Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)

1933-02-26 / 48. (3158.) szám

Sztom ÁzKön^vKobTORA.. Hogyan készül Farkas Mária, a Pusztavirten élő kiváló magyar hegedümüvésznő hangversenyeire Látogatás a művésznő otthonában — Fárasztó gyakorlatok, szorgalmas és lelkiismeretes munka a pusztavirti Farkas-kúriában Pusztavirt, február közepe- (A Prágai Ma­gyar Hírlap kiküldött munkatársától.) Baróli Szabó Dávidnak, a XVIII. század végén meg­indult magyar irodalmi és nemzeti újjászü­letés egyik hősének nyomait kutattuk itt a Zsitva tövén. Amikor ezt a munkát elvégez­tük, a Farkas-kúria vendégszerető körében pihentünk meg. Tágas, nagy szobában ülünk, ablakai a parkírozott kertre nyílnak, a kert tövében a még befagyott Zsitva, amely né­hány kőihajitásmyira innen ömlik a Dunába. Néhány kilométernyire a magyar oldal házai látszanak. Az ott balkézre Neszmié’y, a híres bortermő hely, szemben Dunaalimás, amely­nek kénes gyógyfürdői mindjobban ismer­tekké válnak, jobbkézre az aknásfüzitői pet- roleumfinomitó kéményei. Hópihék szálla­nák alá, idebenn az amerikai kályha kelle­mes meleget terjeszt. Ott ülünk a müvészsa- rokban, amit azért nevezhetünk igv, mert a szobának ez a zuga tele van aggatva nagy hegedűsöknek sajátkezüleg dedikált fényké­peivel. A képcsoport központjában Farkas Mártának és mesterének, a legnagyobb ma­gyar zenepedagógusnak, Hubay Jenőnek együttes felvétele. Vecsey Ferenonek, a csa­lád régi barátjának különböző fényképei ked­ves dediikációkkal, Reményi Edének különböző képei, amelyekhez családi tradíciók kedves emlékei fűződnek. Amig itt csöndesen beszélgetünk, a szom­széd szobában felhangzik a hegedüszó. Far­kas Márta gyakorol- Várady mesterhegedüje­nek hangjai átszürődnek hozzánk s az a han­gulat lesz úrrá rajtunk, mintha hangverseny- teremben ülnénk s ott gyönyörködnénk egy kiváló művész változatos és gazdag reper­toárjában. Órákhosszat eltart ez a gyakorla­tozás, de ezek az órák gyorsan repülnek. Azután Farkas Márta bezárja a hegedűt a tokjába és mi interjút készítünk otthonában a művésznővel, akinek neve nemcsak szlo- venszkói viszonylatban ismert, hanem sike­rei révén a nemzetközi zeneéletben is elő­kelő szerepet játszik. Pesten már hat nagy hangversenyt adott, de Szlovenszkőn is min­denütt ismerik művészetét, játszott Munká­cson, Ungvárott, kétizben Kassán, Rimaszom­batban, Nyitrán, Érsekújvárod, többizben Komáromban és Pozsonyban. Tizenkét ízben szerepelt a budapesti stúdió műsorán, több­ször játszott a pozsonyi stúdió magyar óráin, hangversenyt adott a csehországi nagy világ­fürdőkben, Karlsbadban és Mariembadban. Hangversenyeinek és nyilvános szereplései­nek a száma már eléri a százat. Naplójából látjuk, hogy ötvenegyszer lépett fel teljesen díjtalanul, mindannyiszor a jótékonyságnak és a nemzeti ügynek szolgálatába állítva mű­vészetét. Most olaszországi szereplésre ké­szül, ahol Milánóban kell először fellépnie. Az interjú kissé nehezen megy, mert Far­kas Márta nem szívesen beszél magáról. Elő­ször csak egy mondatot tudunk kivenni be­lőle: Szeretek muzsikálni és na,gyón örülök, ha muzsikámmal a közönségnek élvezetet nyújthatok. Lassan azután mégis csak kiala­kul az interjú. Első kérdésünk arra vonatko­zik, hogyan lehetséges ilyen gazdag reper­toárt emlékezetben tartani? A hangjegyek ez­reiről és