Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-07 / 82. (3192.) szám

4 "^JríA<xAÍ*i v lAVx üAR‘ in A jkjuAió HW3BaaBmsmra8aíaMSBimw!Mse!OTBM«a*Bm^ A templomépités céljaira történő hagyományozás nem minősíthető jótékonysági ténynek A legfelső közigazgatási bíróság érdekes döntése Kassa, április 6. Nagy föltünést keltő hatá­rozatot hozott a napokban a legfelső közigaz­gatási bíróság. A tényállás a következő: A volt iingmegyei, jelenleg Bodrogközhöz csatolt Téglás község­ben 1921 november 20-án elhunyt Magyar Mi­hály közszeretetben álló és mindenki által nagyrabecsült kisbirtokos. A meghalt kisbirto­kos végrendeletileg 60.000 koronát hagyott örök* részül a téglási római katolikus egyházköz­ség részére, kifejezetten teiuplomépiíésí, ille­tőleg egyházi célokra. Az egyházközség által örökölt 60.000 ko­rona után elsőizben 1818 korona örökösödési illetéket vetett ki a pénzügyigazgatóság, amely összeg megfelel az örökség 8 százalékának. Ezen kivetést egy év múlva a megejtett hiva­talos vizsgálat után fölemelték 14-199 koroná­ra, visszamenőlegesen 7 százalékos kamatos- kamattal megtoldva. A kivetést első esetben a 3S?« számú törvény gazdagodás! adó díjszabásának VII. szakasza szerint ejtették meg, amely szakasz értelmében községek és egyéb önkormányzati testületek, továbbá oktatási, jótékonysági és emberbaráti célra való juttatások után 3 százalék illeték fizetendő. A vezérpénzűgyigazgatóság megsemmisítette a Vn. díjosztály szerint kivetett illetéket e a VI. díjosztályt alkalmazta, amely megfelel 25 százalékos adózásnak. A kistéglási római katolikus egyházközség ezen sérelmes kivetést a legfelső közigazgatási bíróságnál panaszolta meg. Az egyházközség panaszában azt állította, hogy a hagyaték kifejezetten közoktatásügyi, jó* tékonyeélu és körerkölcsi célokra adomá­nyozhatott és igy az illeték legrosszabb eset­ben az 1921. évi 337. 6zámu törvény VTL szakasza szerint vethető ki. A vezérpénztigyigazgatóság ezzel szemben szóról-szóra azt állítja, hogy „a templomépités céljaira hagyott örökséget nem lehet jótékonycéln, avagy humanitárius célokra hagyott örökségnek minősíteni azért, miután az ilyen célokra hagyott örökség bi­zonyos vallás vallási kultuszának fejleszté­sére adományoztatott". Ezzel szemben as egyházközség arra hi­vatkozott, ho-gy a templom az erkölcsi és em­beri törvényeket ismerteti, buzdítja hiveit a törvények betartására, a kölcsönös szeretekre tanít, valamint a jótékonyság általános gyakor­lására nevel és így oktatási célokat is szolgál. Fölhozta az egyházközség azt is, hogy jóté­konysági és humanitárius célokat is szolgál a templom, hiszen minden templomban perselyek vannak elhelyezve, amelyek tartalmából a sze­gényeket ietápolják, támogatják. A legfelső közigazgatási bíróság nem fogadta el ezen indokokat. Indokolásában fölhozza a következőket: Nézete szerint nem kétséges az, hogy a temp­lom elsősorban bizonyos vallás istentiszteleté­nek céljait szolgálja. Az a körülmény, hogy a templomban isten­tiszteleten kívül a bivek részére erkölcsi és vallási oktatást nyújtanak, még nem adja meg a templomnak azt a jelleget, amellyel az okta­tás fogalma kimeritteíik. A legfelső közigazgatási bíróság nézete sze­rint a templomépités céljaira eszközölt hagya­ték