Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-24 / 119. (3229.) szám
1933 május 24, szerda. TOW<M-A\mAaR-H1 RLAP Gömbfis: Tradíciókon alapuló haladó politikát hirdetek Székszárd, május 23. (A P. M. H. telefon - jelentése.) Hagy m áss y Zoltán főispán beiktatására ideérkezett Gömbös Gyula minisz- tcrolnök is. A miniszterelnök a beiktatáson elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy tradíciókon alapuló haladó politikát hirdet. Amikor Becs ellen harcoltunk — mondotta — helyén volt a kemény derék, most azonban amidőn Budapesttel szemben kell harcolnunk, elő kell renni a puha derekat. Nem virtus a ncgáció, a mai politika pozitív kell ho-gy legyen. — Gömbös miniszterelnököt a beiktatás után tiszta németajkú szülőfaluja, Murga község üdvözölte, amely átnyújtotta a miniszterelnöknek a díszpolgári oklevelet. A küldöttség szónoka hangsúlyozta, hogy a dunántúli svábok mindig jó magyarok voltak és azok is akarnak maradni. Gömbös válaszában kijelentette, hogy a kisebbségek jogait az országban biztosítani óhajtja. Közzétették a jugoszláv népszámlálás nemzetiségi statisztikáját Szabadka, május 23. (A Prágai Magyar Hírlap tudósi tójától.) Az 1931. március 31-én tartott jugoszláv népszámlálás nemzetiségi eredményeit eddig nagy titokként őrizte a statisztikai hivatal. Most végre elkészültek a munkáival s Radivojevics tanár a Politika című napilap május 12-iki számában nyilvánosságra liozla a népszámlálás nemzetiségi adatait. Az adatok szerint az egész ország lakosságának mindössze 11.43 százaléka nemzetiség, a többi mind délszláv. Hogy mennyi a szerb, horvát, szlovén, bunyevác, vend, sokáé, azt nem részletezik ezek az adatok, egy kalap alá vesznek minden délszlávot, de hozzájuk számítják a macedónokat, bolgárokat, szlovákokat, cseheket, törököket, cigányokat és zsidókat is. Maradna nemzetiségnek 495 ezer 509 német, 478-640 albán, 465,800 magyar, 134,514 román. Kimutatnak 8860 olaszt is, de ezekből csak 1955 él Dalmáiálban, 6173 'bolgárt, akik a jegyzet szerint mind kertészek é8 politikai menekültek, végü'l pedig 3278 görögöt. Együttesen tehát 1,592.774 idegen nemzetiségű lakost. Radivojevics professzor a lakosság természetes szaporulata alapján kiszámítja, hogy 1933 jan. elsején 12,200.240 délszláv lakosa volt az országnak, a zsidók leszámításával. Az ország határain kívül pedig szerinte 2,280.500 délszláv él, együttvéve 'tehát a délszlávok összes száma 14 millió 480 ezer 740. Mussolini felvilágosítást ad a négyhatalmi paktumról A cseh saitó véleménye: „A római egyezmény csak akkor lehet életképes, ha azt a kisantant és Lengyelország is elfogadhatta1* Kobzmeket maguk a fasiszták is beizámíüiatatíannak és hóbortosnak tartottak — mondotta egy tanú a fasiszta-ser tárgyalásán Brünn, május 23. A fasiszta pór mai tárgyalásán az állambiróság folytatta a tanúkihallgatásokat. Elsőnek Simecsek Ottokár briinni építészt hallgatták ki, aki elmondotta, hogy bár Kobzineket nem ismerte közelebbről, mégis mindig az volt róla a meggyőződése, hogy nem normális. Belohoubek Vladimír brünini bankhivatalnok szerint Kobzinek politikailag éretlen ember volt és egyizben úgy fejezte ki magát- előtte, hogy a katonai hirsz-erzőosztály kötelékében áll. Más körülményekből is arra következtetett, hogy Köbzinőknek valóban voltak kapcsolatai a hirszerzőosztállyal, vagy legalább is Pro- ohászka törzskapitánnyal, aki egyizben egy telefonbeszélgetés alkalmával úgy nyilatkozott Kobzine.krőL mint- jóismerőséről. Uvira őrnagy a tanú szerint nagyon szórakozott és határozatlan ember volt, aki gyakran tanácstalanul állott egyes dolgokkal szemben. Dr. Loobmann védő kérdésére kijelentette a tanú, hogy a fasiszták Pardubice és Budejovice környékén nagyon erős szervezetekkel bírnak, viszont Brünn környékén már gyöngébbek. A következő tanú Chlapik Zdenek fasiszta titkár volt, aki először Uvirával kapcsolatosan tett vallomást, aztán kijelentette, hogy a fasiszták egymás között mindig hóbortosnak tartották Kobzineket. Ezután Kulisek Alajos briinni kereskedőt, majd Karpeles Kurt és Kluzka Fábián tanukat hallgatta ki a bíróság, aki-k jelentéktelen vallomásokat tettek. — Rakovszky Iván balesete. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Rakovszky Iván volt belügyminisztert, a Közmunkaügyi Tanács elnökét geszti birtokán súlyos baleset érte. Ma reggel lovaglás közben paripája megbokrosodott és levetette magáról. Rakovszky lapockája eltörött és több zuzódást is szenvedett. A budapesti Fasor-szanatóriumba szállították Róma, május 23. A fasiszta nagytanács mai ülésén Mussolini miniszterelnök beszámolt a nemzetközi helyzetről. Megállapította, hogy az általános európai atmoszféra Roosevelt üzenete és Hitler kancellár beszéde óta megjavult. A miniszterelnök ezután részleteket közölt a négyhatalmi paktum tárgyalásairól. A világgazdasági konferencia kérdésében a fasiszta nagytanács határozatot hozott, amelyben helyesnek találja azokat a gazdasági eszméket, amelyeket a londoni konferencia fölvet. A tanács továbbá fö ihivja az olasz népet, hogy minél nagyobb számban csatlakozzék a fasiszta kormány szervezeteihez és igy erőssé tegye a nemzetet, mert Olaszország nemzetközi rangját csak a belső erő garantálhatja. A fasiszta nagytanács legközelebbi ülését csütörtökön tartja meg. Az intranzigens Lengyelország Varsó, május 23. Illetékes körök közük, hogy Lengyelország a négyhatalmi paktummal szemben a jövőben is elutasító álláspontot fog tanúsítani, eltekintve attól, hogy a paktum milyen formában jön létre. A lengyel közvélemény a paktumot minden formájában olyan kísérletnek tartja, amely a hatalmak egyenrangúságának alapelvét akarja aláásni és a nagyhatalmak szupremáciáját kiépíteni. A paktum megkötői nem ringatózhatnak abban az illúzióban, hogy akaratukat rákényszériák Lengyelországra, mert Lengyelország szuverén állam és csak azt fogadja el, amit jónak és hasznosnak tart. A cseh sajtó h&vis visszhangra Prága, május 23. A négyhatalmi paktum megkötésének hírét a cseh sajtó meglehetős bizalmatlansággal fogadja. Ripka Hubert publicista a Lidové Noviniy-ban írt vezércikkében többek között ezeket írja: A jelen pillanatban még nem ismerjük ezen egyezmény részleteit, azonban azt biztosan tudjuk, hogy minden'még nincsen letárgyalva és a megegyezés sem teljes. A tárgyalások erősen folynak, igaz ugyan, óvatosan elzárt aj tőle mögött, hogy a bizalmas konferenciáról idő előtt semmi se jusson a nyilvánosság elé. Vájjon ismét megakarják lepni a világot? Mi mindjárt nyíltan megmondjuk: Nem ismerünk el semmiféle fait accomplit-t, ha a mi életérdekeinkkel nem lesz összeegyeztethető, nem ismerhetjük el, még ha valamennyi nagyhatalom diplomáciája ránk akarná kényszeríteni. A diplomáciai nyomást visszautasítanánk, másra nem is lehet gondolni. Jóllehet nem ismerjük a részleteket. merjük bátran állítani, hogy a mostani római tanácskozásokon csak olyan egyezmény jöhetett létre, amely nagyonis eltérő az első javaslattól, amelyet Mussolini MacDonaldnak átnyújtott. Franciaország a Mussolini-féle javaslattal szemben külön memorandumot adott át. Ezt eddig nem hozták nyilvánosságra, azonban tartalma ismeretes. A cikkíró röviden ismerteti a francia memorandum tartalmát, amelyben Franciaország azt kívánja, hogy a nagyhatalmak kötelező nyilatkozatot tegyenek a népszövetségi paktumból, a locarnoi egyezményből és a Kellogg—Briand-paktnm- ból származó kötelezettségek vállalásáról. Ünnepélyesen ki kellene jelenteniük, hogy sohasem fognak erőszakot alkalmazni vitás ügyek