Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-16 / 89. (3199.) szám
1933 április 16, vasárnap. <i»i«<2aA\AGíARHnaúsé 10:0 arányban győz a hölgyek kegyeiért folyó küzdelemben a NANA krém és púder. Ezen gyöze’emhez segítette minősége célszerűsége ára Egyedülálló minőségű. Meg kell vennie. NANA púder 6-- és 10 - Ké. NANA krém. nappali vagy éjjeli 5'— és 9"— Ke. Minden gyógyszertárban és illatszerüzletben kapható. Raktár a ÖSR. számára: Praha XVI., Divisova 1. —22.5 C, míg abnormális téten ez a minimum —26.5—27.5 C fokra száll le. Az ilyen nagy hidegek egyfolytában hat napon át tartanak, a —20 fokos hidegek azonban egész heteken, sőt néha hónapokon át is kitartanak s gyakran szeles viharok fokozzák a tél keménységét. A nyár klimatikus, viszonyai is kedvezőtlenek. Kevés a csapadék s m itt elültetett fák szempontjából alacsony a hőmérséklet, a szél pedig kiszárítja a levegőt, holott ennek a vegetációnak a szárazság és a nagy fagy a legnagyobb ellensége. Amint kedvezőtlenek voltak a klimatikus viszonyok, úgy semmi jóval sem kecsegtetett a talaj sem. A tornászt, boritó talaj sovány, televénynélküli. tömött, viztátiliatatlan, hideg, agyagos, tehát aninden tekintetben hátrányosnak mondható. Nyáron nagy repedések hasogatják és kőkeményre áll össze, téten kásaszerü és nedves. A magasabb helyeket vastagon borítja a kovand, amely agyaggaü s vasas homokkal áthatlan konglomerátumét alkot. Nedves időben a láb mélyen besüpped, száraz időben viszont a talaj kőkemény. Jó talajt sehol sem talált a kert ültetője és most megkezdődött a sziszifuszi munka. Nagy területeken ásatta fel az alkalmatlan talajt és messzi vidékről hozott ide televényt, kavicsot és homokot, búvárkodott, kieérlletezett, újból és újból kezdett s egy pillanatra sem vesztette el kitartását és hitét. Nem volt a közelben sem faiskola, sem kertészet, mégcsak erdőség sem, ahonnan a legegyszerűbb és legszükségesebb fákat beszerezhette volna, ezeket is messze vidékekről kellett elhozatni és itt meghonosítani. A vízzel való ellátás is nagy nehézségeket okozott és a munka ezen a téren még nincs is befejezve. Harcolni kellett a lombos fák legnagyobb ellenségével, a cserebogárral. Az ültetvény első négy esztendejében évről-évre megismétlődött a cserebogarak és egyéb kártékony rovarok ostroma. Egészen kopaszra tarolták a nagy reménységgel plántált fákat. De a cserebogarak ellen is meg lehetett találni a védelmet s Ambrózy István az Északi tenger partjáról szerzett be erŐ6 tölgyeket, amelyeket először a Bánátban ültetett el és onnan hozott fel Malonyá- ra. Hogy a talajt porhanyóssá tegye, a megfelelő helyeken egész sereg vakondokot telepitett meg. Egyes szubtropikus növényfajok számára lápos •talajt állított elő mesterségesen, egyszóval húsz esztendőn keresztül dolgozott, küzdött, míg olyan magas fokra emelte a malonyai paradicsomot, hogy európai hírnévre tett szert. Paradicsom a kőfal mögött örökzöld kert, amelynek pompája betölti a telket s .magasra fokozza a természet szereibebét. Rövid másfél órás séta nem is elegendő arra, hogy az ember átfogja mindazt a csodát, amit ezen a harmincöt holdon talál. Hatszáz fajta örökzöld lombos fás növény van itt és a fcnyőíélékből is többszáz fajta ékesíti a kertet. A színek micsoda pompája és ragyogása lehet itt, amikor a berkek fis ligetek virágoznak. Most is halványsárga takarókat alkot a primulák rengetegje, pirostszinben pompáznak a heleborusok, kék sziromlevelükkel kimondhatatlan bájt öntenek szét a he patikák s a faóriások tövét vörös gyeppel vonják be a különböző erikák. A szubtropikus tájak minden csodája pompázik a különböző fákban és cserjékben. Japán, India, Kalifornia, a Földközi tenger‘környéke, Afrika sok-sok növénycsodája gyönyörködteti a szemet. Hírlapi cikkben nem lehet felsorolni mindazt a csodát, amit a szem áttekint. Az Aucuba japoncia itt, háromméteres hatalmas cserjét alkot, a bam-, buszok kilenctíz méter magasságra nőttek, a Ber- berldaceae fajait a oodálatos B. Gagnepamil, amelyet, Kínából hoztak Malonyára, a Himalájáról való }’>. Jíookeri. a Közép ázsióból származó két méter magas B. Juliannáé, a nyugati Kínából való B. Vcií- léi képviseli. Oldalakat, töltene meg a hatszáz növényfajtának a felsorolása. De nekünk nem ez a célunk, mi csak fel akarjuk 'ebben a cikkben hívni az i'lebékes tényezők figyelmét arra a természeti kincsre, ami itt a malonyai kastély parkjában van. 1914 óta szünetel a parkban a rendszeres munka. A kertészetben alkalmazottak működése csak arra terjed ki,' hogy a meglévő állományt a lehetőség szerint fen tartsák és védelmezzék. De maga Ambrózy István mondja; hogy nagy életprogramjának csak első részét tudta megvalósítani. Csupán csak a talajt készítette elő és az első ültetvényeket sikerült létesítenie. A malonyai park sem építkezés, sem a kertészet szempontjából még nem kész, Ambrózy István k;ét évtizedes munkáját az előkészítés müvének lehet | tekinteni. Szakértő folytatásra, fejlesztésre van szükség. Tudomásunk szerint a malonyai park megvétele iránt az állam is érdeklődött-, sőt 1928-ban tárgyalhassa, április 14. Lapunk munaktársának alkalma volt Pfeiffer Miklós dr.-ral, a kassai széli eská.p tálán tudós tagjával, a csehszlovákjai magyar főiskolások lelki gondozójával beszélgetni azon alkalomból, hogy a szlovenszkói római katolikus püspöki kar e működéssel őt hivatalosan is megbízta. Lapunk munkatársa és Pfeiffer Miklós dr. kanonok között a következő közérdekű párbeszéd folyt le: !' — Mióta foglalkozik, kanonok ur, főiskolásainkkal és mi indította e tevékenységre? — Közel hat esztendeje, — válaszolta Pfeiffer dr. — Utam egyszer hivatalos ügyben Prágába vezetett. Prágából hazautazva, a Wil- son-pályaudvaron tömegesen hallottam magyar szót főiskolások ajkáról, akik épp akkor utaztak haza vakációra. Összeszorult a szivem pap és magyar ember létemre, mikor elgondoltam, hogy ezen ifjúságunkkal, mely rövidesen hivatva lesz népünk vezetőjévé lenni, vallási és lelki- pásztori szempontból Prágában és Brünnben senki sem foglalkozik rendszeresen. Pedig ez fontos kiegészítése azon általános magyar kul- turéletnek, mely főiskolásaink között már hosszabb ideje virágzik. Akkor, kerek hat esztendeje, a prágai Wilson-pályaudvaron fogant meg lelkemben az elhatározás, hogy magyar főiskolásainkkal az egyetemi‘városokban keresem a kapcsolatot. Ez rövidesen meg is kezdődött: már negyedik éve évenként rendszerint háromszor — karácsony előtt, husvét előtt és a nyári vakáció előtt — feljövök néhány napra Prágába és Briinnbe, ottani főiskolás köreinkben előadásokat tartok, továbbá templomi istentiszteletet. Prágában ezen istentisztelet kezdetben a remekszép barokk Szent Kelemen- templomban, később az emausi bencések kápolnájában folyt, jelenleg pedig a ferencrendiek kápolnájában, utóbbi helyen ma az iskolai év minden vasárnapján van magyarnyelvű isten- tisztelet. E lelki gondozás kapcsán, de az ifjúság spontán akaratnyilvánításából keletkezett a Prohászka-kőr Prágában és néhány vidéki városunkban. Megindult a prágai külvárosi nyomortanyák, főleg az ottani nyomorgó magyarok rendszeres gondozása; a vakációban faluknak vetítőgéppel való végigjárása; a Prágálás-clk ás folytak ebiben az irányban, amelyek azonban akkor nem vezettek eredményre. Kívánatos, sőt feltétlenül szükségéé, hogy a malonyai park ügyeiben végleges megállapodás történjen. A parkot fejleszteni és továbbépíteni kell, azután pedig hozzáférhetővé kell tenni a közönség és a tudományos munka számára. Olyan turisztikai célpont lehet Malonya, amely nagy hasznot hajthat a környékre, különösen Aranyosmarót városára és Verobélyre. Ma csak elvétve tévednek ide turistáik, akik nagy nehézségek árán, különböző engedélyek megszerzése árán juthatnak be a parkiba. Reméljük, hogy a közeljövőiben megnyílik a nagyközönség számára ez a természeti csoda, amely igazán Szlovenszkó nemzeti parkja lehetne. Az a hivatása. Műkincsek a kastélyban Kevés időnk von ahhoz, hogy mindent alaposan megtekintsünk. Délután már Léván kell lennünk. De még bejutunk a kastély belsejébe, gyorsan átmegyünk a földszinti helyiségeken, a tágas előcsarnokon, amelyből körlépcső vi&z fel az emeletre, a tágas ebédlőn, a dohányzón és a könyvtárszobán. Ebben a négy főúri helyiségben is számos értékes műtárgy van, amelyek cgyrésze Migazzi gróf bíboros gyűjteményéiről származik: Rubens és Velasquez festmények, régi bronzok stb. Sok becses R.ákóczi-emléket is őriz a kastély. Történelmi levegő fog át és megiltetődve állunk a könyv tárban, az íróasztal melleit, amelyen két évtizeddel ezelőtt egy nagymüve 11 &égü és nagy- tud'áu magyar főur dolgozott, aki a botanika mellett elsőrendű szakértője volt a lepkészetnek, a festészetnek, esztétikának és az összehasonlító nyelvtudománynak. Ott áll az Íróasztal mellett egy kis asztalka, amelyen fel van halmozva az a posta, melyet gazdája nvár nem vehetett át: az 1914 év kezdetétől az összecmlósig Malonyára címzett tudományos folyóiratok és szemlék. Legfelül a Természettudományi Köz'öny 1918 junius 20-i száma. Azóta Vatsmegyébe szállítja a posta a nagy tudósnak szánt lapokat és folyóiratokat. Gyorsan száguld Léva feió az autó. Ahogy a nyitna! országúira kerülünk, jobbkézről a lejtőről magányos körtefa bó’ogat felénk. Körülötte a térség széles területen ki van taposva. A tildi csodakörtefa ez, amelynek nimbusza már megsemmisült. De egy magányos férfi a déli napsütésben levett kalappal ott térdepel a körtefa előtt, csodát vár, bán alkalmazásban lévő magyar leányok összegyűjtése stb. — Mik kanonok ur benyomásai csehszlovákiai magyar főiskolás ifjúságunkról; főleg, ha azt régebbi főiskolás generációkkal összehasonlítja? — Főiskolásaink általában és túlnyomó részükben összehasonlíthatatlanul komolyabbak, szolidabbak és szorgalmasabbak, mint például a háboruelőtti főiskolások. Akkor a ficsuras, dinom-dánomos főiskolás gyakori jelenség volt. Ma már csak kihaló tipus. Tudom, ez a változás az esetek nagy részében nem csupán egyéni érdem, hanem sokkal inkább a nehezebb kor komolyitó hatása. De e hatás minden fájdalmas kisérő körülmény mellett is fölbecsülhetetlen jellembeli értéktöbbletet és életedzést nyújt ifjúságunknak előbbi, könnyebb és puhább korok ifjúságával szemben. Ebben nagyon biztató zálogát látom egy jobb jövőnek. — Mik azok a problémák, melyek főiskolásainkat ma kiváltképpen érdeklik? — Valóban komolyan vett szaktanulmányaik mellett elsősorban alkalmasint a szociális kérdés, továbbá — részben ezzel kapcsolatban — a világszerte tért hódító erőteljes nemzeti gondolat; továbbá mindinkább fokozódó mértékben világnézeti kérdések, végül a diákszervezés ügyei. Hiba lenne meg nem érteni, hogy a mi ifjúságunk sem lehet kivétel azon általános lélektani tény alól, hogy az ifjúság — és annak épp értékesebb, nem önző és bla- zirt része — minden kérdésnél annak radikális irányú megoldása felé hajlik. E lélektani törvénynek meggyőződésem szerint szintén gond- viselésszerü föladata van az emberiség haladásában. — Mi kanonok urnák véleménye kisebbségi magyar főiskolásaink mozgalmáról és sz érve z kedésé rö 1 ? — Föl tétlen szükség van oly diákmozgalomra és szervezkedésre, mely testvériesen egybekapcsol minden főiskolást, aki nyelvében és lelkűidében magyar. Krisztus papja lévén, e nemzethüség egészséges kifejlődését természeteden csakis harmóniában tudom elképzelni az általános emberszeretettel és más népek és nemzetek megbecsülésével. Ennek a nemzeti gondolatnak pedig és hasonlóképp az általános emberszeretetnek is szüksége van világnézeti megalapozásra: hogy a nemzeti, vagy általános emberi gondolat mögött ne csak fölületes, múló hangulat, vagy kollektív önzés, vagy hasonló legyen, hanem mélyen a lélekben gyökeredző érték és erő. Ezért is szükség van a főiskolások részére külön, precízen meghatározott, rendszeres, nem pusztán ötletszerű világnézeti megalapozásra: tehát ilyen irányú mozgalomra és szervezkedésre is Gyöngítené a magyarság erejét, aki az ily világnézeti megalapozás és szervezkedés jelentőségét lebecsülné. Ezt a világnézeti megalapozást a mai ifjúság, amely a dolgok mélyére akar hatolni, határozottan kívánja és elvárja. — Nem fenyeget főiskolásaink külön-külön világnézeti mozgalma és szervezkedése azzal a veszéllyel, hogy magyar ifjúságunk egységét megbontja, vagy gyöngíti, ami kisebbségi helyzetünket és aránylag csekély számunkat tekintve, különösen káros lehetne? — E veszélytől nem félek. Meggyőződésem szerint e veszély fönn nem áll. Áz általános magyar és a külön világnézeti szervezkedés nem egymás gyengítésére, hanem egymás kiegészítésére hivatott. Minél kisebb egy nemzet, minél nehezebb annak helyzete, annál inkább szorul reá, hogy fiai az összes rendelkezésükre álló értékekkel vértezzék föl magukat: tehát alapos világnézeti elmélyüléssel és fölkészültséggel is. Az általános magyar főiskolás szervezkedésnek föladata azon nemzeti kulturérté- keket nyújtani, melyek minden magyarnak közösek. A külön világnézeti szervezkedésnek pedig a részletes kimélyités a föladata. Általános magyar főiskolás szervezkedés i s kell és kimondottan világnézeti szervezkedés i s kell. Mulasztás lenne akár az egyiket, akár a másikat kihagyni; akár az egyikben, akár a másikban részt nem venni! A SZAKÍTÁS strófái 1. Visf zajön. ne félj. Ezt mindig Megéri az ember. Visszajön, ne félj! Amikor már nem kell. 2. Ki mindent megbocsát És mindent elfeled, Az nem bocsát meg s nem felejt, Csak többé: nem szeret, 3. Néha ez a szó: „Soha!“ A holnapi nap Szép mosolya. 4. Egy bőig)7 visszaküldött szerelmesének Mindent, mi múltat, emléket jelent. Gramofont, könyvet, képet, amulettet.... És azután maga is visszament. 5. Egy nr egy hölggyel egy nap összevesz, Másik natp meg kibékül, Hogy szakítson? Egyszerű az egész: Elveszi feleségül. 6. Egy nö emléke addig jár veled. Addig kisért, Amíg el nem kezdesz nyngtalankodni, lírai egy másikért. 7. ,.Isten önnel!“ Olvassák néha közönnyel S azt hiszik, hogy tintával Írták — Pedig láthatlan telesirták Könnyel. 8. Egy szót Írok csak, hogy: vége, Úgy is felhív még ma délbe, Levelemben ezt megírom: Telefonban visszaszivom. 9. Miért remeg úgy az emlékek raján A szív a fájdalomtól, Mert nem töpreng a múlt ezer baján: Csak ami szép volt, arra gondol. 10. ,.A magány oly nagy és tiszta öröm, Nem tudok jobbat nála, A fejem bárhogy is töröm!“ önémítás, vigasz, Kár, hogy nem igaz! F a r k a s Imre. 'buis vé’ttt csodát... Dr. VÉCSEY ZOLTÁN. „Az általános magyar és a külön világnézeti diákszervezkedés nem egymás gyöngitésére, hanem egymás kiegészítésére hivatott" Beszélgetés dr. Pfeiffer Miklós kanonokkal, a magyar katolikus főiskolások lelkipásztorával, ifjúsági kérdéseinkről 6 rsnKDi
