Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)

1933-04-16 / 89. (3199.) szám

1333 április 16, vasárnap. ____________________________ VH egmjugváót és úi$tonságotr ha rádiocsövet vesz, csak írásbeli garancia adhat önnek, mely a minőségért és élet­tartamért szavatol. A világhírű Tungsram csövek garanciaszelvénnyel vannak ellátva: minden húsűan yaiantáCun&t Lélektani pillanatok az asztali-tenniszben Prága, április Az asztali tennie z több éves fejlő­dés és mellőzés után végre kivívta, magának a sportok között való helyét. Ma már senki 6em vi­tatkozik eporbmivoltáról. Sport alatt azonban rendszerint a testnek a játékát értjük, — játékot, mely fejleszti s erősiti az embert. Az asztali-tenuisz - nem annyira a test, mint az idegek játéka és tel­jesítménye. Maga a játék természete a föltétien gyorsaság, a mozdulatok beerőszakolt tökéletessé­ge, a pontról-pontra való küzdelem, nem is annyira a testi, hanem sokkal inkább az idegi teljesítményt követeli. Az asztali-tennisz sokkal inkább az ide­gek sportja, mint a testé. A legjobban bebizonyosodott ez a prágai világ- bajnokságokon. Magyarország minden szempont ból jobb helyzetben volt Csehszlovákiánál s mégis az utóbbiaké lett a győzelem. Miért? Prága nem a tudás 6 a testi kondíció fokmérője volt, hanem tisztán az idegeké. A négyezer ember szuggeszciós fanatizmusa ráfeküdt a magyar játékosokra s azok nem játszották ki teljes formájukat, éppen emiatt. A cseheknek idegi előnye a magyarok idegi hát­ránya volt. Ha akkor egyetlen játékos van a ma­gyar csapatban, akiben nagyobb és erősebb az el­határozás az átlagnál, ha csak egyetlen egy is tu­dásának arányában „férfi“ is, úgy Magyarország akkor is megőrizte volna veretlenségét. Mi teszi ki az asztali-tenniszben a legfontosabb idegi tényezőt? A fordulat Minden játékosnak meg van a maga koncepciója, tudás-ereje, mely küzd az ellenfélével. Talán furcsa a hasonlat, de alkalmazható: — „akinek hosszabb a tudása1', az nyer. Ha támadó játékos összekerül védekezővel, úgy mindig azé a győzelem, aki tovább bírja: „az egyik tovább tud ütni, mint ahogy a másik vé­deni11. Ugyanígy van az idegekkel is. Sokszor sok­kal jobb játékosokat megvernek jóval rosszab­bak, mert kevesebb tudásukat idegileg tovább tud­ják a labdára összpontosítani. Minden játékosnak megvan a maga lendülete, ez a lendület addig tart, amíg valamilyen esemény azt meg nem zavarja. Egy „helyzetnek11 a kiütése, a.z egy pont veszteség, mely előnyé lehetett volna, megzavarja a hibázót s egymásután négy-öt labdát is veszthet. De nem­csak a pontokat adja le, hanem az önbizalmat s a küzdőképességét is. Fentebb már említettük a prágai világbajnokságokat. Most újra azt vesszük vizsgálat alá. Itt történt a legszeonléltetőbb és a legtragikusabb véletlenek sorozata. Az első talál­kozáson Szabados és Barna szerencsétlen veresé­gei után még Bellák megmenthette volna Ma­gyarország számára a meccset, ha 2:1 az ered­mény s nem szenvedi el vereségét Maleosektől. Még 3:0-nál is lehetett volna nyerni, ha csak a tudás számit e nem a tudat, annak az idegi tuda­ta, „hogy három-null“. Majdnem mindegyik klasszis játékosnak tökéle­tes az ütése. Baj az, hogy nem tudja magát teljesen beerőszakolni a gépies mozdulatokba s azt tovább folytatni mint az ellenfele. A mai játékosok — és ez alól kü’önöeen a ma­gyar gárda sem kivétel, — fontos mérkőzése k köz­ben nem élnek át mást. mint egy küzdelmet a sa­ját mozdulatokért a saját idegek ellen. Közülük az nyer, aki leginkább le tudja küzdeni a fordu­latot. Az ideálisjátékos az lenne, aki tökéletesen ven­né az akadályokat és semmilyen fordulat nem tud­ná teljesítményeinek legmagasabb üteméből ki­hozni. Kelen István. A híssvéii ünnepek sportja A húsvéti ünnepeket — szokás szerint — a kö zépeurópai csapatok túrázása jellemzi. Érdekes,.} hogy a fővárosokban: Prágában, Budapesten és Pozsonyban nem lesznek nevezetesebb sportese­mények. Szlovenszkón és Ruszinszkón is számos magyar csapat vendégszerepei. A magyar elsfícsz- tályu liga valamennyi csapata — a Soroksár kivé­telével — utón van. A magyar amatőr csapatok is nagy túrákat tesznek. így a magyar amatőr vá­logatott Kolozsvárott vendégszerepei. Budapesten serlegtnéikőzések lesznek a szövetségi válogatot­tak között. A magyar főváros nagy sporteseménye Csehszlovákia és Magyarország amatőr boxolóinak találkozása lesz a Középeurópai Boxserlegben. Azonkívül a magyar fővárosban már érdekes uszó- verseny folyik le. Szlovenszkón és Ruszinszkón a következő je­lentősebb nemzetközi találkozások lesznek a kettős ünnepen: KASSA Elektromos (Budapest) a KAC ée Tö­rekvés ellem KOMAROM. BESZKART a Komáromi FC ée a Komáromi SE ellen. RIMASZOMBAT. Szentlőrinci NFC a RME ée RP3 ellen. GALANTA. ETC és Vasas (Budapest) amatŐT a CrSE ellen. IPOLYSÁG. Szürke-taxi az IFC ellen. Közcíazda^ácU . A gabonamonopólium legújabb terve Irta: Dr. Tömöri János Prága, április 14. A természetet uj életre ébresztő tavaszi napsugár néhány év óta is­mételten feltámasztja halottaiból a gaboua- monopóliuim számtalanszor megtárgyalt, majd eltemetett tervét. Jellemző, hogy e ter­vek feltámasztása ezidén sem maradt el s ma már köztudomású, hogy a földművelés­ügyi minisztérium jogügyi osztálya Hodzsa miniszter utasításai alapján kidolgozta a ga- bonamonopólumról szóló törvénytervezetet s azt az érdekelt szakkörök meghallgatása nél­kül rövd határidővel tárcaközi tárgyalások­ba bocsátják s a húsvéti ünnepeiket követő hetekben a képviselőbázban benyújtják. A gabona monopólium legújabb tervéről eddig annyi ismeretes, hogy az a szsmester.mié- nyeikkel- nevezetesen a búzával, rozzsal, ár­pával, zabbal és kukoricával való kereske­delemre terjedne ki. Az állam az egyedáru- sitás jogát egy kereskedelmi társaságra ru­házná, amelyben az ál Ham 51 százalékkal volna érdekelve. Ez a társaság vásárolná meg az egész belföldi termést, importálná az egyik-másik fajtából mutatkozó esetleges hiányt s a felvásárolt, illetve importált kész­leteket a malmoknak és a nagy fogyasztási központoknak kiosztaná. Mindez a felvásár­lás és továbbél adás a társaság számlájára történnék. A néhány szóval röviden ismertetett terv­ben tulajdonképpen nemi sok újdonságot ta­lálunk. Ilyen tervek már két-bárom év előtt is felmerüllek különösen az agrárszövetke­zeti központ részéről, akkor azonban a föld­művelésügyi minisztérium még nem sok megértést mutatott azokkal szemben, mig most a gabonamonopólium tervének szülő­atyja maga a földművelésügyi miniszter. És éppen eme körülmény folytán hitelt adha­tunk azoknak a híreknek, hogy a gabonamo­nopóliumot még a tavaszi hónapokban tör­vénybeiktatják. hogy a monopóliumot gya­korló szerv, a létesítendő társaság, julius elején, tékát aratás előtt működését meg­kezdhesse. Az első pillantásra kétségtelenül nagyon tetszetősnek látszik az az elgondolás, hogy a kisalföldi gazda ugyanolyan árat kapjon bú­zájáért, rozsterméöéért, mént az elibavidéki termelő és még tetszetősebb és megkapokb az, hogy a gazda válláról leveszik az értéke­sítés gondját, mert mindenki termését átve­szi az egyedárus'itási társaság s az ötszáz hektáros nagybirtokos ugyanoda szállítja el termését vagonszámra, ahová az egy-két métermázsa buzaf ölési egét adja el a törpe­birtok tulajdonosa. Vagyis a gabonamono­pólium nem volna egyéb, mint a mezőgaz­dasági termén yértékesités megszervezése, amit az ellenzéki politikai pártok is követel­nek. A mezőgazdasági válság az értékesítés válságával kezdődött: megszervezzük tehát az értékesítést a monopólium alapján s ez­zel megszűnik az értékesítési válság és mert a gazda pénzhez jut, ismét vásárolhat ipar­cikk eket, enyhül az ipari válság is. ZÓLYOM. Diósgyőri AC—ZTK. NYITRA. Meteor VIII. (Prága) ée Pöetyéni FC a Nyitrai AC ellen. NÁGYTAPOLCSAY. BAK ée a Privágyéi SK a TSK ellen. VÁGSELLYE. Vasas (Budapest) amatőr—SSK. TORNALJA, Bánszállási SK—TIMES. RAGYOLC. Salgótarjáni BTC—RTC. PÖSTYÉN. Pozsonyi VAS—PFK. EPERJES. Diósgyőri VTK—Törekvés ée ETVE. BAZIN. BAK—Raziná SC. KISGARAM. Diósgyőri AC—KAC. SZENC. Váci Reménység—SzTK ée Meteor. ÉRSEKÚJVÁR. Váci SE—ÉSE. KLADNÓ. A kaposvári Somogy vendégjátéka. UNGVAR. Serlegmérkőzések: UAC, UMTE, UTK ée SK Rusj. BEREGSZÁSZ. Miskolci Vasutas a BFTC és BMSE ellen. MUNKÁCS. III. kerület ée a kassai Törekvés az MSE ellen. Tagadhatatlan, hogy ez az elgondolás Kó­lám bús tojásánál is egyszerűbb problémá­nak látszik, csak az a kis hibája- hiánya van, hogy nem Iáható tisztán, hogy ki adja a szük­séges pénzt ehhez a tervhez. Jelenleg az állami egyedárusitás tárgya Csehszlovákiában a doihny, a só, a robbanó­anyagok, a szesz és az édesítőszerek (sza­charin). Eme monopóliumok létesítésénél egyetlen egy esetben sem játszott szerepet az értékesítési válság, ellenkezőleg, a do­hány. só, szesz és édesítőszer monopólium bevezetésére éppen az adott alkalmat, hogy oly anyagokról volt s van szó, amelyekből keveset termeltek s ezért szépen lehetett rajtuk keresni. Az elérhető nyereséget az ál­lam a saját javára biztosította, vagyis ezek az egyedárusitások pénzügyi monopóliumok. A robbanószerek monopóliumánál nemese­kéi y szerepe van a közbiztonsági és állam- biztonsági okoknak, ami egészen természe­tes, mert igazán nem nagy boldogság voLna az élet az oly államban, ahol mindenki tet­szése szerint gyárthatná a diuainitot és ek- razitot. Ezt a monopóliumot figyelmen 'kívül hagyva megállapíthatjuk, hogy a dohány- és sómonopóliumon — s a legutóbbi évekig a szeszmonopóliu.mon is — az általában nehéz­kesnek tartott állami eladási szervezet csak kereshetett, a monopólium biztos, jó jövedel­mi forrása volt az államnak. Ha a szeezmo- nopólium manapság tiszta haszon helyett egyre nagyobb értékesítési gondot hoz az ál­lami pénzügyek felelős vezetőinek, úgy en­nek oka nemcsekély résziben éppen az a kö­rülmény, hogy a szesztermelés mennyiségé­vel az állam nem rendelkezik úgy, mint a saját üzemében kezelt sóbányákkal, a terme­lőnél ellenőrzött dohányterméssel, illetve saját rezsiben eszközölt dohányimporttal. A só- és dohánymonopóliumot nem fenyegethe­ti a ráfizetés veszélye, mert a fogyasztás eseileges csökkenésével kevesebb sót ter­melnek ki a bányáikban, kevesebb dohányt importálnak s a pénz nem fekszik majd el­adatlan árukészletekben. Sokkal súlyosabb a helyzet a szeszmono­pólium terén. Az állam a szeszérték esi tő tár­sasággal kötött szerződésében bizonyos meg határozott mennyiségű szesz termelését en­gedélyezi s ennek átvételét biztosítja. Ha a külföldi piacok rövidesen nem nyílnak meg és ha a szesz értékesítését valami újabb mó­dokon nem sikerül előmozdítani mint a ben­zinszesz keverésnél történt, úgy az eladatlan szeszkészleteík egyre nagyobb gondokat okoz­nak majd a kormánynak s különösen a pénz­ügyminiszternek s tisztán az állami pénz­ügyek szemmel tartásával az egyetlen logi­kus következtetés az lehet, hogy a szeszmo­nopólium is megszüntetendő, mert az állam­nak hasznot nem hoz; az állam a szeszter­melést megadóztathatja, — az élvezeti szesz bármilyen magas adója i'S mindig igazságos marad, — de a szesz értékesítésének gond­ját visszaadja a termelőnek, mert a szesz az állam részére megszűnt hasznotbajtó üzlet­ág lenni. Ilyen hasznot nem hajtó, sőt az állam- pénztárt újabb súlyos terhekkel és gondok­kal sújtó vállalkozás volna a tervezett gá­tion a.monopóliuim is. Mert az államgazdaság szemszögéből nézve a dolgot a gazdasági helyzet azzal még egyáltalán nem javul, ha a gabonakészleteket a monopóliumot gya­korló társaság vásárolja fel és ha a gabona most már nem a termelő magtárában, ha­nem a társaság raktáraiban fog dohosodni. Még az sem segít, ha a gabonamonopóliu­mot a munkanélküliek kenyérellátásával hozzák kapcsolatba olyképpen, mint azt a kö­zelmúltban bevezetett s jól bevált kenyérak- I dónál tették. A munkanélküliek ellátására nem elég a rozskenyér, a tej-, ruha-, bungo- nyaakicóra is pénz kell, végeredményben a ,, munkanélküliek gondozására szánt összeg­nek csak egy része fordítható gabona vásár­lására, vagyis ez az elgondolás sem szünteti meg a munkanélküliek ellátásának s most már a társaság tulajdonában levő gabona ér­tékesítésének gondját. Olcsó agitációs jelszó az, hogy az állam ve­gye meg jó áron a kisgazda értékesíthetetlen terményfölöslegét. És ezt az olcsó frázist akarja valóra váltani a legújabb gabonamo- nopól'ium-terv, teljesen nyitva hagyva azon­ban azt a kérdést, hogy az állam, illetve a monopóliumot gyakorló társaság hol vegye a szükséges pénzt. A felvásárolt gabonát — különösen a rozsot — ugyanis a társaság sem tudja racionálisan értékesíteni, növekedni fognak a készletek. Igazán csodálatos, hogy Hodzsa földműve­lésügyi miniszter elődeinek, sőt saját minisz­tériuma osztályvezetőinek jobb meggyőződé­se ellenére mért ragaszkodik egy oly intéz­mény életrehivasához, amely az Egyesült Államokban a Farm Boand, Kanadában a bu- za-pool s legutóbb Jugoszláviában a Prisad társaság alakjában szinte tragikus körülmé­nyek között bukott meg: a farmerek hitelbe adták át készleteiket s az eladási ár kéthar­madát még az 1931. és az 1930. évi termé­sükért sem kapták meg, viszont az állam- pénztár Itt is, ott is horribilis milliókat köl­tött a búzaár tartására — és mindez hiába­való kiadás volt. A Rasin miniszternek — politikai ellenfe­lei által is megbecsült — pénzügyi hagyomá­nyait követő pénzügyminisztérium már sok esetben buktatta meg ellenállásával egyéb szakminisztériumok bölcsnek és takarékos­nak nem mondható terveit Meg vagyok győ­ződve, hogy ha Hodasa nem, úgy a pénzügy­minisztérium kellő időiben veszi észre, hogy a gabonamonopólium terve milyen uj súlyos terheket akar róni az állampénztárra s ezzel az adózók vállaira és hogy ellenzésével si­kerül ezt a tervet megérdemelt helyére, újabb egy évi pihentetés végett valamelyik miniszteri tanácsos asztal fiókjának legaljára juttatni. A mi gazdánk jobban jár- ha első­rendű búzáját is a sertésekkel eteti föl, mint­ha azt egyharmad-egynegyed áron a monopó­liumtársaságnak adja oda, hogy a hátralevő vételárhoz esetleg csak két-három év múltán jusson. Rövid eszmefuttatásomban csak az állam- pénztár és a megsegítendőnek tartott és meg­segítendő gazdák érdekeinek szemszögéből vizsgáltam a gbaonamonopólium tervét. De a többi szempont vizsgálata is csak ahhoz az eredményhez vezet, hogy a gabonamonopó­lium terve elvetendő mind énképpen. A Steuersphutz — Adóvédelem hetedik száma most jelent meg; ennek gazdag tartalmából különö­sen figyelemreméltóak a következő közlemény k: Löbner Ottó dr.: Adóamnesztia — adókönny t s. — Czlraieh Rudolf dr.: A munkanélküliek számára teljesített áruszállítások mentessége a forgalmi adó alól. — Az egyesületi tagdíjak forgalmi adó kötele­zettsége. — A szelvényadóról — a miunkakölcsön- ről szóló törvények. — A legfelső közigazgatási bíróság döntése házbéradó ügyében. — Az adósok védelme. — Bankszanálás — ipari szanálás. — Csehszlovákiai gazdasági levél. — Különös keres ti adó. — A mezőgazdasági termények forgalmi adó­kedvezményeinek meghosszabbítása. — Az adó'el- lebbezés elkésett benyújtása. — A biankováltók illetéke. — Mutatványszámot díjtalanul küld a lap kiadója, Stiepel-testvérek, Reiehenbeng. A vasúti forgalom márciusban. A vasutügyi mi­nisztérium most kiadott jelentése szerint a cseh­szlovák vasutakon márciusban összesen 324.399 va- gónt raktak meg áruval, ami 40 ezer vagónnal több a februári forgalomnál, amikor csak 284.4)5 vágót raktak meg. Tavaly márciusban a forgalom 360.577 vagónt tett ki. A belföldi forgalom szá ■ á- ra márciusiban 300 383 vagónt tároltak a februári 260.791 vagónnal szemben s a külföldre március­ban 24.216 vágón, februárban 23.672 vágón árut szállítottak. Ennek megfelelően fog javulni némileg a külkereskedelmi forgalom mérlege is. Március­ban a szénszállítás 81.859 vagónt vett igénybe a februári 82.072 vagónnal szemben. A gyakorlati gazda jövedelmének biztosí­tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő : „A trágyázás elmélete ás gyakorlata" e. most megjelent könyvét, melyet a szerző vételkötelezettség nélkül is megküld bete­kintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25’— Ké. CSm: Abovce p. Strkovec. 27

Next

/
Thumbnails
Contents