Prágai Magyar Hirlap, 1933. március (12. évfolyam, 50-76 / 3160-3186. szám)

1933-03-02 / 51. (3161.) szám

6

^MGAI-MAGtAR-HTRÍiAS

A magyar nyelvhez hasonló sajátságok egy kinai nyelvjárásban

A Prágai Magyar Hírlap számára irta: ASIA-HO-DZIN-JA tanár Kína középeurópai sajtófőnöke, a budapesti Pázmány Péter- egyetem lektora

Budapest, február hó.

Sohasem hittem volna, hogy régi kinai és a magyar nyelv között hasonlóságot lehessen találni, csak azt tudtam, hogy a magyar nemzet Ázsiából származott el. Kínában régi könyveink alapján azt tanítják az iskolában, hogy a kínai birodalomban lakó népek öt csoportból állanak Ezek a csoportok: a ham (a tulajdonképpeni kinai), a mán (a mandzsu), a mon (a mongol), a hu vagy huain (a hunok). Ezek a csoportok: a han, és a fa népcsoport, melyek közül az utóbbi délii hegylakó törzsek gyűjtőneve. Ezekben a régi könyvekben a magyarokról mindössze annyi említés történik, hogy ők a hunok utódai, akik Ázsiából Európába származtak át. A többiről azután a kínai népnek fogalma sincs. Nem tudja, mily nemes kultúra ép lett itt Európában a magyar s hogy a távoli Kiina iránt milyen rokon- szeuvvel viseltetik. Sok ezer kilométer a távolság Ki na és Magyarország között s igy annál érdekesebb, hogy bár a magyarok ősei ne!- a kinai tájakról való kivándorlása óta talán több évezred is eltelt, nemcsak a két nép nyelvében, liánom gondolatvilágában is meglepő hasonlatosságokra bukkanunk.

Ha a kinai nemzet sejtette volna valaha iis ezt

a régi rokoni kapcsolatot, feltétlenül régóta elimé- üyitetle volna már a közte és a Magyarország közti viszonyt s ezt nagyon megbecsülné, hisz a kínaiaknál az ősök tisztelete egyik legszentebb kötelesség. Ezeknek a régi kapcsolatoknak felderítésére, ópo'ására és propagá'ására mindeddig semmiféle szá m bevehető kísérlet nem történt s igy ezzel a cikkemmel itt most legalább egy kis részét szeretném pótolni az elmulasztottaknak.

Mongolok-alapHotta város Kínában

1926-bán utaztam el Knnából, utolsó otthoni nyaramat azonban An-Tyu váróéban, a nyugatkinai Csekang tartományban töltöttem. A város, mely igen régi, s amelynek százhúszezer lakosa van, a régi kinai kiejtés tradícióját sokkal jobbam megtartotta. mint a mai kinai irodalmi nyelv s itt jár- va, figyelve a nyelvjárást majd később hallva a magyar beszédet, azt találtam, hogy a két cye’v kilej résében és hangsn 1 yozásé bá n nagyon Hason 1 i t vő -egymáshoz. Mióta Magyarországon vagyok és naponként van alkalmam hallani a magyar nyelvet,

. gyakran úgy tűnik fel nekem, mintha az arítyui bennszülötteket hallanám s nem győzök eléggé csodálkozni azon ■ a feltűnő hason atoeságon, amely két, egymáséi oly távol élő nemzet nyelve között található. Mert nemcsak a kiejtés és a hangsúlyozás, hanem az egyes szavak, ezótagok é6 hangok is meglepően hasonlítanak egymáshoz.

Ennek a fölötte érdekes ténynek a kutatásával foglalkozva, egy Kima őstörténetét tárgyaló műben nagyon érdekes útbaigazító nyomra bukkantam. Ebben a műben ugyanis az áll, hegy An-Tyu város íakórnak ősrégi e'ődei még a hunok kivonulása előtt Mongolerszágból, tehát Kína szempontéból nyugatról, vándoroltak keletre és ők alapították a várost. Az újabb adatok azután bizonyítják,, hogy •An-Tyu város lakói azóta hűségesen megőrizték őseik nyelvét, számtalan hagyományuk és szoká- sukj a nyelvvel együtt nemzedékről-nemzedékre szállt s gondosan ügyeltek arra, hogy az ősök nyelvét és a város eredetének történetét az uj nemzedék soha el ne felejtse.

Honnan ered a nmagyar« név?

Mielőtt behatóan foglalkoznánk az eddig észlelt hasonlóságokkal, arra a körülményre sze.et- néra felhívni a figyelmet, amely a magyarokat minden más történelmi vagy helyesírás történeti kér désnél jobban érdekelheti, nevezetesen arra, hogy honnan származik ez a népnév, hogy: magyar.

• Ennek magyarázatára álljanak itt a következők: An-Tyu városban a lakosok több min kilencben százalékának családi neve: Ma. Ez kínaiul lovat

jelent. Minden népnél szokásban van, hogy állatnevekből képeznek családi nevet. Ha már most valaki a ma-törzs családjából vagy rokonságából származik, azt kínaiul ■igy jelölik meg: Ma-Tya. így következik aztán, hogy az ottani lakosság legtöbb családja a Ma-Tya, vagy pedig a Ma-Kia előnevet használja. Az „r“ betűn kívül tehát együtt volna a magyar népnek a neve. Az utolsó „r‘ betűre nézve viszont megjegyezhetem, hogy a k naia.k az ,,r“ betilt európai értelemben tehát magyar kiejtés szerint sern használják. Van azonban egy szó, amelyet legpontosabban „örr“ formában lehetne leírni s amelyet egyes szók végéhez a kínaiak akkor illesztenek, ha valakinek a gyermekét vagy leszármazását akarják megjelölni. Ilyen értelemben az Orr szó dalokban, versekben és könyvekben is előfordul. Azt tehát, hogy egy töns a Ma-Tya névből származik, An-Tyuban igy imák le: Ma Tya’r « azt hiszem, nem tévedek, ha ebb n a „magyar” népnév eredetét látóin. Hozzá kell azonban fűznöm, hogy az an-tyui lakosok ezt az r betilt nem európai módon ejtik ki. A szó predr té- nok Ilyetén valószínűségét pszichológiai alapon is

I meg lehet magyarázni. Nem csodálható ugyanié

j hogy egy olyan élénk, mozgékony és harcias nép, ( mint a mongol, mivel a ló egész életében olyan nagy és fontos szerepet játszik, a ló nevét vette fel népnévül. H.sz az ilyen lovaenépnél majdnem minden a lóanyagtól függ, a mongol embernek mindig a ló a főbüszkesége 6 szeretettnek egyik legfőbb tárgya, hisz a mongol lovak a világ legjobb lófajtáihoz számíthatók. A fentiek alapján azt hiszem, nyugodtan állíthatom, hogy.eZía népnév: „magyar14, ősi mongol eredetű s azt jelenti, hogy az illető ember, illetve az illető nép lova6törzs sarjadéka.

Néhány hasonló magyar és an-tyui szó

Hogy a két említett nyelv között mennyire szembeszökő a hasonlóság, annak igazolásául álljon itt néhány példa. Elsőnek a családra vonatkozó szavak közül:

3-[^3. cLp-ctct

a-uyn — anye gyermek = me (mek) nagynéne.= nye nye

leány (nem fin) — nánye (a ,.nye“ végzet a női

nemet jelenti) nő : - nü

valakinek a leánya = lányé kisasszony — sázi (a ,,sá“. szótag kicsinyig, a zi fiatal asszonyt jelent) tehát ezóképzési hasonlatosság. .

Háziállatok:

kutya =: káu-tyuan macska = mo-gyi (mo-tyü disznó = disz’ (n) csirke — dsi’ke ló =■ lu

szamár = ló ...

öszvér = lü tze Tulajdonságok: csúnya = ty’hu szép = szépan savanyú = szuan-nve keserű = khü hideg = hile

meleg = melliu * ■

kövér = köo vékony — vé jó = ju rossz = ru Testrészek:

test =• te tz fej = fej-tu szem = jemi száj — teuáj fül = ül

szív (szü) rz szán vagy srö Igék:

csinálni =' tz’ná mit csinál? — tz'nánl? hogyan csinálja? = ni tz’nál? kérni — kó gyi

köszönöm = khö szűr. (szószétint: meghajtja a szivét)

Határozók:

bo-1 = ho - hova = ho fo nem = né

de (hanem) =: de, desz csak = tyo vagy tyosz hogy, hogyan ~ hozu igy - ijo nahát — naje

ilyen (egyforma) — ije vagy jgye ilyen olyan — ije-ajs (i.-egy, je-minta) .

A nap és íészei:

nap — ne vagy nepu

éj = jjé

éjszaka — jjeka. iezaka eet = eje.

A hét nyelv hasonlósága ősi hinni irodalmi emlékekben

Meg kell jegyeznem, hogy a fentiekben felületesen illusztrált nyelvhasonlóság a kinai és magyar nyelv között nemcsak ebben az egy kihal városban, hanem abban az egész tartományban is észlelhető, sőt a hasonlóság nyomait megtalálják ős- kinal müvek nyelvében is. Mert a régi jó időkben, amikor a hunok nevét tiszteletet parancsoló ijedt séggel emlegették, Kiua lakossága egységes nyel vet beszélt. A különböző dialektusok csak a későbbi századok folyamán alakultak ki lassankint különböző tényezők hatása alatt. Kiírtai tudósok szerint a kinai írás a hatalmas Huang-Ti császár uralkodása alatt keletkezett körülbelül 2700 évvel Krisztus előtt. Ezeknek, a régi Írásjeleknek értelme és jelentése változatlanul megmaradt a mai nap'g Körülbelül negyvenezer ilyen kínai -írásjel van, amely egyúttal szójel is. Ha az egész kinai birodalom területén számtalan dialektus van ie úgy, hogy a különböző vidékekről származó ember ok

egymást meg se értik, áx Írásjeleket feltétlenül hibátlanul ismerik, mert ezék értelme az egész birodalomban azonos. A kinai írás megtanulása összehasonlíthatatlanul nehezebb, mint minden más nyelvé, mert mindén szónak külön jele van. Ábécé nincsen. Már 6okat vitatkoztak azon, miért nem térnek át a kínaiak az európai rendszerű fonetikus írásra. Ez a'kérdés olyan nagyjelentőségű, hogy rövid elmefuttatással nem lehet elintézni. A kínaiak konzervativizmusához sokban hozzájárul kegyeletük, amelyek hatezer esztendős kultúrájukhoz tapadnak; azt állítják, hogy a kultúra terjesztésében nagy szerepet játszott írásuk is. Hogy mennyi logika van az írásjelek összefüggésében minden komplikálté ág mellett is, csak az értheti meg, aki elmélyed a. kinai nyelvben. Hogy egy kis példát említsünk erre a logikára, ott van a „nő“ szó,, amelynek megfelel egy bizonyos írásjel, míg a férfi szónak egy másik Írásjel felel meg. A két jel egyesítése egy uj jelben újabb fogalmat ad, a „jó“ szót, mert a férfi és nő együttiéte jó dolog, feltéve, ha nem veszekednek.

Rövid idő állt móg rendelkezésemre a két nyelv összehasonlítására, de a fentebbiekben rámutattam néhány feltűnő sajátosságra, amely a magyar és kinai nyelv hasonlóságára mutat. A dolog tény eg úgy áll, hogy már régen megérte volna a fáradságot a veié való foglalkozás. Meg vagyok győződve, hogy nemcsak a turáni rokonság szempontjából, bánom tisztán tudományos szempontból is rendkívül érdekes volna a kinai nyelvvel és írással való foglalkozás. Ehhez csak elhatározás, szorgalom és kitartás szükséges. A fáradság bőséges jutalmat hoz. Igen nagy örömet szerezne nékem, ha ezzel a cikkemmel a kinai népre irányíthatnám a figyelmet, mert bizonyos, hogy a magyarok az ősi, nagy kinai nemzetnek turáni testvérei.

Mg egyszer vissza kell azonban térnem a magyar —kánál rokonság kérdésére. Sokan azt állítják hogy a magyarok és a kínaiak rokonok. Ezt ilyen kizárólagosan nem lehet állítani, már csak azért sem, mert hiszen a kinai nemzet — mint említettem — nem kevesebb, mint öt főtörzsből áll. Ezek közé tartoztak elsősorban a kinai és mongol törzsek, amelyek 'mindig a leghatalmasabbak voltak és 'bár közöttük véres háborúk is folytak, a közös eredetből származó testvéri érzelmek egyik dinasztiáról a másikra szálltak át utódaiknál.

Ha a turáni népek egyesülnek•..

Az öt törzsből álló kinai nemzet összes lélek száma körülbelül 500 millió, akik a közös leszármazás alapján egymást. testvéreknek tekint k.. Bátran mondhatjuk tehát, hogy a magyarok is, mint rokon „testvérek14, az öt törzs ■ valamelyikéhez tartoznak. Az uj kínai alkotmánynak, amelynek atyja Szun-Jat-Szen, alapvető gondolata az ősök tisztelete: Szun-Jat-Szen azt hirdette, hogy Éina csak akkor lesz erős .és hatalmas,, hogy ha minden közös származású néptörzse szoros kapcsolatra lép egymással. A nemrég tomboló és a még egészen mindig el nem csendesedett kínai forradalmi mozgalomnak az a főcélja, hogy a kínai név alatt élő testvérnépeket egyetlen egységes kinai nemzetbe forrassza össze. Ezen a téren Kína jövő jét az ősi tiszta erkölcsi alapelvek alapján szeretnek kialakítani. Szun-Jat-Szen politikai végrendeletének legfontosabb programpontja volt az összes kínaiak egyesítése. A népvándorlás a rokonnépeket óriási távolságokkal választotta el egymástól. Most hát a turáni mozgalomra vár az a feladat, hogy a rokon nemzetek közeledését gazdasági, politikai és érzelmi szempontokból k’mélyitse és fokozza. Mihelyt ez az összetalálkozás és a testvérek egyesülése, ha messze jövőben is, bekövetkezik, a turáni népcsaládban egyesült nemzetek kezében nagyobb erő lesz a világhatalom kivivására, mint a hunok idejében Egy-egy nép vagy nemzet eredetének kutatásánál az összehasonlító nyelvtudomány igen fontos szerepet játszik, mert nyelvében-él a nemzet, ez a jelmondat minden időben és. minden nemzetnél igaznak bizonyult. Anrg a nemzet él, megőrzi örökölt nyelvét, a nyelv pedig a nemzet fiait egyesíti és lelkesíti.

A Mandzsu-dinasztia idejében a régi kinai nyelv ápolását elhanyagolták és ez a fő oka a régi kínai hatalom és tekintély össze omlás áriak. Most az ősi kínai, nyelv alapján újra megszületett az egész ősá kinai -kultúra és aligha tévedek, ha azt mondom, hogy a mai kinai kultúra továbbfejlődése és haladása csakis a régi kínai kultúra pilléreire támaszkodhatik. A monarchia megszűnte után a hozzáférhetővé vált pekingi császári palotákban sok .rendkívül érdekes és értékes könyvet találtak; amelyekben meglepő felfedezéseket tetiek Ezekben-a már négyezer éves írásokban le van fektetve az ember minden testi és lelki szükséglete. .Éppen ezért kell, hogy a kínaiak nagyobb értéket tulajdonítsanak ezeknek a négyezeré vés Írásjegyeknek, mint akárinifélo más kulturális vagy művészi tárgynak. A kínai forradalom első rendelkezései közé tartozott, hogy kötelezővé tette a régi kínai.irás és irodalom tanulmányozását egyidejűleg fonetikus alapon, s hogy ezt minden kinai használhassa, közös kínai nyelvet, állapított meg. A közös nyelv elterjedésével lassankint megszűnik az a fonákság, hogy például a détkinai egy szót sem ért egy északidnál nyelvből. Ezen a téren tehát a kinai forradalom az egységes kihal nyelv megteremtésével. és annak szigorú bevezetésével már s jelentékeny sikert könyvelhet el. A modern k na. nyelv a régi kinai nyelvvel és igy a magyarral ie már kevés hasonlóságot mutat, van azonban mégis rokonság a két nyelv közt a hangsúlyozásban, a nyelvképzésben és a kifejezésmódban, tehát a nyelv léikében. Észrevettem, hogy a magyarok, akik jó zenei hallásuk révén igen gyorsan meg'a- nulnak idegen nyelveket, már néhány lecke után ■elsajátítják a. kinai szavak kiejtését. Így miniden

hízelgés nélkül állíthatom, hogy á világ minden, népe közt a magyar mutatja fel a legjobb nye v- zsenit. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a magyarok egykor a legderekasabb és legfejlettebb ázsiai nemzetek közé tartoztak.

***e*»***®'8***'WMm»*»a

Farsangi séta a rúzs körül

Copyright by Alexandra D. Jürss, Inét'tuti de soins cosmétiques, Pozsony, Savoy,

Farsangidö van, Igazán a legjobb alkalom, hogy a női szépség ismeretlen kis hősének; a cochen.l e- nek emlékezetére koszorút helyezzünk. Mert vértanú halált kell halnia ennek a kés bogárnak, hogy mi asszonyok mindennapi rúzsunkhoz juthassunk. Ez a kis rovar igazán megérdemelte tőlünk nőktől, hogy a halhatatlanság pantbeónjába helyezzük. Ennek a bogárfajtának nőstényét kei forró vizzel vagy forró gőzzel megölni, hogy az ősz. szee rúzs fajták legártalmatlanabb és legáltalánosabban használt alapanyagához: a karminhoz juthassunk. A nők tetszenivágyása ennek a so: & uj< tóttá kis bogárnak súlyos végzetévé vált. Van va« lami megható benne, hogy ennek a kis cochenile- nősténynek ezerszámra kell életet áldoznia azért, hogy nemének legtökéletesebbik teremtménye még szebb legyen.

Ennyi haláltmegvető mártirium láttán csak óvatosan sompolyog elő az a kaján kérdés; hogy vájjon a nő a rúzs által tényleg szebbé válik-e? Biztos választ erre a kérdésre adni nem lehet. Any- nvi bizonyos, hogy mesteri kéz a rúzzsal csoéá«> latos hatásokat tud elérni az arc korrigálásánál, de kontár kezekre bízva, a rúzst és vele a cache- nille-bogárka hősi márt'.riumát örök időkre lehet kompromittálni. A legrosszabb ennél a kérdésül, hogy a rúzs kezelését illetően biztos szabályokat felállítani nem is lehet. Itt igazán csak egyéni jő- izlés és decens finomság azok a szempontok, melyek elsősorban figyelembe jönnek. A legfőbb szabály talán az, hogy a női arc akkor van helyesen razsolva, ha nem látszik ru2SOzottnak.

A tudományos kozmetika ugyan fennen hirdeti, hogy a rúzs nem tartozik tulajdonképpeni eszközei közé, mégis a rúzs ős idők óta polgárjog fc szerzett magának a kozmetikai szerek közt. Régi sirleletek tanúskodnak róla, hogy már az ókor kulturnépei, különösen a babilóniaiak és egyiptomiak használták. A régi Hellastól a római birodalom felé terjedtek el az akkori szépségápolás a.ü- vészetei és a császárság idejében Rómában ért. k el legnagyobb fejlődésüket. A rúzsnak tehát vitathatatlanul igen előkelő múltja van és botorság volna, ha jövőjében kételkednénk.

Ha a rúzs helyes alkalmazására vonatkozólag nem is lehet fix szabályokat felállítani, mé-gés meg fogom kísérelni, hogy legalább — ami a. ruzso.ás technikáját illeti — egy követendő szisztémát állítsak fel.

Kétféleképpen lehet a rúzst alkalmazni: zs'ros és száraz formában. Az utóbbit a kompakt ruzs- puder alakjában.

A zsíros utón való ruzsozás előnyösebb, minthogy a felrakott szín hosszabb ideig való tapadá;át biztosítja, kezelése azonban nagyobb gyakorlottságot és ügyességet kiván meg, mivel a már fel a- kott szinréteg korrigálása sokkal körülményesebb. A ruzepudernek a zsíros rúzzsal szemben az a hátránya, hogy könnyen pereg le az arcról és sokkal gyorsabban halványodik el.

Úgy a zsíros, mint a száraz ruzsozásnál a következő főszempontok követendők:

Mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy a felrakott ruzsrétegnek ne legyenek éles kontúrjai, hanem az — észre nem vehetően — az arc természetes színével olvadjon össze.

A barnahajai nők erősebb színekhez is nyúlnak, míg a szőke nő lehetőleg világosabb színárnyalatokat használjon. A nagy — és csillog őszem ü arc élénkebb, a lágyabb tekintetű arc halkabb színeket kiván meg.

Az ovális arcot úgy kell ruzsolni, hogy a nrs a belső szemszöglet tájától kiindulva a szem körül a halántékig húzódjék és az arc közepén túl terjedjen.

A telt, kerek arcnál a rúzst a pofacsont-okrái kezdve, inkább az arc felső részére rakjuk, mégpedig lehetőleg vertikális irányban, hogy ezáltal is nyúlánkabbnak lássék.

Olyan arcnál, melynek előálló pofacsontjai vannak. soha sem szabad a rúzst magukra a kiemelkedő részekre rakni, hanem mindig az arc mélyedéseibe.

Sovány és hosszúkás arcoknál inkább az alsó arcfelet, körülbelül az áll tájáig, rúzs ózzuk.

A szempillák kikészítésénél igen jól hat a fe'sö szemhéjnak gyenge árnyékolása is, — ha ügyesen csináljuk. Kifejezés teljes nagy szemeket pevsze nem szabad ily módon még külön is kiemelni. A festókirónnak a Iküsö vagy külső szemsarkokon vagy a szemöldökön való, sokszor alig észrevehető kis megvonásával az egész arcnak egészen más kifejezést tudunk adni.

Ajakpirositóként az úgynevezett zsiros a.ja.kruzst- tudom csak ajánlani, különösen amikor igen jól tapadó ilyen rúzsban meglehetősen nagy rrtár a választók. Az úgynevezett „csókálló11 folyékony ajakfestők tapadóképessége ugyan elsőrangú, li bája azonban az, hogy az ajkakat nagyon kVarit ja, s az ajkak huzamosabb használat után meg* cserepesednek.

D. JÜRSS ALEXANDRA.

1938 március 2, csütfrrt8&.

i

r