rendezésére, hanem a népszövetség metódusai és procedúrája szerint fognak eliárni s minden állam jogát respektálni fogják. Ripka reméli, hogy a francia kormány nem fog aláírni semmiféle paktumot, amely ezen alapelvekkel ellentmondásban lenne. Amennyiben a Fe h ért ogak :Ch I orodon t paktumot úgy koncipiálnák meg — folytatja Ripka, — hogy a nagyhatalmak olyan jogokat vindikálnának maguknak, hogy ők döntenének a többi kis és közép nemzetek érdekei felől, ez esetben a nagyhatalmak álla miért iái hasznosabb munkára fordíthatnák idejüket és fáradságukat. Az ilyen erőlködés már eleve kudarcra van ítélve. Elég erősek vagyunk, hogy ellentállhassunk minden olyan kísérletnek, amellyel rólunk döntenének nélkülünk és különösen ellenünk, még ha ennek kikényszerítését valamennyi nagyhatalom kísérelné is meg. A római egyezmény csak akkor lehet hasznos és életképes mü, ha az a kisantant és Lengyelország részére is elfogadható. A légionárius Národni Osvobozeni többek között azt írja, hogy az olasz miniszterelnök meggyőződhetett arról, hogy eredeti terve sikerre nem várhat. Ha Géniben Paul Boncour, a francia fődelegátus megjegyezte, hogy a Mussolini-féle terv a francia memorandum szellemében készült, ezzel már nyíltan megmondotta, hogy a Mussolini-terv radikális módosításokon ment át és hogy itt valóban valamilyen konzultatív paktumról van szó amely- lyel a nagyhatalmak középeurópai és világ- problémák kérdésénél szorosabban akarnak együttműködni, de amely paktum egyetlen esetben sem akarja a népszövetség jogkörét korlátozni, avagy pedig a népszövetség mellé egy újabb ,.intézményt" létesíteni. A nagyhatalmak direktóriumának gondolata megbukott. Az uj javaslat, amelynek szövege eddig még nem ismeretes, nem utasítja a nagyhatalmakat a revízió kérdésének a megoldására. „A magyar külpolitika a békés evolúció utján halad” Kártya Kálmán külügyminiszter expozéfa a magyar képviselfihftzban — Eyrópa három nagy problémája: a lefegyverzés, Hitler-kérdét ét a négyhatalmi paktum Budapest, május 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelent'ésc.) A budapesti parlament külügyi vitájának során Hunyady Ferenc gróf először a Bleyer-kérdéssel foglalkozott Helyeselte Gömbös miniszterelnök állásfoglalását és ő is elítéli a diáktüntetéseket. Kérdés azonban az, hogy Bleyer vájjon a magyarországi németségnek hivatalos képviselője, vagy külföldi ágens. Ebben a kérdésben a magyarországi németségnek kell nyilatkoznia. — Ezután foglalkozott Gömbös miniszterelnöknek a királykérdésben történt állásfoglalásával. Szerinte az ilyen állásfoglalás Ausztriában erősíti a csatlakozási mozgalmat, amely Magyarország érdekeivel ellentétes. A középeurópai kérdést — Hunyady szerint — a Habsburg-restauráció oldaná meg, amely létrehozná a Magyarország és Ausztria közötti perszonális uniót. Az elhangzott felszólalásokra Kánya Kálmán külügyminiszter válaszolt. Megállapítja, hogy Magyarország külpolitikája az igazságos béke megvalósításának, a magyar-olasz barátság kiépítésének és a más államokkal való barátságos viszony megteremtésének irányában halad. A nagypolitikai életet most három főikérdés foglalkoztatja, mégpedig a leszerelés problémája, a Hitler-kérdés és a Mussolini—MacDo- n áld-féle megegyezés, vagyis a négy főhatalom paktuma. A leszerelés kérdése többször került zsákuccába. Az az idegesség, amely ennek a kérdésnek a megoldásában mutatkozik, nem a nemzetek háborús szándékából ered, hanem abból a tényből, hogy az egyes államok között kölcsönös bizalmatlanság áll fenn. A kölcsönös bizalmatlanságot csupán egyetlen tény szüntetheti meg, ha végre megszüntetik a nemzetek közötti rangosztályozást. Hitler szerdai nyilatkozata bizonyos mértékben megenyhitette a nemzetközi atmoszférát és lehetővé