületet feloszlatják és kormánybiztost állíta­nak a község élére egy melléje kinevezett bizottsággal. Ez a rendelkezés a városokra állítólag nem fog vonatkozni. Az ostromállapot kihirdetésére vonatkozó javaslat rendelkezései A rendkívüli intézkedésekről szóló uj tör­vényjavaslat szerint a kormány ostromálla­potot hirdethet ki nemcsak háborús időben, hanem komoly belső nyugtalanságok idejé­ben is és olyan esetben is, ha ezt a demo­kratikus rend védelme és külföldön uralko­dó nyugtalanságok elleni határ biztonság megkívánja. Kivételes állapot esetén a közbiztonsági hatóságok a leveleket és egyéb küldemé­nyeket felbonthatják. Az egyesületek — ideértve a közkereseti és más kereskedel­mi társaságokat, szövetkezeteket is — ha­tósági felügyelet alá rendelhetők, vagy gé­ni, amíg a német nyilatkozatot pontosan fölül­vizsgálhatja. A tanács elnöke ennek ellenére annak az óhajának adott kifejezést, hogy a kér­dést a tanács már holnap tárgyalja. Calonder, a felsősziléziai vegyes bizottság el­nöke már április közepén figyelmeztette a bi­zottság német tagjait, hogy a zsidókról szóló uj német törvények Felsősziléziában ellentétben állnak az 1922-es német-lengyel konvencióval. dig ténykedésük beszüntethető. Újabb ilyesfajta testületek csakis a belügyminisz­térium engedélyével létesíthetők. Az álla­mi hatóságok az összes nyilvános népgyü- lések rendezését megtilthatják, kivéve a választási népgyüléseket, a nemzetgyűlési választások kiírásának napjától kezdve. A községi választásokra e»z a rendelkezés nem vonatkozik, mert ezek politikamentes választások. Azonkívül bevezethetik az előzetes cen­zúrát, amely az időszaki sajtótermékeknél és könyveiméi különböző lehet. Sajtóter­mékek kiadása általánosságban betiltható, éppen úgy betiltható a nyomda igénybe­vétele vagy pedig sokszorosító gépek hasz­nálata. A fegyverviselésre, egyenruha vi­selésére, robbanó anyagok használatára stb. vonatkozólag újabb rendelkezések ad­hatók ki. Az önkormányzati testületek tag­jai kötelesek az ostrom áll apót ideje alatt minden körülmények között megmaradni funkciójukban és csakis a fellebbviteli ha­tóságok engedélyével mondhatnak le. Ez­zel az önkormányzat esetleges szabotázsát vagy passzív rezisztenciáját akarják meg­hiúsítani. A hírlapok betiltása Az újságok betiltását a rendtörvény ki­egészítése keretében rendezik. Eddig sajtó­terméket csakis bűncselekményért lehetett betiltani, amely bűncselekményeket a rend­törvény definiálja. A jövőben azonban vét­ségekért és kihágásokért is betiltható a sajtótermék. Ha a bírói ítélet jogerőre lép, az országos hivatal elrendelheti az újság megjelenésé­nek betiltását. Ez ellen jogorvoslatnak nin­csen helye. Legalább ötször heten Írint meg­jelenő újságoknál a betiltás legfeljebb há­rom hónapra szólhat, háromszor hetenkint megjelenőknél legfeljebb hat hónapra és a többieknél legfeljebb egy évre. Ha egy betiltott lap más név alatt jelenik meg és attól lehet tartani, hogy a betiltott lap írásmódját folytatni fogja, az ilyen uj lap kiadása is betiltható. Aki egy betiltott vagy nem engedélyezett uj lapot kiad, aiz vétsé­gért nyolc naptól három hónapig terjedhető fogházzal, megismétlés esetében 14 naptól hat hónapig terjedhető szigor itott fogházzal büntethető. Ugyanolyan büntetés alá esik a nyomda tulajdon os is, akitől azonkívül még a koncessziót is megvonják. A kormány — ha a köznyugalom megőr­zése vagy visszaállítása ezt megköveteli — fölhatalmazást kap arra, hogy a büntetendő cselekmények közé, amelyek miatt lapokat be lehet tiltani, a rendtör­vény 18. paragrafusa alapján minősített vétségeket és kihágásokat is odaSerolhas- sa (hamis vagy vészhirek terjesztése). Ezt az utóbbi kormányintézkedést azonban a köztársasági elnöknek is szankcionálnia kell s azonkívül ezt megelőzően legalább négy héttel a parlament jóváhagyása is kikérendő. Mindezek a törvényjavaslatok a mai mi-, a jövő héten már a parlament elé is kénül- Ma délután fél ötkor kezdődött a nagyfon- toeságu minisztertanács, amely le akarja tárgyalni a községi választás* rend módosí­tásáról, az ostromállapot kihirdetéséről és a lapok betiltásáról szóló törvényjavaslatokat. Értesülésünk szerint a mai minisztertanács teljesen elkészül a három javaslattal. Síüllő válasza Eckhardt parlamenti közbeszólására Prága, május 26. A prágai kormánypárti sajtó nagy triumfussal közölte a napokban Eckhardt Tibornak a budapesti parlament egyik legutóbbi ülésén tett közbeszólását, amelyben azt mondta, hogy „csak annyi sza­badságot kíván önmagának, mint amennyi Szüllő Gézának van Csehszlovákiában44. Erre vonatkozólag megkérdeztük dr. Szüllő Gézát, hogy mi a véleménye Eckhardt közibe- szólásáról. Szüllő Géza ennyit válaszolt; — Az a Szerencsénk, hogy sem Eckhardt, sem én nem vagyunk zsidók. Mert akkor azt válaszoltam volna neki, amit Jomkippurkor mondott a kiengesztelési szertartáson az egyik zsidó a szomszédjának: ón csak azt kí­vánom neked, amit te kívánsz nekem. Revizióellenes népgyülés lesz szombaton Pozsonyban Pozsony, május 26. (Pozsonyi szerkesztőségünk teleifonjelentése). Szombat este félnyolic órára re- viziőellenes gyűlést hivott egyibe a cseh nemzeti demokrata párt szlovenszkói osztálya. A gyűlés a színház előtt lesz s szónokokként a gyűlésre szóló meghívó dr. Krno polgármestert, dr. Tiso volt minisztert, dr. Ivánka Müflón képviselőt és egy ju­goszláv és egy román szónokot tüntet fel. Ma már föllobogózták a középületeket s az állami zászlók mellett mindenütt ott leng a lengyel zászló is. A Sliovák szombati számában közli a szlovák néppárt kommünikéjét, amely szerint a néppárt törvényhozói klubja május 33-án tartott ülésén Hüínika és dr. Tiso felszólalása után letárgyalta az újabb törvényjavaslatokat és a tervbe vett revízió- ellenes tüntetések ügyét. Alapos megfontolás után a kfub úgy határozott, hogy a párt nem vesz részt azokon s gyűléseken, amelyeket most Szlovenszkószerte a cseh nem­zeti demokrata párt rendez, mert lehetetlen, hogy a néppárt ugyanegy keretben lépjen a kö­zönség elé a centralista pártokkal. Érdekes, hogy a pozsonyi revizióellenes tüntetés szónokai között dr. Tiso szlovák néppárti képviselő is szerepel, aki azonban a blubhatározat után való­színűleg nem fog résztvenani a gyűlésen. Ven fegyverszünet vagy nincs fegyverszünet? P e p i n g, május 26. A hosszadalmas tárgya­lások után keletkezett japán—kínai fegyver­szüneti szerződést az utolsó pillanatban nem írták alá, mert a kinai delegáció kijelentette, hogy csupán szóbeli egyezményről van szó és a megállapodás írásbeli lerögzitésére nincsen szükség. Ennek ellenére a japán külügyi hivatal közli, hogy a formális japán—kinai fegyverszüneti szerződést hétfőn Pepingben aláírják. 180.600 bottal föifegyverzett fasiszta — Kobzinek képzeletében Brünn, május 26. A fasiszta por mai tárgyar lásán a bíróság elsőnek dr. Streb.1 János ügy­védet, volt bírót hallgatta ki, aki elmondotta, hogy 1931 őszén ismerkedett meg Kobzinekkel, azóta többször találkozott vele, de az volt a benyomása róla, hogy bolond. Több ismerőse is mindig csak „bo-lond főhadnagyinak titulálta Koibzineket. A következő tanuk Svatos Ciril, Chiádek Já­nos, Otr Rudolf, Maahács Alajos és Krcsméry Mária voltak. Valamennyien megerősítették, hogy Kobzineket maguk a fasiszták is hóbor­tosnak: és heszámithatat]annak tartották. Azután az elnök fölolvastatta egy „Novo Doba“ című horvát lapnak az interjúját, ame­lyet a lap munkatársa Kobzinekkel folytatott Jugoszláviába való szökése után. Kobzinek azt mondja aj interjúban, hogy fasisztái botokkal voltak fölfegyverkezve, mivel a csehszlovák hadsereg tisztjei is ,,botokat(?) hordanak44. Egyébként 180.000 fasisztával rendelkezett és Brünn elfoglalása után Prá­gát is hatalmába akarta keríteni. Szökésüket azzal indokolta, hogy a katonaság géppuska- és ágyutüzet(?) zuditott rájuk. Ezután Kobzinek védője azt a kérelmet terjesztette elő, hogy az ál lám bír óság, tekin­tettel megviselt idegállapotára, mentse föl Kob- zinekeí a főtárgyaláson való részvétel alól, A bíróság a kérelmet elutasította. A tárgyalást ezután öerekesztették* Fontos szabadságjogok lesznek korlátozhatók a tervezett államvédelmi Javaslatok szerint A jövő héten beterjesztendő javaslatok az ostromállapot kihirdetésére, a levél­titok és gyülekezési szabadság felfüggesztésére és az e’dzeles cenzúra be­vezetésére vonatkozólag fognak meghatalmazást tartalmazni — Külön meg­hatalmazás! törvény a gazdasági problémák megoldásáraH 3

Next

/
Thumbnails
Contents