Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-05 / 54. (3164.) szám
1933 március 5, vasárnap. 'PTíA^AT-MACt^AT.HÍMi,^ RaascBjaRsri^ 9 mm3BL.axi.-a Madách, Petőfi, Arany, Jókai és Ady héber forditója beszámol a magyar szellemóriások palesztinai hatásáról Ávigdor Hammeiri nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlapnak Munkács, március eleje. A Prágai Magyar Hírlap egyik múlt évi jiuliusi számában bemutat tűm már Avigdor Heimmeiirit Szlovenszkó és Rusaiinszkó magyar közönségének. Rmsaimszkó egyik fajújának szülötte. A háború előtt újságirő&kodlk s a héber nyelvű irodalom egyik munkása Budapesten. A Bruszilov-offenziva alatt orosz fogságba kerül. Végig szenvedi a fogság, az orosz összeomlás minden borzalmát. A bolsevizmus eted éveit továbbra is mint hadifogoly Oroszországban éli, azonban onnan kiitasziitják, mert az a zsidó nemzeti mozgalom, melynek ő is egyik knl túr munkása lett s melynek célja: uj honalap it ás az őshazában, gyűlöltté s üldözötté vált a szovjetországban. Minden vagyon s holmi nélkül kerül több orosz-zsidó író- s költő- társával a Fekete-tengeren keresztüli egy csónak- szerű vizijánnüben K ontstan t inápol yba, honnan nemsokára tovább megy vágyainak vágya: Palesztina felé, hogy aztán részese legyen a héber föld nagy újjáéledésének. A meigujhodó héber, zsidó nemzeti irodalom egyik költője, Írója, újságírója, mint a formálódni kezdő zsidó-héber nemzett élet egyik harcos kultur!ényezője. Újságot szerkeszt. verset, novellát, regényt, színdarabot ir. fordít. A magyar irodalom leghivaíottaibbjainak legkiválóbb alkotásait, Petőfi. Madách. Arany, Jókaii, Ady, Kosztolányi, Herozeg müveit írja át lélekkel a biblia nyelvére. Leghűségesebb fia hazájának, nemzetének. de fordításai azt bizonyítják, hogy múltjának s annak a nemzetnék e nemzeti Géniusznak sem lett ócsárlója. amely nemzet sok évszázadon át igaz otthont adott neki, családjának és sok vallás- és faj-testvérének. Műkor először jött a háború után ős-ujhazájából Budapestre, maga. az akkori magyar kultuszminiszter, Klebeisberg gróf kívánta hivatalosan üdvözölni, azt tette a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége is, hogy megköszönjék neki a magyar irodalom. és kultúra megbecsülését, kiváló továbbterjesztését, uj nyelvi területen való bemutatását. Most ifimét nálunk — otthon van Avigdor H-ann- aneinL Beszélgetni kezdünk megint sok mindenről. Arról, hogy fordításain át hogy hatott a magyar irodalom Palesztinában, arról, hogy mi nagyot lát a magyar sorsban, arról, hogy milyen a magyar tehetség, milyen a látás sorsunkról, szellemi éle tünkről s helyzetünkről. Átadom a szót Av.igdor H amuré iri-nek: Hogyan született meg Az ember tragédiájának héber íorditása? — Amikor 1913-ban, a bécsi cionista kongresszuson bemutattak Dávid F ne eh maiinak, a legnagyobb héber esztétikusnak, szinte legelső mondata a következőkép szólt hozzám: „Fiatalember. magára misszió vár. Van maguknak Magyarországon egy „paprikás rózsájuk, Petőfi1', akit irigyelek a „lovagyas‘“ nemzettől, ■— meg a „D-ie i ragödie des Men&eh-en", — ferdit- 6a le ezeket nekünk, — ele minél hamarább, öcs- kös!“ —A. zseniális Nietzsche-fordító előtt egy kicsit bizony meg zeppentem ennek hallatára. Csak. félénken válaszoltam, hogy már van is néhány Petöfi-fordításom, még diák-koromban készültek, hogy Az ember tragédiájáétól tartok ám egy kicsit, aztán meg azt, hogy: lenne-e a zoknak kiadójuk ? Frischmann körülnézett társaságában cs hozzájuk fordulva mondotta: — kérdezte: — Hát a Siybel! — hol van Stybel, a mi mecénásunk V! A társaság kacagott. Valahonnan a hátuk mögül előkeritették az inkább rongyosnak látszó'kis héber tani tófélét, ki a kérdésre félig tréfásan, félig komolyan válaszolt: — Meglesz, kérem, meglesz, — ha én mondom, meglesz, kérem, — csak a pénzem legyen meg hozzá! — Nohát ugy-e, —• mondta maró szatírával a kritikus. 