Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-10 / 34. (3144.) szám

1933 február 10, péntek—EBMW

T>T«CGAiMaG^AR-H1RIíAI>

j——————a——————9

3

A NYUGTALAN KELETÁZSIA

A zendülés csirái eljutottak a többi holland-indiai hadihajóra is

A Zeven Provincien sorsa hamarosan beteljesedik — Misztikus letartóztatások a Java cirkáló fedélzeten — Vihar a második holland kamarában

Hága, február 9. A Zeven Provincien üldözése tovább folyik. A hajó a Sipora sziget közelében, .S'zumatra nyugati partvidékén tartózkodik. A repülőgépek egyelőre nem érkeztek a zendülő hollandi páncélos közelébe. Az üldözők egyelőre nem szólították föl megadásra a Zeven Provincient. A fedélzeten lévő lázadó maláji legénység az Elidamuson tartózkodó parancsnoknak sorra küldi a rádiogrammokat és megígéri, hogy megadja magát, ha 'a parancsnok büntetlenséget biztosit A lázadók szerint szökésüknek nem volt politikai oka, csupán a bérreduk- ció ellen akartak tiltakozni és megszöktek a várható büntetés elől. A rádiogrammokra az üldözők a tengerészetügyi minisztérium parancsának megfelelően nem válaszolnak. A holland hadügyminiszter a második kamarában bejelentette, hogy a hatóságok csupán a hajó föltétien megadását fogadhatják él.

A hágai második kamarában a szocialisták

és a kommunisták kivételével valamennyi párt helyesli a kormány eljárását. Albarda szocialista pártvezér szemére vetette a kormánynak, hogy holland-indiai politikájával növeli a ben- sztilöttek elégedetlenségét A szocialista vezér érthetetlennek tartja, hogy a Zeven Provincien parancsnoka többszöri figyelmeztetés ellenére elhanyagolta kötelességét a fedélzeten és mulatni ment egy szárazföldi klubba. Colijn képviselő a lehető legnagyobb szigort követelte a kormánytól és a megbízhatatlan elemek kiirtását a hadi tengerészeiből. A zendülés nem jelent államcsínyt, de az ilyen természetű jelenségek könnyen államcsínnyé fajulhatnak.

A kommunista zendülés tovább terjed

Amszterdam, február 9. A Telegraaf sura- bajai jelentése szerint Pandjong Ériekben a Zeven Provincien üldözésére összegyűlt flotta vezérhajójának, a Java cirkálónak fedélzetén a parancsnok kénytelen volt a legénység három j tagjának letartóztatását elrendelni, mert az a 1 gyanú merült fel ellenük, hogy rokonszenveznek a felkelőkkel és a legénységet ellentállásra szólítják föl. A három letartóztatottat beszállították a bataviai fegyházba. A hatóságok véleménye szerint sikerült a holland-indiai flottában szitott elégedetlenség három fővezérét elfogni. A lap azt is tudni véli, hogy a Java cirkálón Surhajabán kicserélték a legénységet s a beoszt lőttek helyébe mindenüvé holland altiszteket és újoncokat osztottak be. Egyébként nyugtalanságra nem került sor és a hajók azonnal felvették a Zeven Provincien üldözését A szolgálatot mindenütt európai katonák látják! el. Illetékes körök szerint a döntés még ma este megtörténik (középeurópai időszámítás szerint), amennyiben a Zeven Provincien vagy megadja magát, vagy elsiüyesztik a hajót

Bever válasza a katolikus püspöki

Vagy iskolareform — vagy a nem állami ianitók fizetésének leszállítása

Az IskoSaügyi miniszter harcias sikraszáliása az egyházeUenes iskolajavaslat mellett — A püspöki kar állásfoglalása

Prága, február 9- Déner Iván iskolaiügyi miniszter a szociáldemokrata tanítók és tanárok vasárnapi pozsonyi értekezletén hosszabb beszédben védelmezte iskolaügyi refanmterveit és vitába szállt az egyházi iskolák érdekében eikraszálló politikai és egyházi tényezők érveivel. Hangsúlyozta, hogy a ref orm terv nem pusztán az ő kezdem ényezésére készült, hanem a kormány többszöri sürgetésére. így nem állja meg helyét az az érv, hogy a javaslat nem volna időszerű.

A reformot függő viszonyba akarja állítani a nemállami iskolákban működő tanítók fizetéskiegészdtésévej.

Az egyházi és községi iskolák tanítói ugyanis eddig a forgalmi adó fölöslegeiből kapták fizetésüket a rendes állami költségvetés keretein kivül. A szlovemszíkói egyházak ebből az évente egy milliárdra tehető adófölöslegből több mint ötszáz millió koronát kapnak. Az 1933-as pénzügyi törvény föltételezi, hogy a nem állami tanítók fizetésére ebből az adójövedelemből 925 millió koronát lehet fordítani.

Dérer miniszter kifejezi kételyét azt illetően, hogy a csökkent adójövedelmek mellett az állam előteremthesse a 925 millió koronát. Ha a fedezet kérdését addig törvénnyel nem intézik el, be fog következni annak a szükségessége — mondja a miniszter — hogy a nem állami tanítók fizetését leszállítják.

Ezért az intézkedésért a felelősséget azokra báritja át, akik akadályozzák reformter veinek megvalósítását A katolikus püspöki kar nyilatkozatára azt válaszolja, hogy a reform- tervek nem tekinthetők diktátumoknak. Ismeretes — mondja — bogy a csehszlovák katolicizmus legkiválóbb politikai tekintélye tagja a kormánynak s a kormányban minden aktuális politikai kérdést kölcsönös megegyezéssel határoznak el- Ami azokat a kifogásokat illeti, hogy az egyházak az országos tanügyi tanácsokban nem bírnának képviselettel, azt jegyzi meg, hogy ott az egyházak nem mint egyházak lesznek képviselve, de képviselettel bírhatnak más címen. így például a vallások tatok képviselve lehetnek a tanítói csoportban, amennyiben külön társulnak. Az egyházi rétegek viszont a polgári csoportok révén juthatnak be. Az országos képviselőtestület az országos tanügyi tanácsba huszonnégy polgári képviselőt fog választani- Nincs kétség afelől, hogy egyházi személyekéi, is be fognak választani. Meg van

győződve arról, hogy az 6 reformterve eae- rint például a csehországi katolikus egyház az országos iskolatanácsban sokkal több képviselővel fog bírni, mint a régi rendszer szerint Szerinte nem igaz az sem, hogy a reform terv az egyházi iskolák eltörlését jelenti. Sőt éppen ellenkezőleg a terv meghagyja az iskolák valláserkölcsi jellegét, mindössze adminisztratív szempontból sorozza be őket az állam felügyelete alá- Javaslataiban fontos az, hogy a tanítókat kinevező szerv a szlovén®zkói országos közoktatási tanács lesz, nem pedig a minisztérium. A tervek — úgymond — Szlovenszkó tanügyi autonómiájának a pittsburgi szerződés értelmében való megvalósít ásót jelentik,

A katolikus püspöki kar'nyilatkozata, melyre az islkolaügyi miniszter oly élesen reagált, a következőleg hangzik:

Az iskola,kérdés kétségikivül azon problémák közé tartozik, melyek a legrégibb idő óta magukra vonták a katolikus egyház figyelmét és gondoskodását, mert a katolikus egyház az emberiség legjobb ég legnagyobb nevelője. Teljes joggal elvárja tehát a nép az ő püspökeitől, hogy az iskolák iránti ezen érdeklődésüknek és gondoskodásuknak megfő!előleg nyilatkozzanak, különösen a mostani időkben, midőn a katolikus nép lelkivilágát a készülő uj iskola- reformok egész sorozata zaklatja föl és nyugtalanítja. Ezen kérdés már tágya volt a püspöki km múlt év októberében tartott konferenciájának és akkor ez ügyben átiratot intéztek az iskolaügyi és nemzetn eve lééi minisztériumhoz. Feljogosított bennünket erre az Egyházi Törvénykönyv kifejezett és szigorú rendelkezése. (138 can. 2 §.) „A megyéspüspökök joga és kötelessége őrködni afelett, hogy egyházmegyéjük területén e^v iskolában se tanittassék semmi és ne történjék semmi a hit és a jóérkölesük ellen.14

A püspökök kötelesek felemelni figyelmeztető és intő szavukat, különösen akkor, ba féltik népük jövőjét

A haladás jelszava alatt az iskolákra vonatkozólag kiadott különféle törvényjavaslatok _ és rendeletek a valóságban az iskoláik teljes laici- záfását, alvilágiásítását célozzák. Valóban érthetetlen, hogy a nemzet sorsát őszintén szivükön viselő tényezők még mindig nem láttáik be a vallás elleni rendszeres támadásoknak éppen a mostani időkben megnyilatkozó szomorú következmény alt. Elégséges utalnunk c tekintőtteMt a szlovák autonomistájknaik üdvüzül- niök kellene azokat. Nem tűrhetjük tovább — folytatta a miniszter — m Esztengem feló való állandó kacsintja- fást.

Nemrégen tanná vodtumik annak a kínos jelenségnek, hogy a szlovák püspöki karnak két tagja is Esztergomba utazott Az esztergomi érsek bizonyos ügyekben közelebb áll hozzájuk, mint a prágai vagy az cimützi érsek. Nem a pokxokárok, sem a szocialisták, hanem kiemelkedő nemzeti érzületű papok kérik tőlem állandóan, • hogy csináljak rendet egyes tanintézetekben, melyekben az esztergomi szellem megöli a tiszta katolikus szlovák szellemet. A miniszter végűi a po- krokárság mellett mondott apológiát.

ben az ifjúság egyre növekvő elzüllésére, a családi élet felbomlására, az általános erkölcsi hanyatlásra. Hát szükséges-e az, hogy népünket megfosszák „atyái legdrágább, örökségétől ?“ i — Ezért ‘mint a lakosság nagy többségének lelkipásztorai és vezetői fölemeljük intő szavunkat és nyomatékosan hangoztatjuk: védekezzetek az oly reformok ellen, melyek nemcsak az iskoláknak, de az egész lakosságnak ártalmára volnának!

Határozottan kijelentjük, hogy mint katolikus püspökök beszélünk.

Nyilatkozatunk tehát nem politikai nyilatkozat.

Dicsőségesen uralkodó mostani Szentatyánk XI. Pius a keresztény nevelésről 1929. december 31-én kiadott körlevelében a legteljesebb határozottsággal állapítja meg: „Világosan kell kijelentenünk és mindenki jól fogja fel és ismerje el, hogy a saját gyermekeik részére katolikus iskolákért küzdő hívők, ha ezt teszik, nem űznek egy államban sem pártpolitikát, de vallásos kötelességüket teljesitik, amit a lelkiismeretűk parancsod meg nekik.44 A mi nyilatkozatunk is tehát semmikép sem pártpolitikai nyilatkozat, de teljesen politikamentes megnyilatkozás, amelynek megtételére bennünket lelkiismeretűnk kötelez.

Nyilatkozunk tehát:

1. Azon vallás nevében, amelyet képviselünk. Fölöslegesnek tartjuk hivatkozni a valiáser- kölcsi nevelés szükségességét valló tekintélyekre. Már a forradalom utáni első rendeletek a vallástant tisztán tanító tantárggyá degradálták. A vallási gyakorlatokat, azaz a vallás tanainak gyakorlati alkalmazását az iskolákból sok tekintetben kirekesztették, amennyiben neon

A katolikus püspöki kar állásfoglalása a Dérer-féle iskolareformmal siemben

tekintették azokat a vallásoktatás integráns részének. Ti dig vitathatatlan, hogyha a vallástan csak az értelmet' műveli és nem hat ki név előleg az erkölcsi törék esek és. akarat nemesítésére, akkor nincs lényeges befolyással az emberiség kultúrájára.

■— A ,katolikus püspökök nem szűnhetnek meg folytonosan követelni a vallásos nevelést az iskolákban- Ez ugyanis a katolikus szülök és általában az összes keresztények kötelessége. Az Egyházi Töt vény könyv a szülők erre vonatkozó kötelességét kifejezetten megállapítja (E, Törvénykönyv 1113 can.): „A szülők szigorú kötelessége és joga főképpen gyermekeik vallási neveléséről gondoskodni.* Úgyszintén joguk, és szigorú kötelességük azoknak, akik eket képviselik (1732 can, 2. §.). Ezért kérte — sajnos eredmény nélkül — még idejében az egész püspöki kar a vallás- erkölcsi nevelésnek, azaz a vallásos gyakorlatoknak beikta tását az iskolai tantér vekbe. S valóban csodálatos, hegy a mai korban, amely kor az iskolák fejlődését tekintve mint haladást hirdeti a racionalizációt és a tanítás gyakorlatiasságát, azért bevezették az iskolákba a polgári oktatást és nevelést, a nevelő kézimunkát, a testnevelést, hogy akkor egyedül a vallásoktatástól vonják meg a gyakorlati tanulás lehetőségét. Sőt tovább mennek s egyenesen a vallás nevelő befolyásának teljes lehetetlenné tételére, illetve megszorítására történnek kezdeményező lépések.

Azon igyekeznek, hogy a vallás képviselőinek az iskolák vezetésére irányuló befolyását teljesen kiküszöböljék és hegy azokat az iskolákat, melyekben még valamelyes mértékben érvényesülhet az egyházi tényezők nevelő befolyása (például a szlovenszkói egyházi iskolákban, a történelmi országok kolostori nevelő intézeteiben), azokat egyszerűen megsemmisítsék2. Hivatkozunk azonkívül az igazságosság követelményeire. Nem kívánunk kivételes bánásmódot, vagy különös előnyöket, csak azt követeljük, amire mint a katolikus szülők képviselőinek jogunk van és pedig természeti és történelmi Jogunk. Azt akarjuk, hogy velünk katolikusokkal szemben is betartsák az igazságosság követelményeit. Mert

határozottan az igazságosság megsértését jelentené, hogyha azok, akik mint a nép képviselői lépnek fel, oly reformokat erőszakolnának ki, melyeket a nép többségének leikiismierete soha nem fogadhat el s amelyekbe nem is szabad beleegyeznie. Az igazságosság ellen való volna oly kötelező erejű törvények megalkotása, melyek ellentmondanak az alkotmány levélnek, amely még a kisebbségeknek is, tehát annál inkább a többségben levő katolikusoknak biztosítja a teljes vallásszabadságot.

— Ezen és más okokból felszólítjuk tehát elsősorban az összes, a közéletben működő tényezőket, tekintet nélkül politikai hovátar- tozandóságukra, különösen a katolikusokat, hogy akadályozzák meg ezen a vallásoktatásra és a vallásos nevelésre nézve káros iskolareformok törvénybeiktatását. Nem is szükséges emellett utalnunk arra, hogy mily válságos időket élünk!

A püspöki kar nyilatkozata a továbbiakban a katolikus hívekhez fordul s imádkozásra buzdítja őket. Imádkozzatok az iskolai ifjúságért és népünk keresztény jellegéért — hangzik egyebek közt a fölhívás, — hogy ne engedje Isten a magunk és a jövő nemzedék pusztulását! S egész különlegesen felhívjuk az összes szerzetes rendeket, hogy amennyire csak tehetik, szervezzék meg mindenfelé az imádságnak és áldo/aiosságnak keresztes hadjáratait, különösen a gyermekek soraiban, hiszen elsősorban az ö lelkűkről van szó- Az imádság azonban egyedül nem elégséges! Imádkozzál és dolgozzál! Használja tóik föl tehát minden megengedett eszközt, hogy gyermekeitek, akikről a halál óráján az örök- bírónak, az Istennek szigorú számadással tartoztak, az iskolákban ne csak vallástanitás- bau részesüljenek, de a megfelelő vallásos nevelésben is.

A nyilatkozatot a morván fül i és a kárpáti országrészek valamennyi római katolikus és görögkatolikus püspöke aláírta,