Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-22 / 93. (3203.) szám

„Természetes szükséglet,

hogy harmonikus jóviszonyba kerüljön Csehszlovákia és Magyarország népe*

Kotor Milos uj budapesti csehszlovák követ bemutatkozó sajtónyilatkozatában a gazdasági és kulturális kapcsolatok szorosabbá tételét sürgeti, de a politikai kérdéseket egyelőre kíkapcsolandóknak tartja

kedései elsősorban politikai motívumokból fa- j kadtak, s úgy véli, hogy a kongresszus fokozódó J inflációs hangulata megingatta a bizalmat a márciusi dollárkrizis óta amugyis nyugtalankodó közvéleményben a dollár iránt és kiváltotta azt a spekulációs hullámot, amely a valutától való menekülésben látja az üdvösség útját. A kormány semmiesetre sem mutatott hajlandóságot aranytartalékának föláldozására a dollár- kurzns megmentése érdekében. Roosevelt az aranystandardot azért törölte el, mert igy elérte célját: a valutadiktaturát és hatalmának teljében most azt teheti, amit akar, az amerikai közgazdaságban. Teljhatalmával kétségtelenül meggátolhatja a végzetesen nagyarányú inflá. ció kitörését és szabályozhatja a dollár lemorzsolódását. A Times szerint a dollárkrízis további fejleményei beláthatatlanok és nem lehetetlen, hogy az amerikai aranystandard föladása a többi állam valutáját is befolyásolná. Természetesen ez végletes álláspont. A Times a maga részéről nem hiszi, hogy a dollár Iegyön- gülése katasztrofális következményekkel jár, mivel az Egyesült Államok hitelező nemzet és aktiv kereskedelmi mérleg birtokosa, továbbá olyan óriási aranytartalékai vannak, amellyel szükség esetén minden katasztrófát meggátolhat.

A Times állásfoglalásával szemben a Finan. dal News az amerikai pénzügyi taktikát „előre megfontolt szabotázsnak" tekinti. Véleménye szerint Amerika hosszas megfontolás után hidegvérrel föladta az aranystandardot legfőképpen azért, hogy ezzel az eljárással olyan „diplomáciai zsarolóeszköz" birtokába kerüljön, amellyel nyomást gyakorolhat az Amerikába érkező európai államférfiakra. Innen magyarázható, hogy Roosevelt teljesen alávetette magát a kongresszus radikális inflációs pártjának. A Financial News a Timesnél sokkal katasztrofá- lisabb következményeket lát az amerikai manőver végén s megállapítja, hogy az amerikai inflációs terv ugyanúgy nem fog sikerülni, mint ahogy az angol terv nem sikerült.

Franciaország nyűgödé marad

Páris, április 21. Albert Julién, a Petit Pari. 6-ien külön tudósítója, Herriot-vaJ együtt utazik az Isié de Francé fedélzetén Amerikába. Az uj ságiró ma beszámol arról a hatásról, amelyet az amerikai infláció kire a francia delegációra gyakorolt. A delegátusokat a hir meglepte, de a francia kiküldöttek megőrizték hidegvérüket és nincsenek azon a véleményen, hogy az amerikai kezdeményezés alapvetően megváltoztatta a helyzetet és a washingtoni tárgyalásokat uj alapokra kell helyezni

— Egy hónapra tiltották be a német nemzeti szocialista Tagot. Jelentettük, hogy a brüxi kerületi bíróság, mint sajtóbiróság, a német nemzeti szocialista párt hivatalos sajtóorgánumát, a Tagot elkobozta b egyúttal a rendtörvény alapján ideiglenes betiltás mellett döntött. A bíróság ezen döntése alapján a csehországi országos hivatal a Tag megjelenését egy hónapra betiltotta.

Budapest, április 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Kobr Milos, Csehszlovákia uj budapesti követe hivataliba lépése alkalmából nagyobb nyilatkozatot adott a budapesti lapoknak magyar-csehszlovák vonatkozású aktuális kérdésekről.

Az uj csehszlovák követ mindenekelőtt nagy elismeréssel nyilatkozik Budapest szépségeiről s különösen nagy meglepetésére szolgált a hatalmas külföldi turistainvázió, amelyet megérKez- tekor, a húsvéti ünnepek alkalmával tapasztalt Budapesten.

Kobr Milos ezután Magyarország és Csehszlovákia jövő életének alakulásáról ezeket mondotta:

— Az a körülmény, hogy a két nép már egy évezred óta egymásnak szomszédja, megadja annak a lehetőségét, hogy megteremtődjek a módja a szomszédos jóviszony baráti kifejlesztésének és a megértés elősegítésének. Természetes szükséglet, hogy egymás mellett élve, egymással harmonikus jóviszonyba kerüljön a két ország népe. Ennek a jóviszonynak előfeltétele a gazdasági, kulturális és intellektuális kapcsolatoknak a szorosabbá tétele s azután a politikai jóviszony kimélyitése. A gazdasági összeköttetést illetőleg a Budapestre készülő csehszlovák

! delegátusoktól, akik igen optimisztikusan Ítélik meg a tárgyalások anyagát, tigy értesültem, — mondotta a budapesti csehszlovák követ, — hogy a kompenzációs megegyezés további kifejlesztésének akadályai kölcsönös jóakarattal kiküszöbölhetők. A kulturális érintkezés 6orán — úgymond — nem szabad akadályoknak lenni közöttünk és, ha a két nemzet egymás értékeit megismeri, úgy nagy haladást tehetünk a megértés terén. Hangsúlyozom, hogy a legfontosabb egyelőre a politika kizárása, mert csak a lelki kapcsolatok kiépítése után, a gazdasági együttműködés lehetőségének megteremtésével kecsegtet sikerrel a diszkusszió a politikai kérdések fölött

— Csehszlovákia számára gazdasági vonatkozásban elsősorban az Ausztriával és Magyarországgal való gazdaság) együttműködésnek a biztosítása fontos. Nem hiszem ugyan, hogy egyelőre kereskedelmi szerződés megkötésére kerülhet sor Magyarország és Csehszlovákia között, de megtörténhetik a gazdasági kérdések olyan rendezése, amely jóformán teljességgel szabályozza egyelőre és átmenetileg a két állam között szükséges árucsere lehetőségeit

Németországról szólva a követ kijelentette, hogy egyelőre türelemmel kell megvárni, amíg ott a helyzet megnyugszik. Csehszlovákia és Németország viszonya külpolitikai szempontból teljesen korrekt

A nemzetközi politikában az utóbbi időben 6okat vitatott revízió kérdéséről igy nyíl tikozott az uj budapesti csehszlovák követ:

Maehriscih-Ostrau, április 21. A rendőr- igazgatóság sajtóirodája jelenti: A karwini

Ján os-bánya bányászai tegnap éhségsztrájkba kezdtek- A délelőtti bányaosztag a bányában maradt, a délutáni osztag pedig egy félórái késéssel tudott csak a bányába jutni. A bányában jelenleg 585 bányász tartózkodik. A bányászok ezen eljárását a kommunisták azon ismeretes követelése váltotta ki, amely a bányászok elbocsátásának visszavonását és a jobb foglalkoztatását követelte. A rendet és nyugalmat sehol sem zavarták meg.

E hivatalos jelentéshez a Prager Tagblatt a következőket fűzi: A karwini bányászok a lengyel bányászok példáját követik s mindaddig nem akarnak a bányából feljönni és

— Ma, amikor a távol Keleten és magában Európában is különböző nyugtalanságok idegesítik a hatalmakat, nem látszik lehetőség a kérdés érdemleges tárgyalására. A helyzet sokkal kényesebb, semhogy ma az érzelmek és kedélyek túlfűtött állapotában hozzá lehetne nyúlni és újabb káoszt teremteni Európában.

Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy az a barátság, amelyet ő Magyarországgal szemben táplál, nemcsak a két állam, de egész Európa érdekében minden tekintetűm kellő eredményeket fog hozni.

mindaddig éhségsztrájkban maradnak, amíg követeléseiket nem teljesitik. A János bánya munkásai közül csupán harmincöt hagyta el a bányát

Szövetkezett pártjaink parlamenti kiubülése

Prága, április 21. Ás országo* keresőtényy szocialista-, magyar nemzett- és esepeei német párt közős képviselőházi és szenátusi klubja kedden, április 25-én délután 5 órakor fontos értekezletet tart Prágában a kjép- viselőhási klubhelyiségben.

585 bányász éhségsztrájkba

kezdeti a karwini János-bánya

tárnáiban

Mindaddig nem akarnak a bányából feljönni, amíg

követeléseiket nem teljesítik

mm mmmm

Ívta: Summái fttUd&s

Regen#

(10)

Nézte a kártyásokat és közben a szalonból furcsa, Idegen és mégis ismerős, rég nem hallott és emlékszerü hangok ütötték meg a fülét. Édes, zengzetee és hízelgő volt ez a hang, mintha hallotta volna már valahol, igaz, hogy nem ilyen tisztán és csengőn, de a hamghordozáe, a szavak kiejtéBe, a dallamos árnyalása a magánhangzóknak — igen, ezt bizonyára hallotta már valahol, csak azt. nem tudja, hogy kinek a szájából és mikor.

Már-^már azt hitte, hogy hallóéinál. Nem is csodálkozott ezen. Az utóbbi hónapok az idegrendszerét nagyon megviselték. De mégis... ez a hang eleven és innen hangzik a szomszéd szalonból. Ejh, ő mégis megnézi, ki beszél ott ezen az édes orgánumon.

Megfordult és egy lépéssel az ajtó felé közeledett. öt eltakarta az ajtó függönye, de ő jól látta az egész társaságot. Megpillantotta az uj vendégeket és a halkan zümmögő társaságon át ki tudta magának választani a lágyan zengő hangot.

Aha, ennek a fiatal hölgynek, ott, ni, a narancsszínű selyemruhában, annak van ilyen mennyei zengés ti orgánuma... nem íb lehet másnak... micsoda- tejfehér, édes, érdekes, elbájoló arc, micsoda finom, hosszú és plasztikus lábak, kár, hogy igy ülve nem lehet megállapítani a termete aránysát... nini, most felemelkedik, odaadja a csészét az inasnak ... Benedek Gábor vére az agyára tolult, egy pillanat alatt rájött arra, hogy ennél tökéletesebb, ezenzációsabb, lél ekzetel ál Utóbb szépséget még sohasem látott. Eb emellett a.z utólérhebetlen remekmű mellett meglátta a saját menyasszonyát és erre valami kínzó, emésztő, szégyennel és önváddal teljes lelkiiemeretfurdaláfit érzett a lelkében.

Nem akart hinni a szemének. Egy pillanatig azt hitte, hogy valami kápráz-at csalja.

— Istenem, mi történt velem? Megbolondultam?

Leroskadt egy székre. Megint felugrott Bekukkantott. a másik szobába és újból ezemügyre vette.

— Istenemre ez ö. Vagy legalább .is a hasonmása, vagy a szelleme... kiesé magasabh, k ésé

érettebb, kissé ön tudatosabb... de ő az, esküszöm, hogy ő .., vagy pedig nekem elment, az eszem.

Aztán a homlokára csapott.

— Oh én esztelen állat. Hát természetes, hogy ö. Már a hangjáról is meg kellett volna ismernem. Vagy nincs nekem semmi hallásom? Süket vagyok a hangok szépségével és zenéjével szemben ... Oh Klárika, hogy én nem ismertem meg a te összehasonlíthatatlan gyönyörű orgánumodat.

Tulajdonképpen nem tudta, hogy mit cselekedjék. Egy pillanatig úgy érezte, hogy legokosabb volna megszöknie. A másik pillanatban azonban megvallotta magának, hogy ha az élete forogna kockán, akkor sem tudna innen elmozdjulni. Meg- büvölten nézte a tüneményt, aki akár élő ember, akár szellem vagy káprázat, annyi bizonyos, hogy mennyei szépségű és tökéletesen hasonlít az ő öt esztendő óta elfelejtett Klárikájához. Oh micsoda fátum!... Hiába rohant el Klárika ajtaja elől olyan halálos sértődöttséggel, daccal és bosszu- vággyal, úgy látszik, sem önmaga, sem Klárika elől nem tud elmenekülni. Hiába itt minden, itt magasabb hatalmak dolgoznak, & legmagasabb ée egyetlen hatalom, a vak és síiket és következetes és könyörtelen és irgalmas és mindenható Véletlen.

Minden vér az agyára tólult. Meredten és megbü- völten nézte régi kis pajtását... micsoda tejfebér, édes, érdekes, elbájoló arc, micsoda finom, bosszú és plasztikus lábak ... Gábor egy pillanat alatt rájött arra, hogy ennél tökéletesebb és lélekzetel- állitóbb szépséget életében még sohasem látott.

— Úristen, mit tegyek? — vívódott magában.

Hirtelen eszébe jutott a saját menyasszonya és

erre valami kínzó, emésztő szégyennel ée önváddal teljes lelkiiemeretfurdalást, érzett, a. lelkében.

Valaki megszólította.

1 —Mit gubbaszt itt egyedül Gábor?

Szép fiatal hölgy volt, a szeme csillogott, és kacér mosollyal nézett a szeméi*-.

Gábor értetlenül bámult az asszonyra és nem tudott felelni. Halálsápadt volt, vonaglott az arca

és tébolyult tűzben ragyogott a szeme. Az asz- szony megijedt.

— Mi az? Maga beteg?

Gábor nyögött valamit.

—• Láza van?

— Bocsásson meg...

— Szent Isten, maga ijesztő állapotban van.

— Igen asszonyom, ne vegye rossznéven, kimegyek egy pillanatra a télikertbe.

Felállt és kitámolygott a szobából. Útközben eszelősen mondogatta magában.

— Istenemre ő az. Mit kell most tennem?

Újra eszébe jutott a menyasszonya. A szive egyszerre tele lett keserűséggel.

Kivonszolta magát a télikertbe, Leült és a tenyerébe hajtotta a fejét. Tépelődötti

Hogyan, hát én most akarok megházasodná? Most, amikor egy szép, egészséges és kívánatos fiatal leány ilyen brutális hatással van az érzékeimre? Hát nem aljasság ée ... és... kereste a maga mentségére szolgáló szavakat... és nem tragédia ez?

Aztán hirtelen eszébe jutott, hogy ö még két hónappal ezelőtt azt hitte, hogy valakibe telefonon keresztül i-s bele lehet szeretni anélkül, hogy annak testi szépségéről tudó-mást vett volna! Micsoda buta és silány lelki perverzitás, micsoda naiv és beteg káprázat, micsoda gyermekes és fantaszta játék volt a,z! Ée milyen jó, hogy a saját akarat tán kívül vége szakadt annak! Mi történt volna, hogyha megismeri és kiderül, hogy az égi szerető, az ő titokzatos Beatriceje olyan sápadt, vá- nyadt, hórihorgas és vizesezemü nérnber, mint például ... például az ő menyasszonya? Mi? Mi történt volna?

Gábor keserűen mosolygott magában.

Milyen jó, hogy a véletlen néha jól elintézi art, amit mi elrontunk.

Ezalatt egy pillanatig sem vette le szemét a gyönyörű látványosságról.

Ez is tiszta szerencse, hogy ilyent is láttam és ho-gy éppen most jöttem rá arra, milyen lélekelbo- ritó hatással van rám egy igazán szép leány. Szerencse. Szerencsés véletlen. Talán éppen ez az az impresszió, amelyik megment egy ostoba, elhamarkodott és bűnös lépéstől. Nem. Azt, hiszem, hogy nem házasodom meg. Miért? Anyagilag nincs szűk ségem rá. Még mindig tisztességesen visszavonulhatok. Még megmenthetem a, függetlenségemet... hogy egyezer, talán egy ilyen gyönyörű teremtésibe igazán é« egy életre szóló tartóssággal beleszerethessek.

Mindez egy pillanat alatt rohant át Benedek,

agyán, szinte öntudatlanul, valami csodálatos igézet, valami hipnótikus erő hatása alatt.

Szerelem? Nem. Azon már régen túl volt, hogy elhigyje: valakit meg lehet szeretni az első látásra, az első benyomás kábulata alatti Hirtelen eszébe jutott a saját tétele: a véletlen összesodor két embert, de hogy ez a két ember egymás mellett is maradjon, az nem véletlen dolga. Hogy szerelmessé lett volna abba az ismeretlen leányba? Ilyen ostobaságra nem gondol, de az bizonyos, hogy a leány szépsége, üdesége, finom és bájos nőiessége meghozta a kedvét, felvillanyozta és öntudatra ébresztette férfiúi illúzióit. Van még szép és szeretni való nő a világon, érdemes még foglalkozni velük ... érezte, hogy fiatal, hogy még tele van illúziókkal, hogy szó sincs csömörről vagy rezigná- cióról, tehát nem szabad könnyelműen eldobni az élet szépségeit és halálos vétek volna bebörtönözni magát egy érdekházasság rabságába.

Fölébredt és kigyult a fantáziája és lángra lobbant benne az élet ée a fiatalság pislogó mécsese. Szép az élet, szép a szerelem és ő még nem mód le a boldogságról...

Ebbe a leányba például szerelmes vagyok öt esztendő óta és ezért — azt hiszem — fel tudnék áldozni mindent a világon. Ezt érezte Benedek Gábor ott az ajtófüggöny mögött a menyasezory házánál, eljegyzése napján. És hozzátette: meg fogom tudni, hogy ki ez a leány.

Felugrott, kirohant a télikertből, vissza a. vendégek közé és ott egyenesen az uj vendégek fölé indult.

Ebben a pillanatban velőtrázó sikoltássá] ugrott fed Klárika, aztán vieszaroekadt a székre, onnan lecsúszott é€ elterült a földönMindenki az ájult, leányka félé rohant, az asz- szonyok orvosért kiabáltak hisztérikus rémületükben, a férfiak felugráltak a cbemin-asztal mellől, egyszerre vad össze-vissza futkozás támadt, a termekben.

Klárika mamája a kezét tördelte és zokogott mozdulatlanul elterült leánya felett, csak Lujza néni őrizte meg lélekjelenlétét és félrelökve mindenkit Klárika mellől, elkiáltotta magát.:

— Levegőt! Nyissátok ki az ablakokat!

Aztán lehajolt, kölnivizes üveget tartott Klárika orra alá és mesterséges lélekzési gyakorlatot végeztetett vele, hogy magához térjen...

... így találkoztak újra Klárika és Benedek Gábor, akiket tavaly december elején sgy téve# telefonkapcsolásba® visszasodort egymáshoz a véletlen s akik most másodszor kerültek egymás közelébe a fátum hatalmas ói vad parancsából.

r