Prágai Magyar Hirlap, 1933. május (12. évfolyam, 101-124 / 3211-3234. szám)
1933-05-21 / 117. (3227.) szám
towcm-Magvar-hi rm» 13 1933 májú* 21, vasárnap. Kiss László: A nagy párbaj Versek — Európa könyvtár, Becs ~ Lám Elemér rL nyomdája Ungvár Móra Ferenc előszavával jelentek meg ezek a versek 6 a piros cinguluson, mely a kötetnek rangot szeretne adni a kirakatban, idézet is van Móra Ferenc leveléből: „•., ba én is költő volnék még, szárnyon szálló, nem gyalogos, ballagó prózairó, én is olyan verseket Írnék, mint te“Hát ez ibázoiny megvesztegető ajánlás s a szőrös szivü kritikus is bajosan meri megírni utána azt, amit maga talált volna a versekben. Egyszerűbb is lenne nem kihívni magunk ellen a ml szomorú irodalmi életünkben divatos haragot, mely az objektív kritika nyomán rendszerint föltárnád a költő és érdekköre részén, de megdicsérni egy pár obiigát, dicsérő frázissal — oh, ebben oly gazdag lett a mi szegényes kritikai életünk! — a korszerű rezignált hangulatot, a színgazdagságot, a nehéz élet „kiutat" kereső tehetetlenségét, a csiszolt verselést, a frappáns szóképeket, melyekben dúskál a fiatal poéta, a sok szint, mindent, amit fölü- letes elolvasásra megtalál a versekben a — laikus olvasó. Ha Kiss Lászlóban nem csillanna meg itt-ott az, amiről Móra is ír, hogy „négy sor líra, amelyben egy ember forró szivét érzem a tenyeremen, az én szememben többet ér, mint négy kötet regény, mely mögött elbújik az ember" — talán el lehetne őt intézni ilyen semmitmondó dicséretekkel. De éppen azért, mert Kiss László nemes oltvány, megérdemli, hogy a kritikus-kertész bátran nekivágjon oyesőkésével az uj hajtásának. mert sok rajta a fattyuág, amelyből csak akkor lesz termő csap, ha két-három szemre visszavágják. Az első, ami feltűnik a kötet elolvasásakor, aiz Ady-hat ás. Túlságosan éles és kirívó áhhoz, hogy folytatásnak Ítéljük, továbbhaladásnak a magyar lírai fejlődés nagy stációja után. A stílusbeli visszhangzást, a szóftüzések tiptkusságát még megbocsátja az ember, mert ezekkel Ady a költői nyelvünket általában gazdagította s mint forrásból az merít belőle, akinek jólesik. De ahogy Kiss László viaskodik az Istennel, ahogy részvétet színlel az elesettek: nccalány, gyilkos, csavargó, munkáslány, bártáncosnő iránt, ahogy menekül a beteg fiatalságától, ez mind Ady-rezo- nancia, csak Adyoak elhitető ereje és korszerű megokoltsága .nélkül. Ady próféta volt, mert egy felszínes „prosperity" világában meglátta a 'bomlás csiráit, megváltó volt, mert „magára vette a világ bűneit", meggyőző a pogánysága, mert lázadása viszi — gyötrelmek vámján át — a bithez, de mikor a régi világ bomlása befejeződött, mikor a romokon éppen a fiatalságnak kellene ujj életet építeni, Ízléstelen és korszerűtlen az elvetélt máriuskodás. Néha a nagy Ady-szé- dületben is felrémlik benne az ifjúság hivatása (Fiatalok bizakodó éneke) — de programja üres szólamokban laposodik el s beteg leikével nem tudja, mit kezdjen céltalan fiatalságával. Megvillan 'benne a „jövő viharjának" az érzése, de a „szent éhségnek" egy nála a célja: „Egyszer majd eszünk mi is sokat," Ez nem világmegváltó gondolat, nem tartalom, nem megfogható valóság. Vagy: lehet, hogy a program él, talán tudat alatt a költő lelkében, csak mire versbe érik, a sok magálbaszivott ezókép-lé felhígítja s az igaz gyöngy eltűnik a zavaros vízben. Nincs meg a fiatal poétában az a tudás- és izl©startalom, mely a lelke mélyén bujkáló igaz gondolatot egyszerű és logikus rendben, minden kifejezésbeli kinövéstől megtisztítva tárja az olvasó elé. Ennek a vágya is tudatába zökken (Elkésett vágyak margójára) — tudja, hogy „nagy utat megfutott az iskolából kb kopottan", Ez, a núiveltség-hiány érzik meg a versein, ez az oka a költészetén pecsétet hagyott egyoldalú hatás megrögződésének