Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)
1933-03-01 / 50. (3160.) szám
4 TI^GAI-7VWÍ!AR.-H1RL^ 1983 máreim -L WffA*. Myer Lévy és a badügy Milliók a kacatból A Prágai Magyar Hírlap külön tudósítójától Pária, február. Nincs mesterség, mely iránt annyi ember érdéklédne, mint a nuiliomosi foglalkozás iránt- Kétségtelen, hogyha állana már az iskola, mely a milliomosa pályára képesít, minden gondos apa ebbe járatná a fiát, de sajnos a mill kunost karrier receptje még nem áll oly tisztán a tudnivágyék eiétt, mint az építészmérnöki, vagy a?, ügyvédi karriér szükséges előfeltételei. Pedig nincs hiány a® idevonatkozó jószándékai fáradozásban: úgyszólván minden milliomos megírja a saját meggazdagodásának a titkát és akik hallgatnak róla, azokról is rég kifürkészte a világsajtó a meggazdagodásuk történetét. Tudjuk, hogy Camegie sohasem vett gyufát, hanem mindig a szebejövöktől kért tüzet, hogy Va- nemaker régi ruhákkal kezdte és Rockefeller már nem emlékszem, hogy gyuíávaLe vagy cipékenőccsel, hogy az első Rothschild vagyonát a watenloo-i csatából szerezte, melynek hírét előbb szerezte meg, mint a konkur. rensek, hogy csak most legújabban a Cutes abból szerzett milliókat, hogy rájött, miszerint a Faber fehér ceruzája körmöt tud fehéríteni és tisztelt barátaim Vouga és Lagaudin gazdagok lettek, mert elsőknek jöttek rá, hogy kígyó bőrből is lehet cipőket csinálni. Mindezek alapján már régen sejtettem, hogy a milliomos egész mindég}7, hogy mivel kezdi és mivel foglalkozik, minden esetben miliő- mosnak végzi, ha arra való ember, ha rejlik benne milliomos! tehetség. Szilárd meggyőződéssé váll azonban bennem ez a tétel, amióta tudom, hogy Myer Lévy számlálhatatlan milliókat — a hadügyminisztériumok árveréséből szer. z©tt! Hogy az államnak szállítani jó dolog -és hogy háborúban a hadügyminisztériumoknak szállítani még jobb, az már az egyiptomi álmoskönyvben olvasható, de Myer Lévy a legnyugalmasabb békében állt összeköttetésben a hadügyimdnsztértumimal, nem ás mint eladd, hanem mint vevő és ezt oly korbam, mikor őt földrész fogyasztási krízisben fuldokol és a legfinomabb árucikkeket döntik az óceánba, vagy tüzelik fel mint eladhatatlan t, hogy legalább ne rontsák tovább az amugyis feétség- beejtöen leromlott árakat, Áx emberiségnek láthatólag már egy fagarasa sincs, hogy vegyen rajta bármit is és Myer Lévy pont ezt a pillanatot kereste ki, hogy rásózzon az emberiségre olyan használati tárgyakat, amiket a világ legtakarékosabb hadügyminisztériuma már a legpiszkosabb bundás rekrutának is röstell a kezébe adni. Ebből az áruból lett Myer Lévy a krízis derekán multimilliomos! 500.000 ballábas cipő Az egész ember sok, ha harmincöt éves. A karrierje a sablonos müliárdg&karriér; tízéves korában kifutófiu Párisban, tizenhaté vés boában tejtóhordógyerek egy ausztráliai farmon, húszéves korában kiköt Londonban és most mér komolyan nekilát, hogy milliomos legyen. Az első üzletét 1927-ben (kötötte, szóval mondhatni: a krízis derekán. Hogy a szállítók osapták-e be az angol hadügyminisztériumot, vagy az egyenruhakiosztó őrmesterek zavarodtak-e meg — tény, hogy a kincstár nyakán 500.000 darab cipő rekedt teljességgel hasz- nálhatatlanul, részben, mert oly nagy számok voltak, amilyen nagyra normális ember lába. nem nő meg, főként azonban azért, mert mind az 500.000 cipő — balüábra való volt. Ötszázezer ballába pedig Angliában sincsen senkinek. Gondolható, hogy semmi kereskedő ezt a „tételt“ nem óhajtotta a hadseregtől megvenni. Myer Lévy 6000 font árban, melyből azonban csak 600 fontot deponált a törvény szerint, összes vagyonát és hitelét. Akkor bélelt egy óriási garázst és nekiállt a munkának. Mindenekelőtt minden cipőről lefejtette a talpai és aztán egyszerűen fel fordítva varratta vissza őket: igy kapóit hétszázötvenezer pár cipőt. Ezek az elegáns cipők azonban még mindig bordhatatlanul nagyok voltak. Myer Lévy most nekilátott as etnográfiának, kiderítette, hogy Afganisztánban és a Kaukázusban as emberek általában nagy lábon élnek és a cipői javarészét ügynök utján egy tételben ezeknek az államoknak adta el. Ezen a tételen 800 százalékot keresett. A több] pár cipót munkanélküli suszterek által zöldebbre szabatta; ez nem nagy dolog. Az igy megrövidült cipők azonban természetesen tovább is igen szélesek maradtak. Ezeket Iriandban adta el, ahol általában széles, sót iud&lpu&k az emberek. Ezen a tételen már 2000 százlékot keresett Lévy ur. Csizmák a gőzfürdőben Ez volt az első nagy üzlete és többé-kevéebé ilyen volt a többi is. A hadügyminisztériummal másik cipóüzletet is kötött a rákövetkező években. A Thermo hirtelen áradása következtében a hadsereg egyik raktárában 40.000 pár cipő megdohosodott: teljesen hasz- nálhtatlanná vált Myer Lévy (nagyon kevés pénzért) mégis megvette őket. Hamarosan rájött ugyanis, hogy a cipők egymáson feküdtek és csak a legfelső réteg lett vizes: az minden vizet magábaszivott és a gúla bel sejében fekvő cipők szárazai voltak- Azért Myer Lévy a 8000 pár vizes cipót sem dobta el. Kibérelte magánajk egy londoni külvárosi gőzfürdő úgynevezett „szárazgőzkamráját" és ide állította gyógyulni a cipőket. Két nap alatt kiszáradt valamennyi. Lévy ur az egészet egy tételben adta el egy londoni cipőnagykereskedésnek és 2500 százalékot keresett az üzleten. Gránátos-süvegből príma lábszőnyeg l De nemcsak cipőben volt Myer Lévy a had. ügymiuisztérium kundéchaflja- A híres angol gárda uj csákót kapott, a rég iimpraptóikus óriási báránybőrsüvegek nyugdíjba mentek és Myer Lévy megvett 700 darabot Szétbontotta, vegyi utón megtisztittatta az egész téléit, tíz-tíz kucsmaszőrmét aztán Össz©varatott eggyé és eladta őket mind elsőrendű szo- baszönyegekei. Katonaheztyü nadrágszíjjal Máéézor a leszerelt amerikai hadseregtől vett még vagy három nagy hajórakomány katonakeztyüt, melyre nem völt már szükség a bekövetkezett béke miatt, úgyhogy a szükséges börszegéiyt már nem varrták rá ax améritoaiak. így persze használhatatlanok voltak. De Myer Lévy szerencsére éppen akkor vásárolta meg viszont a francia had ügytől egy hihetetlen tömeg kimustrált vékony nadrág&ríjat. Ezekkel beszegette a keztyüket és aj kejttyüdiratot teremtett a londoni piacon. Egyike a legszebb üzleteinek mégis talán as volt, amellyel az angol municiógyárak elhasznált úgynevezett „olajőltöny,'-készletét Tizenkilenc párt verseng az érsekujvári képviselő- testület mandátumaiért Érsekújvár, február 28(Saját tudósítónktól.) A március 12-én 1©" zajló választási harc első étapp-ja lezajlott. A listák benyújtásának határideje lejárt s éppúgy, mint az 1929-ben megtartott legutóbbi községi választás alkalmából, ezúttal is 19 párt verseng Érsekújvár város 'képviselőtestületének mandátumaiért. A Prágai Magyar Hírlap már megírta, hogy az 1-es számot szövetkezett pártjainknak, az országos kérész- témyszocialista és magyar nemzeti pártnak a listája szerezte meg s ismertettük az első 12 listaszám tulajdonosainak a jelölt-névsorát. Az azóta benyújtott listák a következők: 13. Csehszlovák nemzeti demokrata párt (Kramár): 1. ing. Kolár Karéi áliamvasuti ^tanácsos. 14. Érsekujvári iparosok és kereskedők pártja: 1. Ludik István iparos, 2. Löwy Hermán kereskedő, 3. Badin Győző kereskedő. 15- Érsekujvári dohánygyári munkások pártja: 1. Valenta Frantisek dohánygyári igazgató. 16. Érsekujvári vásározók pártja: 1. Hornyák János vásározó, 2- Kiss Ferenc csizmadia, 3. Kubránszky Rudolf piaci árus, 4. Goid- stein Zsigmomd vásározó. 17. Politikamentes városgazdasági munkapárt: 1, Benkő Samu mérnök, 2. Pataky János bélkocsis, 3. Sovány Gyula bádogos18. Egyesült zsidó pártok: 1. Nemes Albert dr. ügyvéd, 2. Sc-hwitzer Rezső földbirtokos, 3. Adiler Jenő dr. ügyvéd. 19. Érsekujvári katolikus párt: 1. ifj. Hla- vicsfca János gazda, 2. Liszi Ferenc gazda, 3- Supala Ferenc hentes, 4 Horváth Ferenc gazda, 5. Prohászka Károly tisztviselő. hasznosa tóttá. Myer Lévy mindene kelő tt gondosan kimosatla a bőr szerűen erős öltönyöket, mélyek két részből állottak, egy külső kék szövetből és egy belső vászonból ( a lő. Ézermuhkások a legpiszkosabb munkákat végezték zekben) és külön adta el a külső részt, mint muukánadrágot (900 százalék haszon), a belső vászonrészt mint pilótanad- rágót, ezt már 1100 százalék haszonnal. Megvette Myer Lévy az angol hadsereg 100.000 darab divatjamúlt bőrmellényót is. Ezek sok propgandaköltségébe kerültek, mert külön divatba kellett hoznia Párísban és Londonban a színes női bőrkabátokat, hogy est csinálhasson belőlük. És még azt mondják, hogy a hadügyminiez- tóriuanl intendaturák nem szolgálják a tömegjólétet és a praktikus ipart! Benedek Károly, 51 vörös csillag „ _ • Irtat VÉCSEY ZOLTÁN (47) Charles Rouge vállvöngatva válaszolt. — Ez már a magas politika dolga e nem változtathatunk rajta. Egyénileg én is rendkívül fájlalom, hogy a dolgok igy alakulnak, mert évek fáradságos munkája megy kárba, amelyet a legnagyobb veszedelmek között orosz földön ■végeztem. De hát Lengyelországot tehermentesíteni kell és ezért meg kell akadályozni, hogy Moszkva és Berlin kéz a kézben haladjon. Ez most a francia politika iránya. Hamarosan jönni fognak majd a, keleti megnemtámadási paktumok Lengyelország és Románia, meg a. szovjet között... — És a francia politika nyeregbe segíti a szovjetet, — fakadt ki dühösen Retyepov. Indulatában fölugrott a székből s hatalmas léptekkel mérte végig a szobát-. Az ezredes újabb cigarettára gyújtott, — Természetesen ez önre anyagilag is nagyon kellemetlen, tábornokom. A november elején önhöz juttatott összeg volt az utolsó, amelyet mozgalmuk támogatására még folyósítottak. Azt sem tudom előre megmondani, hová fejlődnek a dolgok s a jövőben kívánatosnak fogja-e tartani kormányom, hogy szervezetüknek továbbra is hajlékot engedélyezzen. Ez mind attól függ, hogy milyen céljai vannak Monsieur Berthelotnak Moszkvával. A tábornok alakja valósággal meggörnyedt ennyi rossz hírre. Karjait a magasba emelte s kezeit aztán összekulcsolta, mintha az égbez_ folyamodna, fölülről várna segítséget, amikor ide- lenn mindenki elhagyta. Charles Rouge most már búcsúzott. A tábornok a külső ajtóig kísérte, majd amikor szobájába, visszatérőben volt, Trubeokojnak meghagyta. hosrv Valdov Grigort azonnal bocsássa be hozzá. Tisztába kell jönnie otfzol az emberrel. 29. A BESSZARABIAf AJANLATA Pontosan tizenegy éra, volt, amikor TnibecV.<>] ajtaján rövid, erélyes kopogás hallatszott. (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) A herceg ajtót nyitott. Egy magastermetü, fe- ketehaju, feketekörszakállu férfi állott az ajtóban, erősen olajbarna arcszine délszaki eredetre mutatott, arcvonásai erélyfc és határozottságot árultak el, szeme fürkészve nézte a szembenállót, mintha gondolataiban akarna olvasni. Az egész ember egy harmincéves férfi benyomását tenné, ha hajába és szakállába ehhez a. korhoz képest túlságosan sok ősz hajszál nem keveredett volna. Elegáns, bokáig érő városi bunda volt rajta., prémes kucsmáját, jobbjában szorongatta. Könnyedén, elfogulatlanul (hajolt meg Tru- beokoj előtt. — Valdov Grigót, szolgálatjá.ra.. Kérem, jelentsen be őexcellenciájánál. — őexcellenciája már várja önt, — viszonozta szárazon a herceg. — Helyezze itt le a, kabátját p a süvegét. Őexcellenciája rögtön fogadja.. Valdov eleget tett a titkár fölsz óljtásámaik. Trubeckoj mereven állott íróasztala mellett. Egyetlen lépést sem tett volna a látogató felé, nemhogy még a. kabát levetésében segítségére legyen. Valdovot ez az udvariatlanság nem zavarta. Egy-kettőre kikászmálódott ritkaszép ászt.rókámnál bélelt bundájából s máris a tábornok dolgozószobájának ajtajánál állott és habozás nélkül nyitott be azon. A tábornok ott ült a dohámyzóasztalka mellett. Amikor az ajtó megnyílott, kiváncsi tekintettel mustrálta végig vendégét, majd fölállott s egy-két lépést tett Valdov felé. A bee&zarábiai meghajlott, a tábornok kezet, nyújtott neki, majd a mellette lévő székre mutatva, hellyel kínálta meg. Valdov leereszkedett a kényelmes hu fotelbe s az elébe tartott cigarettadobozból hanyag mozdulattal emelt ki egy darabot. A tábornok tűzzel kínálta, majd maga is rágyújtott. — Exoelleaoiád engedje mcig, hogy egyenesen in médiás rés térjek, — kezdett beszélni az idegen rendkívül halk, de kellemes hangon s tökéletes francia kiejtéssel. A tábornok helyeslőleg bólintott, mintha reá nézve is ez volna a legkellemesebb. — Csak nemrégiben telepedtem meg Párisban, a szezont akarom itt tölteni e már az első napokban arra jöttem rá, hogy különös emberek settenkednek a házam környékén. Nyilvánvalóan az a szándékuk és az a megbízásuk, hogy pontos információt, szerezzenek rólam, ki vagyok és mik a céljaim. A tábornok újból csak bólintott. A besszará- biai őszinte modora, közvetlensége határozottan tetszett neki s volt ebben az emberben valami természetes kedvesség, amely az idegenben is már az első pillanatban rokonszenvet ébresztett. — Megtudtam, hogy a politikai rendőrség emberein kívül, akiknek ez a kötelességük s Monsieur Chiappetól ezérí kapják a kenyeret-, Trubeckoj herceg emberei i® megkörnyékezték az én embereimet.. Tartok tőle, hogy a fenséges ur zsákban macskát vásárolt s olyan információkért, fizetett ki drága pénzeket, amelyek az önök szempontjából fabatkát sem érnek. Határozottan mulatságos fickó, — gondo’ta Retyepov. — Semmi értelme, tábornok, hogy búj ócskát játszunk, önöknek tisztában kell lenniük vele, hogy nem vagyok bolseviki ágens, nem vagyok Moszkva ügynöke s nem a cári család gyémántjainak árából tartom fönn költséges párisi háztartásomat. Retyepov tábornok egy pillanatig farkasszemet nézett vendégével, ” majd íróasztalához ment, kis papírlapot keresett elő e újból helyet foglalt a, dohányzóasztalkáná.1, szemközt, a, besszarábmival. — ön tehát azt állítja., hogy semmi köze a bolsevikokhoz. Nekem pedig megbízható embereim jelentést tettek, hogy az alatt a nyolc nap alatt, amíg megfigyelés alatt tartották, a IA- vetkező időpontokban s helyeken az alábbi bolseviki ügynökökkel tárgyalt. Hanyag mozdulattá.] nyújtotta Valdov felé a. cédulát, de az nem nyúlt érte, hanem székében hátradőlve, egykedvűen fújta a füstkarikákat, maga elé. ~~ Teljesen meg vagyok róla. győződve, hogy emberei kitűnő munkát, végeztek és egy pillanatig sem vonom kétségbe információik helyességét. — Akkor hát?... — Kérdő lég nézett Vaj- dovra s igazán kiváncsi volt. rá, hogy mi lesz különös látogatójának, a felelete. —- Céljaim elérése érdekében nr.gpu' állam velük is kapcsolatot teremteni — folytatta zavartalan nyugalommal Valdov —, de be kell vallanom, hogy kísérleteim kudarcot vallottak. A Kremlben "ülő parasztnak a ezuggesztiv hatása többezerkilométernyi távolságban is béklyóban tartja az embereit., ügy látszik, Oroszországot mindig Rasputinok fogják kormányozni. — És miután a bolseviki ügynökökkel nem sikerült megegyeznie titokzatos céljai érdekében, hozzám fordult, — szakította félbe szárazon a tábornok. — Uram, azt hiszem, máris tui- ■hosszu időn keresztül vette igénybe türelmemet. Valdov fesztelen mozdulattal tette kezét a székéből fölemelkedni készülő tábornok karjára és vissz asz őri tóttá őt a helyére. — Önnek végig kell hallgatnia engem és végig is fog hallgatni. Egyazon célunk van s csupán az eszközök megválógatásában különbözünk. Más a fölfogásunk talán abban, hogyan lehet, közös célunkhoz jutni, de én éppen azért' jöttem önhöz, hogy különböző fölfogásunkat lehetőleg összeegyeztessük. — Kérem, csak röviden. Tíz percem van még az ön számára. — Azok a bolseviki ügynökök, akiket Trubeckoj herceg igen megbízható munkát végzett emberei az én társaságomban itt-, vagy ott- megfigyeltek, mind besszarábiai származásúak s most. is kizárólag bessz a ra biai ügyekkel foglal koznak. Ezért kerestem a kapcsolatot velük. Mert én besszarábiai vagyok, de szívvel, lélekkel orosz és nem bírom elviselni a gondolatot, hogy imádott hazám ne Oroszországhoz tartozzon, hogy a leányt örökre elszakítsák anyjától. Retyepov tábornok fürkészve nézett Valdov szemébe, mintha onnan akarná kiolvasni az igazságot. Valdov szemrebbenés nélkül állotta ezt a tekintetet— Embereim azt is kikutatták, hogy Bcssz- arábiában nincs egy Valdov Grigor nevű uagy- birtokos. Tehát, ön vagy hazudik, vagy hamis nevet használ. — Igaza van, tábornok, amikor ezt az alternatívát fölállította. De nekem is jogom vau ahhoz, ho^v rejtőkben tartsam az ütőkártyámat- inig azoknak kijátszására nem látom elérkezett - nők az alkalmas pillanatot. Itt a név. a. szóméi} azonosság meg álla jutása, nem fouto.-, Fontos egyedül a cél. amely közös. — Mit akaT tőlem? (Untatjuk)
