Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-30 / 75. (3185.) szám

1933 március 30, csütörtök. Stránsky „demokratikus” reformja: Kormányrekonstnikciő, meghatalmazási törvény, a parlamentarizmus átszervezése, a választási rend médositása Hogyan akarja a baloldali blokk megmenteni a mai koalíciót? — A kormány­többség zsákutcába jutott — A nemzetgyűlés húsvéti szabadságra ment (—per) Prága, március 29. A parlament a la­kástörvény letárgyalása után más munka hiá­nyában megkezdte húsvéti szabadságát, amely közel egy hónapig fog tartani. E kényszersza­badság magyarázata abban rejlik, hogy a kül­politikai események hafáea alatt a koalícióban igen feszült hangulat uralkodik, a pártok néze­tei divergensek s hogy ez a feszültség válságba ne törjön ki, jobbnak találta a kormány a há­zat elnapolni. Malypetr kormányelnök tegnap magához kérette a koalícióé pártok vezéreit és fölhívta őket arra, hogy szüntessék be az egy­más elleni sajtótámadásokat és különösen most, a munkakölcsön kiírásánál, kössenek Treuga Beit, hogy a kölcsön kiírásának sikere telje­sen biztosítva legyen. A kormány gondjai A kormány a változott gazdasági viszonyok következtében kénytelen lesz két egymással el­lentétes, de életbevágó < kérdést megoldani. Az egyik a kartdltörvény, amelynek megvalósításánál szembe találja magát a nemzeti demokratákkal s általában a nagyiparral. A másik a genti rendszer alapján való munkanélküli segélyezés eddigi eJőirásai- nak módosítása, amely főleg abban állana, hogy a munkanél­küli segélyt leszállítsák és bizonyos formában a munkanélküliekre bevezessék a munkakö- telezettóéget. Ez az utóbbi terv viszont szem­be találja magát a baloldali pártokkal. A két ellentétes, de fontos gazdasági és szociális probléma megoldása a koalíció mai összeál­lítása mellett igen nehezen valósulhat meg. Ebhez hozzájárul még az is, hogy a németországi Hitler-uralom következté­ben a cseh nacionalisták egyre radikálisabb húrokat pengetnek, amitől a baloldaliak félnek és az utóbbi időben sajtójukban olyan megoldást keresnek, amely el a mai koalíciót össze lehetne tartani, de a parla­mentet egy bizonyos időre kikapcsolnák. Heghatalmazás Egy meghatalmazási törvény gondolatát ve­tette fel Stránsky Jaroslav dr. cseh nemzeti szocialista képviselő. Stránsky a Lidové Nö­vényben tervét a következőképpen foglalja össze: Hit javarol Sírársfcy? „Ha helyesen látom a mai helyzetet és jói ítélem meg a közvélemény nézetét erről az ügyről, a demokratikus reform terve a követ­kezőképpen festene: a kormány rekonstruálása, amely után minden koalíciós pártot a vezire képvisel­né a Malypetr kormányban. A kormány többi reszortjait, amelyeket nem törvény­hozókkal tol lenének be, különösen a bel­ügyi, külügyi és pénzügyi tárcák, esetleg a nemzetvédelmi és igazságügyit is, a köztár­sasági elnök és miniszterelnök bizalmát el­vező szakemberekkel töltenék be, tekintet nélkül arra, vájjon azok a nemzetgyűlés tagjai-e vagy sem- A meghatalmazási tör­vénnyel, amely csakis ezen kormány fenn­állásáig volna érvényben, a parlament föl­hatalmazást adna a kormánynak olyan gaz­dasági jellegű intézkedésekre, amelyek a válság és a munkanélküliség leküzdésére irányuló harc, valamint a valuta véde/me érdekében szükségesek lennének. Ameny- nyiben az ilyen intézkedésekhez egyébként külön törvényre lenne szükség, érvényük a minisztertanács egyhangú beleegyezésétől függne. A parlamentarizmust azután újból életbejéptetnék, de csakis a házszabályok módosításával s a közigazgatásnak mélyre­ható parlamenti ellenőrzésével Szigorú tör­vényt kell majd hozni ezt megelőzően a kormány felelősségére vonatkozólag. Véget kell vetni a törvényhozói intervencióknak és fel kell újítani a nemzetgyűlés interpel- lációs jogát. Hathatós törvényt kell hozni a vesztegetés el en. Parlamenti tanulmány tárgyává kell tenni a szlovákok s a kisebb­ségek követeléseit. Unifikálnák és megre­formálnák a magán-, büntető és közigazga­tási jogot. Megreformálnák a választási rendet és eltüntetnék a kötött jelöltlistákat. Törvényes védelembe vennék a kormány, a törvényhozók és hivatalok tekintélyét a tá­madások és felforgató elemek ellen. Meg­vonnák az alkotmányban biztosított szabad ténykedést azon pártoktól, am evek azzal visszaélnek, hogy a demokráciát megdönt- sék. így képzeli el Stránsky Jaroslav dr.. a bün- telőjog egyetemi magántanára a parlamenta­rizmus mereformálását, azaz a kormány telj­hatalmát és egy időre a parlament kikapcso­lását az állami munkából. Stránsky cikkében még megemlíti, hogy ezen terv felvetése tisz­tán egyéni akciója. Kik akarják a meghatalmazást? A cseh néppárti sajtó máris fölveti azt a kérdést, hogy kinek a támogatására szolgá.- na ez a meghatalmazási törvény. A Prazskv Vecernik erre vonatkozólag a következőket Írja: — A baloldali front nem akarja, hogy az események meglepjék és a rendszer megvál­toztatására törekszik, még mielőtt a reakció hatalomra jutna. Arról van szó, hogy egy meghatalmazási törvénnyel a kormány olyan teljhatalmat kapjon, hogy a parlament mun­kájában ne molesztálja. Egyesek a választási rend módosításának a szükségéről beszélnek, követelik a képviselői reverálisoiknak és a politikai pártok antidemokratikus belső re- zsimjéuek megszüntetését, mások pedig a sze­nátusnak, mint fölösleges testületnek a lik­vidálását. Ezen ügyekben valamennyi párt még meg tudna egyezni. Az agráriusoknak azonban egyéb bajaik is vannak. Elítélik a diktatúrát, de egyúttal azt kívánják a szocialistáktól, hogy engedjék meg a vasutak és a posta gazdasági átszervezését. Lehetetlenség, hogy ott, ahol az állam lété­ről van szó, kénytelen legyen a kormány a legutolsó vasutas- vagy postaszervezettel egyezkedni, ha fölösleges munkaerőket akar elbocsátani. Ez természetesen kellemetlen a szociális A nemzeti szocialisták és az acéisisak-szövetség elintézték a braunschweigi incidenst Nincs többé bal - Selfite Braunschwelgben Berlin, március 29. A Lokalanzeiger és a Deutsche Allgemeine Zeitung braunschweigi je­lentése szerint a braunschweigi államminiszté­riumban tegnap tanácskozás folyt le, amelyen sikerült a braunschweigi acélsisak-szövetség in­cidensét végleg elintézni. A megbeszélésen részt vett a szövetség valamennyi vezetője, köztük Kömer kapitány, a Berlin-brandenburgi parancs­nok is, aki Göring miniszter egyik legfőbb bi­zalmasa, Seldte miniszter, a Stahlhelm vezére, repülőgépen este hét órakor Braunschweigbe érkezett és tíz óráig tárgyalt az illetékesekkel. Kilenc órakor Seldte Körner kapitánnyal külön megbeszélésre vonult vissza, amelynek eredmé­nyeképpen a kormány intézkedett a braun­schweigi acélsisak-szövetség feloszlatásáról szóló rendelet visszavonásáról. Seldte a konfe­rencia után azonnal visszaröpült Berlinbe. A Tag közli azt a levelet, amelyet a braun­schweigi Stahlhelm vezére Düsterberghez, az acélsisak-szövetség alelnökéhez intézett. A le­vél irója panaszkodik, hogy a nemzeti szocia­listák mindenütt legázolják az acélsisak-szövet- séget és annak tagjait nem engedik érvénye­sülni. Valamennyi belügyminisztériumban nem­zeti szocialisták ülnek s a Stahlhelm tagjai ki­szorulnak. A legkisebb nemzeti szocialista tar- tománygyülési képviselőnek nagyobb befolyása van, mint a Stahlhelm parancsnokának. A Lokalanzeiger kifejezi megelégedését, hogy a braunschweigi konfliktust sikerült likvidálni, de hozzáteszi, hogy a braunschweigi incidens komoly tanulság marad a nemzeti mozgalom számára. A magyar kormány legközelebb konkrét pénzügyi és gazdasági tervekkel lép a törvényhozás elé Kálfay földművelésügyi m niszter nagyjelentőségű felszólalása a felsőházban — Interpe,lseié a Németországból menekülő kommunisták Magyarors.