Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-29 / 99. (3209.) szám
, Ma: RÁDIÚMELLÉKLH XII. évf. 99. (3209) szám & Szombat ■ 1933 április 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kó. fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.— Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága ÍJ* Panská ulice t2, 11, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP. PRflHfl Hugenberg és Hitler harca Prága, április 28. A német nemzeti szocializmus megfejthetetlen talánya tovább nyugtalanít az európai poétikában. Nap.nap után újabb meglepetéssel és rejtéllyel , szolgál, s ki tudja, mikor ér véget a bonyolult hajsza, amellyel a birodalom uj ■kormánya ki akarja erőszakolni jussát Európában. Hugenberg és az Acélsisakszövetség kikapcsolásával újabb olyan meglepetés érte a német belpolitika iránt érdeklődő közvéleményt, amelyre nem számíthatott. Hitler uralomra jutásakor Európa úgy vélte, hogy a lelkes, de tapasztalatlan nemzeti szocializmus hamarosan a német nemzeti párt, az okos és ravasz nagykapitalista tömörülés zsebébe kerül. Emlékezzünk a külföldi ólclapok képeire, ame- -tlyek a szónokló és agitáló Hitlert Hugenberg zsebéből kikandikálva ábrázolták s amikor — a kép szerint — a német nagytőke szükségtelennek tartotta ihár a nemzeti szocializmus akcióját. mert Hitler eléggé megrémítette a tőke- . ellenes pártokat, Hugenberg mosolyogva benyomta a zsebébe a kikandikáló kis barna- ingest. A fejlődés mást igazolt. Az okos Papén és a hatalmas Hugenberg hiába sző vetkőz fék Ilin- denburggal, a barnaingesek hadseregének előnyomulását. nem tudták megakadályozni. Goethe szavával élve: most nem szabadulhatnak a -szellemektől,, amelyeket megidéztek. Az elmúlt hónapokban a német nemzeti szocialisták fokozatosan és rendszeresen háttérbe szorították testvérpárjukat. Egymásután foglalták el pozícióit s az országok unifikálásának munkájában a nemzeti pártra egyáltalán nem gondoltak. Hugenberg é6 a nagytőke hallgatott, Azt gondoltuk, ez a hallgatás átmeneti jelenség s egy szép napon ki fog tűnni, hogy Hitler tulajdonképpen a nemzeti párt szájaize szerint dolgozik és a nagyipar érdekeit szolgálja. Gyanússá vált a helyzet, amikor a zsidó- bojkott esztelen kiprovokálásával a külföld el-' Itenrendszabályai következtében olyan óriási károk érték a német nagyipart, amelyek valóban nem lehettek az elsősorban profitot néző nagyipar pártjának Ínyére. Ha a nemzeti pártnak módjában állott volna, bizonyára elejét veszi a hitleri antiszemitizmusnak, amely ártott a német külkereskedelemnek és a németek nemzetközi tekintélyének. A nemzeti párt lapjai többszőr tényleg óvatos kísérletet tettek Hitler meggyőzésére, de szavuk a pusztában kiáltó szó volt és senki nem hallgatott a német nagyiparra. Ebből láthatta már Európa, hogy Hitler nem a német nagytőke fullajtárja, ellenkezőleg. a birodalom belső fejlődésének legnagyobb ütközete a nagytőkét képviselő nemzeti párt és a nép -megmagyarázhatatlan mélyéből fölburjánzott, zavaros erőket képviselő nemzeti szocializmus között fog lezajlani. A nemzeti pártnak egyedül agrár szárnya az, amely befolyásra tett szert Hitlereknél, de ez a befolyás is csak úgy nyilvánulhatott meg, hogy a nemzeti párt agrár szárnya egyszerűen beolvadt Hitler pártjába, mint azt Seldte tegnapi beolvadási akciója igazolta. A második gyanús jelenség Göring és Papén római útja alkalmával történt, A diplomáciában tapasztalatlan Göring mellé egyszerűen tolmácsként állították Papent, aki hiába tiltakozott az alapjában véve másodrangu szakértői szerep ellen, kénytelen volt beletörődni sorsába, A két német államférfin nem együtt utazott el, ami még érthető lenne, mert. Göring repült, de nem is érkezett együtt- vissza, ami szokatlan jelenség az eféle közös miniszterlátogatásoknál és valóban meggondolásra adhatott okot. A szakítás az elmúlt napokban végleg bekövetkezett. A nemzeti párt gerincét és erejét alkotó Acélsisak-sző ve teég beolvadt a nemzeti szocializmusba és Hugenberg hátvéd nélkül maradt. Az utóbbi évek gazdasági csapásaiban meggyöngült német nagytőke nem bizonyult többé olyan ellenállhatatlan urnák, aki pénzügyi fölényével a legnagyobb pártokat is hatalmába tudja keríteni. A pénz<y fölött ma Hitler rendelkezik és a nagytőkétől egyszerűen azt veszi el, amit jónak talál. Néhány külföldi lap azt A képviselöház tudomásul vette a külügyi expozét Benes a revTsós vita végén r@rí é!t a zárszó fogává! — 11 Ssásfsliiitség cenzúrázta Szent-ivén? beszédét — 1 tnezSiazdák elleni végreiialtáseií felfüggesztésiről szóló javaslatot is leiársya.ta a képviselőház Prága, április 28. A képviselőház tegnap este befejezte a külügyi vitát és áttért a napirend tárgyalására, amelynek két főbb pontja volt az úgynevezett gazdamorató- riumról és a vagyondézsmaadótörvény hatályának meghosszabbításáról szóló törvény- javaslat. A két javaslat fölötti vitát a képviselöház mai ülésén folytatták le. Tizenkét szónok vett részt a vitában s a cseh iparospárti szónokon kívül valamennyi ellenzéki párt, még a kommunista párt is, a gazdamcratőrmmról szóló javaslat mellett sziláit föl. Ezután a Ház nagy többséggel elfogadta a két törvényjavaslatot első és gyorsított eljárásban második olvasásban is. Az elnök ezután a román határkiigazitásról szóló alkotmányit rvény ja vaslat tárgyában befejezettnek nyilvánította a vitát, de a szavazást későbbre halasztotta. A képviselőház többsége tudomásul vette Benes külügyminiszter expozéját, aki — úgy látszik — nem tartotta szükségesnek, hogy az expozéja fölötti vitában elhangzott fölszólalásokra reflektáljon. A szavazásnál a szlovák néppárti képviselők nem voltak je. len, az ellenzéki cseh iparospárt a kormánytöbbséggel szavazott. A külügyi expozé tudomásulvételét a cseh kormánypártok tapssal kisérték. Az iiSés ezzel véget ért. A képviselőház legközelebbi ülése május 9-én, kedden délután négy órakor lesz. Az ülés napirendjén az 1931. évi állami zárszámadás szerepek Szent-lvány József beszéde Prága, április 28. Parlamenti beszámolónkban tegnap jelentettük, hogy a képviselőház külügyi vitájában tegnap résztvett Szent-lvány József képviselő is. Szent-lvány beszédében egyebek között fölolvasta a Prágai Magyar Hírlapnak az ügyészség által elkobzott egyik közleményét, A házelnökség ebből az idézetből mindössze kilenc szót törölt. Az alábbiakban Szent-lvány beszédét teljes terjedelmében közöljük a házelnökség által törölt kilenc szó elhagyásával. Szent-lvány a következőket mondotta; A külügyminisztér ur expozéjával kapcsolatban szüksége mutatkozik annak, hogy rámutassak a nyár óta folyó tevékenységére, amelynek célija es feladata bizonyos preventív intézkedéseket tenni olyan kérdések igazságos megoldása ellen, amely kérdések az utóbbi időiben erőteljesen haladtak előre a világpolitika köreiben. Ezek a kérdések a világgazdaság talpraállitásán kívül a nemzeti ellentétek megoldása 'és ezen a két feladaton keresztül a valódi béke létesítését célozzák. Európa képe a háború befejeztével megváltozott- Ennek a változásnak az oka a háborús pszichózis, a győzelmi mámor és az uj Európa ebből a megfertőzött ágyból született. Természetes, hogy ilyenformán sem gazdaságilag, sem egyébként egészséges gyermek nem születhetett és a betegség a békeszerződések által alakított uj világban eredettől kezdve benne van és súlyosbodik- Ez a betegség sokféléiképpen nyilvánul meg. Az egész államközi organizmus teljesen egymással ellentétesen dolgozó, ellentétes célú államokat, nemzeteket foglal magában. A régi Európának a bajai, a nemzeti ellentétek és az akkor még kevéssé müveit szociális kérdések az uj Európában megsokszorozódtak. Ezeknek a veszedelmeknek a baktériumai elszaporodtak. Az első időbon kövesen vették észre, lassan 1 azonban tudatára ébredt a világ és az eredmény ismét természetes — és ismét egyszerű a gyógyítás eszközeinek megkeresése- Számtalan kísérlet áll előttünk. Lausanne. Locar- rno, Stresa, a Kellogg-paktum 'és mindenféle más megállapodások, szerződések, konferenciák sorozata, melyek a beteg organizmust gyógyítani akarták és amelyek kizárólag egy célt szolgáltak, a betegség igazi okozójának takargatását. Erkölcsi züllés, kulturális visszafejlődés és gazdasági katasztrófának kellett követkéz nie és a pusztításokat elvégeznie, ahhoz, hogy végre komoly formában szóbak örüljön a betegség végleges és radikális meggy ógyitása : a békediktátumok revíziójának útja. A magyarországi szecíátóec^skrafa interpelláció visszhangja A külügyminiszter ur hónapok óta dolgozik a revíziós tárgyalások neki megfelelő menete előkészítésén. Gondoskodás történt például arról, hogy a szociáldemokrácia nemzetközi összeköttetései révén a magyar- országi szlovákok sérelmei szóvátétessenek a magyar parlament nyilvánossága előtt, egy magyar szociáldemokrata képviselő interpellációjában azzal kapcsolatosan, hogy a csehszlovák színészek békéscsabai kirándulása nem volt lehetséges. Mikor én az interpellációt a nyilvánosság előtt szóvá tettem és többek között megállapítottam azt, hogy a magyarországi szociáldemokráciának egyetlen feladata ebben a kérdésben az, hogy hallgasson, ha nem akarta, vagy nem volt erkölcsi bátorsága prágai barátait figyelmeztetni a magyar kisebbség számtalan sérelmére. Újságcikkben mondtam meg véleményemet, amelyet eredetileg a Prágai Magyar Hírlapnak szántam. Mivel azonban egy idő óta berebesgeti. hogy május elsején, amikor Hitler a tempelhofi mezőn végre vázolja kormányának gazdasági programját, bejelenti a német bányák nacioinali'zálásának akcióját. Ha e hír megfelel a valóságnak, akkor Hitler óriási ütést mér a német nagyiparosokra és pártjukra, a nemzeti pártra. — Az akció eredménye egyelőre beláthatatlan, de annyit máris megállapíthatunk, hogy a német nagytőke nem győzte le Hitlert, ellenkezőleg Hitler kényszeri tét te szolgálatába a nagytőke pártját és Hugenberg ma olyan egyedül áll a német birodalom politikájában, mint. állott annakidején Rathenau, vagy utolsó éveiben Stresemann, te'tartozik a kormány s a külügyminiszter ur előbb említett preventív előkészítő munkájába a Prágai Magyar Hírlap gyakori elkobzása és miután a magyarországi szociáldemokrácia a cseh párt osztály csal irányában való de- vőciós magatartása és a magyar kisebbség bajainak a pesti marxisták által való jóváhagyása olyan körülmény, amelyet szó nélld.il hagyni nem lehet, az e tárgyban írott cikkemet a Pesíer Lloyd nagyrabecsült főszerkesztőjének küldtem el s ő ennek szives volt belytadni. Emiatt a közlés miatt a csehszlovák sajtó éles támadásokat intézett ellenem, mondván, hogy valótlanságokat írtam- Miután ismét akadályozva vagyok abban, hogy a mi sajtónk utján válaszoljak ezekre a támadásokra, felhasználom a képviselőház szónoki emelvényét arra, hogy innen mondjam meg a válaszomat. Amiket írtam, arra alapos táTgyi okaim voltak. Vegyünk egynéhányat mutatóba belőlük. 1922-ben egy cseh mértékadó vezér férfiú mondotta, hogy azért csatoltak magyar területeket a respublikához, hogy háború esetén a hadműveletek folytán ne a szlovák vagy ha jobban tetszik csehszlovák területek károsodjanak és azért, hogy a magyar állammal szemben kezesként rendelkezésre álljanak a csehszlovák hatalom kezében levő magyarok. A külügyminiszter ur mondta most egynéhány hónap előtt, amikor a békerevizió kérdésével kapcsolatosan a politikai felelősséget kevéssé komolyain kezelő körök háborús kilátásokkal kapcsolták össze, hogy vigyázni kell. mert a háborút a magyar kisebbség fogja megszenvedni elsősorban. Ugyanakkor történt, hogy a külügyminiszter ur átszervezte a kise n lantot, mintegy demonstrációjául annak, hogy a legszélsőbb eszközöktől sem riad vissza. Orvcsolatlan sérelmek Kormányzati pozitívumok is vannak, amelyek a magyar kisebbség a nemzetközi szerződésekkel ellentétes kezelését, elnemzetleni- tését célozzák és egyben bizonyítják, hogy a pesti interpellációval kapcsolatos megnyilatkozásom az igazságnak megfelelő volt. A köztársaság megalakulása alkalmából a bekerített magyarokat nem hívták meg, sőt kizárták az aikotmányozó nemzetgyűlésből. A magyar és német kisebbséget a csehszlovák nemzet forradalmi aikotmányozó gyűlése knpe- rialiszti'kus módszerekkel kebelezte be és alkotmányt oktrojált rá- Az alkotmány tör vények oly törvényhozási választási kerületeket állapítanak meg, melyek a kisebbségek véleménynyilvánítását alaposan megnyirbálják és lehetővé tesznek oly berendezkedést a közigazgatási járásokban és bírósági kerület ékben st'b., hogy a magyar kisebbség nyelvi jogainak gyakorlásában korlátozva legyen azzal, hogy az egyes kerületekben a 20 százalékot el ne érje. A magyar kisebbség területén az ennek a lehetőségnek megfelelő átszervezés igen sok helyen megtörtént. Az alá a pont alá még sok minden tartozik. Egy magyar képviselőnek a parlamentbe való bejutásához 30 ezer szavazat kell, a prágai s ál-