tízezreiről van szó és csupán a pusztavirti néhány óra alatt legalább öt nagy hangversenydarabot és tömérdek apró kis műsor-számot hallgattunk végig és ezeket Farkas Márta mind a legnagyobb precizitás­sal, fennakadás nélkül játszotta. — Nem is olyan nehéz dolog az emléke­zetből való játék, mint amilyennek gondolják — felel kérdésünkre Farkas Márta- — Ez egy már .,beide:gzett“ darabnál csak rutin dolga. Ezzel nem mondom azt, hogy a művészt a memóriája a még úgy beidegzett darabnál is cserben nem hagyhatja. Ha jól emlékszem, a hegedűsök „királyával41, Joaobimmal tör­tént meg, hogy Budapesten megakadt a Bach Chacconjának a legelején, pedig ezt a dara­bot azelőtt számtalanszor a legnagyszerűb­ben végigjátszotta. Többszöri kísérletezés után kénytelen volt abbahagyni ezt a számot. Hát bizony mindenkit érhet baleset, de e tekin­tetben a világmárkáknak a kevésbé ismert, vagy pláne kezdő művészekkel szemben az az előnyük van, hogy a publikum rendszerint elnéző, mint ahogy a Joachim esetén is tom­bolt a közönség. — Hangversenyei közül meyikre emlék­szik a legszívesebben vissza? — ez a követ­kező kérdésünk. Erre Igazán nehéz felelnem, mert a kö­zönség az összes eddigi hangversenyeimen kitünteteti lelkes tapsaival. Mégis talán két fellé' ésem az, amire a legszívesebbei) és némi idwzkőséggel emlékezem: az egyik az 1922. évi november havában a budapesti Vi­gadó nagytermében rendezett önálló hang­versenyem, amelynek végeztével nem keve­sebb, mint hat ráadással kellett az amugyis két óra hosszat tartó programomat megtol­dani. A másik pedig a rákövetkező év de­cember 8-ika, amikor abban a kitüntetésben részesültem, hogy világhirü mesteremmel, Hubay Jenővel, a komáromi Kultur-palota termében rendezett hangversenyen eljátszot­tam Bach Sebestyénnek két hegedűre irt há­romtételes versenymüvét Németh István László zongorakisérete mellett — Még egy kérdést: a hangversenyre járó közönség nagy részét nagyon érdekli, hogy az előadóművész miként készül a programjá­ba felvett zenedarabokra? — Itt nem lehet sablont felállítani, ez tel­jesen egyéni dolog. Csak abban kell vala­mennyi művésznek megegyeznie, hogy a leg­tökéletesebbet akarja nyújtani, ami tőle te­lik. Én amikor egy programot összeállítok s abban olyan darabok is szerepelnek, amelye­ket idáig nem ismertem, azokat kotlából át­játszom mindaddig, míg a szerző intencióira rá nem jövök- Amikor azután a darab szelle­mébe behatoltam, megkezdem a darab tanu­lását, ami bizony nagyon lassú és fáradságos munka. Az egész darabot szinte taktusként tanulom, nemcsak a technikailag kényes ré­szeknél, hanem a lassú kantinélás részeknél is, hogv a kellő hangszint megtaláljam, ami a darab stílusos előadásához szükséges. Az ilyen lassú és bizony sok időbe kerülő ta­nulást addig folytatom, amig nem érzem, hogy a darab belém idegződött. — És szükség van-e a mindennapi gyakor­latozásra? — Ez feltétlenül szükséges. Paganini mon­dotta, hogy ha egy napig nem veszem kezem­be a hegedűt, azt én veszem észre, ha azon­ban két napig nincs a hegedű a kezemben, azt már a közönség is észreveszi. — Mik az érzései, mikor a rádióban ját­szik? Különbség-e hangversenydobogón vagy a rádióban játszani? — A hangversenyen közvetlen kapcsolat­ban vagyok a közönséggel s így természete­sen vannak olyan külső körülmények, ame­lyek a stúdióban nem mutatkoznak, a mik- rofóo előtt azonban még nagyobb gonddal, tökéletesebb kidolgozással kell játszani, mert a közönség a hangszóró előtt tökéletesen a zeneszám élvezetére koncentrálja magát s egyetlen hiba sem kerüli el figyelmét. A művész felelőssége tudatában talán sokkal precízebb munkát végez a rádióban, mint a hangversenydobogón. V. Z. (*) A Kazinczy-társaság negyedik kulturestéje. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A Kazimczy-tár- saság csütörtökön este rendezte meg harmad k kassai kulturestjét a Lőcsei-Mz nagytermében, amely szintén megérdemelt sikert hozott mind az előadásnak, mind a társaságnak. Az est előadója Szepesi Miksa dr. volt, aki Ady szerelmi költésze­téről tartott értékes és lebilincselő előadást, jel'e- mezte a nagy költő szerelmi életét, amely valójá­ban nem volt más, mint örökös harc a nővel. A nagysikerű előadást méltóképpen egészítette ki Schalkház Lipót pompás szavalata, aki négy Ady- verset mutatott be megrázó erővel, kifejezés-telje, sen- Rajtuk kívül Takács Kálmán két begedüezá- ma egészitette ki a műsort, amiket Gorzó Edit ki­sért zongorán. A nagyszámú közönség sok tapssal köszönte meg mind a szereplők, mind Gömöry János főtitkár fáradozását, akii az est rende-zését végezte. (*) Színházi bemutatók Budapesten. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: Az utolsó há­rom napon belül öt bemutató zajlóit le a bu­dapesti színházakban. A Belvárosi Színház zártkörű előadást rendezett, aimelyeio az „II- luz'ió44 cimü darabot mutatta be, a Vígszínház Bús Fekete László uj darabját „A pénz nem minden44 címmel hozta színre, a Nemzeti Színházban Móricz Zsigmoud történelmi vig- játéka, „A murányi kaland44 és a Magyar Színházban Fodor László „Rulett44 című víg­ját éka került bemutatásra. Igazi sikert csak az utolsó darab aratott. A beírni látóikról leg­közelebb részletesen beszámolunk. (*) Növendékhangverseny a pozsonyi primáspa- lota tükörtermében. Pozsonyból írják: A városi orgona- és zeneiskola csütörtökön este rendezte meg szokásos növendékhangversenyét. A szép számmal megjelent közönség előtt az iskola nővén, dékeinek egész sora vonult fel, tudásukkal igazol­va az intézet jó hírnevének valódiságát. Groorné Szép Ilona növendékei közül Rosir r Klára. Salzer J Klára ée R-oth Magda tettek tanúságot tanárnőjük kitűnő szaktudása mellett. Groe-r József jó iskoláját dicsérték Laukó Etelka és Morvay Margit. Ez utóbbi Chopin As-dur balladáját játszotta el fel­tűnő tehetségre mutató tökéllyel. A hegedűszak két kitűnő tanára, R-ulicek és Actardjieff egy-egy tanítvánnyal szerepeltek a műsoron. Az előbbi ta­nítványa, Vani&e-k Jaroslav, kis kora ellenére is nagy biztonsággal játszotta el Beethoven F-dur Románcát. HöniigBcbmiied Erzsébet (az utóbbi nö­vendéke) Nésv-e-ra: Suitet adott elő jó kidolgozás­sal. Ulanovsky éne km es tér k-ét tanítványa: Brá neeka Ruzena és ftiha Zdenko operaáriákat éne­kelt. A zongora-kíséretet mindkettőnél diszkréten látta el Kreybig Aranka, Németh L. István tanár növendékei közül Szabó Irén, Kopasz Laura, Ha- riss Sarolta és Magyar Ilonka- mutatták be tudá­sukat. Hariss Sarolta Beethoven „Pathét!que“ szo­nátáját játszotta megbízható technikává] és jó el­gondolással. Magyar Ilonka száma tulajdonképpen már nem -illett bele a növendékhangverseny kere­teibe. Schumann