Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-16 / 89. (3199.) szám
1933 április 16, vasárnap. 2 ^RXCM-MAfikARHIRLAP Joga^^^^^^KÍrizni! A dátum-bélyegző Családja iránti felelőssége felhatalmazza, hogy bevásárláskor a margarint is tüzetesen megvizsgálja. Azért van a Vitellón a dátum-bélyegző, hogy megmutassa, meddig kell a kockát elhasználnia. VITBLÍO CSEMEGE-MARGARIN adott körülmények között Mussolini ezt nem kívánja. Elsősorban arról van ezó, hogy Olaszország a saját politikai céljainak realizálását igyekezik elérni. Ezek a politikai célok egyréeziben a Franciaországgal való megegyezést, másrészt Németország kihasználását célozzák. A L‘ Information Olaszország politikai céljait ilyen sorrendben állítja föl: 1. egyenjogúság a Földközi tengeren, 2. megegyezés Tuniszban, 3. garanciák az Adriai tengeren, 4. az ausehluss megakadályozása, 5. a békeszerződések revíziója. Olaszország mindenekelőtt kikapcsolja a háborút ezen célok elérésének eszközei közül. Bizonyos híreik szerint Mussolini Cronnwel elvét követi, azaz a birodalom békés eszközökkel való kiépítését. A párisi börzén cáfolják azokat a híreket, hogy Dollfuss római útja veszélyeztetné az osztrák kölcsönt. j A francia kormánynak biztos értesülései; vannak afelől, hogy Dollfuss kancellár meg-; akadályozza az anschlusst és ebben az érte-' lemben egyezett meg Mussolinival. Igen tanulságosak azok a francia arisztokrata körökből eredő hírek, hogy Papén ne k Rómában állítólag bemutatják az olasz-német protektorátus alatt létesítendő középeurópai osztrák-magyar monarchia tervét. Mivel Dollfuss Rómában Ausztria önállósága érdekében dolgozik, ezért ! miteem tesz Paris tudta nélkül, sem pedig Paris és Prága érdekei ellenére. Ami a monarchista kérdést illeti, ez tisztára terv, amelyről hivatalosan semmit sem tudnak és amely más oldalról Németország számára ;• elfogadhatatlan. A jelenlegi helyzet eszerint j egyelőre változatlan marad — fejezi be jelen- i tését a. Národni Politika. l A népek husvéíja Irta: Dr, Törköly József képviselő, a magyar nemzeti párt országos elnöke Ezerkilencszáz esztendővel ezelőtt Jézust Nagypénteken keresztreieiszilettélk. Jéus volt a jóság és az igazság kútfeje, Nagypénteken tehát meghalt a jóság és az igazság. De nem örökre, mert Jézus hanmadimapom feltámadott. Azóta sokszor meghalt a jóság és az igazság, de mindig kikelt a siirjáiból. Ne féljetek tehát szenvedő emberek! Nincs olyan ember a földiekén, akinek az életében legalább egyszer, de lehet, hogy többször is be e borult volna az égbolt. Mindenkivel megtörtént, hogy meglepte a kétség, van-e még jóság a földön, vagy megtévedett abban, hogy mi is az igazság? És mindenkinek az életében metörtént, hogy nem tudott magának világos és biztos feleletet adni arra a kérdésire, hogy vau-e igazság a földön és biatos-e annak győzelmi lehetősége. De a történelem azt bizonyítja, hogy az igazság mindig győzedelemeskedett. És igazság, örök igazság lett a történelem végtelen idői és tényei által bebizonyítva az, hogy örök szenvedés nincs. A nagy hét szimbolisztikus jelentőségű órái most különösen megrázták a lelkünket. Ugylátszi'k, hogy a sok jajszó és könnylrulla- tás mindennapos életünkben és a lelkünket í fojtogatja a hitvesztés és az el csügged, és réme Lelkűnkből szakadt fel a krisztusi fohász: Atyám, múljon el tőlünk ez a keserű pohár, mindazonáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy Te. A Golgota kérészije most igen sok embernek s igen sok népnek, nemzetnek, egész j földrészeknek kínzó valósága. Éppen ezért! az emberiség üdve és boldogsága érdekében kívánjuk az emberi jóság, a felebaráti szeretet és az igazság örökkévaló erejének győzelmét, tehát a Nagypéntek szenvedésének értelme a húsvéti feltámadásban gyökerezik. A testvériség és a megértés megujhodhat s a sötét sírbolt szája elől eühemgerüilketnek az istentelen kövek. És mi Nagypéntek után Nagyszombaton remegve kérjük az Istent, hogy adjon boldog bús vétót mindenkinek. Legyen igazi béke, testvériség és megértés a népek és az embo-. rek között. Mi határozottan valljuk és hir- detjjük, hogy a szereietlenség ellen minden becsületes embernek össze kell fogni. Mi azt akarjuk, hogy a gyűlő leég minden maradványa nélkül végbeimen jen az egymásra utalt népek lelki leszerelése. Azt akarjuk, hogy az összes szomszédos népek, nemzetek és államok békés, egybehangzó akaratra jussanak és a szülőföldjén mindenki megelégedettnek érezhesse magát. Azt akarjuk, hogy a gazdasági együttműködés minden szükséges tényezője éljen és a testvériséget valló és követő népek becsületes munkája által valósuljon meg és általános emberi jólétet teremtsen. Azt akarjuk, hogy minden nép kulturális szabadsága az egyetemes emberi műveltség és boldogság kiépitője legyen. Mi azt akarjuk, amit Masaryk hirdet: „Mindenki leigyen az, ami, szeresse nemzetét és igyekezzék azt boldoggá tenni-11 És ilyen lelki világgal fogadjuk a Husvétot. Az igazi békét és az Isten országának megalakiFásáí i a földön. Ezért imádkozunk .és dolgozunk. ___________ ________________\_______í Tű zvész pusztította el Szépé smin Tíz perc alatt negyvenegy csűr égett el — Egymillió korona kár Kassa, április 14. (Szerkesztőségünk távirati jelentése.) Nagy csütörtökön este kilenc óra tájban eddig ismeretlen okból s$. Szepes- váralja közelében lévő Szepesin in dsz-ent községben tűzvész tört ki, amely olyan gyorsan terjedt szét, hogy tiz perc alatt negyvenegy csűr állott lángokban. A csűrökben igen sok gazdasági gép és nagymennyiségű gabona volt felraktározva, ez mind a tüzyéss: martalékává vált. Úgyszintén nagy pusztítást okozott a tűz az állatokban is s mintegy száz szarvasmarha és ló pusztult el. A kárt egyelőre egy millió koronára becsülik, valószínű azonban, hogy ennél jóval nagyobb veszteséget szenvedett a sz<erenosét[en község. A kárnak csupán egy negyedrészét fedezi a biztosítás. Az oltási munkálatokban az egész környék összesereglett tűzoltósága résztvett s mintegy harminc tűzoltó testület szállt harcba Nitsch Andor főparancsnok vezetésével a pusztító elemmel. Az oltás még pénteken a déli órákban is tart. A tüzkafasztréfa okát még nem állapították meg. a pilisi ftamara megszavazta a 181''$é§mési Paris, április 14. A kamara egész éjjel tartó vita után reggel fél hét tájban befejezte a költségvetési tárgyalásokat és a ház 514 sza/* vazattal 67 Szavazattal Szemben első olvsásra elfogadta a költségvetést. A kidások- összege 50 0S2 023.000 frankra rúg, a bevételieké 45 9Í4.SOÜ.09O frankra. A hiányt tehát 4,177.1204X10 frank. A kamara legközelebbi ülését május 9-én tartja. — Horthy kormányzó megvette Mányoki híres Rákóczi-arcképét. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonom: A magyar kormányzó a királyi palota számára megvásárolta Mányoki Idámnak 1705-ben festett Rákóczi-arcképét. A híres festmény mindezideig a báró Radván- ezky-család birtokában volt. Radvámsz'ky Antal báró az államifcrdulatkor Budapestre száki tolta a képet, amely ott is maradt mostanáig. Minthogy azonban a Rád vánszty-család csehszlovákiai birtokait súlyos adótartozások terhelik, a családnak bele kellett törődnie abba a gondolatba. hogy megváljék ettől az értékes családi kincstől. , S/| * fj r; rm i mlj ümmity Ida: SwcáwyifMkiés (6) — De ha öreg vagyok? — Eh. mit öregség?! Mi azr Születésnapok száma, kalendárium, anyakönyvi adat... mit tartozik az a szerelemhez? Mi köze annak a boldogsághoz? Az esze, a szive, a fantáziája, a szerelme erős és üde. A közöttünk és bennünk kialakult illúziók pirosak és frissek. Es ha öreg volna? Hát nem volna abban valami rendkívüli, lélek tikkasztó, esztelen szokatlanéig?... Egy szép öregasszony ... Klára felsikoltott. — Nem igaz! Nem vagyok öreg. Isten vele. Majd holnap. A szobában finom árnyékok imbolyogtak a bútorokon. Estefelé. A fehér függöny élesen rajzolódott ki a sötétkék tapéta hátteréből. A kályhában néha roppant egyet a gyantás fa- tuskó. Csend volt és ebben a csendben Klára tovább hallotta barátja vibráló hangját. — Szép öregasszony... És a hangja oly ismerős nekem. Úgy rémlik, mintha ehhez a hanghoz valaha közöm lett volna. Talán még születésem előtt... Vájjon csakugyan van lélekvándorlás? V. Hús vét előtt Lujza néni megbetegedett. A betegágyban olyan halálfélelem vett erőt rajta, hogy maga köré gyűjtötte rokonait és elbúcsúzott tőlük. — Mielőtt meghalok, azt akarom, hogy Klárika és Andor férj és feleség legyenek — jelentette ki a család meglepetésére. A rokonok sírtak és úgy nézték Klárikára, mint a halálraítéltre, akit most indítanak útnak a siralornház felé. De titokban mélységesen irigyelték Klárit, mert a házasság egyúttal azt is jelentette, hogy Lujza néni még életében beülteti a fiatalokat a Ittckenburg-vagyon birto- k aba. Mindenki meg volt hatva, de senki som gondolta, hogy Klárika ezalatt csakugyan úgy érzi magát, mint akit a vesztőhelyre visznek. T Este, mikor magára maradt, felhívta Benede- j két, hogy elbúcsúzzék tőle. Az író Derű volt otthon. Leült tehát és hosszú levelet irt neki. Megköszönte. hogy hónapokon keresztül kedves és hűséges barátja volt, megírta, hogy ő nem asz- szony, hanem huszonkét éves leány, Klárinak hívják, de megirta azt is, hogy ő most férjhez megy, ennélfogva be kell szüntetni a telefonon való ismeretségüket. Kérte, hogy ue válaszoljon, nem akarja látni, nem írja meg sem azt, hogy hol lakik, sem azt, hogy ki lesz a férje, legyen ez az églek titka, az égieké, akik a világ legtisztább és legszebb szerelmének voltak a tanúi. A levelet másnap elküldő tte Benedeknek, a telefont pedig kikapcsolta. Vége van. Klárika néhány pillanatig keservesen sírt az ő szertefoszlott telefonszereimé után. Hazautazott szüleihez és az esküvőre készült. Andor miden szobaion meglátogatta és vele töltötte a vasárnapot. Klárika huszonkétesztendős volt és a lelke nem volt fogékony a tragédiák iránt; az uj helyzetbe beletörődött és már úgy érezte, hogy a nagy író szerelme csak egy szép álom volt, amiért örökké hálás lesz a sorsnak, de Andor szerelme maga a valóság, az élet, amely meghozza neki a boldogságot. Benedekről csak keveset hallott. Április közepén azt olvasta róla az újságokban, hogy a nagy író az Udvari Színháztól visszavonta benyújtott darabját. Nagy sajnálkozás és mindenféle furcsa 'kommentárok és találgatások a színházi lapok hasábjain. Az iró állítólag elkedvetlenedett; kedélybeteg lett; külföldi utazásra készül. Az egész ország aggódik az egészségéért. És más efélék, amik a szegény Klárika lelkét is aggodalomba ejtették. Hát mindennek ő volna az oka? Klárika titokban sokszor megsajnálta, hogy oly kegyetlen volt a nagy íróval szemben. Április végén azonban uj hírek jöttek Benedek felől. A színházi lapok megírták, hogy a kitűnő szerző két hét alatt uj darabot irt, a színház felvonásról- felvonásra kapta ki kezéből a kéziratot, mert mén május közepén, szezun- zárás előtt be szeretné mutatni a kis remekművet. Az uj darab cinné: És mégsem véletlen!... Furcsa, izgató és titokzatos óim. A darab tárgya, témája és technikája is az. A bennfentesek már egyet-mást tudnak a meséből. Arról van szó, hogy egy férfi és egy nő a maguk akaratán kívül megismer ke dnek egymással, mégpedig telefonon keresztül, egy hibás kapcsolás véletlenéből. Mindegyikük eszeveszett szerelemre lobban ... De ... itt jön az igazi költői szenzáció, amely modernségében felülmúlja az összes eddigi olasz és francia kísérleteket. A két szerelmes ugyanis a valóságban is összetalálkozik, elkapja őket a szenvedély forgószele, összeházasodnak és aztán ... aztán meggyülölik egymást. Klárika nem akart hinni a szemének. Hát lehetséges ez? Benedek elárulta őt. Benedek számára ő nem volt egyéb, mint téma, amelyet kiélt, feldolgozott, színpadra vitt és sikert aratott vele. Üzleti célra használta fel őt, igen, önző. cinikus, lelketlen iró módjára, a.ki az égi és földi dolgokat, a hajnalt, a tavaszt, a meny- nvet és a poklot, a legszentebb érzéseket, a szerelmeket, a szivet és az emberi lelket úgy méri ki, mint a fűszeres a borsot, a szabó a posztót, a mészáros a húst. Az ilyen embertől kitellik minden; az ilyen ember piacra viszi a legszentebb titkát és máglyára dobja legdrágább ereklyéit is; ez az ember nem riad vissza attól sem, hogy élve felboncolja azt. a szivet, amely őérette dobog és közprédára állitja ki azt a szemérmes és szerelmes lelket, amely érte, egyedül érte és a szerelméért levetkőzött neki. Alig tudta tovább olvasni a tudósítást. ...És meggyül ölték egymást!... Mi ez? Hát Benedek meggyülplte őt? Miért? Talán a szakítás által okozott fájdalom okozta ezt a gyűlöletet? Ez még némileg enyhítené a bűnét, mert. ez azt mutatná, hogy ő is igazán és mélyen érezte a szenvedély szépségét és boldogságát. De úgy látszik, a darabban nem erről van szó. A tudósítás megmagyarázza az érzelemváltozás motívumait is. A férfi, amikor igazán szerelmes lett áz élő, a megismert, a gyönyörű, a végzetszerűen neki rendelt, leányba, elkezd gyanakodni: hát ez olyan könnyen szokott véletlen ismeretségeket kötni, ez olyan léhán és vakon és meggondolatlanul szokta magát átadni az első alkalomnak, amely szerelmi izgalmakat igér? Nagyon finom és modern gondolat: a férfi féltékeny lesz saját magára, mert úgy érzi, hogy a leány már megcsalta őt, mielőtt megismerte voina. — De vele csalta meg — mondhatná valaki. Igen ám, de ez egyre megy. Az csak véletlen, hogy a telefonszerelőm és az igazi, az életszere lem tárgya egy és ugyanaz a személy. Ez lehetett volna ellenkezőleg is. Az első ember, akivel megcsaltál, véletlenül én magam voltam, — mindenki meghökken erre a mondásra a harmadik felvonás közepén, mert sok ember raond- 'hatná ezt a szeretőjének, csak nem tudja hgy megfogalmazni. És sok ember lelkében ébred fel a féltékenység éppen emiatt, hogy visszagondol, hogyan kezdődött el az ő szerelme azzal, akinek a hűsége, a tisztasága, a jellemereje, a. megközelíthetetlensége, a- lelki szolidsága most életkérdés számára. Jegyezze meg ön is, Hogy az Lí^uQTüiil víz, A világon legjobb! Hashajtó ásványvíz.