nem minősíthető olyan hagyatéknak, amely jótékony célra, illetve humanitárius célokra hagyatik. A legfelső közigazgatási bíróság nézete sze­rint az ilyen jellegű hagyaték csak abban az esetben tekinthető tényleg annak, ha a község előnyére szolgáló törekvések céljaira hagyomá- nyoztatott, mint például a szegénység és szük­ség leküzdésére, avagy pedig ezeknek megelő­zésére. A bíróság nézete szerint tehát a téglási egyházközségnek igazolni kellett volna azt, hogy a templomépités céljaira hagyományozott összeggel a község érdekei gazdagodtak azál­tal, hogy a szükség és szegénység mérséklésére fordi itattak. Mintán azonban a legfelső közigazgatási bi­Sándor Imre munkái A lángoló lic regény ..........Kö 15.— Ai ízonyolc novellák ........ Ki 8.— Leszállított árak1 Kaphatók a Prágai Magyar Hírlap kiadó hivatalában Portó 3^ utánvétnél 5.- Ki róság nézete szerint a templom főleg bizonyos vallás gyakorlásának céljait szolgálja: a templomépités céljaira hagyományozott összeg nem minősíthető jótékonysági és hu­manitárius ténynek, miután ez a hagyaték nem szolgálja a község előnyét, hasznát. Ennek következtében a legfelső közigazga­tási bíróság a panaszt, mint. indokolatlant, 16182—932."számú Ítéletével elutasítja. Ezen határozatot a legfelső közigazgatási bíróság Mások dr. tanácsa hozta. Ezen határozat értelmében a kistéglási egy­házközségnek a magas illetéket le kellett rónia. Emiatt a templomépitési akciót abba kellett hagyni, mivel a nagy összeg lefizetése után a hiányzó összeget a hívők ma a legnagyobb ál­dozatkészségük mellett sem. tudják összehozni. Derfinyák Gusztáv. KÜLÖNVÉLEMÉNY VIRÁGNYELV A baj, ha taübosszu tartamú, unalmassá válik, akármilyen komoly motívumai is van­nak,, A gazdasági válság valódi, nem látható motívumai ‘talán tragikusak, de amiket lá­tunk belőlük, azokat mindenképpen az em­beri káosmyeeségtoeé, önzésben, igényekhez és jogokhoz való merev ragaszkodásban le­het megtalálni. Az áró, aki permanens érint­kezésben van a közönséggel, érzi, hogy a közönség már éppen úgy unja ezt. a témát, mint ö. A 'bőrünkre megy, de már éppen eleget beszéltünk róla- Próbáljuk legalább az idegeinket menteni: foglalkozzunk egyébbel. A magam részéről naponta uj dolgokkal kísérletezem, csak hogy meneküljek az állí­tólag valóságos életteli. Akár kínaiul is tanulhatnék: egyre megy. Ma úgy érzem: hasznosabb volna, mint a napi élet jelenségeivel törődni. Táveleső stúdiumokat keresek, pihenésül régi verse­ket, legendákat olvasok a rendes megnyug­tató olvasmányon, a Biblián kívül- Minden dolog jó, ami eltéríthet a hétköznaptól­Emlékeznek például a virágnyelvre? Ma erről olvastam. A magyar virágnyelvről. A múlt század vége felé még használták, én is hallottam még emlegetni gyerekkoromban, de gyakorlatiban már nem volt hozzá sze­rencsém, Szerelemre használták, titkos sze­relmi levelezésre. Az a gyanúm, hogy vala­mikor titokzatos dolog volt a szerelem, akái szeles, szimbolikus értelmüknél fogva egy­forma jelentőségűek minden oode szerint. Ilyen virágok: a fehér liliom, a bürök, a roz­maring. A rozmaring a beteljesülést példáz­za különböző fogalmazásban: oltárt és eskü­vőt jelent Csupán Szél Farkas tulajdonit ki­térő, semleges, kissé gyanús értelmet a roz­maringnak: A virág, ha ki virul És a lány, ha már szeret Olyan szépek, mintha épen Lehozták volna a? eget Ezzel szemben a piros rózsa kivétel nélkül a boldogító igent jelenti, a fehér rózsa as el­utasítási! ... Ma szomorúan tűzhetjük ki mindnyájan a fehér rózsát. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a virágnyelv nem csupán szerelemre alkat mazható- Alkalmazták is a reneszánsz és a bárok idején hősi, honfiúd és vallásos eré­nyek jelkép-esésére- A szerelmes beszéd szimbóluma tulajdonképpen csak az utolsó száz esztendőben volt a virág, ez volt az a korszak — az ismertető szerint — amelyben a szerelem elnyomatásban leiedzett, mert különböző érdekek szolgálatába állították. Nem szállunk vitába a kitűnő folkloristá­val (Rapaics Raymund), bár nincs rá bizo­nyíték, hogy napjainkban valóban érdek­.4 vasárnapi rádió a diplomácia- Az emberek mint legfonto­sabb témájukat burkolták misztikus szimbó­lumokba, akár gyerekek a rablója létkoL Ma, amikor túlvagyunk a leplezetlen virágos­nyelven is, mikor egyszerű rövid kérdés és felelet formájában intézzük el effajta problé­máinkat, kissé idegenül hangzik, hogy: ha azt írom vagy mondom az imádott hölgynek: ..fehér orgona4', az azt jelenti a pesti magyar virágnyelv szerint: „Vonzalma kietlen élte­met mennyé varázsoló, e varázserő folytonos boldogságot ígér." Az ismertetés szerint, amelyet olvasok, szabályos virágny el vianok, viráglevelezők jelentek meg könyvalakiban. Két ilyen ma­gyar könyv ismeretes, az egyik 1852-ben je­lent meg Pesten, szerzője Kassay Adolf, a másik 1870-ben jelent meg Debrecenben, „mindkét nembeli ifjúság számára írta « összeszedte Szél Farkas", öröm olvasni Kassay Adolf könyvének lendületes előszavát. Például az- utolsó sza­kaszt: „A két szívben támadt s miár el nem olt­ható érzelmek lángjait éleszteni van-e szebb s gyönyörűbb alkalom, a legtisztább érzete­ket egybe foglalt virágnyelvnél, hol a ter­mészet müve által tartatik fel a kölcsönös érintkezés, kedveseinknek adott virágnyelv példányának sorai, egy küldött vúrágszál, vagy papírra irt-, vagy beszéd közben kiej­tett virágnév feifedezendi szivünk titkait; s ez ártatlan, a virág általi társalgás kútfeje a legtisztább s, legforróbb szerelemnek- Kinek megtagadná a sors az éríekezhetési alkal­mat kedvesével, annak bánatait némüleg * virágnyelv szétoezlatandhatja." Titkos nyelviéi lévén szó, minden virág­nak más-más jelentése van a különböző szerzők szerint. Olyan szerény, de üde ter­mészeti jelenség, mint a. babvirág, Kaseay Adolf szerint: „A zajos élet kínai elől elvo­nulva, magányomban is emléked nyugtala­nít.“ Szél Farkas szerint csak ennyi: „Ne ta gadd!“ Az ugyancsak Pesten megjelent né­met levelező szerint pedig: „Hányszor leste­lek meg titokban!" Vannak viszont virágok, a mélyek tómé mentes természeti tüneménye a ezereleim. Talán inkább úgy lehetne fogalmazni, hogy a mai Ifjúság e téren is kezébe vette a maga érdekképviseletét, tehát nincs szükség© lep­lezésre, titkolózásra. Ennek dacára jósolni merem, hogy a vi­rágnyelv újra divatos lesz. Könnyen elkép­zelhető, ha kissé visszafelé tapintunk a vi­rágnyelv történetében, a szerelmi korszakot megelőző időkbe- A budapesti Nemzeti Mu zeum könyvtárában több példányban talál­ható Cameranius Joaahimus