ágra való beszivárgása ellen Budapest, március 29. (Budapesti szer­kesztőségünk tei élőn jelen lése.) A felsőhöz mai ülésen felszólal! Kállay Miklós földrni- veiésügyi miniszter. Beszédéiben vázolta a kormány gazdaságii terveit, majd kifejtetje anna kszükségességéb hogy a öblét meg kell menteni a jelenlegi tulajdonosok részére. ,,Konkrét tervekkel jövünk — mon­dotta — hogy a gazdáknak a legnagyobb könnyítést báztosHhaissuk." Majd bejelen­tette, hogy a pénzügyminiszter legköze­lebb teljes résiJietessegigel ismertetni fog­ja a kormány pénzügyi és gazdasági ter­veit. SomS'Sieh László gróf a kereskedelmi szerző­désekkel kapcsolatban kívánja, hogy a kor­mány a fák'gn Un genfit Ausztriából importál­ja, mert Csehszlovákia és Románia nem vá­sárolja Magyarország mezőgazdasági ter­ményeit. táknak. Látható tehát, hogy a meghat®Jma- zási törvény alatt mindenki mást ért Az agráriusoknak több érvük van a tarso­lyukban, ők rá csaphatnak az asztalra és kí- kényszerithetnek újabb választásokat is, ami azonban a szocialistáknak nem lenne kelle­mes. Van itt még egy tábor —* Írja a cseh nép­párti lap —, amely erőskezii kormány után Kiált. Ezek az emberek a „nemzeti fölszabadulás szövetsége" köré csoportosultak, baloldaliak és azt állítják magukról, hogy párton felül állók s a demokrácia megjavítása érdekében dolgoznak. A valóságban azonban minden erejükkel a szocialista pártokat védik. Eze­ket a megnyilatkozásokat figyelemmel kell kisérni, hogy senkit ne érjenek meglepeté­sek. Intrikák... tervek... óhajok... A meghatalmazási törvény körül támadt sajtópolémia legjobb bizonyítéka annak, hogy a koaiciós pártok zsáknccába jutottak. A jobboldaliak a legszívesebben veunék, ha a német pártokat kiszoríthatnák a koalí­cióból és visszaállíthatnák a cseh nemzeti koalíciót. A kulisszák mögött ilyen nemhiva­talos megbeszélések máris folynak a cseh iparospárttal és egyesek szívesen látnák, ha a szlovák néppárt is hajlandóságot mutatna egy csehszlovák nemzeti koalícióba való be­lépésre A szlovák néppárt azonban közöUe, hogy uj választások nélkül semmiféle koalí­cióba be nem lép. Vannak olyan tervek is, amelyek alapján a szociáldemokratákat szeretnék a kor­mányból kibuktatni és polgári koalíciót ala­kítanának a nemzeti szocialistákkal. Malypetr miniszterelnök ezzel szemben arra törekszik, hogy a koalíciót és a koalíciós saj­tót fegyelmezze és a kormányt változatlan összeállításban együtt tartsa. A jelek arra vallanak, hogy liusvét után a koalíciós pár­tokban nagyobb harcok várhatók és a par­lamenti munka husvét után is csak natgyon nehezen fog tudni előre haladni, Németország elzárkózik a magyar mező­gazdasági termények elől, ezzel szemben Németország iparcikkeit Magyarország nagy mértékben engedi be. Ez tarthatat­lan helyzet — mondotta, Arra kell törekednünk, hogy szükséges iparcikkeinket olyan piacról szerezzük be, ahol viszonzásul mezőgazdasági terményeink elhelyezést találnak. Végül nagy örömmel emlékezett meg MaeDonald és Mussolini kezdeményezéséről a világbéke érdekében, amit szerencsésen egészít ki Gömbös Gyula magyar miniszterelnök legutóbbi nyilatko­zata. Széchényi Aladár gróf ezután a belügy­minisztert interpellálja meg a Németországból Magyarországba mene­külő kommunisták ügyében. Kérdi a belügyminisztert, van-e tudomása arról, hogy a Németországból menekülő kommunisták Magyarországon kívánnak el­helyezkedni és milyen intézkedéseket tett ez ellen. Keresztes-Fischer belügyminiszter vála­szában kijelentette, hogy a kormány figye­lemmel kíséri a német eseményeket és megtette a szükséges intézkedéseket a be- özön lés, sőt a beszivárgás megakadályozá­sára is. Biztosítja a felsők ázat, hogy a magyar kor­mány a német rendőrséggel szoros összeköt­tetésben állva tette meg intézkedéseit. Április 2-án községi választás Dobsinin Dobsina, március 29. A községi választást a járási hivatal április 2-ikára irta ki- A vá­lasztás iránt nagy az érdeklődés és a pártok nagy vehemenciával folytatják agitációjukat. A választásra nyolc párt nyújtott be jelölt­listát: 1. cseh nemzeti szocialista párt, 2. csehszlovákiai kommunista párt, 3. német párt és a dobsinai gazdasági párt együttes listája, a lista élén Ruünyi Aladár áll. 4. Cseh agrárpárt, 5. csehszlovák szociál­demokrata párt német és magyar osztálya, 6. csehszlovák szociáldemokrata párt, 7. pol­gári munkapárt, 8. egyesült katolikus nép­párt. A dobsinai őslakosok listája a Mr más számú.

Next

/
Thumbnails
Contents