Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-16 / 63. (3173.) szám

10 1933 március 16, cstttorfSfc SZEPLQT májfoltot és minden* fajta bőrbetegséget s** azonnal megszüntet a világhírű Földes* féle aradi Margit-tréme és szappan Az arcbőr rövid idő múlva szép, fiatal és üde lesz, a ráncok kisimulnak. Mivel a MARGIT* CRÉMET sokan utánozzák, saját érdekében csak eredeti védjegyünkkel leragasztott dobozt fogadjon el. Nyitva, vagy kimérve, eredeti MÁR G1T-C RÉME sehol nem kapható. Főlerakat Csehszlovákia részére? „Sz. EBZSEBET** fljróüjíszeitár, Bratislava (Pozsony) Duna n. 38 (*) A ruszinszkói magyar színtársulat eredeti operettbemutatót tart Munkácson. Kassai szerkesztő­ségünk jelenti: A jelenleg Munkácson szereplő ruszinszkói magyar szintáreuikt szombaton este egy eredeti operetíujdonsógoit mutat be. A darab elme: „Éjféli kaland", Librettóját Vitéz Miklós, Juhász Árpád és Juhász László Írták, zenéjét pe­dig Felt Vidor, a ssánitórsuilait kitűnő kar­nagya szerezte. A nagysikerűnek Ígérkező újdon­ság szerepeit a társulat legjobb erői játszóik, élü­kön Nagy Anci énekes- és Kiss Manyi szubreít- prmadoninákkail, valaméul a kitűnő Rajz Jancsival, akiknek a föllépése már előre garantálja a jó elő­adást. Hajápolás, hajfesfés, tartós ondu!álás elölt tjá (Hatot a haját nálunk megvizsgáltató* Fejbőr- arc­én kézápolás egrégibb és legjobb szak'smeröji Béres Mihály, HoSice. Fő-u. 85 (Andrássy palota) Ingyen anácsadás! Szolid árak A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ PÁRKÁNYBAN s fteütörtök: A teve. Péntek: Ezerjó. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA; Szerda—csütörtök: Koncert. Péntektől kezdve: Mézeshétek boldogsága. Szombat—vasárnap, f. hő 11— 12-én délután >2 3 órakor: á vad orchideák. A KASSAI EORZŐ-MOZGŐ MŰSORA: Keddtől, március 14-től kezdve: Boiváry Gáza, Stolz Róbert és Gustav FröMich nagyfitlimge: Amiről az asszonyok álmodnak. FSzereplők: Nóra Gregor, 0. Wallburg, P. Lorre. m&m&RB fl P. M. H. húsvéti utazásai! A nagyheti római utazásunk megtelt! Legközelebbi római ut: ápr. 30. 920 Kö Olcsó párisi ut. Indul április 12. 4 nap Parisban 980 Ke. Páris-Riviera, 10 nap 1580 Ke. Páris-Riviera-Róma 1740 KS. 9 napos társas ut Abbáziába 880 Kö. 12 napos üdülöutazás a dalmát tenger­parton Athénbe. Indul ápr. 16. 960 Ké. Közelebbi felvilágosítást nyújt utazási osz­tályunk, Bratislava, Central Passage. Földet kapnak a román memorandisták. Buka­restből írják: A román parlament elé törvényja­vaslatot terjesztettek, mely kimondja, hogy mind­azoknak, akik az 1892-ben lefolyt memorandum- perben resztvettek, Erdélyben földét adnak az ál­lam által kisajátított birtokokból, továbbá fejen- kint .10.000 lei segélyt is kapnak. A memorandie- ták életük végéig ingyen utazhatnak a vasutakon és egyéb kedvezményekben is részesülnek. KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Automatatelefon: 35-29 Éder-ucca 9. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ucca 34. 6Z., 1. em. — Methód-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon: 27-87. Lőrinckapu-ucca 17. UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. 4* VÍZUMOT Magyarországba. Romániába, Lengyelor ezágba még ugyanaznap megszerez a „Prá gai Magyar Hírlap4* pozsonyi kiadóhivatala. Lőrinckapu ucca 17.. II (Central passage.) 1 Ilyen útlevelek meghosszabbítását <8 vállal Juk A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12., III e<n. eszközli. ■ KöZóíAZ I>A ,<Á6P . Törvényjavaslat a ntunkakölcsönröl 1. A munkakölcsön. 1. §. A pénzügy’miinisz.beír felhatalmaztalak,- hogy a jelen törvényben meghatározott felté­telekkel és célokra „munkakölcsön“-nek neve­zett állami beruházási kölcsönt bocsásson ki. 2. §. (1) A munkakö'lcsönt 5 százalékkal ka­matoztatják és 1935-től kezdődően 20 éven be­lül törlesztik. (2) A kamatok tartósan mentesek a szel­vényadóról s egyes szilárd kamatozású érték­papírok kamatainak leszállításáról szóló tör­vény szerinti szelvényadó alól. (3) A törlesztés kisorsolás utján történik. A kisorsolt kötvényeket 10 százalékos díjjal emelt névértékűkben fizetik ki. (4) A pénzügyminiszternek jogában áll a tör­lesztést a szabad piacon való vásárlással ke­resztülvinni, ha e kölcsön árfolyama névértéke alá esik. Az ilyképpen elért megtakarítás vala­mennyi, addig nem törlesztett kölcsönkötvény tulajdonosai javára esik s a.zoknak a legköze­lebbi kamatszelvényre a folyó kamat emelése­képpen fizettetik ki. (5) A részletes törlesztési tervet, valamint az összes többi szükséges kelléket a pénzügymi­niszter állapítja meg. 3. §. A pénzügyminiszter felhatalmaztatok, hogy a közelebb megállapítandó feltételekkel a jegyzett készpénz térítésére egyes korábbi ál­lamkölcsön ök némely fajtájának kötvényeit át­vehesse. 4. §. (1) A munkakölcsön jövedelméből min­denekelőtt azt az összeget fedezik, melynek az állami üzemek beruházási költségeire hitelmű­veletekkel, vagy az állampénztárból nyújtandó előlegekkel való előteremtésére a pénzügymi­niszter az 1933 február 24-én kelt 37. számú pénzügyi törvénnyel meghatalmazást nyert. (2) A kölcsön további jövedelmét eme köl­csön céljának megfelelő módon használják fel, úgy hogy a legszélesebb körben teremtsenek munkaalkalmat s ezzel a munkanélküliség eny­híthessék, nevezetesen: a) az állami üzemek beruházási szükségleted­nek az 1933. évi állami költségvetéssel megál­lapított .mértékét meghaladó . térítésére^ b) az 1927. évi 116, az 1931. évi 76, az 1931. évi 49 ée az 1931. évi 50 8 az 1929. évi 44. számú kötvényekkel létesített állami alapok kölcsö- neire. c) a területi önkormányzati testületek nem­zetgazdaságilag célszerű és általánosan hasz­nos beruházásaira nyújtandó kölcsönökre. (3) A kormány határozza meg, hogy a köl­csön jövedelmének milyen részét fordítják a 2. bekezdésben felsorolt célokra. 5. §. Az állami alapok és az önkormányzati testületek az állam által nekik nyújtott köl­csönt ugyanolyan föltételekkel fogják kamatoz­tatni és törleszteni, amilyenekkel az állam ka­matoztatja és törleszti a munkakölcsönt. (2) A munkakölcsön jövedelméből az önkor­mányzati testületeknek nyújtott kölcsönökre nem vonatkoznak az önkormányzati testületek köicsöneinek megengedhetőségére és engedélye­zésére vonatkozó előírások. II. A munkakölcsönt jegyzők adókedvezményei. 6. §. (1) Ha a munkakölcsönt jegyző személy az 1932. adóévre vonatkozó adóbevallását a tőkevagyonból eredő bevételt illetően 1933 má­jus 15-ig kiigazítja és ha ugyanebben a határ­időben az egész utólag bevallott tőkevagyonért 105-ös árfolyamon munkakölcsönt jegyez, úgy az említett utólagos bevallást nem szabad okul használni az 1931. és régebbi évekre szóló adók és közteljesltések utólagos kivetésére és egy­általán büntető eljárás bevezetésére sem, ami az utólag bevallott tőkevagy ont illeti. (2) A munkakölcsönt jegyző e kedvezményt igénybevevő személyek kötvényei a pénzügy- miniszter által megállapítandó pénzintézeteknél kötött letétben maradnak s a kölcsönt jegyzők azokkal csak 1936 május 15-ike után rendel­kezhetnek szabadon. (3) Ez a kötöttség azonban nem vonatkozik a kölcsön kamathozadékára. 7. §. (1) Az adóval tartozó személynek 25 százalékot imák le ama adóhátralékaiból, ame­lyekre a jelea törvény hatálybalépése után a jegyzési határidőben 75 százalékot fizet le és pedig felerészben készpénzben, felerészben pe­dig korábbi áll amk öles önök papírjaiban (8. §.), ha igazolja azt, hogy az ilymódon ki­egyenlített adótartozások legalább 40 százalé­kának megfelelő összegben munkakölcsönt jegy­zett — azonban nem a 6. paragrafus alapján. (2) Ez a kedvezmény az 1930. évi és régebbi e^venesadó hátralékokra — a vagyondézsma és az értéknövekedési adó kivételével — a for­galmi adóhátralékokra s az ezekhez szedett mindennemű pótlékokra s pótadókra, a kése­delmi kamatokra és végrehajtási költségekre vonatkozik. (3) Ki vannak zárva azok az adóhátralékok, amelyek megfizetését az állam vállalta a föld­reform végrehajtásánál, vagy amelyek megfi­zetésére azért vártak, hogy az adóalanynak eddig nem fizették ki az átvett földvagyonért járó átvételi árat, vagy hogy eddig nem feje­ződött be a földjuttatási eljárás; azok a hátra­lékok, amelyekre az adóalany halasztást ka­pott, csak annyiban, amennyiben az átvételi vagy juttatási árra befizetések érkeznek. 8. §. A pénzügyminiszter állapítja meg azt, hogy milyen kölcsönkötvények s milyen átvé­teli árfolyamon lesznek átvéve a 7. paragrafus 1. bekezdése szerinti fizetésekre, figyelembe- véve azok árfolyamértékét. 9. §. (1) Ha a jelen törvény 7. paragrafusa szerint kiegyenlített adó (pótadók, járulékok) jogorvoslat alapján, vagy más okból, azonban nem rendkívüli elengedés címén részben vagy egészben leiratik (2. bek.), úgy a jelen törvény 7. paragrafusa szerint leirt összeg esetenként az igy előállott helyzet szerint javittatik ki. Ez hasonszerüen vonatkozik azokra az esetek­re is, amelyekre az adóhátralékát a jelen törvény szerint ideiglenesen egyenlítették ki (az egyenes adókról szóló törvény 270. paragra­fusa) és a végleges adókivetés (a pótadókkal) kisebb annál a kivetésnél, amelynek alapján xi. ideiglenes fizetés történt, vagy hogyha az adó­igény teljesen megszűnt. (2) Az előző bekezdés szerinti rendkívüli el­engedésen értendő az adótartozásnak az 1924. évi 235. törvény szerint, vagy az egyenes adók­ról szóló 1927. évi 76. számú törvény 276. pa­ragrafusának 3. és 5. bekezdése szerint, vagy a 283. paragrafus 1. bekezdése szerint, vagy kegyelmi utón, vagy bírósági kényszeregyez­ségi, vagy csődeljárásban való rendezése (csök­kentése). 10. §. A jelen törvény szerinti (7. §.) jogtala­nul felvett fizetések (egyenes adókról szóló tör­vény 292. paragrafusa) ugyanolyan értékekben téríttetnek vissza, amilyenekben befizettettek. 11. §. Az önkormányzati testületek pótadó­hátralékaira a korábbi államkölcsönök kötvé­nyeivel a jelen törvény 7. paragrafusa szerint az adóhivataloknál (az adóigazgatások elszá­molási osztályainál) s Szlovenszkón és Ruszin- szkon az 1922. évi 43. számú törvény 2. pa­ragrafusának 1. bekezdése kereteiben a községi hivataloknál, a városi adóhivataloknál, illetőleg jegyzőknél eszközölt befizetéseket az önkor­mányzati testületeknek készpénzben adják át és pedig a kötvények átvételi értékének meg­felelő összegben. (8. §.) 12. §. (1) A munkakölcsön kötvényei névér­tékűkben használhatók fel az örökösödési adó és az ingatlanok hagyatéki illetékének fizeté­sére. Emellett a fizető félnek igénye van arra, hogy ama személy gazdagodási adója kivetési alapjából, amely személyért a fizető fél állítása szerint a hagyatéki adók ilymódon lefizettettek, oly összeget vonjanak le, amely ezekkel az adókkal egyenlő. (2) Ha az adókat ilyen módon nem fizetik meg még kivetésük előtt, úgy ez az igény ama naptól számított három éven belül érvényesi- tendő, amely napon a kivetett adók ilyképpen megfizettettek. III. A megalapozott belső államadósság törlesz­tésének rendezése. 13. §. (1) Az adóhátralékok kiegyenlítésére letett államkölosönkötvéuyeket a forgalomból kivonják s az államadósságok főkönyvében le­írják. (2) A pénzügyminiszter felhatalmaztatok, hogy az adó hátrál ékeli kiegyenlítésére letett államkölcsönkötvényeket a piacon egyéb állam- kő 1 csőnk öt vényekre cserélje be s ezzel a kicse­réléssel szerzett kötvényeket vegye ki a forga­lomból. 14. §. (1) A kötvényeknek a forgalomból a 13. paragrafus szerint való kivonásával átme­neti időre helyettesítik a megalapozott belső államadósság ama törlesztését, amely a jelen törvény hatálybalépése után az érvényes sorso­lási'és törlesztési tervek szerint volna eszköz- lendő. (2) Ez az intézkedés nem vonatkozik 1.) a jelen törvény hatálybalépésének napja előtt ki*i sorsolt belső, megalapozott államkölcsönkötvé- nyekre, 2.) az állami építkezési sorsjegyek nye­reménysorsolásaira. 15. A megalapozott belső államadósság sza­bályszerű sorsolása és törlesztése ismét 1935 január 1-én kezdődik meg. (2) A törlesztésnek a jelen törvény szerint való szabályozásával az érvényes törlesztési és sorsolási tervek a halasztási idővel hosszabbit- tatnak meg. A pénzügyminiszter azonban felha­talmazást nyer, hogy elhalasztott törlesztési részletfizetéseket egynémely a halasztási idő után következő folyó törlesztés mellett is esz­közöljön, úgy hogy a törlesztési terv az ere­detileg megállapított időben hajtassék végre. 16. §. A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba s azt a pénzügyminiszter az érdekelt minisztereikkel egyértelemben hajtja végre. A csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások. A prágai laipolk jelentése szerint a Prágáiban az utóbbi napokban folytatott csehszlovák -magyar ke­reskedelmi tárgyalások egyezséghez vezetlek. Bár a tárgyalások nagyon nehezek voltak, ennek elle­nére a vitás kérdéseket sikerült úgy el int .ázni, hogy remélhető, hogy az uj megegyezés alapján a csehszlovák -magyar kereskedelmi kapcsolatok most már az eddiginél kedvezőbb képet öltenek. A meg­egyezés még nem végleges, mert azt mindkét ál­lam kormányának kell jóváhagynia 6 ha ez megtör­tént, akkor a két állam kereskedelmi delegác'ói Budapesten ismét összeülnek, — ami a legközelebbi jövőben várható, — a végleges egyezmény meg­kötése végett. Tárgyalások a bankkamatlábról. A pénzügyi ta- nácstestület s nyolctagú választmányának a bank- kamatláb leszállítására irányuló tárgyalásai során a különböző pénzintézeti csoportok között jelentős közeledés történt. Nagy nehézségeket okoz a ka­matláb megállapításának a technikai része, külö­nösen ama sémák megállapítása, amelyek alapján a pénzintézetek eljárnának anélkül, hegy sok kivé­telt kellene tenni. Miután az egyes pénzintézeti csoportok képviselői megbízóik jóváhagyását vol­tak kénytelenek kikérni, azért a tárgyalásokat el­halasztották, de egy napi szünet után ismét foly­tatták, hogy mielőbb befejezhessék azokat. A múlt napokban a sajtóban különösen a kamatláb mérté­kére vonatkozó, napvilágot látó jelentéseket illeté­kes tényezők cáfolják. A Losonci Kisiparosok Hitelintézetének ötéves jubileuma. Losonci tudósítónk jelenti: A Lo­sonci Iparosok ée Kereskedők Hitelintézete a kö­zeli napokban ünnepli alapításának ötéves évfordu­lóját. A hitelintézetet, amely egyébként szövetke­zeti alapon működik, losonci kisiparosok alapítot­ták a kisiparosság hiteligényeinek kielégítése cél­jából. Az intézet ügyes ée lelkiismeretes vezetők kezében figyelemreméltó eredményt ért el a rövid öt év leforgása alatt. Mert bár csupán 150.000 ko­rona befizetett üzletrész felett rendelkezett, a be­tétei eddig már meghaladták az egy millió százezer koronát e az összes pénzforgalma a múlt évben. 23 millió koronát mutat fel. Nemrégiben saját há­zat szerzett s teljesen a modern bankvezetés alap­jaira helyezkedett. A bank igazgató- és felügyelő- bizottságában ma már helyet foglal a város tár­sadalmának több jelentős tényezője is. A hitelinté­zet igazgatósági elnöke Csetueki Béla vállalkozó, ügyvezető igazgatója Nemecz Jenő iparos, pénztá­rosa Kálmán Danó. Az igazgatóság tagjai: Fér ncz Pál, Titkay Andor, Gyifkó István, Kovátslk Já­nos, Filo Marozell iparosok és Tóth Kálmán nyug. ezredes. A felügyelőbizottság elnöke Horváth An­dor iparos, alelnöke Mazár Sándor nyug. tanár, tagjai: Simonidesz Pál, Kimer Márton, Róna Já­nos, Haász Lajos iparosok, Kuszy Emil ev. lelkész és Schleicher Gyula földbirtokos. A beoslöbizott- ság tagjai pedig: Engel István, Faczonay Pál ée Huszár Mihály. Az uj cementkartell nehézségei. A múlt hetekben jelentettük, hogy hosszú, több hónapos igénybe­vevő tárgyalás után megalakult a cementgyárak kartellje. A végleges kartellszerzödést március 30-án kellene aláirnok az érdekelteknek. A prágai lapok jelentése szerint a készülő kartellben azon­ban újabb nehézségek merültek fel, amennyiben egyes csehországi gyárak nagyobb kontingenseket igényelnek. De a csehországi A) csoportbeli, más­részt a morvaországi és szlovénézkcii B) csoport­beli cementgyárak között is számos vitás kérdés van. Végül az árszabályozás kérdése is rende­zetlen. Ilyen körülmények között kérdéses. még, hogy ezeket a nehézségeket sikerül-e röv'drsen kiküszöbölni és hogy a kartell belátható időn belül tényleg megkezidi-e működ érét.. Ismét kísérletezni foguak a tátrai tavak halak­kal való benépesítésével. A Vénkor jelentése sze­rint a földművelésügyi minisztérium és a közegész­ségügyi minisztérium, mint az állami fürdők keze­lője között olyértelmü megállapodás jött létre, hogy a földművelésügyi minisztérium újabb kísér­letet tesz a tátrai tavak halasitása érdekében. Az akciót a liptóujvári állami halgazdasági kísérleti állomás fogja végezni. Mindenek előtt megállapít­ják, hogy a tátrai tavakban milyen halak tenyészt­hetők. Az akció célja a tátrai tavaik kihnezná áia. 9 Obb I Felkérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket akik igen 12b©®CjÍmCm©B% » az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy az ese* déhes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a táp küldését be kelljen szüntetnünk. ....Hl mi -------------------------------------------------------— .... ——1 --------— 1 1 .....-

Next

/
Thumbnails
Contents