is. Ez az oka annak is, hogy egyes szavakat hibás értelemben használ. Pl. a „rianás" szót két helyen is a tavaszi zsendülés kifejezésére használja (Tavaszi ének az őszről és Csendélet) — pedig a rianás a Balaton jegének — egész különleges természeti jelenség ez — megszakadása. Sok olyan verse van. melyben nagyot akar mondani, de mondanivalója elsikkad a szavakkal s az egymásra zsúfolt képekkel való birkózásban. (Vándorok beszélgetnek. Temetés stb) Verseiben nincs fokozódás, nincs meg a nagy költők, mint kompozíció- művészek arany- metszése, az, hogy a gondolatmenet, hullámzása a vers tagol Is ágában is kifejezésre jusson. A versei legnagyobb részt egy erővel — vagy erőtlenséggel folynak ©lejétől végig, a gondolat ránktámad és elhagy, mintha egy elejétől végig egyforma vastagságú hengeres fadaraibb ©Műrészeit részei volnának. A legjobban azokban a versekben találja meg önmagát, melyekben szüklátkörü lelkiségéből nem akar az álpátosz ikarusz-szár- nyain kjszállani: pl. Könyörgés a naphoz, vagy még inkább a Névjegy, melyben az egyszerű lélek, egyszerű témát, egyszerű szavakkal mond el. Igaz, hogy ez a kis vers nem ostromol eget, de az ilyenekre érthette Móra, ez az a „líra, amelyben egy ember forró szivét érzem a tenyeremen". Formailag is ez a verse a legtökéletesebb, mert másutt igen sokszor bántóbbak az elrontott keresett rímek, mintha nem lennének- Ezek a versei megmaradnak a költészetéből, a többi, a talmi, az imitáció, az utánérzés és utózengés sorsáról ő maga elmondja: ,.íMég néhány év, nem mondok sokat, Ki reoitálja e sorokat?"... yL (•) Tóth Irén nagysikerű prágai tánc estélye. Tóth Irén magyar táncosnő a prágai Klub Deut- scher ICinstlérméén helyiségében kitünően sikerült táncestét tartott. A magyar művésznő Aradon született, ott és Kolozsvárott végezte első tanulmányait és a kolozsvári opera tagja volt huzamosabb időn keresztül. Később feljött Prágába, ahol két szezonban a Német Színház tagja volt mint táncosnő. Első nagy estjét ez év márciusában tartotta meg Prágában és erről az estről az egész prágai sajtó a legnagyobb elismeréssel, sőt csodálattal emlékezett meg. Így többek között a Bohf- mio azt Irta róla, hogy ilyen tökéletes tánomüvé- szetet, amely ekkora egyéni fan/táziával párosult, csak ritkán lát az ember. A többi lapok szintién Tóth Irén egyéniségét emelik ki és műsorának szellemes összeállitását. Legutóbbi prágai estélyén Mendelssohn, Rorodim, Csajkovszkij, Grieg, Dvorak. Schubert. Slrauss-kampoziókra táncolt és Brahimstől egy magyar táncot adott elő. igen érdekes volt megfigyelni, hogy a, művésznő a zenei tartalmat tánckóp formájában milyen száz százaiéTengerifiirdö Marina dí Ravenna (jgyedül i fürdő a mandula- fem/Serdő szomszédságában (Slsőrendü qrande- hotel „9?meta“ közvetlenül a ten~ gerparton. KStv ellen kocsik minőén ít-ik napon. Prospektusok tííCÚÍŰjL^ SPQLSR.O. PRO POBYTuflOi RRHRXH. BkEHRROSKf) míLWSl 15M kos módon adta vissza, amellett azonban egyetlen mozdulatában sem volt szertelen. Amellett nem táncolja a normatív ráncokba szedett euritmiikút, hanem mindig a láncot magát adja, a mozdulat képszerű kifejezésének logbelsejét. Változatokban kimentbe télién és színekben igen gazdag. Kitűnő művésznő, aki szép karrier előtt áll. (*) Bus-Feketc László „A pénz nem minden" limit vigjátékának bemutatója Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Most mutatta be a kassal magyar színház Bús-Fekete László „A pénz nem minden" eitnü vígjátékét, amely Szakót,s Zoltán jó rendezésében s a prózai együttes több tagjának egyenesen fővárosi nívót reprezentáló játéka folytán megérdemelt sikert aratott. A darab, melyről pesti előadása nyomán kimerítő kritikát közöltünk, sem jobb. sem rosszabb a mai pesti vigjátékoíkuál, első és második felvonása után ugyan szinte gondolkodásra késztet, de végeredményben jobb darabot is lehetett volna írni ebből a témából. A kassai előadás sikerének oroszlán- része a női főszereplő Székelyhídi Adrient illeti, aki jól oldotta meg a Pálinkás Zsuzsi szerepét. Sohase felejtette el, hogy tanárnő tulajdonképpen, tanítja a mékóságos asszonyt, a méltósűgos urat és pedagógiai rendszere, amelyet szerelmesével szemben alkalmaz, még az arcán is ott ült. Finom és deceus volt, amilyennek lennie kellett. Jól kihozta azt a kevés pszichológiát is, amit a szerző odadobott vezérfonalnak. Ugyancsak nagyon jó volt Steir.n ur szerepében Fa likas Pál, szinte felülmúlta önmagák Külön említést érdemel a m tiltó- ságos asszony alakja is, akit Vécsey Ilona személyesített meg megfelelő eszközökkel. Vágó Artúr is elsőrangú imóltőságois ur volt, minden mozdulata kifejezte a gondtalan elkényeztette ég ostoba gőgjét. Szakáié Zoltán viszont a nagy futballista szerepét játszotta meg kitünően. A többi szereplő nem illett a főszereplők egyenesen fővárosi nívójához, túlzás volt a legtöbb mozdulatuk és szánté kínosan ripacstszeril volt a dr. Podoleczet, illetve a Zsófi szakácsnőt megszemélyesítő Turóczy Gyula és Szigethy Irén kivonulási jelenete a harmadik felvonásban. (Se. L.) A Prágai Magyar Hírlap ifjúsági szellemi tornája! Mint bejelentettük, mai számiunkban veszi kezdetiét pályázatunk, amelynek cfíl- ja, hogy előfizetőink és olvasóink hozzátartozód közüli néhány diáknak és diáklánynak kellemes és testileg-lelkileg hasznos szünidőit nynijtsunk és egyúttal az is, hogy erőpróbára tegyük a magyar ifjúságot az általános műveltség terén. A diákok szellemi elimpiásza kezdődik meg ezzel az akciónkkal. A pályázat dijai a Kővetkezők: I. dil: teljes kéthavi nyaralás II. dij: egyhavi nyaralás III. dij: félhavi nyaralás Baldicfllrdő tátrai nyaraidban, a gyermekek paradicsomában A gyermekeknek nemcsak a puszta nyaralást nyújtjuk, hanem külön díjazás nélkül rész tvehetnek a baldóei gyermeküdülő összes sportlehetőségeiben (strand, evezés, tenisz, lovaglás stb.) és minden kirándulásban, beleértve a tátrai, dotbsi- nai és dumaijeci autótnirákat is. A pályázat ismertetése és feltételei. Szellemi olímpiáezunkat két csoportban tartjuk meg. Az egyik csoport a 14 éves korhatárral záruló pályázóké, a másik csoportban azok a diákolvasóink vehetnek részt, akik 14 évesek múltak és ismeretkörük nagyobb a fiatalabb a kén ál. TerméllllllllllllllllllllllllllllHlllllllllilM szeles, hogy az első csoport számára kijelölt kérdéseink könnyebbek, de azért próbára fogják tenni a versenyzőik szellemi Opeljét. Az olimpiász kérdéseit tíz tudományág köréiből tesszük M, tehát tíz Számunkban fognak a kérdéseink megjelenni. A kérdéseket heten kint három számunkban közöljük és ezért a versenyzőket felhívjuk, hogy a pályázat tartama alatt kísérjék figyelemmel lapunkat. Minden egyes alkalommal három-három kérdésből álló csoportot adunk fel megoldásra. A megfejtést a megjelenést követő nyolc napon belül kell beküldeni Közölni kell külön lapon a versenyző nevét, pontos lakcímét, életkorát és meg kell jelölni azt az intézetet, amelynek az olimpikon növendéke. A pályázatot jumius derekán zárjuk és akkor hirdetjük ki a verseny eredményét is. A győzteseket a legjobbak közül sorsolás utján választjuk ki. Mostani számunkban közöljük aiz első kérdéscsoportot a földrajz köréből. I. kérdéscsoport a 14 éven aluliak számára: 1. Melyik Európának leghosszabb folyója? 2. Melyik hásó vezet Afganisztánból Indiába? 3. Melyik Ausztrália ui, hivatalos fővárosa? I. kérdéscsoport 14 éven felüliek számára: 1. Honnan kapta Amerika a nevét? 2. Mi a különbség az óceán és a tenger fogalma között? 3. Melyek Európának a tenger szintjénél mélyebben fekvő területei? (Depressziók.) A megfejtéseket máíjus 28-ig kell beküldeni