jelképtana, mely 1661-ben jelent meg Frankfurtban- Ha az ember összehasonlítja a növényeknek eme könyvszerinti jelentését a szerelmi virág­nyelv értelmezéseivel, kénytelen rájönni, hogy as emberben vannak megbízhatóbb és nemesebb törekvésekre sarkalló érzelmek is, mint a szerelem. Jellemző példa orr© a nád eléggé átlátszó szimbóluma. A szerelmi virágnyelvben a nád a pesti szerző szerint: „Ingadozásod egy remélt boldogságot-, vele egy életet semmisít meg,'"' A debreceni könyv Vörősmarthy szavaival mondja: A leányka gyönge nád, Hajlik tőled és hozzád. Ezzel szemben a régi jelentés, ami nehe­zen érthető szerelemre: JFlectlmur non frangímur". Hajiunk, de nem törünk! Röpté­ben még néhány példa Camorarius szimbólu­maiból: Csalán: Ha csak hozzáérsz, éget­Liliom: Az erény mindig dicséretes. Tulipán: A tartós jólét bá,gyászt. Napraforgó: A gyengét, nem követik. Tök: Ami gyorsan születik* gyorsan pusz­tul el ülő tisztelettel ajánlom a nagyérdemű kö­zönségnek a régi virágnyelv használatát Kellemes kifejezési mód* Ha az ember na­gyon szorongattatik a mai nehéz gazdasági viszonyokban, akkor Ösezeszorltja a fogát, azt mondja: „nád" és aszerint cselekszik. Ha barátjának képeslapot, in*, csak annyit ír rá: „napraforgó". Egyébként kilci a maiga életéből meríthet példáka+t Sándor Imre ÁPRILIS 9. PRÁGA: 6.45 Reggeli torna. 7450 Hangver­seny. 8450 Orgonahangverseny. 9.15 Munkás- rádió. 9.35 Előadás. 10.10 Gramofon. 10.30 Irodalom. 11.00 Hangverseny. 12.05 Hang­verseny. 13.30 Mezőgazdaság. 14.15 Szociális információk. 15.30 Riport. 16.00 Hangver­seny. 16.30 Előadás. 17.45 Gramofon. 18.00 Német óra, 20.00 Romantikáé opera. 22.15 Sport. 2243-5 Táncest, POZSONY: 7.30 Hangverseny. 8.30 Orgona- bamgverseny, 9.00 Evangélikus istentisztelet. 10.30 Irodalmi óra. 11.00 Hangverseny. 12.06 Hangverseny, 13.30 Mezőgazdaság. 16.00 Hangverseny. 17.80 Korzikai utazás. 17.45 Gramofon. 18.00 Szórakoztató zene. 18.45 Előadás. 19.00 Kabaré. 20-00 Romantikus opera. 22.15 Közvetítés Prágából KASSA: i.30 és 8.30 Hangverseny. 9.0!) Katolikus -istentisztelet. 10.00 Gramofon­10.30 Irodalmi óra. 11.00 Hangverseny. 12 05 Hangverseny. 13.30 és 14.00 Mezőgazdaság­16.00 Hangverseny. 17.30 Szlovák népdalok. 18.00 Gyerekóra. 18 30 Gramofon. 18.45 E ő- adás. 19.00 Kabaré. 20.00 Operaelőadás. 22.15 Közvetítés Prágából. BUDAPEST: 9.00 Református istentiszte­let a Kálvin-téri templomból 11.00 Egyházi zene* és szent-beszéd a kir udvari és várplébánia templomból Szentbe­szédet mond Gálos László dr. pécsi hittudo­mányi főiskolai tanár. A szentbeszéd mise előtt van, A szentmise alatt a Központi Pap­nevelő Intézet énekkara Koudelá Géza dr vezetésével énekli a Passiót. Majd: Budapesti Hangverseny Zenekar. Vezényel Berg Ottó. 1. Erkel: Ünnepi nyi­tány. 2. Siklós: Tánclmpreesziók. 3, We.ner: Szerenád. 4. Goldmark: II, szimfónia. 14.00 Gramofonlemezek. 1. 0 8749 Schu­bert: A ve Maria (Kuberaianu BronÍ6lav). 2. 0 8343 Schubert: Am Meer (Tauber Richárd). 3. P 9447 Loe-we: Fridericus Rés (Htisch Gerhard). 4. 0 4957 Schubert: UngeduM (Tau­ber Riohárd). 5. 0 4825 Schubert: Erik önig (Lehmann Lőtte). 6. P 9447 Loewe: Prinz Bú­gén (Hüsch Gerhard). 7, 0 4937 Schubert: Dér Liadenbajum (Tauber Richárd) 8. 0 £315 Loewe: Die Uhr (Tauber Richárd). 9. P 9519 Loewe: Tóm dér Reimer (Gerhard Hüsch). 10. 0 8613 Korngold: A holt város, duett (Leh- mann Lot-te es Tauber Richárd). 11. A 197358 Sándor-Szenes: Nem kívánok semmi rosszat (Sebő Miklós). 12. A 197086 Vincze-Lovászy: Csillagok (Sárossy Mikály). 13. A 197363 Kondor Ernő: Huncut az a toronyóra (Sebő Miklós). 14. A 197170 Balázs-Farkas: Nem tudok én néked csak virágot adni (Balázs Árpád). 15. A 197362 vitéz Kókav István: Piros pünkösd napján (Sebő Miklós). 15.00 Surányi János dr. kísérlet-ügyi főad- junktus: „A szudámi fü és termesztése14. 15.45 Fülei-Szán tó Endre dr.: „A végrende­let és az örökösödés11. 2. Időszerű apróságok, Majd: M. kir. Mária Terézia 1. honvédgy*. logezred zenekara. Vezényel Frics-ay 'Ri­ohárd. 1. Virányi Jenő: Magyar induló. 2. Sfcrauss Jáno-s: kirtuszvirág, keringő. 3. Fri- csay Ferenc: Cyrano de Bergerac, nyitány. 4- Offenbaoh: Szép Galathea, egyveleg. 5 Morse J.: A Miesisjpin. 6. Michaelia: Török őrjárat. 7. Dől. Dauber: Egy est Grinzingben. "egy­veleg. 17.45 „Az utolsó kutya1*. Nadá-nyi Zoltán vidám elbeszélése. 18.45 A Budai Luther Szövetség vegyeska­ra a bécsikaputéri evangélikus templomból I. Sárkány Sándor: Ünnepi megnyitó. Orgo­nán játsza Sárkány Sándor. 2. a) Roselli: Adoramus te Ohriste; b) Palestrina G. P,: Ecce, vidimus eum; c) Hass le r H. L.: Agrus Dei; d) Schütz H.: Áldott légy Ur Krisztus. Énekli a Budai Luther Szövetség vegyeska­ra. Vezényel Sohenk Géza. 3. a) Bach J. S.: IH. szonáta, Grave (szólóhegedü); b) Csaj- kovTsziki: Canzonetta. Játsza Kovomz&y Dé­nes, orgonán kíséri Sárkány Sándor. 4. Bach J. S.: a) Oh szent fő, vérző sebből; b) Jé­zus halálára (Hasadj meg én szegény szi­vem); c) Fájó szívvel állunk sírodnál (A Má- té-passió zárókórusa). Énekli a Budai Luther Szövetség vegyeskara. 5. Beethoven: Ro­mánc. Játsza Koromzay Dénes, orgonán kí­séri Sárkány Sándor. 6. Gounod: Stabat Ma­ter. Énekli a vegyeskar. 7. Guilmant: ü.fer­tőire. Orgonán játsza. Sárkány Sándor. 14-45 Sport-, ló- és ügetöversenyeredime- nyek. 19.30 „Halló Tokió 1933“. Watanabe-Metz- ger Nándor előadása gramofonillusztiá- oiókkal. 20.00 Népszínmüelőadáe a- Stúdióból. „Pi­ros bugyelláris11. Népszínmű 8 felvonásban. Irta Csepreighy Ferenc. Rendező Kiss F.. Utána kb.: 22 30 Sporteredmények, hírek. Majd: A Pátria szalonzenekar és Bodrics Béla cigányzenekara a Páfcria-kávéházból Szántó Gyula énekszámaival. 1. Rossmk Tanerőd, nyitány. 2. Waldteuíel: Esbudian- tina, keringő. 8. Hruby: Egyveleg Lehár mii­veiből (Szántó). 4. Becher: Amati szerenád (hegedűszóló). — Dalok: Farkas Imre: Gyer- gyón innen; Murgács Kálmán: Fehér galamb száll; Balázs Árpád: Rózsabokor a dombolda­lon; Garami Béla dr.: Ha az Isten megkér­dezné. BÉCS: 9.20 Heti tanácsadó. 9.40 Opera, és Operett. 10.85 Énekhangverseny. 11.35 Szim­fonikus hangverseny. 12.45 Szórakoztató ze­ne. 15.05 Könyvóra. 16.00 Hangverseny 18.15 Gitár-kamarazene. 19.00 Irodalom. 19 40 Dalok és áriák. 20.20 Rádió-eziumü. 21.30 Esti hangverseny. Az 1933. évi Nagy Képes Naptárunk expedíció; és porióköHsége fejében 5.— (ót) körönéi igen tisztelt eISfizeüSinlt bélyzseben és teklMhefik üdedóhívataíunitíioz, Prwi, Pániké 12 I9ö3 apnrin? 7. pántok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents