Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-05 / 30. (3140.) szám
1933 február S, T&sáirn&p. ^RKCM-AW-^ARHTiaiAEr 1 Á fehér csodaszarvas jelében harmincezer cserkész gyűl össze az idén a gödöllői világ-jamboreen A legnagyobb precizitással szervezik és készitik elő a világ legnagyobb szabású cserkész- jamboreeját — Tokiótól San Franciscoig a földgömb minden nemzete képviselve lesz a gödöllői táborozáson — Magyarország egész területe jamboree lesz Budapest, február 4. Jamboreemek írják. és ®sem körinek ejtik ki. Zuíukaffer eredetű ezó, népgyülést jelent, a cserkészmozgalomban igy nevezik a cserkészek nemzetközi összejövetelleit. Négyévenként van világjamboree és az eddig volt jamboreek sorában a negyediket 1933-ban Magyarországon tartják meg. Az a jamboree, ami 1931-ben volt -Prágában, ezükebbkörü eserkésztáborozás volt, csupán a középeurópai szláv államoknak: Jugoszláviának, Lengyelországnak és a rendező Csehszlovákiának cserkészete tartott itt találkozót. A nemzetközi jamboreera a hivatalos' magyar szervezetek és a magyar társadalom óriási előkészületeket tesznek. A gödöllői vi!ágjambőréé programját és szervezetét nagyjában már ki is építették és ebből a programból már most is nagyszabású körvonalakban bontakozik ki a negyedik világjamboree‘külső képe. Az eddigi jelentkezések szerint az már bizonyosnak látszik, hogy körülbelül 24.000 külföldi cserkész vesz részt a gödöllői nemzetközi cserkészösszejövetelen. Ehhez a. hatalmas számhoz hozzá kell venni a szü’ők, testvérek, rokonok és egyéb érdeklődök légióját. Már az eddigi körvonalakból is látszik, hogy a negyedik jamboree külsőségeiben és jelentőségeiben az eddigi nemzetközi cserkésztáborozásokat fölül fogja múlni. Az egész földkerekség mindenfajta népe találkozik a gödöllői táborban, japánok, indiaiak, amerikaiak, afrikaiak és természetesen az ösz- szes európai nemzetek fiai bejelentették részvételüket, de jött már jelentkezés a nyugatindiai Barbados szigetéről és Jamaicáról is. kiég Sziámból is jönnek valami tizenöten. Mit kémek a mohamedán cserkészek 7 Miközben az előkészítés nagy munkája folyik Magyarországon, a világ valamennyi napilapja, fólvóiratja, sportszemléje és cserkészuj- ságia állandóan cikkezik. Magyarországról és: a jafnboreeról. Befutottak már Budapestre ceyloni újságok és napilapok a Kis-Antillákról, amelyek szóról-szóra közlik a magyar cserkészszövetség sajtóosztályának ismertető írásait. Hogy mennyire precizen, a legaprólékosabb részletekre kiterjedő figyelemmel folyik a szervezés munkája, arra jellemző, hogy nemrégiben érdekes kérelem futott be a magyar táborparancsnoksághoz a mohamedán vallásai cserkészek részéről. Folyóvíz közelében kérik táboruk elhelyezését, hogy amellett végezhessék imaszönyegeiiken istentiszteletüket. Tizenötezer magyar a famhoreen Érdekes, hogy a külföldiek nagy érdeklődésére való tekintette] a jámboréért nem is vehet részt mind a 30.000 magyar cserkész. Hiszen csupán a Foktőidről, Afrika legdélibb csücskéről négyszáz cserkész jelentkezett. Ha minden magyar cserkész fölvonulna a táborozásra, ötvenezer embert kellene a táborban elhelyezni. így a magyar cserkészet képviseletében 10— 15.000 cserkész fog megjelenni a jamboreen. Közlekedési, egészségügyi és élelmezési szempontok kellő mérleg-élésével nem lehetett nagyobb tábort teremteni, mint olyan, amelyben legföljebb negyvenezer lelket lehet elhelyezni. Ez a tábor is két részből fog állani: a gödöllői nagytáborból, amelyben mintegy 30.000-en lesznek elszállásolva és nem messze ettől, Máriabesnyön lesz a segédtábor, ahol azt a tízezer cserkészt helyezik el, akik eljönnek a jamboreera, bár nem tagjai a nemzetközi cserkészszövetségnek. Milyen lesz a cserkészek kosztja Á. c^r|pzé*övétség ..vezérkara, élén Teleki Pál gróf táborparancsnokkal és helyettesével, Sík Sándor dr.-ral, valamint vitéz Farkas Ferenc vezérkari főnökkel és á hatalmas 'cserkészszervezet Vezetőivel óriási munkát végez a kifogástalan organizáció ügyében. A legkisebb részletre kiterjed a figyelmük. Óriási munkája van a szervező vezérkarnak. Mindenkit érdeklő kérdés, hogy milyen lesz a negyvenezer ember élelmezése? Azzal tisztában van mindenki, hogy egészen kivételes nagy munkát igényel az óriási tömeg ellátása. Ezt a jamboree-parancsnokság már megfelelően előkészítette: a tervezett étlapon napi öt étkezés szerepel. A na.ni étlap általában a következő: Reggelire: fölváltva tej (4 dl.), vagy kakaó (félliter), tízóraira: vaj, méz, jam, túró, sajt, tojás, szalonna kenyérrel, esetleg zöldpaprikával. Ezekből az ételekből bárki tetszése szerint válogathat. Ebédre: leves, hús főzelékkel, vagy körítéssel,- hétenkint^ kétszer hús és főzelék helyett tészta, kukorica, sajt. Nehéz szolgálati napokon kon- zérvét kapnak a cserkészek, hogy a főzéssel kevesebb dolguk legyen. Ilyen lesz a megnyitás és a zárás napja. Uzsonnára: gyümölcs, sajt. Vacsorára: fölvágottak, vaj, sajt, szalonnafélék, tojás, tea, tejben rizs, paprikás burgonya, tojásos burgonya stb. lesz fölváltva és utána keksz, csokoládé, pogácsa, vagy gyümölcs. Az élelmezés bőséges és kielégítő lesz. A kenyér adagja napi 50—60 deka körül, a hüs 15—20 deka, fölvágott, szalonna, kolbász, sajt 8—10 deka, a vaj 5—6 deka. A fontiekből látható, hogy a táborparancs-, nókság nagy' súlyt, helyez a fejlődésben lévő, egész nap rengeteg testi mozgást végző fiatalság bőséges táplálkozására. A jamboree tábora A jamboree táborának területét már pontosan fölmérték. Gondos jamboree-térképet készítettek, amelyen már most föl va.u pontosan tüntetve, hogy -.például hal-helyezik/.el .az? 5260-an-, goi cser készt, a 2100 franciát, az 1050 ameriHázasodni óhajt mérnök, földbirtokos, gyáros; intelligens, hozománnyal rendfiKezö hölgyek forduljanak megbízotthoz. Sambula József. Klára penzió, Stary-Smokovec. kait, a kétezer lengyelt, a délafrikaiakat., az indusokat stb. Szintezték azt a teret, ahol az aréna lesz, ahol tehát a nagyszabású cserkész- tudományi bemutatások történnek majd. Hat artézi kutat fúrtak, amelyek vízhozama kétszeresen fedezi a tábor vízszükségletét. Befejezték az autópark földmunkáját, elkészült a jam- boree-miiut és munkában van a jamboree-könP kiépítése. Tíz altábora lesz a gödöllői tábornak s a különböző nemzetek ezekbe az altáborokba 1 esznek beosztva, míg a magyar cserkészek valamennyi aUáborban szétszórtan helyezkednek el. A csehszlovákiai cserkészek a hatodik altá- borba kerülnek bárom angol cserkészcsoporttal, a portugálokkal, a esi leiek kel és — természetesén a vendéglátó magyarokkal. A világíáborozásnak külön vizitábora is lesz a Csepel-sziget északi részén, ahol a-vizi bemutatásokat tartják meg. A bemutatás helye a Duna soroksári belső kikötőjének 3-as számú ipari medencéjében lesz. amelynek hossza ötszáz méter, szélessége pedig 65 méter. A medence körül nyolcezerfőnyi közönségnek biztosítanak kényelmes néző-helyet. A setédiábor Gödöllő és Máriabesnyő között az úgynevezett „Szilvás-laposban-1 lesz. Ide kerülnek elsősorban mindazok a külföldi csapatok, amelyek a. nemzetközi szövetségnek nem tagjai, igy az olasz balillák, a németek és a törökök, továbbá, a közelebbfekvő nemzetek, pl. az osztrákok és lengyelek előirt létszámon fölüli csapatai. De nemcsak Gödöllőn, hanem a csepeli vizitábor- ban és segédtáborban, hanem „Magyarország egész területe jamboree lesz!11 Ezt hirdeti a világszövetség vezérkara. Ezt úgy értelmezik, hogy a külföldi cserkészeknek az ország minden részén úgy kell érezniük magukat, mintha a gödöllői táborban Volnának, cserkésztestvéreik között. A magyar társadalom megérti és átérzi a cserkész vezetőségnek ezt az intencióját-, mert máris számos helyről érkezett a cserkészszövetséghez meghívás 3—400 létszámú cserkészcsapat részére 1—2 napi vendéglátásra. A jamboree jelvénye a csodaszarvas. Ezt fogja viselni a mellén a tábor minden cserkésze. A fehér csodaszarvas, a magyar mondák legendás állata. Jelképe egy nemzet vágyainak, egy nép boldogságot sóvárgásának. Isten rendelt-e hivatásának. . . fl ROSSZ FÉRFI Irtai ERDŐS RENÉE Egy este — a gyerekeket a bon ne már leiek i-eate — ők egyedül maradtak a nappaliban. amikor a férje hirtelen megszólalt az újságja mellől, csendes, nyugodt hangon: — Olvasta, milyen szerencsétlenség történt Bittó Kálmánnal? Az asszony sötét szem pillái megrezzentek és egy pillanatig pirosra vált arccal nézett az ura szemébe: — Nem olvastam. Hol? Mikor? Mi történt? — Berlinben. Egy autókaranm-bol. Bevitték a kórházba. Az asszony leeresztette horgolását az ölébe s egy pár percig úgy ült hallgatagon s akkor megkérdezte: — Súlyos eset? Meg fog halni? ■— Talán- Még nem bizonyos — mondta a férj és letette kezéből az újságot, fölállt, odalépett az asszonyához, egy kicsit megsimogatta a fejét, aztán fölemelte az állat és úgy kényszerűét te, hogy a szemébe nézzen. — Mondja csak Anna, rossz volna ez magának, ha meghalna? Fájna? Feleljen őszintén! — Sajnálnám —- mondta az asszony — hiszen még fiatal és olyan tehetséges! — Csak ezért? — kérdezte a férje. — Nézze, beszélhet őszintén. — Úgy beszélek. Miért kérdez? Adtam rá valami okot, hogy kételkedjék bennem? — Nem. Semmit. De tiz éve, már tiz éve Anna, hogy a feleségem, és soha egyetlen egyszer sem beszélt nekem róla. Én mindig vártam, hogy egyszer majd fölemlíti. Nyugodtan, közömbösen, mint ahogy a régi emlékekről beszél az ember. De maga hallgatott és most is úgy beszél — nem tudom, hogy. — Olyan túlzottan tárgyilagosan, ami nem is lehet természetes! Hiszen a vőlegénye volt, mégis. És szerette- akkor Igaz? — Igaz — mondta az asszony és egy kis gyanakvó pillantással mozdította el arcát az ura kezéből — de mit mondhatok már róla? Tiz év utáa, mit mondjak róla? Egyszer csak vége lelt a jegy ességnek. Miért? — De hiszen tudja, édes, Tudja, hogy a szüleim nem akarták- Nem bíztak benne. M-üv-ész: azt mondták. Yárosról-városra, or- szágról-ocszágra jár. Ma itt koncertezik, holnap ott. Hogy micsoda életem l-esz mellette? Mindig u-ton., mindig másutt, sohasem otthon. Anyámék tudták, hogy elvesztem volna számukra, ha hozzámegyek. — Szóval a szülői önzést okolja e-zért a szakításért? Vagy volt más ok is? — Oh igéd. Azt mondták nekem róla, hogy — amolyan rossz férfi — nincs sem,mi erkölcsé. Apa és a Gábor bácsi mindent kikutatott róla. Az egész múltját. Kalandjai voltak — sok kalandja volt. Mindenféle nők az életében És elhagyott gyermekek. Igen, apáék ezt mind megtudták. Már itthon is, mikor még csak kezdő vó-lt, az akadémiára járt, egy férjes asszonnyal volt dolga, egy gazdag asszonnyal, együtt utaztak külföldön — és több efféle. A férje egy percig hallgatva nézi s akkor megszólal: — Szóval kikutattak róla mindent és amikor magának ezeket a dolgokat elmondták, maga nyomban kiábrándult belőle? Az asszony egy pillanatra lehunyta szemét és engedte, h-o-gy az izzó párosság elborítsa arcát, arra a gondolatra, ami agyán át- száguldott, hogy most hazudni fog az ő urának. Eddig sohasem hazudott, de most mindjárt hazudni fog neki. Akkor egyszerre valami hősies elhatározás támadt benne. Nem- Nem fog hazudni. És megszólalt kissé habozva, bizonytalanul. — Miért mondanám, hogy így volt? Nem így volt— Tovább is csák szerette? — kérdezte a férfi kissé izgatottan. — Igen. Megijedtem tőle. de továbbra is szerettem. — Miért? Nem hitte el, amit róla mondtak magának? — Elhittem, de nem tudtam git-eoi rajta. Mégis csak szeret lem. — Szép, hogy ezt ilyen becsületesen be vallja. De aztán mégás csak lelbontotta vele a jegyességét. — Nem én. A szüleim. Nagyon fiatal voltam. Tizennyolc éves és nem voltam eléggé erős Féltem, hogy nekik van igazuk. Aztán meggyőződtem róla, hogy úgy is volt. Menynyi botrány történt vele azóta! Megházasodott, elvált. A volt felesége le akarta lőni. Egy városban, ahol koncerteznie kellett volna, nem léphetett föl. És pénzdolgok, csúnya dolgok, perek. Igen, igen, a szüleimnek volt igazuk. Most ne a szüleiről beszéljen, hanem magáról- Ariról, hogy mégis csak szerelte. Meddig? — Oh? — kérdezte mosolyogva — ■ ezt kérdi? Hiszen két év múlva férjhez mentem magához! — Ez nem felelet arra, amit kérdeztem. Hozzám jött, de ez nem zárja ki, hogy még akkor is szerette. — Hová gondol? — kérdezte az asszony ijedten. — Högy esküdhettem volna meg magával? Képesnek tart erre, hogy hamisan esküdjem az oltár előtt? — Talán nem tudta, hogy hamisan esküdött- Nem gondolt rá akkor soha? — Gondoltam rá, de csak úgy, mint egy rossz álomra. Féltem tőle. — De hátha ez a félelem is csak szerelem- volt. Nem tudhatja. — Dehogy. Milyen furcsa maga. Sohasem beszélt erről- Sohasem kérdezett. Mi jut most eszébe? — Semmi! Ne gyanakodjék! Tudom, hogy nem is találkoztak azóta. Csak éppen tudni szeretném, hogyan lett vége ennek a szerelemnek? — Én magam sem tudom — mondta az asszony mosolyogva — vége lett! — De nem akkor, mikor én jöttem? Ugy*e nem? No, mondja! — Miért akarja hallani? Nem akkor. Egy kicsit később. Mikor megkért engem, akkor már keveset gondoltam rá— Keveset, de mégis. És azután — aztán — mikor a feleségem lett? — Majdnem semmit. Hálát adtam Istennek, hogy a magáé lehetek. — És a szerelem? —- Elmúlt— Végképpen elmúlt? Vagy csak k. — Mikor Bandi született, akkor már azt is elfelejtettem, hogy a világon van. Tehát a gyerek miatt. Nem én miattam. — A gyerek vagy maga, hát nem mindegy? j — Nem egészen. — Milyen gyerek maga! Én azt. hiszem, ez mindegy. — Szóval Bandika után már nem törődött vele. Ha az újságokban a nevét meglátta, nem olvasta el: mit Írnak róla? — De igen, elolvastam. Ez csak néni volt hűtlenség! —■ Attól függ, mit érzett azalatt, mig olvasta— Oh, nagy csacsi! Semmit sem éreztem, eflelől bizonyos lehet. Bandikénak egy haja- szála is több volt nekem, jobban érdekelt, mint arz ő hírességei és a sikerei. — Szóval a Bandika hajaszála. Jól van, értem- Magát az anyaság választotta el tőle. nem én. Az asszony egy mozdulattal lecsapta kézimunkáját a kis asztaliba, amely előtt ültek: — Nézzék, hogy kínoz, most utólag... aaBm Ez a három iei mit átmen i köztudatba Bristol Budapest 12. - P. - é r t i ad naponta nagyon tó szobát elsőrangú ellátással A vendég minden kényeiméi megtalálja. Délután és este Lant •\ bárban intim hangulatos estéik