4 Az általános nevetés közepette aztán megtudtam, hogy az a kis héber házitanitó, aki Varsóban korrepetálásból tengeti életét, azzal mulattatja a nagy esztétikust, hogy folyton szinte mániákus hittel és meggyőződéssel egy stereotyp mondatot ismétel: — Ha én Rotechild lennék, — hej, ha én Rotechild lennék, akkor ... akkor .,. — Nos, mit csinálna ön akkor? — beccelte Frifichmann. — Hogy mit? — Azt mondanám: — Pánye Frischmau, hol akar egy villát? Moszkva környékén? Hát itt a villa, a magáé! — Aztán azt kérdezném: mennyi pénz szükséges ahhoz, hogy a vjlág összes íróit mozgósítsa, azokat egy asztalhoz leültesse és szétosztva köztük a világirodalom remekeit, azt parancsolja nekik: fiuk, fordítsátok, — fordítsatok le mindent, ami szép, héberre, — pénz van elég, honoráriumra, kiadá si költségre, — ha egy negyedmillió rubel kell, itt- van egy negyedmillió, ha egy millió kell, itt - 'in. nesztek, egymillió, de fordítsátok le az • :<-z világirodalmat: Sophoklestol Keiner Mária iiilkéigí Ezért akart a kis héber tanító Rotschild lenni, ez volt mániája, életcélja programjának ref- rainje. Öt év múlt el 1913 után. Hadifogságom kievi napjaiban levelet kaptam Frischmamtól. A levélpapír fejének elme. „A. I. Stybel, Egyetemes Héber Könyvkiadó Intézet, Moszkva. — Főszerkesztő: Dávid Frischman." — Pénzt küld s kéri Petőfit és Az ember tragédiáját héberül. „Mi nem vagyunk hadiállapothan —' irta — sem a ,,lovagyas‘: nemzet dalnokával, sem pedig legnagyobb gondolkodójával.“ Megvalósult a kis tanító mániákus elgondolása! — A kis tanító nemsokára a háború kitörése után — tanítványok hiányában — üzletemberré lett. aztán: az. orosz hadsereg szállítója, a száguldó konjunktúra szárnyán: többszörös milliomos! Ét? mesebeli karrierjének „me- sebelisége“ az. hogy: az egyetlen ember, aki azt, amit k o kiüss őrs áh a n ígért, gazdagságában beváltotta! Ez a Stybel. aki több mint kétmillió dollárt áldozott a világirodalom héberre fordításának céljaira, nem feledkezett meg arról, amit a bécsi kongresszuson említett Frischman és sürgősen követelte tőlem Az ember tragédiáját. Később Kopenhágábók ahová kiköltözött (fi ahol aztán a dekonjunktúra idején majdnem teljesen tönkre is ment), mikor elolvasta, külön köszönetét is kaptam érte tőle. Akkor irta. hogy tönkrementét, azért is sajnálja, mert „Petőfit nem adoptálhatta a héber irodalom keblére". de még. mindig reméli, hogy ő adja ki még a héber Petőfi-kötetet is, ha majd jobbra fordul sora. ..Az ember tragédiája" héber fordításának sikere hamar megjött. Megjelente után nemsokára már érettségi vizsga anyaga s tétele lett a Jeruzsálemi gimnáziumban. Később nagy érdeklődés mellett előadják egyes jeleneteit. Az ifjúság ma is mohó szeretettel taglalja Madách problémáit és érdekesnél érdekesebb iskolai tanulmányok tárgyául szolgálnak. Egy magas-rangú angol főtiszt-viselő, miikor elolvasta héberül Az ember tragédiáját, valósággal felkiáltott: ez lesz a legjobb ajándékom Gordon Craig barátom számára! — Csodálkozásomra aztán afelett, hogy az angolok legzseniálisabb színházi rendezője London Max Rein- hardtja nem ismerné ezt a remekművet, noha az már le van fordítva angolra, az volt a válasz: — valószínűleg ismeri azt Gordon Craig, déhát a legújabb irodalom figyelemmel ikieér hetese nem igen ad időt a polcra tett müvek elővételére, — de én leültetem őt- egy órára ehhez a szenzációhoz. — És az állítás nem volt tévedés és következmények nélküli: Az ember tragédiája azóta rendkívül foglalkoztatja a nagy angol rendezőt, kinek nagy tervei vannak vele .. . Petőfi, Arany, Jókai, Ady hé bemí Palesztinát Petőfi egyetlen kis, kilenc-soros versének egy jeruzsálemi lapban közölt fordítása révén fogta meg. A „Csodálatos éj" .című bravúros kis verset egy szavalóversenyen tizenhat kislány által szavalta s páratlan hatást váltott ki. Petőfi versei csakhamar csemegéi lettek az ifjúságnak és a színészeknek. Az orosz- héber kritika Apuchtin orosz klasszikus „őrült"- jével hasonlította össze Petőfi „Az őrüít"-jét és „sokkal vérmesebbnek s megrázóbbnak" mondta. mint az Apuchtinét Aranynak „Ráchel siralma" váltott ki nagy hatást Tcl-Aviv kultuuközönségéből. De a kritika a legkomolyabban az „Őszikék" ciklusát kezelte. Jókai héberül elsőnek megjelent az „Óceánia" cimü kis regénye meglepő nagyszámú olvasót, sőt mi több: előfizetőt szerzett a „Door Hayom." című napilapnak. — „Az egyetlen iró Jókai, — állapították meg az „Óceánia" alapján, — ki szemléítetővé tudja tenni előttünk annak megértését, hogy milyen fantasztikum lehetett a pogány kulturvilágban a láthatatlan Egyistenről beszélni". — A „Minden poklon keresztül" cimii regényében ugv festi a Holttenger tájékát, mintha ott nevelkedett volna. (Senki sem,akarta elhinni, hogy Jókai azt testi szemeivel sohsem látta!) Ugyanilyen tökéletes realitással festi a szibériai jellegű orosz telet ..A kőszívű .ember fiai“-ban. — Ha az anatómiáról beszél, szak- orvosprofesszornak, ha kémiát magyaráz, kiváló kémikusnak, ha háborúról ir,' hadvezérnek, stratéga-írónak képzeli az ember s munkáját szakmásnak. Szinte elképzelhetetlennek találják azt, ahogy a világháború kezdetét s az orosz „Xi:bil“-t megírta évekkel, évtizedekkel előre. Bialik, a héber poéták legnagyobbja nem győzi eléggé. sürgetni az Ady-kötet kiadását. — „Szertelen lehetőségek ajtónyitója lesz ez a (könyv nálunk, uj s friss áramlást hoz a héber irodalom vérkeringésébe." Sok lenne a többi, minden magvar .iró síké( feloldja és eltávolítja a l| szervezetben lerakódott jÉ *f savakat. VasmealesJ h emésztést elősegítő kel- á | lemes üdítő ítaL rérő.1 beszámolni e keretben, de azt meg lehet állapítani: minden magyar irodalmi alkotás. — vers, elbeszélés, vagy színmű. — mindig a közepesnél nagyobb sikert aratott a héber kultúrájú közönség előtt. És azt is meg kell említenem, hogy az első héber szatirikus színház a magyar Nagy Endre iskoláját követi. De a palesztinai héber közéletnek más vonatkozásaiban is erősen, sőt aránytalanul erősen dominál a magyar kulturáltság. Palesztina legismertebb s legmegbecsültebb mérnökei már egynéhány év óta elsősorban a magyar mérnökök. — A jeruzsálemi nagy Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban, melynek egy jelentékeny osztálya a nagy Goldzicher könyvtára, nem kis szerepet játszanak a magyar könyv- tárnokok. A héber egyetemen négy magyar professzor ad elő: Fodor (kémia), G-uttmann (héber tudományok), Fekete (inat ima tik a) és Klein, a volt érsekujvá-ri rabbi (topográfia). — Szeged városának nagy rabbiját, Eőw lm mámul dr.-t ismételten hívják s várják a héber egyetem tanárául. És van a magyar pszichének még egy értékesebb exportja Palesztina számára. És ez: a patriotizmus! Az orosz és a lengyel zsidó (t, i. a volt oroszországi zsidó), mely kvalitásában és kvantitásában a zsidó nép lényegét képezi, a nemzeti élet és lét érzésének legfontosabb elemét: a patriotizmus', a rögszeretet igaz érzését nem ismerte, nem is ismerhette. — A magyar zsidó óhazájából ösujhazájába magával hozta a patriotizmusnak a földhöz nyűgöző, de egyben felemelő nemzeti érzését, amely nemcsak munkásságában nyilvánul meg, hanem az ottani zsidó újból hont alapozó élet-halálra menő napi harcának hősiességében. A magyar patriotizmus és annak heroikus megnyilvánulása közmondásos fogalommá vált az Uj-Pa- 1 észt-inában! — Ez a magyar múlt egyik legfényesebben ékeskedő igazolása! A »ma gyár Gáluth« A mai magyar sorstragédiának van egy olyan vonatkozása, melyet — ha a világégés nem okozta volna, mesierségeren kellett volna előidézni! Ez: a magyar Gáluth, a magyar alkotóerő, képesség és zsenialitás világba szóródása! — Én. a zsidó jobban lát un s érzékelem ezt minden más nemzet fiánál. Nincs a világnak világvárosa, nagy kultúróén t-nima, melyben ma ne lennének művészeti- kulturális vonatkozásokban domináns magyar tényezők, akik a kulturálódót; és kulturalkotás legkülönbözőbb terein a magyar géniuszt reprezentálják Ú8 szolgálják. Berlin. Paris. Newyonk. London. Hollvvood, Kairó. Jeruzsálem, Prága, Antwerpen stb. lapjaiban, színpadjain, vásznain, egyetemein, könyvtáraiban, könyvpiacain alig van fontosabb esemény, melyben ne szerepelne egy, sőt több magyar tehetség, még pedig vezető helyen és vezető szereppel. Itt-ott erősen fel is figyelnek erre a „furcsa" jelenségre • és szinte meg is kérdik: — mi ez? — hát művészek közt annyi sok a magyar ezen a világon? — Nem egyszer történt meg velem is. hogy a külföld legkülönbözőbb helyein egy-egy nagyobb társaságban csak úgy odávetőleg jegyeztem meg. hegy ez. vagy az ig magyar. Néha meg is mosolyogtak érte s azt- mondták, bennem ragadt valami a magyar sovinizmusból, így egyszer megtörtént, hogy megjegyzésemre valaki azt válaszolta: —...A végén még majd azt is állítani fogod, hogy Kálmán az operett- zeneszerző is magyar! (Külföldön tudniillik Ka)maminak olvassák, tehát németnek vélik). - Elégedj meg BartókkáL" — Egy párisi mozi vásznán Kittbe von Nagy jelenik meg. A publikum tapsol. Barátomnak odasugóm: — ..Nagyszerű magyar fruska!" — Majdnem megvetéssel hangzott a válasz: ..A Nagi is magyar te szerinted? — Kacagni kell!" — Max Reinhardt- ért meg pláne fel akarták koncotok vagy még inkább: a bolondok házába internáltaink így jártam egy londoni angol barátommal, aki Fe- dák Sárit dicsőiti, mióta amerikai utján látta, igy vagyok Alpár Gitta, a kis Eggerth Márta. Puskás Tivadar, Hajós Henrik — Sicu, a színpadi szerzők és rendezők tömege miatt (amiatt, hogy Korda Sándort is magyarnak mondtam, egy lapban meg is. róttak . . magyar sovinizmusomért!), és mindazok miatt, kik a nagy magyar Galutih következtében elhomályosítják a külföldön addig csak papríka-tsikős-ku!túszt a magyar képesség és zsenialitás erejével. Amit hét Akadémia sem tudott voiua elére:, azt a magyar sors zordsága megteremtette a maga kiszámíthatatlanságával egy rövid évtized alatt: a mag varsa got kezdik már úgy ismerni, mint a világkultúra egyik tehetséges tényezőjét! R. Vozáry Aladár. Bécsi hifii Hifiül a magyar legitimisták EcJchardtélkal is a síiciállsiiilfstáiilal szévetkezüek 1 kisgazdapárt és Peyer cáfolja a fantasztikus híreket Bécs, imároiiuis 4, Az osztrák legitimisták élénk figyéiiemanel kísérik a magyarországi legitimisták legújabb akcióját., vájjon erős ellenzéki mczgalmmk- fcall sikerűbe a közel jövőben a kormányt megbuktatni s igy esetleg az ország közhangulatát a legi- tiimizimusiniak megnyerni. Kiszivárgott hírek szerint Sigray Friedrieehel és elsősorban Eckhardttal keres kapcsolatokat, sőt ez utóbbival állítólag már meg is egyezett. Ee-kbárdit, eleinte szabadkaira 1 yváJászt ó volt, de a ki- rályikérdést ma mér nem tartja lényeges kérdésnek s bizonyos garanciák mellett hajlandónak -mutatkozik az egyezkedésre. A bécsi hírek szerint a magyar legitimisták kinyújtották szálaikat a szociáldemokraták felé is, akiket arról akarnak meggyőzni, liogy a restauráció esetén könnyebben érhető el a választójog és más követelésük. Annyi bizonyos hogy a magyar legitimista körök legközelebb koncentrikus támadásokat kezdenek a magyar kormány elllen. Budapest, március 4. (Budapesti szerkesztő-é- günk bedefon/jelentése.) A Mai Nap HegymuegF Kiss Pál kisgazdapárti képviselő nyilatkozatát közlő, amely hlöffnek minősíti azt a bácsi bírt, hogy a kisgazda- párt állítólag összefogásról tanácskozik a legitimistákkal. A szociáldemokraták részéről Bever Károly képviselő hasonlóképpen nyilatkozott s már csak azért ifi abszurdnak mondja a bécsi húrt, mert hiszen köztudomású, hogy a szociáldemokraták a köztársasági államformának a hívei. ir ■ p Érsekújvár őslakos szaval! Március az í-es száma listára szavazzatok! A SALVATOR FORRÁS
