Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-16 / 89. (3199.) szám
1833 április 16. vasárnap. TO«GM-/v\AGS2te-Hnai® KÉTÓRÁS BOLYONGÁS az „Arborétum sempervirens et semperílorens -ben, Ambrózy István csodálatos szubtropikus malonyai parkjában Egy kis barsmegyei faluban virágzik KÖzépeurópa legértékesebb botanikai kertje, a hatszáz fajtát felölelő malonyai diszkért — Tizenöt éve nem gondoskodik senki az Eurőpára-szóló nevezetesség fejlesztéséről Léva, április közepe. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársától!.) Délezlovemszikói bolyongásom közben Aranyosmaróton hívták föl figyelmeimet a malonyai paradicsomra, az ELIZABETH ARDEN megjutalmazza a bizalmat és elismerést, melyben a pozsonyi hölgyvilág részesítette öt tavalyi tanácsadásai alkalmával, amennyiben 1933 április 25-töl 29-ig asszisztensnőjét ismét az ENGEL D., BRATISLAVA, MASARYKOVO-NÁM. 6 lllatszertárba küldi ki. Ezzel az igen tisztelt hölgyeknek alkalmat ad arra, hogy saját otthonukban idegen segítség nélkül (HomeTreatment) díjmentesen informáltassák magukat a szépségápolás legújabb vívmányairól. A látogatások idejének elö- leges bejelentését kérjük. Telefon 25-73. nyel dolgoztak az ötven koldnyi területen létesített park fejlesztésén és 1914-iben, amikor a vérzivatar napjai bekövetkeztek. 35 holdnyi föld volt az Ambró>zy-kastély körül beültetve a legcsodálatosabb exótikus fákkal, amelyek öt világrész szubtropikus flóráját reprezentálják itt, KÖzépeurópa szivében, egy félreeső' barsmegyei falucska idillikus magányában. 1914-ben Ambrózy István elhagyta Malonyát-, nem volt azóta kastélyában, nem látta többé szivéhez nőtt arborétumát s az elhagyott kastélyba csak a felesége látogat el évenként egy ízben, hogy körültekintsen és megtegye a szükséges intézkedéseket. A kastélyt a család hűséges komornája gondozza, egy kedves öreg kisasszony. Iván, az öreg komornyik, a múlt évben halt meg s a kisasszony azt óta magában maradt a cselédszemélyzettel. Az arborétum jókarbant.artásáról a kertész gondoskodik fcét- íárom kisegítő legényével. Az elhagyott tündérkastély Verebély és Aranyosmarót között van a barsmegyei Vieszka-telep, magyarul Kisfaludnak mondjuk. A község fölötti terraszon trónol a malonyai kastély, amely innen alulról is festői látványt nyújt. Tornya magasba szökik és a torony mögött komoly méltósággal emelkedik ki az ízléses rene- szánezstilueu kastély egyemeletes épülete. Kés-1 kény mezei ut vezet a kastély elé, bukdácsolva halad az autó a bejáratig. Nyírfából összetákolt rács zárja el a bejáratot és mellette a két nyelven irt tila'lomtábla Idegeneknek tilos a parkba lépni. Ivét kedves diákkieérőmmel egy ideig tanácsatlanu! állunk a rögönzött kapu előtt, aztán átbuvunk rajta. Nagyobb baj nem történhetik, legföljebb eredmény nélkül kell visszatérnünk. De szerencsét fogunk próbálni. A kastély homlokzata elé kerülünk. A bal- szárnyhoz földszintes oldalszárny csatlakozik, ezen kétszárnyu fakapu s a kapu fölötti boltiven egy gipszgemnm, a. dombormű három levelet ábrázol s körülifutja a fölirás „Semper vi- reo“, Örökké zöldülök“. Itt vagyunk hát a paradicsom küszöbén, de hogyan jussunk beljebb? Merész elhatározással megnyomom a vil- lancsengő gombját. Öt perc várakozás, hang nem hallatszik. Újabb csöngetés, mire kutyaugatás zaja veri föl a csöndet, de a kapu mégsem nyílik meg. Megkerüljük az épületet és a kőfal valamelyik oklalkapuján mégis csak bekerülünk a kastély udvarába. Egy kiig cselé'dilánykia bámész szemmel tekint ránk, de amikor megmagyarázzuk jövetelünk célját, szalad a Ideasszonykáért. Innen aztán a kertészhez utasítanak és a többi már könnyen megy. A kertész az együk legényét, rendeli mellénk s az ő ciceronéskodáeával másfél órán át barangoljuk be a gyönyörű mediterránén^ erdőséget, hallgatjuk a magyarázatot, gyönyörködünk sohanemlátott exoti- kus fák és növények pompázásában. Ambrózy-Migázzí-kastély örökzöld parkjára, amely informátorom szerint páratlan értékű és egyedülálló egész Közép- európában. Megvallom, a dologról idáig nem volt- tudomásom. de egy kis lexikális tanulmány hamarosan meggyőzött arról, hogy a malonyai parkot érdeme.- megtekinteni és érdemes Szlovens-zkó közvéleményének figyelmét fölhívni arra a természeti csodára, ami a kertmüvészét irodalmában mint „Arborétum sempervirens et semperílorens44 egyedülálló nevet szerzett magának Középeurópáhan. [•Így tudományos érdeklődésű magyar ut*. aki nu.-i varmegyei birtokán él csöndes vissaavo- nult-ágban. a dicső Rákóczi Ferencnek egyik ivadéka. Ambrózy-Migazzi István dr. gróf. minden szabad idejét a növényvilág titkainak kutatására szentelte, nemzetközileg megbecsült tudományos nevet vívott ki 'magának s több növényfajt is fölfedezett, úgyhogy néhány nő vény neve mögött ez a jelzés áll Ambr.. ami azt jelenti, hogy Ambrózy István neve beíktatódott a nagy természet kutatók sorába. Ez a tudományos hajlandóságú magyar ur nagy lelkesedés- sf ’ páratlan munkabírással és óriási áldozatokkal megalkotta hűséges munkatársának, jószág- igazgatójának, Misák Józsefnek szakértő támogatásával életének főmüvét, az örökzöld és örökké virító fa kertet, arborétumot. A jövő évben lesz negyvenéves fordulója annak, hogy Ambrózy és segítőtársa ehhez a nagy munkához hozzáfogott, 1894-ben vetették meg az arborétum alapjait. J.Dl4-ig egyforma buzgalommal és eredményA kertkultúra az emberiség kultúrtörténetében A kertkultúra otit fejlődött ki az uralkodók és főnemesek világában, a kastélyuk mellett, a legfelsőbb osztályok luxusa teremtette meg az alapjait. Gyökere vieszanyulik az első kultumépek korszakába. A régi egyiptomiak négyszögletű, szimmetrikus kertjei mellett ott találjuk a balbilonok pompázó, lépcsőzetesen emelkedő terraszos kertjeit, amelyek között Szemirámisz királynő függőkertjét az ókor hét világcsodája között emlegették. Dárius király pompázó terrasz-kértjét Persepolis melleit Xenophon le Írásából ismerjük, ugyancsak ő örökítette meg Kyros király sairdesi paradicsomának emlékét. Gyönyörűek voltak a görögök nyilvános kertjei, a templomi szent berkek s a gimnasionok meg a paliesfrák mellett létesített növény ültetvények. De az ókor kertnmvészete legmagasabb fokra, a császárság Rómájában fejlődött. Partokon és hegyi éjinkön, vízben, forrásokban gazdag vidéken építették Róma urai és előkelőségei gyönyörű villáikat, amelyeket pazar kertek vettek körül a bronz- meg márványmüvek, vízesések és csatornák tagolták ezeket a földi paradicsomokat. Keíetázeiában Kima az ősrégi kerti kuOiüura földje s Kínától vette át Japán is a fák szeretetett. A kiíra-i kertészet a tájképfestészeittel való szoros összefüggésben fejlődött ki és ezért sajátos festői táj- képstilust öltött, A hatalmas császári kertek különböző természeti tájakat öleltek át és még azok a kiskertek is, amelyek manapság annyira kedveltek Japánban, különböző bájaikat mutatnak be megfelelő arányosításban. A japán kert miniatűr arányokban az egész országi, sőt szélesebb területek természeti kultúráját szimbolizálja. Európában a középkorban a kertkultúra még nem fejlődött ki, csupán Spanyolországban honosították meg a mórok a fa szeretekét. A kertkultúra kezdeteit a kolostorokban találjuk meg, de a kolostori kertek inkább hasznos és gyógynövényeket termesztettek. A lovag várak mellett is ültettek kertet, fákat és virágágyakat, de a fősulyt a gyógynövényekré fektették. Az európai kertkultúrát a reneszánsz és az olasz barokk fejlesztette ki egy csapásra, A hegyes vidékeken gyönyörű terraszkerteket esi-' Háltak, mübadaugok, müvizesések, szökőkutak, szobrok ékesítették ezeket a kerteket s a sűrűn ültetett bokor sövények, lombfolyosók, facsoportok Emésztési gyengeség, vérszegénység, lesoványodás, sápadtság, mirigybetegségek, bőrkiütések, kelések, urunkulusok eseteiben a természetes Ferenc József" keserüviz szabályozza a belek annyira fontos működését. Az orvosi tudomány számos vezérférfia meggyőződött arról, hogy a valódi Ferenc József viz hatása mindig kitünően beválik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, Irooériákban és füszerüzletekben kap- 'Ttó. ''7£:~::x<sx^ő&sgm perspektivikus elrendezésükkel téralakit ól ag hatottak. Bizony, kedves háziasz- szony, ha Henko és Persil van mosókonyhájában, úgy a mosás nem okoz önnek gondot. E kettővel öröm mosni és az örömmel végzett munka kétszeresen jó. Ügyeljen mindig a csomagokon feltüntetett használati utasításra. i i& j^iih Hu jól A reneszánsz kertjeiben jelentek meg először az örökzöld fák, az osalopszerü ciprusok, a lapos koronája piniák. XIV. Lajos korában, a heroikus bárok korszakban teremti meg Amdré le Nőire mester a francia kertkultúrát, amely olyan hűen tükrözi vissza a francia abszolutizmus szellemét Merev vonalak, szabad növésükben korlátozott, nyírással szilárd formákba hozott bokrok és fák, szigorúan kimért sétányok és fasorok, széles terek és utak, szabadsz inháza k. buvökértek, paviIlonok, csodálatos pompában bontakoznak ki ennek a korszaknak francia kertjében, pl. Versailílesben, a francia barokk főmüvében. A XVIII. században a holland kertészet megteremti a polgári kert típusát. Ugyancsak a XVIII. században az angol kertészet a „vissza a természetihez*4 jelszavának jegyében a szabályszerű kert architek- tonikus megkötöttsége ellen fordul s megteremti az angol kert festői típusát, melynek egyes részei a szabad természetet reprezentálják. Egyidejűleg kifejlődik a botanikus kertek rendszere, mely főleg tudományos célokat szolgál. Heroikus küzdelem viharral és röggel A malonyai kastély ura egy ilyen botanikus kert létesítésiét határozta el a ezt az elhatározását tettre is változtatta. A tervet még a szakértők is szkepszissel fogadták. Sikerülhet vájjon itt a Kárpátok: tövében, klimatikus tekintetben annyira hátrányos helyen követni az angol példát és meghonosítani olyan fákat és növényzetet, amely a szubtropikus és mediterráné us vegetációhoz tartozik? Ez volt a nagy kérdés, amelyre Ambrózy István két évtizedes munkája pozitív feleletet adott. Itt van Szlovenszkó szivében Kö- zépeurópának egyik legnagyobb természeti csodája, az Arborétum semperílorens et sempervirens, amelyet most már csak tovább kell építeni, tovább kell fejleszteni, hogy Szlovenszkó idegenforgalmának jelentékeny tényezője legyen. IGYUNK KASSAI SÖRT! 12* MUMUS GVARTJA: 1S" S“* FLOR,AN BAUERNEBL es FIAr.t. KOSICE Hősies volt az a küzdelem, amelyet a tudós Ambró- zy István a természettel folytatott, hogy7 kedvenc eszméjét valóra váltsa. Több tudományos tanulmányában maga is beszámol ennek a hősies üarcuaK a részleteiről. A malonyai műhely munkájának leírásából látjuk, hogy Amibrózy maga is kezdetben gyakran tekintett pesszimizmussal] és szkepszissel munkájára, de nem volt egy pillanat sem. amelyben elcsüggedett, volna. Végtelen türelemmel, kitartással kísérletezett a fák ültetésében, mint a Zend-AAvesta bölcse. Szubtropikus növények gyönyörűen virító kertje Maíonyán. olyan természeti csoda ez. amelyet csak az tud méltányolni, aki ismeri Hars megye talaj- földrajzi és klimatikus viszonyait Szlovenszkó déli része az európai növénytöldrajz szempontjából jelentő határ-paszta. Itt húzódik » szőlőnek északi határvonala. Azt jelenti ez, hogy klimatikus tekintetben ez a határvonal szabja meg a délszak növényei: szabadban való termelésének terűidé;. Sop:, n vidékén még szeli dgesztenye fák nőnek és hoznak gyümölcsöt. Szlovenszkó nagyobb része azenen:: már a íelsőeurópai vegetáció övébe tartozik. M Mony a Pozsonyinál és Becsnél magasabb íöulrajzi szói ességen fekszik, körülbelül a danzigi délkör vonalán. Az a lerrasz. amelyen Ambrózy István harmincöt holdas parkját létesítette, a széltől abszolúte nem védett, sőt igen erősen ki van téve az északi és északkeleti szeleknek, mig a védett déli és keleti lejtőket nem tudit-a felhasználni, mert ezek nem tartoztak az ő •birtokához. Maionyának viharos klímája \..u. ; :;;e’y:'í a :'.v Te III fokozatba lefolyt osztani. A tél átlagos hőmérséklete normális időben 3
