Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-30 / 75. (3185.) szám
12 t>ra:gaiMag^arhi rlaí» 1933 máfciqg 30. estt#rt5& A Csehszlovák Köztársasás 1933. évi 5°k állami munkakölcsöne „Ha az emberek dolgozni akarnak, úgy a pénznek nem szabad pihennie“ *5. Q ZMasaryk, a Csehszlovák ^Köztársaság elnöke a munkakölcsönröl szóló törvény aláírásakor«, Jegyzési árfolyam: 100.* Prémium az esedékességkor: 10°lo A kölcsön kamatai a fáradékadő és a szelvényadó alól mentesek. A kölcsön árvapénzek elhelyezésére alkalmas, az adóhátralékok fizetésénél, az eddig meg nem adóztatott tőkék utólagos bevallásánál és az örökösödési adó fizetésénél könnyítéseket hoz. A 200 és 500 Kc-s kötvények egészéves szelvényei mindenkor december 1.-én, az 1000 Kc-s és magasabb kötvények szelvényei féiévenkint, mindenkor junius 1.-én és december 1.-én esedékesek. A kölcsön kisorsolása 20 éven belül az 1935. évvel kezdődően történik meg. A piacon, névértéken alul való felvásárlással történő törlesztésnél az elért megtakarítás az összes többi még nem törlesztett kölcsönkötvény tulajdonosa javára esik (variábilis szelvénv). Jegyzési határidő 1933. március 30.-tő! május 15.-ig. A Jegyzés média és feltételei I. Á munkák ölesön föltételei 1. Jegyzési árfolyam 100 K. A törvény 6. §-a szerinti adóiíedvezm ©nyekkről kapcsolatos jegyzések jegyzési árfolyama 105 K. 2. A muukakölcsönt 200, 500, 1000, 5000, 10.000 és 50.000 K-s, bemutatóra szóló kötvényekben adják ki* 3. A köLösönkötvényeket 1033 junius 1-től kezdve utólagosan 100 után évi 5-ted kamatoztatják. A 200 és 500 K-s kötvények kivételével minden egyes kölcsönköt vényhez 43 félévi szelvényt csatolnak, melyek közül az első 1933 december 1-én, az utolsó 1954 december 1-én lesz esedékes. A 200 és 500 K-s kötvényekhez egy féTéves, 1933 december 1-én esedékes szelvény és 21 é\ :s szelvényt csatol tátik, amelyek közül az első 1934 december 1-én, az utolsó 1954 december l-én válik esődé késsé. 4. A munkakölcsönt 1935 december 1-től 1954 db- cci-ioer 1-ig tartó időben törlesztik. Minden egyes évin n az egész adósság egy huszadrészét törlesztik. A tö -lesztés sorsolás utján történik, amelyet mindenkor november l-én, nyilvánosan s a legfelső számvevő hivatal részvételével tartanak meg s amelynél a kölcsön- kötvényeket a szükséges számban sorsolják ki. A pénzügyminiszter azonban, ha a kölcsön árfolyama névérték alá esik, a törleszlést a kötvényeknek a piacon való felvásárlásával is keresztül viheti. Ha ilyen módon nem lesz letörlesztve az egész egyihuszadrész, úgy a maradékot sorsolás által törlesztik. A hivatalos lapban mindenkor legkésőbb október 31-ig közzéteszik, hogy a sorsolást megtartják-e, illetve milyen terjedelemben és hol. A kisorsolt kölcsön köt vényeket december l-én 10%-os prémiummal emelt név értékükben fizetik ki, vagyis 110-es árfolyamon. Ha a törlesztés a szabad piacon, né vértéken alul való felvásárlással történik, úgy az elért megtakarítás, vagyis a vételi árfolyam s a 110-es árfolyam között mutatkozó különbség, mely utóbbi kifizetendő volna, ha sorsolásra sor került volna, valamennyi, eddig még nem törlesztett kölcsönkötvény tulajdonosa javára esik s azt a legközelebbi kamatszelvényre a folyó kamatozás emeléseként fizetik ki. A december l-én esedékes szelvényekre tehát, amennyiben a szabad piacon, névérté- ken alul való felvásárlással történt a törlesztés, a fölemelt összeget fizetik ki. Hogy a felvásárlás által elért megtakarítás mennyit tesz ki és hogy ebből mennyi jut a legközelebbi decemberi szelvényre emelésként, azt a hivatalos lapban a sorsolásról szóló hirdetményben teszik közzé. 5. A kölcsönkötvény esedékessége napján az államnak a kamatfizetési kötelezeltsége megszűnik- A név- érték kifizetésénél a kölcsön köt vénnyel együtt az ösz- szes, a kölcsönkötvény esedékessége napján még nem esedékes szelvényt is vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben ezek értékét levonják. 6. A kölesönkötvénybői származó követelés 30 év múltán, a szelvényen alapuló követelés az esedékesség napjától számitott 6 év múltán évül el. 7. A kamatokat és a tőkét mindennemű levonás nélkül fizetik ki. A kamatok a jáeadékadó alól az 1927. évi junius 15-éq kelt, T- és R. Gy. 76. számú törvény 74. §-a 15. pontja szerint s a szelvényadó alól az 1933 március 21-én kelt, T. és R. Gy. 47. számú törvény alapján mentesek8 Az érvényes előírások alapján a kölcsön árva- pénzek elhelyezésére alkalmas. II. A jegyzés módja A. Valamennyi jegyzés számára, azok kivételével, akik a törvény 6. §-a szerinti adókedvezményeket igénybeveszik. A jegyzés a következő intézeteknél s ezek fiókjainál történhetik meg: Agrárni Banka Ceskoslovenská, Anglocsehszlovák és Prágai Hitelbank, Kereskedelmi és Iparbank, ezelőtt „Lánderbank“, Banka éeskoslovenskych légii, Cseh Eszkomptbank és Hitelintézet, Cseh Jelzálogbank, Cseh Iparbank, Cseh Unionbank, Ceská Banka, Országos Bank (Zemská Banka), Morva Bank, Méstská sporitelna Praíská, Postatakarékpénztár, Slovenská Banka, Ustfední banka éeskych sporitelen, Zivnostenská Banka. A jegyzés 1933 március 30-án, csütörtökön kezdődik és 1933 május 15-én, hétfőn fejeződik be. A jegyzési érték 100%-ot tesz ki, vagyis 100 Kö minden 100 Ke névértékért. Miután a munkakölcsön kamatoztatása 1933 junius l-én kezdődik, ezért a kölcsön jegy ző- nek a jegyzéskor a névérték a jegyzés napjától 1933 május 31-ig számított 5 százalékos kamatját pótolják. A ka- mát ez összegével csökken az az összeg, amelyet a jegyzéskor készpénzben kell kifizetni. A jegyzésről szóló szokásos igazolványon kívül, melynek ellenében a jegyzési hely a kölcsönjegyzőnek a végleges kölcsönkötvényeket azok elkészítése után kiszolgáltatja, a kölcsönjegyzö. a jegyzéskor még egy külön igazolványt kap adócélokra, mely igazolvány a bemutatóját adóhátrálékainak a törvény 7. §-ában megállapított módon való kiegyenlítésére, vagyis az adóhátralékokból való elengedés elérésére jogosítja föl. A munkakölcsön kötvényeit legkésőbb három hónapon belül készítik el. B. Eltérések ama jegyzéseknél, amelyeknél a törvény 6. §-a szerinti kedvezményeket igénybe veszik. Az ily kölcsön jegyzők számára a jegyzési érték 105 százalék, vagyis 105 Kö minden 100 Kö névérték után. A kamatok pótlása úgy történik, mint az általános jegyzésnél. Ezek a kölcsönjegyzők nem kapnak oly igazolványt, amely a fölmutatóját az adóhátralékaiból való elengedésre jogosítja föl. Ezzel szemben egy külön igazolványt kapnak az illetékes adóigazgatás számára, amellyel igazolják azt, hogy a megadóztatás végett utólag bevallott tőkéjüket munkakölcsön jegyzésére használták föl. A munkakölcsön eme jegyzéseire kiadott kötvények kiállításuk után a jegyzési helynél zárolt őrizetben maradnak. A kölcsönjegyzö a jegyzési helytől letéti jegyet kap, amelyen a pénzügyi igazgatás javára szóló, 1936 május 15-ig terjedő zár föl van tüntetve. A jegyzési hely csak eme határidő eltelte után adhatja ki a kölcsönkötvényeket a letéti jegy ellenéiben. A zárolás ideje alatt esedékessé váló szelvények azonban inkasszálhatok és a letéti jegy tulajdonosának kifizethetők.. A munkakölcsön jegyzésével kapcsolatos adókedvezmények A munkakölcsön jegyzésével háromféle adókedvezmény kapcsolatos: 1. Az eddig meg nem adóztatott ama tőkeösszegek kedvezménye, amiket a munkakölcsön jegyzésére használnak fel (a törvény 6. §-a). Ha a kölcsönjegyzö az 1932. adóévre szóló adóbevallását a tőkevagyouból eredő jövedelmét illetően 1933. május 15-ig helyesbíti és ugyanebben a határidőben az egész, utólag bevallott tőkevagyonért 105-ös árfolyamon munkaköl- csönt jegyez, úgy az említett utólagos bevallást nem szabad alapul venni sem az 1931. adóévre és régebbi évekre szóló állami és közadók utólagos kivetéséhez, sem pedig büntető eljárás indításához ez állami és közadók megrövidítése miatt egyáltalán, vagy az 1932. julius 15-én kelt T„ és R. Gy. 121. számú törvény 2. szakaszának 3. bekezdés© szerinti kihágás (valutaelőirások elleni kihágás) miatt, 2. Adóhátralékok elengedése (a törvény 7. §-a). A kölcsönjegyzőnek jogigénye van adóhátralékainak 25 százalékos elengedésére, mely jog más személyekre engedményezhető, ha az illető a hátralevő 75 százalékot felerészben készpénzben, másik felerészben korábbi államköi- csönök kölesönkötvényeivel fizeti ki és ha az illető az így kiegyenlített adóhátraléka legalább 40 százalékának megfelelő összegben munkakölcsönt jegyez, vagy pedig ezt a jegyzést igazolja. Az 1000 Ke munka kölcsönt jegyzőnek tehát 2500 Kö-t kitevő adóhátralékából 625 Kc-t engednek el, ha 937.50 Kc:t készpénzben s 937.50 Kc-t régebbi állam- kölcsönök kölesönkötvényeivel fizet meg. Ennek az elengedésnek az elérése céljából a kölceön- jegyzőknek külön igazolványokat adnak ki — azonban semmi esetre sem azoknak a kölcsönjegyzöknek, akik a fentebb említett, meg nem adóztatott tőkeösszegek kedvezményét veszik igénybe — mely külön igazolványok felmutatásához van kötve az elengedés. Ennek az igazolványnak az eladásával a kölcsönjegyzö a munkakölcsön beszerzési árát olcsóbbá teszi. Az adóhátralékos pedig a hátralékok 75 százalékos megfizetésének kivételével csak kis összeget kénytelen fordítani a jegyzés megtörténtéről szóló igazolvány beszerzésére s ezáltal válik lehetővé számára a hátralékok elengedése alkalmának a kihasználása. Ez a kedvezmény az egyenes adó hátralékokra —- a vagyondézsma és értéknövekedési adó kivételével — valamint az 1930. évi és régebbi forgalmi és fényíizési adó hátralékokra s az ezek alapján kivetett összes pótlékokra, késedelmi kamatokra és végrehajtási költségekre terjed ki. Kivétetnek azok az adóhátralékok, melyek megfizetésére az állam a földreform végrehajtása alkalmával az adóalanynak azért adott halasztást, mert az illetőnek az átvett birtok átvételi árát még nem fizették ki, vagy a juttatási eljárás még.nem fejeződött be; az adóalany halasztásban részesített adóhátralékai azonban csak annyiban, amennyiben azok az átvételi, illetve juttatási árban fedezetet találnak. 3. Kedvezmények az örökösödési adó fizetésénél (a törvény 12. §-a). A munkakölcsön kötvényei az örökösödési adó és ingatlan hagyatéki illeték fizetésére névértékűk összegében használhatók fel. Emellett a fizető félnek igénye van arra, hogy ama személy gazdagodás! adója kivetési alapjából, amely személyért a hagyatéki illeték a fizető személy bemondása szerint ilyképipen megfizettetett, ezeknek az illetékeknek megfelelő összeg kizárassék. Részletes táiéVoztatást fentebb felsorolt Jegyzési helyek s ezek f ók]ai nyújtanak. Kiadja a Prágai Magyar Hírlap Szövetkezet megbízásából; Tarján Ödön. — Nyomatott a Mercy H. Fia nyomdájában, Prágában. Nyomásért felelős Em. Krátkf.
