Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-19 / 90. (3200.) szám

Jk ^ XII. évf- 90* í3200) szám ■ Szerda ■ 1933 április 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.-*- Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12. 11. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRflHft Infláció vagy arany standard? Roosevelt és az amerikai szenátus a dollár sorsáról tanácskozik Eiüst vagy arany! - Asrdrelönyomuíás a szenátusban — A nagyhapütalistók a gazdasági forradalom előkészítésével vádollak az amerikai elnököt Newyork, április 18. Az amerikai szenátus tegnap döntött az első infáeiós javaslatról. Ámbár a javaslatot ez alkalommal még eluta­sították, a leszavazás külső körülményei élén­ken rámutatnak az amerikai gazdasági élet zavarára és idegességére s arra a bizonyta­lanságra, amellyel a közvélemény Roosevelt gazdasági irányelveire reagál. A szenátus 48 ipari osztalékokat a szociális szükség leküz­désére, korlátozni kívánja a jövedelmek ma­ximumait és számos más olyan intézkedést tervez, amely alkalmas volna a krízis leküz­désére, de egyúttal olyan természetű volna, hogy a kormányt bizonyos kapitalista körök máris a gazdasági forradalom megkezdődésé­vel vádolják meg. A közeli hetek eldöntik,1 hogy milyen gazdasági irányzatot akar Roose­velt a jövőben követni, Roosevelt kormánya mindenképpen döntő jelentőségű belpolitikai események előtt áll. Amerika nem szállít fegyvert Japánnak Washington, április 18. Az amerikai Repre­zentációs Ház elfogadta azt a törvényjavasla­tot, amely megtiltja, hogy Amerikából fegy­vert szállítsanak olyan országba, amely táma­dó hadjáratot kezdett. Nyilvánvaló, hogy az uj törvény elsősorban Japánt fogja sújtani, mert a jövőben Amerikából a Mandzsúriában hadat viselő Japán nem kaphat fegyvereket, mig az Unió Kínát bőven elláthatja munícióvá]. A belpolitikai helyzet mellett az amerikai kormányt elsősorban az északkinai veszedel- des állapotok érdeklik. Nem lehetetlen, hogy a szenátus a jövőben még külön megerősíti a fegyverkivitel korlátozásáról szóló törvényt s nyíltan kimondja, hogy Japán Amerikába# nem vásárolhat fegyvereket, szavazattal 33-mal szemben elutasította Whee- ler szenátor javaslatát, amely az ezüsfcpénz- verés megengedéséről szól és az ezüst árfolya­mát az aranyhoz 16:1 aranyban kivánja le­rögzíteni. A legutóbbi kongresszus ugyanezt a javaslatot annakidején 56—80 arányában szintén elutasította. A tegnapi szavazás az in­flációt követelő agrár-csoport előnyomulásá­ról tesz tanúságot. \ javaslat sokkal kedve­zőbb többséget kapott volna, ha a kormány- blokkot nem támogatta volna számos republi­kánus szenátor. A vita egyébként éles nacio­nalista hangulatban zajlott le. Az ellenzék többizben hangsúlyozta, hogy Anglia nem­zetközi kereskedelmi előnyeit csupán ügyes valutamanipulációjával érte el, mig az Unió tönkremegy az aranystandard megőrzése miatt. Az inflációs csoport a szenátusban egy­re erősebb lesz és nyíltan hangoztatja, hogy csak addig vár, amíg Roosevelt a küszöbön- álló kereskedelmi tárgyalásokon megállapo­dik Angliával és Franciaországgal. Ha ez a kereskedelmi megállapodás nem lesz kedve­ző, akkor nyíltan Roosevelt ellen fordul. A csoport oly erősnek érzi magát, hogy azzal fe­nyegetőzik, hogy összehozza a kétharmad többséget s igy Roosevelt kívánsága ellenére is az inflációs politika útjára tér. A. kormány álláspontja a következő: Rooge- veitre a bankok, a biztosítóintézetek és a far­merek szanálása érdekében hatalmas nyomást gyakorolnak mindenfelől, hogy devalorizálja néhány százalékkal a dohár árfolyamát. A köztársasági elnök számos szakemberrel ta­nácskozott a kísérlet várható eredményeiről, de a szakemberek nem nyilatkoztak egyönte­tűen. Az elnök elhatározta, hogy dönteni eb­ben a kérdésben csupán a MacDonaVldal Yaló tanácskozás után fog. MacDonald és Roosevelt állítólag a dollár és a font valutának uj ala­pot akar adni, amennyiben a valutarendszer­be az arany meílé bevonja az ezüstöt is. Alap­jában véve tehát elhatározná az inflációt és csatlakozna a Federal Reserve Board volt kormányzója nézetéhez, aki föltétlenül szük­ségesnek tartotta az inflációt. A kormány egyébként csak akkor hajlandó a kísér letet megkezdeni, ha azonnali hatályú praktikus terv áll rendelkezésére a szomorú munkanél­küliség gyoc: leküzdésére. A kormány uj bel­ső köjcsönt aKar jegyeztetni a farmerek föl- segélyezésére. Roosevelt kijelentette, hogy nemzeti krizis-programjának keresztülvitelé­ben még csak az első lépéseket tette meg. Később be akarja vezetni a harmincórás mun­kahetet, a kötelező termelési ellenőrzést, tör­vényt akar hozni a minimális bérek összegé­nek szabályozására, mozgósítani akarja az A római utazások titka Mussolini megvédi Ausztria függetlenségét ? Az olaszok a nemzeti szocializmus ausztriai terjedése eiien — (Söring a zsidó Baibó vendége volt — A duce Itaiiani sem akar a német­osztrák csatlakozásról Bécs, április 18. Dollfuss osztrák kancellár visszaérkezett római útjáról és a rádióban be­szédet mondott utjának eredményeiről. A nyi­latkozat pozitívumokat és uj politikai irányel­veket nem tartalmaz, de annál részletesebben kommentálja az utazást a hétfői bécsi sajtó, amely igyekszik lerántani a titokzatos utazást borító leplet. A Morgen és a Sonn- und Montags- zeitung szerint a duce biztosította Dollfuss kan­cellárt, hogy garantálja Ausztria függetlenségét és a többj hatalommal együtt azt sem engedi meg, hogy birodalmi német körök beavatkoz­zanak az osztrák belpolitikába. Dollfuss meg­erősödve és az olasz támogatás biztos reményé­ben érkezett vissza Bécsbe, mig Göring csaló­dottan hagyta el Rómát. Az osztrák lapok hang­súlyozzák, hogy Göring római tartózkodása I alatt csaknem kizárólag Balbo olasz léghajózás- iigyi miniszteriéi érintkezett „aki, mint ismere­tes, zsidó". Mussolini bizonyára hangsúlyozni akarta, hogy a fasizmust a német nemzeti szo­cializmustól elsősorban a fajokkal és vallások­kal szemben megnyilvánuló teljes tolerancia vá­lasztja el. Dollfuss Papennel is tanácskozott és vázolta Ausztria politikai kívánságait, különö­sen azokat, amelyek az osztrák belpolitika és a német állapotok közötti viszonyt illetik. Doll­fuss visszautasította az esetleges német beavat­kozást, ami a Sonn- und Montagszeitung szerint éppen azért jelentős dolog, mert Németország eddig állandóan uj osztrák választásokat köve­telt, sőt támogatta az osztrák nemzeti szocialis­táknak azt a kívánságát is, amely egy birodalmi biztost óhajtott Ausztria élén látni. Természetesen a bécsi lapok hírei egyelőre megerősítésre szorulnak. Annyi mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy Dollfuss megelége­detten érkezett vissza Rómából és a jövőben nagyobb erkölcsi bázissal és több bátorsággal fog küzdeni a mai osztrák rezsim megszilárdítá­sáért és a szélsőséges elemek hatalomrakerülé- sének meggátlásáért. Páris, április 18. A Matin római tudósítója szerint Dollfuss azzal a meggyőződéssel utazott el Rómából, hogy Olaszország nem változtatta meg a csatlakozás elleni álláspontját. A közeli napokban Rómába várják Schuschnigg osztrák igazságügyminisztert, aki folytatni fogja a tár­gyalásokat Ausztria és a Vatikán konkordá­tumának megkötésére. Hitler áttér a üipoiiflhára A londoni demars után a német kormány Varsóban is tiitakoini fog a németeilenes tüntetések miatt Berlin, április 18. Húsvéti számunkban jelen­tettük, hogy az angol alsóházban Sir Chamber­lain hevesen megtámadta a német belpolitikát és a birodalmi zsidóüldözéseket. A német kül­ügyi hivatal — amint lapunk más helyén is beszámolunk erről — nagyszombaton London­ban tiltakozott az angol parlamentnek a német belügyekbe való beavatkozása miatt A néme­tek különösen Simon külügyminiszter magavi­seletét kifogásolták, aki nem gátolta meg az an­gol képviselők németellenes kirohanásainak folytatódását Az angol külügyminisztérium ter­mészetesen úgy válaszolt, hogy nem áll módjá­ban a független angol parlament tagjainak vé- leményszabdságát korlátozni. Hitler kancellár, aki néhány napos szabadsá­gon volt, kedden Münchenből visszaérkezik Ber­linbe. A politikai munka a kancellár visszaér­kezése után nyomban megkezdődik. Hoesch lon­doni német nagykövet ma tesz jelentést a ber­lini kormánynak a londoni demars eredményé­ről. Szerdán minisztertanács lesz, amely első­sorban külpolitikai problémákkal fog foglalkoz­ni. Göring ős Papén valószínűleg jelentéit tesz római utjának eredményéről s ezenkívül a lon­doni német nagykövet beszámolóját tárgyalják meg. Ugyanakkor a lengyelországi németelle- nes tüntetések kérdését is szóvá teszik s való­színű, hogy Németország ugyanolyan diplomá­ciai lépéseket foganatosít Varsóban, mint ami­lyeneket az elmúlt hét végén Londonban foga­natosított. Hitler kancellár szerdán este, vagy csütörtök reggel újra elhagyja Berlint, mert születésnapját nem óhajtja a birodalom fővárosában tölteni.

Next

/
Thumbnails
Contents