teszi a nagyhatalmak együttműködését. A miniszter . ezek után azokkal a támadásokkal foglalkozik, amelyek a magyar külpolitikát amiatt érték, hogy a leszerelési konferencián a magyar delegáció a német delegáció álláspontját fogadta eh < A magyar-német együttműködés nem mostani eredetű, már régi keletű, nem Hitler kormányzása idején alakult ki, hanem már a szociáldemokrata Müller Hermanin kancellárságának idején érvényesült. A két államnak közös érdekei vannak s ezt az érdekközösséget a békeparancsok teremtették meg. A külügyminiszter ezután megállapítja, hogy Németország és Lengyelország viszonyában újabban örvendetes enyhülés állott be, amellett az orosz-német viszony legálisan alakul. Magyarország viszonya Ausztriával kitűnő. Mindkét államra nézve kedvező gazdasági kapcsolatok létesültek. Az Ansehluss kérdése kizárólag osztrák kérdés s ebben az ügyben Ausztria hivatott dönteni. A magyar kormánynak sok gondot okozott a magyar mezőgazdasági termékek exportjának a kérdése. Ebben a tekintetben a helyzet kedvezőre fordult és a magyar mezőgazdaságnak úgy Ausztriában, mint Németországban sikerült piacot biztosítani. Mussolini sikeres politikájával megakadályozta azt, hogy Európában két egymással szembenálló ellenséges blokk alakuljon ki. A kisantant köreiből az az aggodalom hangzott fel, mintha az olasz miniszterelnök iniciativája uj szentszövetséget akarna létrehozni. Ez az aggodalom azonban nem jogosult, arról van szó, hogy a négy nagyhatalom ki akarja bővíteni Locarnót. A négyhatalmi szerződés tervét még néhány nappal ezelőtt eltemetettnek hirdették, a legújabb hírek azonban azt mutatják, hogy a terv él. A négyhatalmak paktumának két nagy érdeme van, az egyik az, hogy a békét megmentette, a másik pedig az, hogy az egyenjogúsítást és a revíziót a nemzetközi politika' előterébe állította. Még a csehszlovák külügyminiszter is indíttatva érezte magát, hogy ezzel a kérdéssel szelidebb formában foglalkozzék. Benes barátságos gesztusára — mondotta Kánya — szívélyesen válaszolunk. Ennek a gesztusnak értékét azonban bizonyos mértékben csökkentették azok az ironikus hangokj amelyek optimizmusunkat a másik oldalról kommentálták és amelyek szerint területi revízióról semmi szín alatt nem lehet szó. Figyelmeztettek bennünket, hogy ne ringassuk magunkat illúziókban. A ml feleletünk erre az, hogy nem adjuk magunkat hiú reménységeknek, sohasem tápláltunk illúziókat, tudatában vagyunk a nehézségeknek és tudjuk, hogy a legközelebbi jövőben sem gazdasági, sem politikai téren radikális változások nem várhatók. Mi a békés evolúciónak vagyunk hívei. Ma már bizonyos azonban, hogy Trianon gyűlölettel megtöltött atmoszférája már megváltozott. Ma a revízió kérdése behatolt Európa életébe és a helyzetet békésebben ítélik meg. Szemünkre vetik — mondotta többek között a magyar külügyminiszter — hogy külpolitikánk nem eléggé aktív. Ezek a kritikusok azt mondják, hogy kevesebb bölcsességet és több merészséget tanúsítsunk. Azonban mi nem játszunk nagy tétekben. Nem veszélyeztetjük nemzeti létünket. Már legengesztelhetetlenebb ellenségeink sem állítják, hogy tüz- csóvát akarunk dobni a lőporos hordóba. Tovább küzdünk nemzeti eszméinkért a jog eszközeivel A. külügyminiszter beszédét osztatlan tetszés fogadta. — Esterházy János az országos keresztény- szocialista párt tomcei és szelöcei gyűléséin. Pozsonyból jelentik: Az országos keresztén yszocialista párt május 25-én, áldozó csütörtökön, délelőtt 11 órakor nagyszabású népgyü'lést rendez Tornóoon, délután fél 4 órakor pedig Szeíőcén. Magyarsók község bekapcsolásával- Mindkét- gyűlésen résztvesz a párt országos elnöke, Esterházy János, továbbá dr. Aixinger László országos pártigazgató és dr. Pigler István vágsellyei körzeti elnök. 3
