Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-30 / 100. (3210.) szám
MAI SZAMUNK fi KÉPES HÉTIÉI 28 UH Ára 2 korona XII. évf. 100. (3210) szám ■ VüScSPliap ■ 1933 április 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. fl képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II* Panská ulice 12. II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl BATÜLOM ES MEMYEit Ida: TARJÁN ÖDÖN A szokatlanul tarjed-elm-as külügyi expozé tártál mániái és Benes külügyminiszter nem leplezett szándékánál fogva messze túl terjed Csehszlovákia halárain. Célja nyilvánvalóan nem is az volt, hogy az átlagembert foglalkoztató kérdéseket, mint például a kenyér, a megélhetés s a gazdasági boldogulás problémáit világítsa meg. a nemzetközi politika szemszögéiből, hanem inkább felvilágosítás akart lenni a világ sorsát intéző nagyhatalmak ezidőszerinti vezetői számára. Nem tagadható alapossággal sorra veszi őket túlbuzgóságáról ismert külügyminiszterünk és a legelemibb kérdésektől, mint amilyen például a ki sántán t .rendeltetése és jelentősége a világbéke megoldása szempontjából, egészen a nagyhatalmak saját különleges feladatainak megoldásáig, felölel mindent, amit egy jól nevelt és hivatása magaslatán álló állam- férfiúnak ezekben a komoly időkben tudnia kell. .. • Ebből a szempontból tehát a külügyminiszter expozéja a megszokott vágányon halad. Az a törhetetlen igyekezet, amellyel a genfi munkába bekapcsolódott s amely arra kész- éti, hogy lehetőleg mindenütt' és mindenki számára nélkülözhetetlen szolgálatokat teljesítsen, hatja át szokatlanul terjedelmes fejtegetéseit. Tagadhatatlan, hogy kiütközik expozéjának felépítéséből a prágai külügyminisztérium egy szervezeti fogyatékossága. Az expozé túlságosan tanári jellegű. Akik Benes mellett összeállításán fáradoztak: Krofta és Hobza doktorok, a tanári karból kerültek a diplomáciai pályára- Innen érthető az a hosz- szu történelmi bevezetés, amely a békeszerződések keletkezésének részletes ismertetésével lényegesen hozzájár ült Benes fejtegetésének terjedelméhez. Az expozénak ez a történelmi visszapillantást tartalmazó része kétségkívül a legé’té- kesebb. jóllehet ez sem mentes bizonyos elfogultságtól, sőt ténybeli tévedésektől. Például a békeszerződéseket diktáló államférfiak fölényének Szembeállítása azok tökéletlenségével. akik ma az esész világ által megállapított hibák kiküszöbölését tartják a legégetőbb feladatnak- Tudvalevő, hogy a béke- tárgyai ások irányítója, a meg nem valósiult tizennégy Doninak értelmi szerzője, szegény boldogult Wilson a békekötéseik után rövid idővel paralizisben hált meg. Az angol miniszterelnökről és Mussoliniról, akik a nemzetközi együtt működést az eddigi sikertelenségen okulva uj alapokra óhajtják fektetni, ezt eddig miég nem állapították meg. Benes fejtegetései úgyszólván kizárólag elméleti téren mozognak- Azokat a kérdésieket, amelyek a vilárpolitikát mozgatják, alig érinti. Igaz. hogy vé’eméuye szerint is a külpolitikát nem egyik uapról a másikra, hanem nagyvonalú elgondolás alap iáin évtizedekre előre kell csinálni. Ezért tehát fontosnak tartotta, hogy a világ figyelmét felhívja arra a körülményre, hogy az általa képviselt Csehszlovákia 1980-70 körül húsz milliós lakossággal -bíró állam lesz s hogy a kisantant 680-000 négyzetkilométernyi területével mint egész egység el nem hanyagolható tényező. Persze egy kis hiba ebben a beállításban is akad, mert figyelmen kivül. hagyja, hogy az elkövetkezendő évtizedek alatt a többi nének is szaporodni fognak s hogy ebbon a tekintetben az ezidőszerinti statisztikában még a köztársaság nénei közt is a csehek foglalják el a legkedvezőtlenebb helye!. Bemos elméleti fejtegetései aligha fognak mélyebb hatást gyakorolni Géni szelleméreNemcsak azért, mert a kisállamok erőltetett beavatkozása mégis csak kellemetlenül zavarja a hatalmasok terveit, mert a legutóbbi nagyhatalmi kezdeményezés szellemét helytelen beáll!fásban tolmácsolja és olyan törekvések ellen védekezik, amelyeket senki ez időszer int megvalósítani nem is akar. Benes hálás Mussolininak és MaoDonaidnek, hogy a békeszerződések revíziójának kérdését nyíltan felvetették és igy módot és alkalmai adnak az érdekelt kormányok állásfoglalására. Amikor külügyminiszterünk ezzel az alkalommal él, mégsem tartja fölöslegesnek megjegyezni, hogy természetesen csak annyit közölhet a nagy nyilvánossággal, amennyi a reábizott érdekek sérelme nélkül A horvát nép vezére börtönbe kerül A rendkívüli bíróság háromévá államfogházra ifiife Macsek Vladimírt Mecsek „az állam egy részének elszakitása mellett feltett ki propagandát" Az Ítélet ellen nem lehet fellebbezni Belgrád, április 29. Az áliambiróság ma délelőtt féltizenegy órakor kihirdette ítéletét a Maosek-pörben. A bíróság a horvát autono- misia vezért bűnösnek mondotta ki az államvédelmi "örvény 3. szakaszába ütköző bűneiéi <:u ménybon s ezért őt háromévi állam- fogházra ítélte. Miután az államfogház „cusío- dia honesta“-t jeleni, nőm jár a polgári jogok elvesztésével. Az állam védelmére alakult rendkívüli bíróság véleménye szerint Macsek propagandát fejtett ki az állam egy részének elszakadása mellett s igy szigorúan meg kellett büntetni. A kéthavi vizsgálati fogságot beszámítják a büntetésbe. Macsek a börtönben saját ruháját hordhatja és élelmezéséről is önmaga gondoskodhat. # Macsek védője azzal érvelt, hogy a zágrábi horvát deklarációt, amely m iád Mac A’két elítélték, nem szánták a nyilvánosságnak és igy Macsek nem vádolható államellenes propagandával. A deklarációt egyébként a külföld már tiz év óta ismerte. Macsek az ítéletet nyugodtan hallgatta meg és nem tett semmiféle nyilatkozatot. Az Ítélet ellen nem lehet fellebbezni és az sem valószínű, hogy a király megkegyelmez-e a horvát nemzet elismert és hivatalos vezérének. A horvát nép 1932 szeptember 7-én fogalmazott deklarációjának negyedik pontja, amelyet a rendkívüli bíróság inkriminált, kijelenti, hogy a horvát nép az utóbbi évek keserű csalódásai után belátta, hogy vissza kell térnie 1918-hoz, mint kiinduló ponthoz és sorsát újból alapvetően rendeznie kell. A horvát nép kötelessége, hogy küzdjön a szer- bek hegemóniája ellen és a Száva, a Duna és Drjna mögötti országrészből akár erőszakkal el kell távolitani az uralmon lévő szerbeket. Az amerikai szenátus megszavazta Rooseveltnek azt a teljhatalmat, amihez hasonlót sohasem élvezett köztársasági elnök A feljogosító törvény 8 pontja — A farmerek megsegítése - Az infláció bejelentése - Az ezüst- valuta — A háborús adósságokat egyelőre nem rendezik — Herriot pateiikus búcsúja Amerikától Newyork, április 29. A szenátus hatvanhárom szavazattal huszonegy szavazattal szemben elfogadta mindazokat a törvényjavaslatokat, amelyekben RooseveSt teljhatalmat kér az amerikai gazdasági élet átszervezésére. A szavazatok aránya pontosan 3:1, úgyhogy a köztársasági elnök minden vonalon győzött és akadálytalanul hozzá kezdhet programja megvalósításához. A szenátus a következőkre jogosította föl Rooseveltet: 1. A kormány fedezetlen papírpénzt adhat ki hárommüliárd dollár értékben a kormánytartozlsok törlesztésére. A kiadott fedezetlen papírpénz 4—4 százalékát évenkint bevonják, úgyhogy 25 év alatt az egész fedezetlen papirpénzkibocsátás anul- lálódik. 2. Roosevelt a dollár aranyéríékét tetszés szerint leszállíthatja a mai aranyérték ötven százalékáig és nem kell azzal törődnie, vájjon ez a rendszabály nemzetközi megállapodások alapján jön-e létre, vagy azok nélkül. 3. A kormány korlátlan mennyiségben verethet ezüstpénzt az ezüstnek olyan fix árfolyama mellett, amilyet a köztársasági elnök hivatalosan megállapít. 4. Az elmúlt decemberi és az eljövendő júniusi háborús adósságtörlesztési részletek ezüstben is megfizethetők. Az átszámításnál az ezüst maximális értéke unclánkint 50 cent lesz. 5. A kormány ellenőrizheti nz agrártermékek árát vagy a prémiumo6 rendszerrel, vagy pedig más olyan módszerrel, amelyeket a földmive'ésügyi miniszter alkalmasnak talál. 6. A farmerek uj segítséget kapnak abban a formában, hogy a szükséget szenvedő farmerek jelzálogkölcsöneit az állami bankok kétmilliárd dollár magasságáig átveszik. 7. A kormány központilag irányított gyapothivatalt létesíthet, amely intézkedhet a gyapoíterme- lés korlátozásáról és a gyapot eladásából származó haszon nagyságáról. E törvény azonos Smith szenátor javaslatával, amelyet a kongresszus tavaly nem fogadott el. 8. A gazdasági program utolsó pontját a feljogosító törvényektől független úgynevezett „otthon- segélyező“ törvény alkotja. E törvény alapján a farmerek megsegítéséhez hasonlóan az állami bankok kétmilliárd dollár értékig átvehetik a segélyre szoruló lakosság terheit. Az átvett kölcsönöket épp úgy, mint a farmerek átvett kölcsöneit is 18 év alatt kell törleszteni kényelmes részletekben. Roosevelt köztársasági elnök a vitából klérez- hette, hogy a parlament e törvények megszavazásával, — amelyek amerikai fogalmak szerint hallatlan akciószabadságot biztosítanak az elnöknek — elment teherbírásának végső határá'g. Roosevelt ezek után valószínűleg csak egy teljes te'.ha- taímat kér még: a vámszerződések önálló megkötésének jogát. Egyelőre nem valószínű, hogy a háborús adósságok elintézésére is teljhatalmat kér. Valószínűnek látszik, hogy a háborús adósságok kérdésének elintézését a világgazdasági konferencia utáni időkre halasztják. Herriot 11 ni barbarizmusról és Amerika szerepére!! Herriot az uj barbarizmusról és Amerik Páris, április 29. Amerikából való elutazása előtt Herriot az amerikai népnek szívélyes üdvözletét küldött, amelyben hangsúlyozza a franciák és az amerikaiak barátságát és méltányolja az Egyesült Államok demokratikus világnézetét. — Az amerikai Unió — mondotta Heriroí — a szabadság klasszikus országa. Abban az időben, amikor a néhány államban uralkodó erőszakoskodások és üldözések újból a barbárságba löknek bennünket, az amerikai kontinensen egy nagy nemzet él, amely nem akar más hangot ka'laui, csak az értelem és az igazságosság hangját. Az amerikai függetlenségi nyilatkozat szellemi testvére az emberi jogok szentségéről szóló régi francia nyilatko. zatuak. A francia és az amerikai nemzet kötelessége, hogy összefogjon, nem egoista célokkal és szűkkeblű politikai kombinációk érdekében, hanem azért, hogy ö^zntén hozzáfogjon a béke és a szabadság megtartásának megszervezéséhez. Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül
