Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-30 / 100. (3210.) szám
^EXGAiMaG^AR-H! RMU 193B április 30, vasárnap. ■ebben a pillanatban közölhető- Fejtegetéseinek alapgondolata, amin.t az leibzsnrnáljából megállapítható: nem diktátum, de megegyezés. Diktátumra tudomásunk szerint a sokat vitatott négyhatalmi megállapodás kezdeményezői egy pillanatig sem gondoltak, sőt Mac- Donald ,és Mussolini elgondolása teljesen egyezik külügyminiszterünk oly sokszor kifejezett meggyőződésével, amely szerint csak Anglia, Franciaország, Olaszország és Németország' megegyezése biztosíthatja Európa békéjét. Érthetetlen tehát, hogy miért a nagy izgalom és tiltakozás, a 1 ótás-íutáő Genfiből Parisba és Londonba, amikor a várva-várt elgondolás testet ölteni készül. Azt hisszük, hogy Simon angol külügyminisztert aligha lephették meg a fejtegetések, amelyeket a békeszerződések területi rendelkezéseinek módosítása tekintetéiben Benes előtte kifejezésre juttatott Ez annál valószínűbb, mert a nagyhatalmak kezdeményezése éppen a béke megszilárdítása érdekében történt 'és igy csak felzaklatott idegzetű emberek láthattak agyrémeket, amelyek újabb konfliktusok csiráit akarják elvetni. A dolgokat kívülről figyelő, kétségkívül Benesnél nyugodtabb idegzetű államférfiak előtt olyan megoldás lebegett, amely a kölcsönös elégedettség megteremtésével a ma egymással szemben álló népeket őszinte barátokká teszi, hogy a gazdasági és kulturális együtt működés nek elhagyott útjára visszatérhessenek. Ez a feltevés nem foglalkoztatta Benest, 1 mert expozéjában ennek még nyomát sem j j találtuk. A gazdasági 'és szociális problémák-j : ra terjedelmes előadásában csak egy rövid. j . Harcos magyar munka Szlovenszkó parlamentjében Jaross, Pelrásek, Salkovszky és Teschler felszólalása az országos képviselőtestület ülésén — 24 milliós kórházépítési program Pozsony, április 29. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Az országos képviselőtestület tegnapi ülésén, mint már jelentettük, a mun- kakölesön jegyzésére, illetve a munkaköl- osönben való részesedésre vonatkozó kérdésekkel foglalkozott. Napirend előtt Jaross Andor magyar nemzeti párti tartományigyülési képviselő szóvá tette az országos hivatal uj tüzrende- letét, mely kötelezővé teszi, hogy a községek külön széirüs kerteket állítsanak fel. Ez az intézkedés nagy megterhelést jelent az amúgy is elszegényedett községeik neszére 1 s ezért kérte, hogy eyhitséik az intézkedést. Erre vonatkozó indítványát írásban is beterjesztette. Az elnök szóbelileg válaszolt egyes régebben benyújtott interpellációkra, igy bejelentette, hogy Jaross Andornak a betegse- gélyző pénztáraik helyzetével foglalkozó interpellációját az országos választmányhoz tették át. Dr. Giller Jánosnak a szentkirályi háromsoros utalás történt. Ezzel ellentétben i a nemzetközi politika minden kezdeménye-! zésének hatóereje és végcélja a gazdasági újjáépítés. Megértjük, hogy Benes a Hradzsin büszke ormáról letekintve elnéz a gazdasági élet romjai fölött, de az általa képviselt külpolitika realitására a mostanihoz hasonló megnyilatkozások nem vetnek kedvező fényt- Nem a keuyérgond, a munka nélkül szűkölködő k százezreinek a termelési folyamatba ■ való bekapcsolása töltötték ki fejtegetéseit, sőt ezekről említés sem történt, mert külügyminiszterünk minden energiáját a hatalom megtartásának vágya kötötte le. A hatalom . azonban csak akkor érték, ha gazdaságilag , megalapozott, ha tartósságát a jólét biztos fejlődése alkotja. Ebből a szempontból — s ezt Benesnek is el kell ismernie — sok kifogás emelhető fejtegetései ellen- A nemzetközi politikai helyzet várható fejleményei tekintetében sem reális Benes • elgondolása. A hatalom megtartására irányuló törekvése megmerevítette koncepcióját, amely még ma is csupáu 1919-es nézőpontból ■ tekinti át a nemzetközi helyzetet, anélkül, hogy a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodást keresné megfelelő rugalmassággal. Ez a politika eddig semmiféle konkrét eredményt nem produkált. A kis antant újjászervezése csak alaki változást jelent, a gazdasági együttműködés lehetőségei fölött komoly közgazdászok csak mosolyogni tudnak- , Románia és Jugoszlávia azonos gazdasági struktúrája legfeljebb a kifelé való együttműködésben hozhat változást-, de közgazdaságuknak a külföldtől való függetlenitése tekintetében csak kilátástalan erőlködés marad, amilyen a Csehszlovákiával részletkérdésekben való megegyezés, .miint például kli- ■ring-megáll apadások, tarifakedvezmény stb., lényeges javulást nem fognak hozni- Franciaország politikájának a kisantant és Lengyelország nem célja, csupán eszköze. • Szüksége van keleti szövetségeseire mindaddig, amiig Németországgal és Olaszországgal életbevágón fontos kérdéseit meg nem oldja. Hogy Franciaország részéről például az Olaszországhoz való közeledés érdekében milyen erőfeszítések történtek 'és történnek ezidőszerint is, azt igazolják Herriot tulouse-i ■válasz nélkül maradt felhívása, de Jouvenel római kiküldetése. Francia részről komoly kijelentések hangzottak el az utóbbi időben, amelyek Olaszország afrikai aspirációinak kielégítését hozták kilátásba és allbán-olasz- jugoszláv viszonylatban felajánlották az eredményeket ígérő francia közvetitést. Titu- leecu legutóbbi párisi szereplése, ellenzéki politikusokkal való lepaktálása nem nagyon fokozták a Balkán-szövetségesek iránti bizalmat és rokonszenvet. A vezető nagyhatalmak állaniférifiait aggasztja az egyre fokozódó feszültség., amelyet állandósítani nem lehet. Benes politikáját ■látszólag nyugalmi állapotra alapítja- Utal ugyan az évtizedekre szóló előrelátásra, de elgondolásában éppen ennek nincsen nyom®. Mert különben számolnia kellene azzal, hogy Franciaország és Olaszország előbb-utóbb megegyeznek egymással s hogy a német- francia megíbébüLés sem tartozik a lehetetlenségek közé. A Lengyelország felé tett barátságé* gewtsi&a sec? sóikat tótesé. A* csempésztragédia ügyében benyújtott interpellációjára kijelenti, - hogy a határőrök fegyverhaSználatJa jogos volt. A vizsgálat egy be nkideritette, hogy egyes határmenti kereskedők is összeköttetésben vannak a csempészekkel. Az ülés folyamán Peirásek Ágoston országos ke rés ztén y szociális la pár ti t a r lom á n yigyülé s i képviselő indítványozta, hogy az országos képviselőtestület a ruszinszkóihoz hasonlóan írjon fel a kormányhoz, hogy a kartellíörvényt mielőbb terjessze be, mert például a cementkartell arra a hírre, hogy az ország területén nagyobb beruházásokat fognak eszközölni, métermázsánként máris kilenc koronával emelte a cement árát. A munkakölcsön jegyzése és a beruházási program kapcsán Jaross Andor magyar neim- z'eti pákti 'tartománygyülési képviselő rámutatott a szlovenszkói magyar lakosság nehéz gazdasági helyzetére. Az állami magyar pénzintézetek alaptőkéje — úgymond — 1919-től 1930-ig 46 millióról leesett 17 millióra, betétjeik összege pedig 564 millióról 162 millióra csökkent. A magyar kézben levő földbirtok 298.000 ha mezőgazdasági területtel és 743 ezer ha egyéb területtel fogyatkozott meg. Ez az értékveszteség koronákban kifejezve a megváltási ár levonása után 3-421 milliót képvisel. A szónok a szlovenszkói magyarság elszegényedését körülbelül négy milliárdra teszi s ezért a munkakölcsönben való erősebb részesítését kéri. Cabjk János agrárpárti kifogásolja Jaross szavait s szerinte frivolitás az, hogy a magyarságnak is követel részesedést' a kölcsönből, ugyanakkor a magyarokat suba alatt passzivitásra szólítja fel. Jaross Andor visszautasítja Cablk támadását s nagy derültség közben szólítja föl, hogy ne vindikálja magának az elhunyt Hanussen telepata képességeit és ne forgassa ki szavait. Quod dixi, dixi, azt hiszem, ezt nem kell magyarul is megmondanom — fejezi be felszólalását a magyar és szlovák tartománygyülési képviselők tapsa közben. Sa^ovszky az útépítési rendszer átszervezését kívánja Dr. Salkovszky Jenő magyar nemzeti párti tartománygyülési képviselő kifogásolja a kölcsönök nagymérvű szaporítását. Szlovenszkó a tartományi kormányzat bevezetése óta 133 millió korona kölcsönt vett fel. Az 1933. évi költségvetés hiánya 85 millió s ezt is szintén kölcsönből akarják fedezni, igy tehát az év végen már 216 milliót fog kitenni Szlovenszkó adóssága. Legfeljebb olyan befektetéseknél indokolt a kölcsön felvétele, amelynek hasznát a jövő generációk fogják élvezni. Ellenben az útépítés nem tekinthető ilyennek.