Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-26 / 72. (3182.) szám

2 Érsekújvár készül a városbiróválasztásra Ellentétes hírek a községi választás ellen benyújtott petíció sorsáról - Eddig még nem vonták vissza a fellebbezést ^^<aiMA<AftRHIRLAP MacDonald és Mussolini kezdeményezésé­hez. Az idő vészié s bizonyult a Legsúlyosabb veszedelemnek. A hely téten elvekhez való ragaszkodás megakadályozta a józan kezde­ményezést. MaoDonald és Mussolini lépése azért történelmi jelen tőeégü, mert egy csa- pással szakított a helytelen tradíciókkal- Felvetette és programjába vette mindama ké rd éseknek közmegel égedés re való rende­zését, amelyek a mai nehézségeket előidéz­ték. Megtörtént a helyes irányvonal felisme­rése és megjelölése. A szokásos diplomáciai taktikázás ezúttal sem fog elmaradni, már csak presztizsokokbó 1 sem. A diplomaták sokban hasonlítanak a primadonnákhoz. A világ színpadán mozognak, nem mentesek a hiúságtól s nem szívesen látják versenytár­saik kezdeményezését és sikereit. Ezért MacDonald és Mussolini kezdeményezésének még egynémely akadállyal meg kell birkóz­nia- De alig hisszük, hogy a végleges meg­hiúsításukért bárki is vállalni merné a fele­lősséget. Vele sírba szállna a nemzetek szö­vetsége is. amit azonban éppen azok a ha­talmak akarnak legkevésbé, akik MacDonald és Mussolini kezdeményezésétől' idegenked­nek. Lehet, hogy a megoldás rövid ideig el­húzó tik, lehet még sok vita a részletkérdé­sekről, de ez a kezdeményezés nem fog az eredménytelenségbe fulladni. Az emberé ha­ladásban van megállás, de visszafejlődés nincs. Most az ilyen megállásnak vagyunk tanúi. MacDonald és Mussolini jóvoltából az emberiség ismét fejlődésnek lesz részese. BEECggEai ;avp.,uiy,«>.vg?vHg.5wma—gaEfrTr<i—T vrirwrwin AUTÓBUSZON Irta: CSATHÓ KÁLMÁN Nem szivesen írom le ezt a sort. Vala­hányszor hallom, mintha a fülemet hasogat­nák, valahányszor pedig kimondom, mindig megijedek, hogy Istenben boldogult Rettegi pro.esszorom megfordul tőle a sirjában. Autóbusz! A legszörnyübb szóképzés, vagy összevonás, vagy minek nevezzem, amivel a modern technika megajándékozta a világot. Ezért kínoztak bennünket nyolc évig a latin­nal és négyig a göröggel — (Nem az iskolá­nak tanulsz, fiam, hanem az életnek!) — hogy végül ilyeneket mondjanak? Tetszik tudni, mit jelent szóról-szóra? Azt teszi: „magáéinak44. Omnibusz tudvalevőleg azt je­lenti: mindenkinek. A busz a dativusrag, a -nak, -nek. Automobil azt teszi: magától­rnozgó. Az autó jelenti azt, hogy magától. Au lomebi lomni busz: mindenki számára való magától mozgó, vagy magátólmozgó minden­kinek. Ezt igy rövidíteni, hagy magáiéinak? Szörnyül A jármű maga viszont, eltekintve a nevé­től, kellemes és kényelmes. És főleg: na­gyon jó közönség jár rajta, ami alatt nem a szivek jóságát értem, hanem a szappanhasz­nálat magas fokát és a szabóipar kellő támo­gatását. Csupa rendesen öltözött és jól meg­mosdott ember, sőt asszony, akikről szintén felteszem, hogy mielőtt kifestették magukat, hát megmosakodtak. Egyéb közös vonásuk azonban nincs az utasoknak. Mindössze any- uyi, bogy hajlandók megfizetni azt a pár fil­lér különbözeiét, amivel ez a jármű drágább a villamosnál. Ettől eltekintve, száz és száz­félék, úgy hogy az ember egészen jól elszó- rakozhatik rajtuk egy-egy hosszú utón, pél­dául a Pasaréti-uti végállomástól a város közepéig­Indulásnál még rendesen kevesen va­gyunk; a Fogaskerekűnél kezd a kocsi meg­telni. Itt száll be például egy gömbölyű kis hölgy, piros kalappal, ami kackiásan a fél- szemére van huzva, csikóbőrbundában és térdigérő gumicsizmákkal. Leül szemközt velem és egyszerre felderül az arca a mel­lettem ülő hölgy láttára. — Mariskám! — Erzsi! Te vagy, drágám? — Honnan? Hazulról. Megyek daueroltatni. — .faj! Nekem is kellene, de nem jutok hozzá. Annyi komisslóm vájni Most Is*.. Érsekújvár, március 25. (Saját tudósítónktól.) Megemlékeztünk arról, hogy a március 12-én megtartott községi választás eredményét Ben- kő Samu mérnök, a mandátum nélkül maradt politikamentes munkapárt listavezetője, meg­fő 11 ebbezte. Jogi szakértők szerint a föllebbe- zésben fölhozott indokok között egy-kettő fi­gyelemreméltó s alkalmas lehet arra, hogy be­igazolódása esetén a választás megsemmisíté­sét s uj választás kiírását vonja maga után. A hét végén erősen tartotta magát az a hír, hogy illetékes helyen mindent elkövetnek, hogy Bonkőt fellebbezése visszavonására birják s többször már el is terjedt az a hir, hogy a föl- ! ebbe zést vissza is vonták s ezáltal a választás jogerőre emelkedett. Pénteken délután kérdést intéztünk ez ügy­ben Benkő mérnökhöz s Benkö kijelentette, bogy ezidőszerlnt még nem von­ta vissza a fellebbezését. A járási hivatalban pedig azt mondották munkatársunknak, hogy amennyiben a helyzet­ben szombat délig vá’tozás nem következik he, úgy az iratokat fölküldik Pozsonyba az orszá­gos hivatalba további elbírálás végett. Ki lesz a várcslbirö ? A petíció fönnállása elveszi pillanatnyilag a városbiró-kérdés aktualitását, azonban-éppen az a körülmény, hogy általában számítanak a petíció küszöbönálló visszavonására, a kulisszák mögött állandóan folynak meg­beszélések a városbiró-problémával kapcso­latosan, mert egyik csoport sem szeretné, ha a petíció visszavonása esetén hirtelen kiirt városbiró- választás készületlenül érné. Az elmúlt héten erősen forgalomba került, az a hir, hogy Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő, aki két cikluson keresztül, csaknem kilenc esztendeig polgármestere volt Érsekúj­vár városának, nem óhajtja magát jelöltetni ez­úttal. Ez a hir nem volt alaptalan s a magyar­ság pártjai vezetőségében ismételten folytak tanácskozások a magyar jelölt személyéről s A csikó-bundáé kinyitja hatalmas retikiül- jét, kotorász benne és közben folytatja: — Most is kérlek! Összeírtam, mert kü­lönbéin elfelejtem — Hová is tettem? Na nézd! Nem találom! Idegesen kezdi ki szedegetni a rétikul tar­talmát: kis tükör, zsebkendő, fésű tokban, púderes doboz, egy tubus ajakruzs, egy ska­tulya aspirin, kulcsok, egy kis csomag se- lyempapirban, még egy7 tubus ajakruzs, me­gint kulcsok, aztán sok kis cédula, villamos- és autóbuszjegyek. Mindezt aiz ölébe teszi, ahonnan úgy rakja vissza őket a táskába da­rabonként. Közben beszél: — Tudod, főleg azért megyek, hogy egy szobalányt fogadjak. Az egyletből veszek csak. Azok megbízhatók. Ez is az volt., de már nem bírtam tartani, annyira feledé­keny volt — És amellett ügyetlen is — Ret­tenetesen ügyetlen. Mindent elejt — Ebben a pillanatlban kiesik kezéből az egyik ruzsos tok, mire utánakap és elejti a púderes dobozt is­— Jaj Istenem! Kapkodás, hajlongás, keresés. Mindenki emelgeti a lábát, a kalauz végre kihalássza az ülés alól a leesett holmikat és visszaadja. — Köszönöm! Köszönöm! — Egy átszállót kérek 1 Megkapja a jegyet, közben elejt egy két- fiilérest. A kalauz megint lehajlik, ő azon­ban int: — Csak hagyja! Ne fáradjon! Itt egy másik! A jegyet el teszi a retikülbe és tovább mesél Mariskának: — Igen! Hol is hagytam el? Hogy rettene­tes ügyetlen! Akármit vesz a kezébe, elejti. Tudod, már nem is a kár, amit csinál, de az ember nem tudja nézni — És amellett min­dent elfelejt! — Jaj igen! Most jut eszembe ilyen alkalmak során Holota János dr. ismétel­ten kijelentette, hogy — amint azt a választá­sok előtt is a nyilvánosság előtt többször hang­súlyozta — ebben a éiklusban nem kivánja be­tölteni a vároebirói állást. Holota dr. helyett legel&ősoi'ban öl védi János és Turdhányi Imre dr. neve került kombinációba, azonban az országos keresztényszocialista párt helyi elnökei kijelentették, hogy nem vállalhatják jelöltetésüket s nem látnak a magyarság ér­dekében más megoldást, mint hogy a ma­gyarság jelöltje továbbra is Holota János dr. legyen, akit egyrészt közigazgatási szakér­telme predesztinál elsősorban erre az állásra, másrészt személyi kapcsolatai miatt ő a leg­alkalmasabb arra, hogy a képviselőtestület többségét megszerezze. Ismételt tanácskozások után Holota János dr. kijelentette, hogy vállalja a jelöltetést. Ki lesz a csehszlovák lelölt! A csehszlovák oldalon legelsősorban Bláha Károly vasúti vendéglős, városbiró-helyettes jön tekintetbe. Bláha évek óta nagy érdeklődést mutat a város ügyei iránt s már a választás előtt is, évek óta a csehszlovák oldal szellemi vezérének volt tekinthető. A választáson elért sikere ebben a blokkban csak még jobban meg­szilárdította vezető szerepét. Egyes verziók szerint azonban ő is habozik, hogy vállalja-e a csehszlovák blokk városbiró-jelöltségét. Bláha ugyanis évek óta intenziven foglalkozik mint heiyettes-várcsbiró a város ügyeivel s tisztában van a funlkció nehézségeivel g azzal is, hogy a városvezetés egész embert kíván. Ál­lítólag azért idegenkedik a jel ültetés elvállásá­tól, mert attól tart, hogy az vállalatainak elha­nyagolásával járna. De nyilván gondolkodóba ejti a jelöltetés el­fogadása miatt az a körülmény is, hogy — amennyiben a 20 magyar képviselő egységesen lép fel, csaknem a lehetetlenséggel határos szá­a oédula! v . ;• Újra kinyitja a táskát és kiszedi belőle a papirosokat a jegyekkel együtt. — Ezek közt kall lenni 1 — mondja e egyenként veszi szemügyre a oédulákat: — Ez nem az, ez &© az — ez se az! — Ezek már nem is kellenek! — Nem is tudom, minek őrzöm ezt a sok vacakot! — Ezeket a jegyeket is! — És azzal fogja valamennyit és ledobja az ülés alá. — Hát nincs! — sóhajtja aztán. — Úgy látszik, otthon maradt az asztalon. Most már bizonyos, hogy el fogok valamit felejteni! Ennek is az a buta leány az oka! — Meg­mondtam neki, hogy tegye be a táskámba azt a cédulát! De persze elfelejtette! — Vagy nem mondtam neki? — Mindegy! Ak­kor is gondolhatott volna rá — De mondom, mindent elfelejt! —■ Na és amit tör-zuz! — Tegnap kérlek a legszebb herendi vázámat! Virágot akartam bele tenni, 'leveszem az asztalról, odaadom neki: „Hozzon ebbe vi­zet!" — mondom, azzal eleresztem a vázát, mire puff! leesik és összetörik! Hát kérlek, nem fogta meg a buta! — És még neki állt feljebb, hogy minek engedtem ©1 addig! Hogy én vagyok az oka, hogy eltört! Pensze rögtön felmondtam neki — Tovább nem hallgathattam oda, egy bará­tom szállt fel, volt mellette egy üres hely, odaültem mellé. De mert a következő állo­máson átezált, újból egyedül voltam és ráér­tem szemlélődni. Két fiatal fiú ült velem szemben si-*ruhá- ban. Az egyik tehetett h úszón két-buszon- bárom éves, a másik tizennyolc- Az arcuk ki volt pirulva, nem beszéltek, de a fiatalabb időnként egy-egy rajongó pillantást veteti oldalt az idősebbik felé. A kalauz odajött hozzájuk: — Jegy, ahol még nincs, kérem! —• 1933 március 26, vasárnap. mára a többi 22 szavazat megszerzése. Nincs kizárva tehát az sem, hogy bizonyos mérlege­lés után a csehszlovák blokk úgy dönt, hogy biztosítja magának a városbiró első helyette­sének tisztségét s a városbirói állást ismét átengedi a magyar pártok jelöltjének. Ez volna — az adott körülmények között — a legjózanabb megoldás, azonban olyan hírek ke­rültek forgalomba, hogy Bláha a „vagy min­dent vagy semmit!" álláspontjára helyezkedik s harcolni akar azért a gondolatért, hogy Ér­sekújvárnak csehszlovák városbirája legyen. Amennyiben Bláha nem vállalná, úgy legin­kább az agrárpárti Michnay Gusztáv igazgató vagy Holec János Hlinka-párti káplán nevét emlegetik, mint esetleges városbiró-jelöltét. Ér­dekes, hogy Hirsch Géza volt városbiró újból való jelöltetésének lehetőségéről alig esik szó. A városbiró-kérdés még egészen kialakulat­lan, azonban — ha harcra sor kerül — nagyon valószínű, hogy az egyik oldalon Holota dr. fog állni, míg a csehszlovákok jelöltje Bláha lesz. I haditanács fogházába vittek a Skoda-mfivek letartóztatott romániai képviselőiét Bukarest, március 25. Brúnó Seletzkyt, a Skoda-miivek romániai képviselőjét tegnap az államügyészség rendelkezésére letartóztat­ták. Többórás kihallgatása után helybenhagy­ták az ellene kiadott elfogatási parancsot, mely katonai természetű okmányok jogosulatlan bir­toklásának és hivatalos pecsétek feltörésének bűntettével vádolja. Seletzkyt a haditanács fogházában internálták. Teljes s‘Szerrel járt a lengyel bányászok éhségsztrájkja Varsó, március 25. A dombrowai bányavidé­ken lévő Klimontów és Moréimér-bányákban kitört éhségsztrájk a munkásság teljes sikeré­vel végződött. Az illetékes varsói hatóságok elrendelték, hogy a két bánya tervbevett meg­szüntetésétől a bányatulajdonosok eláiljanak. Ez maga után vonja a fölmondások visszavo­nását is. A tárnák mélyén sztrájkoló munkások már vissza is tértek családjaikhoz. A lengyel közvélemény a legnagyobb rokonszenvvel fo­gadta a munkások győzelmét. Az idősebbik fiú a zsebébe nyúlt, majd odafordult a fiatalabbhoz: — Te Sári! — szólott — vau nálad apró? — Mert nekem csak öt pengősöm vau — Akkor vettem észre, hogy a fiatalabbik urifi nem urfi, hanem kisasszony. De tovább nemigen figyeltem rá, mert mellettem egy idősebb hölgy azt mesélte a másiknak: — Mit csinál jak vele, kérlek? Halálos szerelmes abba az emberbe, de hát annak annyija is alig van, hogy ő maga megéljen belőle. Százhúszat kap egy gyárban, mint né­met és francia levelező és gyorsíró. Mert ab* bői él, nem a mérnöki diplomájából — Erre vegye el Zsuzsit? A másik a fejét csóválta: — Rettenetes! Ezek a szegény mai fiata­lok! Mi örömük van az életben? — Nem olyan borzasztó azért — felelte az első. — Ök ezt nem érzik úgy, ahogy mi lát­juk! Pista mindennap eljön érte, elviszi sé­tálni, néha moziba, vasárnap pedig mindig kirándulnak együtt — Egész napra! És Zsu­zsi azt mondja, ő nagyon boldog igy! Meg van elégedve, többre nem is vágyik! A másik most már bólogatott: — Persze, persze! — Ha elgondolom, én is meg lettem volna elégedve olyan koromban, ha elengedtek volna kettesben valamelyik kedvemre való fiúval — sétálni, meg moziba —• vagy pláne kirándulni egész napra! Az imént Sárinak nevezett, sikosztümős ifjú meglökte könyökével a partnerét s sze­mével a beszélő öreg hölgy felé vágott: — Hallod? — súgta. A fiú mosolyogva in­lett vissza. Egymásra néztek és kuncogva összenevettek. Az első öreg hölgy azt mond­ta a másiknak: — Mit tehetek kérlek? Még ettől a mulat­ságától is fosszam meg szegényt, mikor mást nincs módomban nyújtani neki? Hiszen igaz! Minket megpaíozott volna az anyánk, ha úgy jöttünk-mentünk volna, mint ezek a mai gyerekek, de — én azért nem féltem Zsuzsii! Zsuzsi okos és főleg jó és becsületes gyerek! Tüzibe teszem a kezem érlel A másik rámondta kevés meggyőződéssel: — Hát persze! — Majd kisvártatva hozzá­tette: — Te! Én nem is tudom, nem élnek-e ezek a mai fiatalok sokkal jobban, mint mi annak idején! Nem is lehet rossz, ma fiatal­nak lenni. A másik sóhajtott: — De milyen öregség vár majd rájuk? Most kellene elhelyezkedniük! Fészkel rak­ni! A jövőjüket megalapozni! — De hát ho< ^ Hasznos tudni, SCHMÍDTHAUER ^ fTVtMU1 n keseriivize vw nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöb- litési ezer epénél fogva Cgyor$£IV1 eltávolítja a káros baktériumokat a szervezetből.

Next

/
Thumbnails
Contents