súlyos g-moll szonátáját adta elő a technikai nehézségek teljes legyőzésével és a da­rab lelkének tökéletes vleszat-ükrözéséve 1. Játéka kiforrott, művészi produkció volt. — Végül teljes elismeréssel kel megemlékeznünk a tanári kar eredményes, gondos munkájáról, mely Albrecht Sándor igazgatóval az élén ezt a városi zeneiskolát Oly magas színvonalú intézménnyé fejlesztette. (K. A.) j Hajápolás, hajfesfés, tarlós onáulálás elölt I liánlatos a naját nálunk megvizsgáltatni Fejbőr- arc- és kézápolás* -egrégibb ék legjobb ízakísmeröji Béres M-hály, Hősies, Fö-u. 85. \ (Andrássy palota) Ingyen -anácsadás I Szolid árak (*) Avigdor Hameiri megismétli kassai előadását. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Avigdor Hameiri, a világhirü héber költő — akinek a urait szombaton tartott kassai előadását különféle alaptalan iniirá- kák előzték meg, — szerdán, március 1-én este megismétli előadását, melyen a „Vallás az uj Pa­lesztina prizmáján át“ elmen fog beszélni. Jegyek a Konce-rt-Literaturánál. (*) Petrovich Szvetiszláv Kassán és Eperjesen. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Petrovich Szve- t-iszláv filmszínész a múlt bét- végén Kassára, in­nen pedig Eperjesre érkezett, ahol a-z egyik ottani moziban lépett föl.' Petrovich u-tja tulajdonképpen programkörut, melyet az Uni ver sa-1-filmgyár ren­dez a szlovenszkói városokban egyes filmjei érde­kében. Petrovich e hét első napjain utazik to­vább Kassáról. (*) Legyen világosság. Mécs László uj verskötete. Mécs László azok közé az ősteheteégü költők kö­zé tartozik, akikből mintegy természeti erővel, hő­forrásként szökken ki a vére. Ez magyarázza mon­danivalóinak elemi erejét, formáinak tékozló bő­ségét és költői termelésének szaporaságát. Kö­tetei egyre -hosszabb glé-dát alkotnak s most ismét xij Mécs-kötet jelent me-g az Athenaeumnál, mely­nek mélyen kifejező elme: Legyen világosság. A nagyszerű papköltő csakugyan világoesággyujtó, világot teremtő alkotó: az emberiség és a ma­gyarság nagy problémáit veti fel gazdagsza-vu költeményeiben a maga lírai hevületén át. Ez a probléma örök és egyben mai, épp úgy, mint Mécs László formái is a líra örök formái, de egyben bát­ran maiak is. S épp az magyarázza ennek az isten­áldotta költőnek ritka hatását, hogy örök és uj tud lenni,' megtalálja az utat a kritikában újítás és az avas ma-radiság között. A szépen kiállított uj verskötet ára 21.60 Kö. Portó 3.—, utánvétnél 5 Kö. Megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap ki ad óhi vatalá ban. (*) Filmre kerültek a sziámi ikrek. A Drakula oimü film rendezője: Fed Browning szerepelteti a sziámi ikreket legújabb filmdrámájában, a „Vérző po-r-ond“-ban. E fim arról nevezetes, hogy felvo­nulnak benne a világ leghíresebb torz&ziUöltei, akik között érdekességben első helyen állanak a sziámi ikrek, a természet különös szeszélye folytán egyanáss-al fizikailag ás összetartozó testvérpár. A film meséje olyan, hogy a különös ikerpár sokat szerepel és érdekeseb-b-nél-érd eke-sebb jelenetekben mutatja be példátlanul álló életét, (*) „Piccaver tanuljon meg franciául.4' Picoaver Alfréd a minap bemutuUkozott Parisnak is: a Lamoureux-zenekiar hangversenyén lépett fel és miután Wagner-operák részleteivel nagy sikere volt, amikor a közönség ráadást kért : angol dalo­kat, énekelt. Erre a publikum igen barátságtalanul ellene fordult és a sajtók,ritikák javarésze is megrója, hogy miért nem énekelt a pári-si-akn-ak francia dailok-at? Ki-oktaitják, hogy német te-noristá- nak nem illik Parisban angolul énekelni. Ha még egyszer Párisba jön: tanuljon meg franciául. AZ IVAN-SZINTÁRSULAT MŰSORA LOSONCON: Vasárnap d. u: Rotschildok. Kondor Ibolya fel­léptével. Vasárnap este: Weekend. Kondor Ibolya és Feren- czy M. felléptével. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ HETI MŰSORA: Péntek, szombat, vasárnap február 24., 25., 26-án: Gaál Franci első németül és magyarul beszélő ós éneklő filmoperettje: PAPRIKA KISASZ­SZONY. Hétfő, kedd, február 27.. 28-án: RÁNGÓ. Szombat és vosárimp délután fél 3 órakor nép­előadásban: A hindii síremlék. Vasárnap délelőtt 11 órakor gyermek-előadásban 10 szenzációs triikk-film. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA DUNASZERDAHELYEN: Vasárnap: Amikor a kislányból nagylány lesz. 1933 február 26, vasárnap­Íársadalmi Elet ■''yvrsmmmKsmmmmmmmmammamBammmmmmmmmrmmmtmmmm # A Kassai Keresztény Társadalmi Kör sae-rdai műsoros estje ismét a legteljesebb siker jegyében folyt le. A kitünően összeállított műsor Li-bay Ica és Hardicsayu-é hangulatos énekszámaiból és egy egyJeiivonásóéból állott, melynek szerepeit Balmay Anesi. Halmay Judit és ifij. Déri J. játszotta. A sze­replők közreműködését Gombos József, a kör el­nöke köszön'.e meg. A nagyszámú közönség a késő éjszakai órákig maradt együtt a legjobb hangulat­ban. — Hétfőn este egy farsangi bátyus összejöve­telt rendez a kör Fő-uccai helyiségében, melyré vendégeket szívesen látnak. # Az apácaszakáliasi református elemi iskola növendékei a szegénysorán tanulók felsegélyezése javára pompásan sikerűit gyermek előadást tartot­tak. A hálós közönség minden egyes szám után tapsorkánban fejezte ki tetszését. A sikeren Nagy Évike, Juhász Mikiké, öllös Béla. Szabó Kálmán, Bölcs Tercsi, Kis Géza, Kovács Janka, Gútó Erzsiké, Vörös Ibolyka és Domonkos Károly osztoztak, míg a betanítás érdeme Petires Ilona tanítónő nevéhez fűződik. # A lévai árvaházat fenntartó Nőegylet érdekes ötletet valósított m-eg az idei farsang alkalmából. A nőegylet választmánya kimondta, hegy a súlyos gazdasági viszonyokra való tekintettel, szokásos farsangi reprezentációs jótéko-nyc-élu táncesfélyát nem rendezi meg, azonban, hogy- emiatt az árva­ház esetleg károsodást ne szenvedjen, mert az es­tély jövedelme a lévai árvaház céljait szokta szol­gálni, elhatározták a láthatatlan emberek láthatat­lan báljának megrendezését. A bál é-p-pen -m-ost van folyamatban, még pedig olyanformán, hogy a ren­dezőség csekklapokat küldött szét a közönségnek egy körlevél kíséretében, amelyben előadja, hogy a költséges bál helyett a csek'klapon küldjenek be adományt a jótékony célra. Úgy látszik, hogy a „belépti dijak”-bőd szép összeg fog befolyni az árvaház ja-vára. Léván tehát megírnilátták, hogy szükség esetén még -így is tudnak , mulatni44. (*) Magyar Minerva. A Reinel János dr. szer­kesztésiében havonként megjelenő Magyar Minerva oimü szépirodalmi és tudományos folyóirat ezévi 2. száma a napokban látott napvilágot. A gazdag és változatos tar almú februári számban, programjá­hoz hűen, a Magyar- Minerva szerkesztősége ismét két újabb tehetséget szólaltat meg, dokumentálván ezel is a Mához való tartozását. Közülük az egyi­ket, Király Józsefet, eddig csak mint kitűnő egy­házi szónokot ismerte a szlovenszkói magyarság, most megjelent Írása mint a‘falusi élet éles, de fincmlelkü megfigyelőjét mutatja be, aki egy meg­történt eset kapcsán erős színekkel ecseteli „azokat a bajokat, amelyek túl a muskátlis ablakok rnegett feszengelik a falusi szivek érző falát.44 A kassai Házy Ferenc a legfiatalabb költői generáció tagja, akinek továbbfejlődése elé nagy várakozással te­kinthet az uj szlovenszkói magyar irodalom. A szlovenszkói származású Komáromi János írói ju­bileuma alkalmából nemesveretü novellával aján­dékozta meg itteni barátait és tisztelőit, az erdélyi Bárd Oszkár pedig szép kőkeménnyel szerepel a folyóirat hasábjain. Nagy figyelemre tarthat szá­mot az amerikai Reményi József „Az alkotó szellem naiiveága” című írása is. míg a kisebbségi kultúra lényegéről igen érdekesen és mélyemzántó formá­ban értekezik Tamás Lajos. Különösen időszerű Rónay Jenőnek „Magyar tengerészek harcai Kíná­ban44 oimü közleménye, valamint Pécsi Gusztáv dr.- nak. a tudós fizikusnak hosszabb írása is, aki „Az elektromos áram házi forrásai4 5 * * * * 10* címen szakszerű ntibaigazitóst ad a rendes elektromos áramot nél­külöző faluéi rádióamatőröknek Hatásosan egészíti még ki a folyóirat tartalmát Spur Endre dr.-nak Liszt Ferenc kanonokká szenteléséről szóló közle­ménye, valamint Farkas Geiza dr.-nak „Lovacska44 című nevelési-élek tani Írása is. N Jaczkó Olgának „Tolvajok a szentélyben44 cimü regényfolytatását keld még kiemelnünk a folyóirat tartalmából, inig a könyvrovatban Reményik Sándor, Erdély legna­gyobb költője, az erdélyi körúton volt Mécs László­ról, Szlovenszkó legnagyobb költőjéről emlékszik meg, Benyovszky Károly pedig Haical Kálmánnak, a tudós szlovenszkói történésznek a pozsonyi Szent László-kápolnáról szóló müvét ismerteti. A leg­olcsóbb szlovenszkói szépirodalmi és tudományos folyóirat előfizetési ára félévre 15 korona. Egyes szám ára 3 korona, mely post-abélyegben is beküld­hető a kiadóhivatal (Pozsony, Kertész-ucoa 1.) cí­mére. mely szívesen küld csekk lapot is. Egyes szá­mok Pozsonyban a Staimpfel és Szent József könyv­kereskedésben, Walla Frigyes Magyar Könyves­boltjában, valamint Wérsz M. ujeágitzletében kap­hatók. — Felemelték Budapesten a kenyér árát. Buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja: A pékipart• s- tillet mai határozatában a félfehér kenyér kilóját 44 fillérre, a barna kenyér kilóját 38 fillérre emel­te fel, a péksütemény árát pedig nagyban 5 fil­lérben, kicsinyben pedig 6 fillérben állapította meg. Az uj árak vasárnap lépnek életbe. A pék- ipartestület szerint az utolsó ármegállapítás óta a lisztárak métermázsáiikcnt. 5 pengővel emel­kedtek. — Bctörök ürítették ki az aranyosmaróti vasútállomás kézipénztárát. Aranyosmaróid tu­dósítónk jelenti: Tegnap éjszaka az arany os- maróti vasútállomáson betörök jártak. lv\jged négy órakor az ügyeletes tisztviselő vette észre a betörök nyomát s azonnal értesítette a csendőröket, akik megái lapították, hogy ni éjszakai vendégek gumikesztyűben dolgoztak s felnyitották az állomás kézdipénzlurát és abból 160 koronát elvittek. A esondörseg nyomóiba eredt a vakmerő betérőknek­12

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents