Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-26 / 48. (3158.) szám
1933 február 26, vasárnap. 5 három éve nem csináltatott uj ruhát és uj' cipőt, A gomblyukában egy szál ibolya volt. Aznap este együtt vacsoráztunk. — Később már ritkábban látogattam Lolát. Utoljára karácsony előtt járlam nála. A szobaieány valamit dadogott, hogy vidékre utazott a szüleihez. Tudod mi történt? Elvált az urától. Igen, már ki is mondották a válást. Hogy miért? Hát azért, mert az ura megcsalta. Igen, csalta. Képzeld, azon a májusi napon, mikor először ment ki egyedül a maga lábán, az uj tavaszi felöltőjében, az uj sárga cipőiében, egy szál ibolyával a gomblyukában, akkor volt első találkája azzal a nővel, akit azóta el is vett. — Hát érted te ezt? Hát meg lehet ezt érteni? Ha még Lola tette volna. De nem ő tette. Az ura tette, akii kél kezével hozott vissza a halálból és talpraálliotta a szó szórós értelmében. Első útja egy másik_ nőhöz vezetett. — Nem, ezt nem lehet megérteni. Senki- sem érti. Csak az én uram. ö állítólag érti az uj lélektan törvényei alapján. Azt mondja, hogy ez természetes. Azt mondja, hogy eny- nyi jóságot nem lehet elviselni. Azt mondja, hogy csak a kis jóságért jár hála, az ilyen tulontulnagy és természetellenes jóságért mindenki bosszút áll eiőbb-utóbb, mert megalázzák vele. Lola ura — legalább is ő igy magyarázza —, elégtételt vett magának, hogy Székrekedésnél, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, vértódulás' nál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános rosszullétnél igyunk reggel éh- igyomorra egy pohár természetes '.Ferenc JózseP-keserüvizet. F\ beliorvosi klinikákon szerzett tapasztalatok szerint a „Ferenc József“-viz az jideális hashajtó minden jellemző tulajdonságát egyesíti magában. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüz- iletekben kapható. ez uz áiuvu, iieuves asszony évevag kitár Unt mellette, hogy annyiszor látta őt gyámoltalannak és nyomorultnak s később olyasvalakit keresett aki nem ismerte igy s akinek nem tartozik ennyivel, mert ilyen adósságot sohase lehet letörleszteni. — Bevallom, én ezt sem értem. Elmélet. Az uram azonban hozzátette: „Én mindenesetre kikérném, hogy egy angyal éljen mellettem. Angyaloknak az égben a helyük, nem a földön. Figyelmeztetlek, hogy ha te is egyszer ilyen angyal akarnál lenni, akkor úgy kidobnálak. hogy repülnél, akár a szárnyadon, akár anélkül/' Hát mi legyek — kérdeztem — ördög? „Se ángyai, se ördög — mondta — hanem valami a kettő között-" Angyal ördögszarvval, vagy ördög angyalszárnnyal ? „Olyasmi — mondta — nő légy." Hallottál már ilyent? Az is baj, ha nagyon jók vagyunk, az is baj, ha nagyon rosszak vagyunk. Annyi bizonyos, hogy a jóságra csak törekedni lehet. Úgysem érhetjük el sohasem. — No szervusz, drágám, most megyek. Csak arra kérlek, tartsd titokban. Lola is titokban mesélte el nekem. Szóval senkinek a világon. Különben mit nagyképűeködjek? Az ember nem lehet se jó. se rossz Hát add tovább gyorsan, de a legnagyobb titokban. A szenátus elfogadta a költségvetést A nemzetgyűlés jövőheti munkaprogramja Benes expozéja a külügyi bizottságokban Prága, február 25. A szenátus tegnap késő este megszavazta az ezévi költségvetési előirányzatot és a pénzügyi törvényt s gyorsított eljárással letárgyalta és elfogadta a villanykörték megadóztatásáról szóló törvény- javaslatot. A szenátus legközelebbi ülése március elsején, szerdán délelőtt fél tíz órakor lesz- Napirendjén az exporthitelről szóló törvényjavaslat szereplői. Ugyanaznap délután négy órakor a külügyi bizottság is ülésezik. Ezen az ülésen Benes külügyminiszter expozéi mond. A képviselőház kedden délután három órakor folytatja a kamatláb rendezéséről szóló javaslat tárgyalását és való&zinüleg aznap szavazásra is sor kerül. A képviselőház külügyi bizottsága szerdán délelőtt tíz órakor tart ülést s Benes itt is megismétli epozéját. ^ra<^-Ma<Aar-hiklai> Keresztury a kulturális sérelmeket, Szllassy a klsantantpolltlka hibáit ostorozta a szenátusi vitában Miért nem iktatták térvénybe a református egyház zsinati alkotmányát? - A lelkészek és az egyházi iskolák szomorú sorsa - Az ui „nagyhatalmi" külpolitika gazdasági képtelenség Mennyivel szanálta a kormány a bankokat? Schláuerhez Schlau búsan baktat: „Jaj a pincém leégett tegnap; A gyertya kezemből kiesett S igy támadt egy rémes tüzeset". Schiáuer ur büszkén böki oda: „Ez velem nem történhet soha! PERTRIX-el megyek a pincébe, Tüzmentes és pompás a fénye". pfMRIX A NAG1JGÉNTÜEK ELEMEt Prága, február 25. Jelentettük, hogy Ke, resztury József országos kerosztényszociabs- ta párti és Szilassy Béla dr. magyar nemzeti párti szenátor a szenátus költségvetési vitájában hosszabb beszédben vették bonckés alá a kormány elhibázott politikáját. Keresztury főleg kulturális, Szilassy elsősorban külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Keresztury — kinek ez volt különben az első bemutatkozó beszéde — egyebek közt a következőket mondotta. Keresztury beszéde Egy költségvetés helyességét az állam és az adózó polgárok érdekeinek összeegyeztetése határozza meg — mondotta egyebek közt a szenátor. — Én ezt a költségvetés megszerkesztésénél nem találom meg, mért egyáltalában nem veszi tekintetbe az adózó polgárság érdekeit s ezzel természetesen az állam érdekeit sem. Mert: ha a polgárok érdeket nem vétetnek tekintetbe, az állam érdekei is veszélyeztetve vannak. Elvakulva azt hiszik, hogy Szlovenszkó és Ruszin&zkó mint gyarmat örökre táplálni fogja a történelmi országokat. Hiú remény! A gyarmatpolitika csőtől mondott a XX. században. Milliókat nyomorba dönteni s abból örök ideig hasznot csinálni ma már nem lehet. Szlovenszkó és Ru. szin&zkó lakosai kulturnépek s egy színvonalon állanak a történelmi országok lakosaival, népével 8 tudják azt, hogy az élethez nekik is jogük van, az a föld Isten és emberek előtt az övék, telekkönyvi tulajdonuk, ott élniük és halmiok kell s ha egy időre nyomorba döntik is őket a rajtuk kívül álló viszonyok, öntudatra ébrednek és megvédik érdekeiket. Ez az idő már nincsen messze, mert jól jegyezze meg minden érdekelt fél, hogy Indiában csak Gandhi éhezik, de Szlovenszkón és Ru- szinszkóban már mindenki s az éhes gyomor pedig keresi a maga igazságát, de abban már nem lesz köszönet. A Dérer-féle terv Lehet itt a valláserkölcsi élet igaz támogatásáról beszélni? Hagyjunk el mindent, csak a legújabb Dérer-féle iskola-törvény tervezetből vegyük ki azit a részt, ahol azt javasolja majd ennék a háznak, hogy felekezeten kívüli iskotüa létesítésére elég 30 gyermek, hitvallásos iskola létesítésére ellenben 200 gyermek kell. S ha ez a 200 gyermek nincsen meg, a felekezeti iskola tartozékaival együtt elkobzan- dó. Vagyis nyíltan beszélve: mindem iskola, ahol a hitet és erkölcsöt tanítják és csepegtetik a gyermekek és serdült Ifjak leikébe, bezárandó és helyettük a hittel és erkölccsel nem törődő iskolák állitamdók fel. A református egyház alkotmánya ás a lelkészek sérelmei Vagy itt van a szabad valIásgyaikorlat? Innen a csehszlovák szenátus szónoki emelvényéről kiáltom világgá minden protestáns nemzetnek, hogy ezelőtt tiz évvel megtartotta a Cseh Szlovákiában élő reforinátusság a maga alkatmányozó, törvényhozó zsinatát a megbízott kormánybiztos jelenlétében és még máig sem voltunk képesek a kormánytól annak Szentesítését kivárni, mert elszabotálja azt hivatkozva arra, hogy a szlovák fordítás rossz, hogy a szlovák fordításban az i feleit a pont egy ezredrész milliméterrel oldalt van feltéve. S ha most már talán tiz év múlva meg is erősiti, nem érünk el vele semmit, mert a tiz éves ciklus lejárt, uj zsinatot kel] tartani és sok-sok ezer koronánk kárba veszett. A csehszlovák kormány a református lelkészek jogos, törvényes illetményeit egyszerűen nem fizette ki az 1919 és 1920. évekre, holott az a költségvetésbe fel lett véve. Kivánom, hogy ezt az összeget, amely minket Isten és világ előtt törvényesen megillet, ha még az állam pénztárában van, onnan, ha pedig kiadták azt törvényellenesen más felekezet papjainak, azoktól haladéktalanul visszavéve fizessék azt ki a református papságnak. Erre vonatkozó indítványomat tisztelettel beterjesztem. Hogy nagyon sok azoknak a szerencsétlen református papoknak a száma, akiket az ál- lamfordulat itt talált, már régen az ország területén laktak, rendes lelkészek voltak, akik itt maradtak az államifordulat után, akiktől fölvették az állam iránti hüségesküt, akik Csehszlovákián ‘kívül születve, de itt szolgálva, ott elvesztették illetőségüket s ezzel állampolgárságukat, vagy le is mondottak arról a törvény által kényszerítve; most itt a demokratikusnak nevezett köztársaságban évek hosszú során át kilincselve, klizködve, rimánkodva, sokszor ezrekre menő illetéket lefizetve megkapták ugyan állampolgársági okmányukat, de csak annak az okmánynak kiállításától számítják be Szolgálati évüket, megnyomorítják őket a kezdő fizetési osztályba, a falusi iskolát végzett alkalmazottak 9000 koronás osztályába s mindezek tetejébe még vissza is fizettetik velük az addig törvényes formában számukra kiutalt kongnuát, — ezt bővebben részleteznem nem kell, annyira kiáltó sérelem ez évek óta. A tanítósággal való elbánás ebe* kintetben helyes és igazságos. Ezt a becsületes elvet miért nem alkalmazzák a református papokra is? Azért, mert itt nincsen demokrácia, csak áidemakrácia. Azért, mert minket magyaroknak szült az édesanyánk, szeretjük magyar fajunkat s nem fogjuk azt megtagadni soha. Iskolamizériák Ha a tisztelt kormány annyira takarékoskodik, — amit én ugyan .csupán a .fizetések leszállításán látok — kérdem, miért üz lukszust a tanításra alkalmas tanterem nélkül a tanítók beállításával? El lehet azt képzelni, tisztelt Ház, hogy egy tanteremben három tanító eredményes tanítást végezhet? Mint pl. Bodrogszentesen? Régen tanító csak úgy lehetett valaki, ha négy gimnázium után elvégezte a négy évi preparandiát Ma, ha egy mosóintézet gallérkihordója megunja mesterségét, elmegy a tanítói gyorstalpaló intézetbe, míg Magyarországon szerzett érettségivel csak nagy körülményesen lehet oda bejutni. Lehet-e 20 perces, vagy félórás tananyag beosztással eredményes népiskolai oktatást végezni? Vágy talán a közoktatás ilyen módjának a oólja, hogy a szegény magyar gyermek semmit ne tanuljon? Akkor a cél él van érve, de ugyanezt a célt el lehetne érni milliók elpocsé- koláea nélkül is. Szociális terhek Könnyek között emlékezünk -vissza, hogy ez az ideszakadt magyarság, amelynek egy része a Bodrogköz, milyen boldog volt csak néhány évvel ezelőtt is. Ma az én régen boldog falum népe felének már nincsen kenyere! Hogy hova fog fejlődni ez a ninesteleneég aratásig, 'ki tudná azt megmondani? A nagybirtokokat, amelyekből a szegény nép élet, botor módra tönkretették, elpusztították. Az eddig onnan élő sok-sok család beült a falvak kunyhóiba s nyújtogatja kezét a munkanélküli segély után. A törpe, a kicsiny birtokos már nem birja a terhet, hogy adósságai kamatait fedezni tudja, eladta már mindenét potom áron s fut a pénz után, az életlehetőség után, de hasztalan. Az agyonnyomoritott vidéki bankok nemhogy segíteni, de élni sem tudnak már. Nekem nem állanak rendelkezésemre a szociális biztosító pénztárak bevételeinek adatai, de a legkisebb számítás szerint évi 400 millió koronát visznek ezek ki Szlovenszkó ég Rusziné zkó területéről, amely horribilis összeg mind a történelmi országok bankjaiba vándorol s abból egy fillér sem kerül ide vissza. E számitást szerint évente 400 millióval vagyunk szegényebbek, S ha ezt az összeget 12-vel, vagyis 1921-től elmúlt idővel megszorozzuk, kijön az a milliárdos szám, amely minket, Szlovenszkót és Ru- szin&zkót a pusztulásba kergetett. Mi követeljük, hogy Szlovenszkó és Ruszinezkó a szociális biztosításból befolyt összegeket kapja vissza, hogy azt itt a földmivesek, iparosok, kereskedők, vállalkozók felsegitésére fordíthassa kamatmentes kölcsön alakjában, hogy igy állítson talpra bennünket az az összeg, amely romlásunkat okozta. A Bodrogköz űrökűs árvízveszélye A vizszabályozás továbbfejlesztéséről nálunk a Bodrogközben hallani sem akar a kormány. Engedi, hogy a Bodrogközön falvakat seperjen el a viz a megkezdett töltésrendszer be nem fejozése miatt. Az államfordulat után kiküldött a minisztérium egy szakbizottságot, a bizottsági tárgyaláson én rá is mutattam a Bodrogközt megmentő veszedelem elhárításának a módjára, bemutatva azt, hogy a magyar kormány már megkezdette a töltés építését és be is végezte volna azt, ha nem jön közbe az államfordulat. Ez a bizottság meg is Ígérte ue- künk a munka befejezését s immár 12 éve elmúlt, Bodrogszentmáriát, Radot s némileg Zátonyt azóta el is törölte a föld szinéröl az ár: a kormány ígéret beváltása mégis csak Ígéret maradt. Utalni? sártengerhez hasonlítanak, ahol az odatévedt autókat hatökrös igák vonszolják ki a feneketlen sárból. A mi magyar és szlovák népünk nem mun-