-különben is elsősorban az állam feladata. Szlovenszkó úgynevezett tartományi útjainak hossza 5926 kilométer, a hidaké 24 km, amiből 12 kilométer régi, rossz falúd. A jelenleg tervezett 260 km hosszúságú útjavítás és 12 kin hosz- szuságu uj ut építése nem tekinthető rendkívüli beruházásnak, ez a rendes évi programba kellene, hogy beletartozzék. xAmig Szlovenszkón a tartományi utak hosszúsága majdnem 6000 km, addig ezzel szemben a történelmi országokban az utak túlnyomó része állami ut, igy azok fenntartása az állami költségvetés és különösen az állalmi útalap terhére történik s nem terheli a tartományi költségvetést. Indítványozza anrfök a követelésnek a kimondását, hogy a szlovenszkói tartományi utakat egyenlő értékiieknek minősítsék a történelmi országok állami utaival s igy az utadóalap évi dotációjának Kiosztásánál úgy veendők dök tekintetbe, mintha állami utak volnának. Szlovenszkó részére külön útügyi tanács létesítendő. ^ Sürgeti, hogy a beruházási munkákat szlovenszkói vállalkozóknak adják ki. A vállalkozók kizárólag szlovenszkói anyagot kötelesek fölhasználni. A vállalkozók kizárólag szloven,revizionista fronton a kisantant együtt haladhat e pillanatban Lengyelországgal, de komoly együttműködésre lengyel részről még mindig nem sók hajlandóság mutatkozik. A néhány hét előtt Genifből szárnyra bocsátott hir, amely Beck külügyminiszternek közeli prágai látogatását röpítette szárnyra, elhallgatott. A kisantant 'és Lengyelország érdekei is csak a hatalom megtartása utáni törekvésben találkoznak, de egyébként a gazdasági érdekközösség nem lehet oly mélyreható, hogy lényeges befolyásit gyakorolhatna a két állam politikaijára. Ha Benesnek a békeszerződések revíziójáról és a népszövetségi egyezmény 19. szakaszának alkalmazásáról szóló fejtegetéseit a nemzetközi politika reális szemüvegén keresztül nézzük, más eredményre jutunk, mint ő. Mi a revíziót nem célnak, hanem eszköznek tekintjük- Az érdekelt népek együttműködésiének, fenntartás nélküli megbékülé- sének megvalósítását tartjuk a politika legfontosabb feladatának, mert a középeurópai államok mai gazdasági és pénzügyi helyzetéből nem látu nk más ki vezető utat. S h a Be- nesuek az az álláspontja ehhez, hogy nincs diktátum, csak megegyezés, akkor ennek a megegyezésnek lehetőségét nemcsak keresnie kell, hanem meg is kell találnia. Az elveken való nyargalás, a paragrafusok közt való bujkálás és csűrös-csavarás nem viszi előbbre a dolgokat és nem hoz bennünket közelebb a mindnyájunk által elérni kívánt célhoz. Ha Benes tényleg évtizedekre előre látna és megállapításainak tanulságait le merné vonni, kétségkívül legnagyobb bűnnek a további idővesztés't nyilvánítaná. A nemzetközi politikában minden változó, a célkitűzések, eszközök alkalmazkodnak a mindenkori érdekekhez. Szövetségek születnek és bomlanak fel aszerint, amint azt elsősorban a gazdasági élet követelményei megszabják. Állandóak a geopolitikai adottságok, a földrajzi helyzet, a föld, a természet kincsei, az államok hegy- és vízrajzi helyzete. Benes politikájában azonban ezidőszerint ezek a tényezők nem jutottak az őket megillető jelentőséghez, különben politikai terveit ezekre az adottságokra építette volna és nem mulasztotta volna el megkeresni Csehszlovákia közvetlen szomszédaival a megegyezés lehetőségét. Ha a kenyér politikáját idejében kezdeményezik, bizonyára sokkal biztosabb alapjait rakta volna ]e annak a hatalomnak, amelyet görcsösen védelmez. Jegyezze meg on is, Hogy az víz, A világon legjobb! Hashajtó . szkói illetőséggel bíró s helybeli szakmunkásokat alkalmazzanak. 24 millió kórházakra Fehér Mátyás szociáldemokrata felszólalása után Pöstyéni szlovák néppárti a kórházi ügyeket referálja. Az országos választmány 24 millió koronát irányzott elő a kővetkező kórházépítésekre. Lőcsén az országos közkórház fertőző pavil- lonjának, Nyitrán az országos közkerház gazdasági épületének, Nagyszombatban az országos közkórház belgyógyászati pavilonjának, Érsekuivároít az országos közkórház gazdasági épületének építésére, a tapolcsányi országos közkórház épületének tatarozására, az alsókubini országos közkórház sebészeti és belgyógyászati pavilonjának, a trencséni országos közkórház hulla- és boncházának, a lévai országos közkórlíáz sebészeti pavilonjának építésére, az ipolysági országos közkórház épületének tatarozására, a palugyai országos közkórház fertőző pavilonjának, a hornonnai országos közkőrháznak, a korom- pai országos közkórház fertőző pavilonjának és végül a zólyomi országos közkórház sebészeti és belgyógyászati pavilonjának építésére. Br. Teschler Antal szüzbeszéde A kórházi ügyekben elsőnek dr. Teschler Antal iglói főorvos, az országos keresztényszocialista párt uj tartománygyülési képviselője, szólalt föl, akinek szüzbeszédét a tartomány- gyűlés nagy figyelemmel hallgatta meg. Mint a tartománygyülés legújabb tagja szólal föl első ízben, azonban csak most. kapta kezébe a javaslatokat, igy még nem tanulmányozhatta, át őket, de örömmel hallja, hogy a választmány 24 millió koronát szán a kórházakra. Rá kell mutatni néhány hiányra, amelynek a pótlását, kéri. A lőcsei kórház fertőző pavilonjára föltétlenül szükség van, azonban kevesli a harminc ágyat, mert nagyobb járvány esetén mit lehet kezdeni harminc ággyal? Sokalja az egy ágy évi fenntartási költségének 85.000 koronában való megállapítását-. Ha azt vesszük — úgymond —, hogy Németországban egy ágy évi fönntartása ne,m kerülhet többe 40.000 koronánál, Budapesten 25—28.000 koronánál, akkor a lőcsei 85.000 korona túlsók. Ha a tervek olyanok lesznek, mint az iglói járványkórház' tervei, akkor elfogadhatatlanok. Kifogásolja, hogy a járási kórházakról teljesen megfeledkeztek. Ott van például, az eperjesi járási kórház, amely tavaly tető alá került, de tovább nem tud jutni, mert nincs rá pénz. Az országos képviselőtestület figyelmébe ajánlja a szepesszombati kórházat is, amely a Tátra alján póto'hatatlan és teljesen megtelt, úgyhogy nagyobbitásra, modernizálásra szorul. A késmárki 40 ágyas kórháznak is adják meg a nyilvánossági jelleget. Poprád a Tátra kapuja és nincsen vízvezetéke, csatornázása. Pár év előtt számos tifuszeset- fordult elő a városban. Ez a rossz talajvíznek volt a következménye. Az idén mélyen álló talajvíz van, tehát nincs tífusz, de „a leányzó — úgymond — nem halt meg. csak alszik'* és félő, hogy újból fölüli a fejét a. veszély, ami a Tátra idegenforgalma szempontjából veszedelmes lehet, ha ott ki kellene tűzni a sárga zászlót. Dr. Teschler Antal tárgyilagos beszédét a terem minden oldalán tapssal fogadták. Utána. Bucsek Mátyás szlovák néppárti szólalt föl. lapin lejelenti, lágy focist ja az offenzívat PeSfisg ellep Pepiiig, április 29. A japán követség katonai attaséja pénteken közölte a kinai hatóságokkal, hogy a japán csapatok döntő támadást intéznek Pepiiig ellen, ha a kinai fal mentéit megkezdődött kinai támadásokat a kormány azonnal le nem fújja, a japán attasé ugyanakkor elismerte, hogy a japán hadsereg uj offenzivAt, kezdett Nantienmen vidékén. \ kínai főparancsnok hivatalos nyilatkozatában ugyancsak közölte, hogy a japánok Nantien- ímen vidékén harminchat ára óta szakadatlanul támadják a kinai csapatokat. A legújabb jelentések szerint a kinai hadsereg kiürítette Nantienmen városát, ahová a japánok bevonultak 2 „KONIFERUM" valódi borókabogyó párlat sikerrel hat vesebántalmakndl, elősegíti a bor és a vese működését.
