Prágai Magyar Hirlap, 1933. április (12. évfolyam, 78-100 / 3188-3210. szám)
1933-04-16 / 89. (3199.) szám
---------------------------- = ^r- ~ ~ • ■-' - 1 ■ .,— . J ..." V . ■ ■ ■ . .-. ._. . .■■■ .~1~ . - 4 " '_ 1 ■ ' ■■ ■'■ ■ ■■ ■ --------------—— MM SZilmtHK A KÉPES HÉTTEL 40 oidai ^ Ára 2 korona Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. PL képes melléklettel havonként 2,50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő, A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágai!,, Pánská ulice 12. 11. emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága II., Panská ulice. 12. 111. emelet. Telefon: 34184, SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRflHft A MEGVÁLTÓ ÉL Irta: Dr. FRANCISCO LAJOS f A ealovenezköi magyarság nagy- halottja az alábbi húsvéti cikket, halála előtt néhány nappal irta. Az ókornak az a patriarctiája, akit a Sas-mtirás a béketürés példaképeiként állít szemünk elé. a sok csapástól porig sújtott Jób, szenvedésének keservei között vigasztaló reményre gerjed és felkiált: „Tudom, hogy az én Megváltóm él és én felkelek a földről, körül vétetem bőrömmel és testemben látni fogom az én üdvözítő Istenemet-" Ilyen bízó reménnyel néz meggyógyulása elé a szenvedő patriareha- Az egyház ezeket a szavakat híveinek ajakára adja a feltámadás ünnepén, hogy ők is bízzanak Megváltójukban, aki ól, miután isteni erejével legyőzte a világ legnagyobb hatalmát, a halált. Él a Megváltó sok millió ember szivében. Bármily nagy is a hitetlenek száma, akiknek nem kell az Isten, nem kell Krisztus tanítása, mégis sokkal többen vannak, akik íeboirulnak az Isten felsége előtt és hódolnak a megváltott emberi nem királyának, Krisztusnak. A hívők nem szoktak kérkedni hitükkel, mint ahogyan kérkedik a hitetlenség az ő istentelenségével. A hívők csendben dolgoznak az Isten országáért, a hitetlenek lármával terjesztik a világon a rosz- szát. A lárma zajában az emberek többeknek látszanak, mint ahányau vannak- Azért látszik nagyobbnak a hitetlenség tábora. A valóságban azonban a hívőik serege túlnyomó számú. . Ha Oroszországban, Mexikóban és mindenütt, ahol üldözik a vallást, olyan hatalomra tesznek szert az üldözők, hegy már i nyíltan mernek beszélni a vallás kiirtásáról, j az n© tévesszen és ne iréimitsen meg minket. A római világbirodalom cézárjai hatalmasabbak voltak, mint a szovjet, vagy Mexikó urai, és mégsem irthatták ki a még csak kezdődő gyenge kereszténységet, az Isten kertjének ezt a csírázó ültetvényét. A hatalom erőszakával el lehet némi tani a hitvallást, de nem lehet kitépni az emberek szivéből a hitet. Szovjet Oroszországban van két- háróm millió hitetlen .ember & ezek kezében vannak az elnyomatás eszközei, azért külső sikereket tudnak felmutatni a vallásüldözés terén- Velők szemben áll 120 millió ember, akikben még hivő és isten imádó szív dobog. Hasonló a hitetlenek és hívők aránya Mexikóban is. Jeges szelek fújnak azokban az országokban, a virágok a föld alá bújtak. De csak rezegjen meg a levegőben a tavasz fuvalata, csak űzze el a jeges szeleket a szabadság virradó napjának melege, a virágok kibújnak sötét tömlöoükből és kinyitják szi- nes-iilatos kelyhüket. Az emberiség nagyebbib fele még írem ismeri Krisztust- Kettőezer év alatt a bitterjesztés még a . felét som végezte el az ő nagy munkájának. Az aratás még mindig igen nagy és a munkás kevés. A Gondviselés felfoghatatlan utakon halad, de sohasem téved el. Az Isten csalhatatlanul tudja, hogy .mikor és hogyan lehet az emberek leikéhez férkőzni. Mert megy titok az emberi lélek és olyan -.szabad, hogy sem mi nő erő sem bír vele. Az Isten kegyelme különben sem használ erőszakos eszközöket, mert a lélek az Istentől kapta az ő szabadságát s Isten a saját mü-1 veit szereti- Majd. megérik a lélek a hit befogadására s akkor elkövetkezik az aratás ideje- De már addig is a sok száz millió pogány lelkében működik Krisztus kegyelme és sok jóra, sok erényes cselekedetre vezérli őket. Ezeknek is él a Megváltó. Él a Megváltó az emberi társadalomban is. Első sorban az egyházban, mely az ő isteni Alapítója által az -igazság oszlopa és erőssége. Az egyház irányítja az egész emberi társadalmat- A társadalomnak azt a részét is, mely látható módon nem tartozik az egyházhoz- Mint a tengerek világitó tornya minden hajónak irányt mutat, legyen az barátságos vagy ellenséges hatalomnak a hajója, úgy az egyház is az ő tanításával és életével világosságot szór a társadalom minden részére, akár 'barátságos, akár ellenséges hatalom tartja birtokában az egyes rész-eket. Panaszkodunk a mai 'társadalomra és van rá okunk. Sok rossz és sok bűn va.n a mai társadalom életében. De a zöme ennek a ■társadalomnak mégis csak jó. A világ legtöbb országában ragaszkodnak még a keresztény életrendhez- Nagyra -becsülik a házasság intézményét- és a családot. Tiszteletben részesítik a becsületet, a ma^áuvagyont és a tulajdont és azt a közgazdasági élet alapjának vallják. Fenntartják a tekintélyt és rzámárű t isztelet et követein ek. Ki ráeták az emberi egyenlőséget, testvériséget és szabadságot. Vallják, hogy a magánérdeket alá kell rendelni a közérdeknek. Igaz, hogy ■a gyakorlatban az emberek, a családok és az államók sokszor eltérnek ezektől az elvektől, vagy csak részben valósítják meg azokat, de szakítani velők nem akarnak. És amíg ezek az elvek vezetik, vagy legalább befolyásolják a társadalmat, addig ennek rendje fel nem borul. Az eltérések és meg- tévelyedések okoznak ugyan bajokat és zavarokat, de ezek sohasem emelkednek olyan fokra. hogy megsemmisítenék az alapvető intézményeket és romba döntenék a társadalom épületét. Rendszerek keletkeznek és megszűnnek, a társadalom néha a lég levesebb utakon halad, természetes céljait szem elől tévesztve veszedel,m-es eszmeképek felé tör, de az örvény szélén mégis csak megáll és -életét a régi józan rend medrébe tereli. A megvetett és .mellőzött keresztény elvek újra elfoglalják helyüket a társadalom pályája élén. É] a Megváltó az emberi társadalomban. Él a Megváltó a civilizációban is. Nélküle nincs civilizáció- A tudomány sóikat felkutat, feltár és alkot. De hiába kutatott és tárt fel bármennyit, ha nem tárta fel az igazságot, semmit sem adott az embernek. Hiába alkotott sokat, ha nem teremtett jó erkölcsöket a földön, alkotásai rosszak és ártalmasak. Ám az igazságot a tudomány csak Krisztus tanításának világossága mellett találhatja meg és jó erkölcsöket is csak -ennek a világosságunk féinn mellett tud ferenVtenV * Kpveir is a:z emberi kutatás Krisztus világosságát- Meggyujt ezer mécsest, valamennyi lidérofénynek bizonyul, úgy hogy végre is ahhoz tér vissza, aki igazi szövet,nőkkel világit be az -élet nagy kérdéseinek titkaiba- Ma már nem megy tudományszámba az az élét- nézet, mely nem az Istent tartja a dolgok létokának és nem az Isten megismerésébe és bírásába helyezi’az élet. rendeltetését. Ma már hitelüket vesztették az anyag-elvi rendszerek, melyek tagadják a lélek halhatatlanságát és egy másvilági élet létezését. A műveltség és haladás jelszava alatt sok támadást lintéznek a vallás ellen, gúnyolják, kicsinyük és megvetik, de a világ legműveltebb és legtanultabb része elismeri a keresztény erkölcstannak minden más támítást felülmúlő tökélyét. A civilizáció mindig újabb magasságokba emelkedik. Nem mindenkit emel fel magához és nem mindenkit javít meg. Nagyon sokan annál rosszabbak, minél műveltebbek, de nagy azok száma is, akik a civilizációval a nagyobb erkölcsi tisztaság és jóság fokára emelkednek fel. Ezek azután kiárasztják ezt a szellemet a nagy tömegekre, mint a magas hegyek az ózondus levegőt a völgyek katlanaiba, úgy hogy az emberiség a sok botlás és hanyatlás ellenére is a folytonos erkölcsi javulás és emelkedés jeleit mutatja. Él a Megváltó a civilizációban. Hús vét az élet diadalának ünnepe- a halál felett. Minden remény fel magasztosul ezen a napon. Bármi érjen minket, nem csüggedünk, mert tudjuk, hogy a mi Megváltónk él. és az ő élete mindenkor fenn fogja tartani, meg fogja szentelni és erősítem a hitet -és a hit által a világot. Az angol alséhAz vitáién felmerült a revízió probiémáía MacDonald szerint az idő nem érett, Chamberlain szerint nem alkalmas a probléma tárgyalására — A német események visszahatása a konzervatív párt politikáiéra London, április 14. Az angol alsóház csütörtökön este rendkívül izgalmas ülésen foglalkozott a négyhatalmi paktum tervezetének kérdésével, a revíziós problémával, MacDonald washingtoni látogatásával és a zsidók németországi helyzetével. Attlee munkáspárti képviselő a négyhatalmi paktumra vonatkozóan tett néhány kérdést MacDonald miniszterelnöknek, aki nyomban válaszolt, MacDonald kifejtette, hogy a revízió eszméje nincs ellentétben a népszövetségi paktummal. A jövőben a kisnemzetek a népszövetségen belül ugyanúgy érvényesíthetik álláspontjukat, mint nagyhatalmak. Az idő természetesen még nem érett a revízió kérdésének fölvetésére. MacDonald után Sir Austin Chamberlain emelkedett; szólásra, aki kijelentette, hogy az idő egyáltalán nem alkalmas a revízió kérdésének fölvetésére. Németország nem tanulta meg a népekkel való bánásmódot. Ilyen körülmények között Európa nem adhatja meg Németországnak a fegyverkezési egyenrangúságot, mert a birodalom ellentétben áll az európai Íróké szellemével é6 a németek mindenkit gazembernek tartanak, aki a béke eszméje mellett száll síkra. Ha Németországnak megadnák a teljes katonai egyenrangúságot, akkor az uj általános európai háború hamarosan kitörne. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott Churchill és számos más konzervatív képviselő is. Az alsóházi ülés végén Sir John Simon Sir Berbert Sámuel interpellációjára válaszolva, a Palesztinái zsidókérdéssel foglalkozott és megígérte, hogy az eddigi eljárással ellentétben, a ’palesztinai angol főbiztos a jövőben beengedi Palesztinába a németországi zsidó kivá-ndor- ikat. Lengyel visszhang Var só, április 14. Az angol alsóház tegnapi vitája a lengyel közvéleményben érthető módon nagy örömet és megnyugvást keltett. A lapok kifejtik, hogy Anglia a német revizioniz- mus ellen nyilatkozott és a londoni parlament élesen elitélte a mai német politikát. Az angol konzervatív párt hallani sem akar a négyhatalmi római paktum megkötéséről és MacDonald keresi a becsületes visszavonulás útját. A Kur- jer Poranny vezércikke szerint Anglia végre megértette, hogy a revízió kérdésének fölvetése háborút jelent Európában. A lengyel politikusok megelégedése annál nagyobb, mert tegnap este az Egyesült Államok kormánya a lengyel kormányt is meghívta a világgazdasági konferenciát előkészítő washingtoni tárgyalásokra. A lengyel külügyminiszter sürgősen értesítette az amerikai kormányt, hogy Lengyelországot Washingtonban az amerikai lengyel nagykövet fogja képviselni. Papén és GCrlng római nyilatkozatai Róma, április 14. Göring porosz uhu fez tér elnök és Papén német a 1 kancellár csütörtökön fogadta Rómában az olasz sajtó képviselőit. Papén a külpolitikai helyzetről nyilatkozott s többek között idézte Mussolini legutóbbi cikkét, amelyet a duce a kisantantról irt, Ebbe.u a cikkben a következő mondat áll: „A revizionista ■eszme marséi és az eszmét nem tartóztathatja fel egy protokollum törékeny akadálya44. Papén szerint az illetékes Németország teljes szívvel aláírja ezt a mondatot. — Göring kifejezte a német nemzet köszönetét Olaszországnak és közölte, hogy a német-olasz légi közlekedés ■kérdéseinek megtárgyalása céljából jött Rómába. Véleménye szerűit az egyetlen erő, amelyre Németország ma számíthat-, a barnaingesek hadserege. Göring szerint Németországban nem nemzeti, hanem nemzeti szocialista forradalom volt, A külpolitikai kérdésekre áttérve a porosz miniszterelnök megái lapította, hogy Németország fönntartás nélkül aláírja a római paktum- tervet. Hitler véleménye szerint a négyhatalmi paktum az egyetlen eszköz arra, hogy Európában évtizedekre biztosítsa a békét, Róma kezdeményezései Prága, április 14. A Národmi Politika „Változik az európai helyzet44 címen jelenti Párisból: Az olasz miniszterelnöknek az európai politikába való beavatkozása mind ezemmelláthatób- bá válik. Mint a Stefani-ügynökség jelenti, eddigi tárgyalásai nem ütköznek ki a normális keretekből. Elsősorban az Olaszország és Németország közti légi kapcsolatokra és a két ország repülőügyének organizációjára vonatkoznak. Azonban bizonyos, hogy az olasz-német katonai alliánszra vonatkozó tárgyalások igen nehezen valósulhatnak meg mindaddig, amíg az olasz-német viszony főbb kérdései nincsenek elintézve. Páris eddig úgy van informálva, hogy ilyen alliánsz aláírására nem kerül sor, mert az mr Ne fogadja ©I a lapot a mélynyomása 8 oldalas képesmelléklet nélkül
