Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-25 / 47. (3157.) szám
1933 február 25, szombat ^MGM'/VVAtí'AR-HlKLSP Vasárnap délelőtt 11 órakor Kassán a Schalkház-szállő nagytermében tartják szövetkezett ellenzéki pártjaink tiltakozó iskolaügyi nagygyűlésüket. Védelmezzük bitvallásos iskoláinkat! A katonai költségvetés nagyobb a volt monarchiáénál — állapította meg Richter a szenátus költségvetési vitájában A költségvetési kiadások 23 százaléka katonai kiadás — Valamennyi kölcsön törlesztéses kölcsönné alakítandó át Prága, február-. 24. A szenátus üléséről szóló jelentésünkben közöltük, hogy az állami költségvetés vitájában szövetkezett ellenzéki pártjaink részéről második szánokként Richter János szenátor vett részt Azzal a megállapítással kezdte beszédét, hogy a világgazdaság ma az adósságok tengeré, ben fuldoktlk s ezt a tételt morális széni, pontból boncolta és bírálta, A hitelezőnek kötelessége figyelembe venni az adós szociális helyzetét. De a követelések között is különbséget kell tenni. Más az olyan követelés, amelyet a hitelező évek előtt •úgyszólván rátukmált a hitelezőjére az 1928—1930. évek hitelinflációja idején s amelyet most semmi szin alatt sem szabad tüzzel-vassa] behajtani, de erkölcsileg más elbírálás alá esik a háború idején, hadianyag szállitásokcál nyújtott hitel, mint a beruházási, vagy üzleti hitel; A világépitő munkában a nemzetközi tőké, nek is ki kell vennie a részét. Meg kell békülnie a gondolattal, hogy neki is áldozatokat kell hozni a közösség érdekében, ellenkező esetben maga a tőke is elpusztul. A méltányosság nem engedi m®g a törvény j és a szerződések holt betűihez való ragaszkodást. Valamennyi kölcsön törlesztéses kölcsönné alakítandó át, vagyis a kamatokkal bizonyos minimális százaléknak megfelelő összegű tőke is törlesztendő. A szónok felhívta Benes külügyminiszter fi-1 gyeimét, hogy a nemzetközi fórumokon lép- j jen közbe annak érdekében, hogy a gyár ma- j ti hatalmak, Franciaország, Belgium, Hollandia, Angolország szüntessék meg a kényszermunkát, a humanizmusnak eat a szé 1 yentől tját s ezzel igen nagy érdemeket szereznek a munkanélküliség hathatós leküzdése terén is. Richter szenátor végül a nemzetvédelmi tárca költségvetésével foglalkozott. Beszédének ezt a részét alább részletesebben közöljük. ' " ■' ’ ; A nemzetvédelmi tárca költségvetése — A jelenlegi kiadásoknak és bevételeknek aránya, valamint a hadügyi kiadásoknak ugyan csökkentett összege egymással arányba állítva különösen akkor szembetűnő, ha azt az utóbbi évek költségvetésében áttekintve látjuk: A számok ezer koronákban értendők: • Kiadás (1931-ben. 9,888.525, 1932-ben 9 millió 318.709) 1933-ban 8,632.538.' Bevétel: (9 843.827, 9,323.376) 8,634.170, Többlet: (5302, 4667) 1632. Hadügyi kiadás: (1,400 000, 1,309.500) 1,252.255. Hadügyi kiadás százalékban (14.2, 14.1) 14.5, Ebből látható, hogy a hadügyi költségvetés aránya — amelyben még nem szerepel az 1938-ig megszavazott évi 315 millió korona különleges felszerelési hitel— emelkedtt. Az előirányzott kiadási tétetek megoszlása:: dologi kiadások: 676,555.570 (múlt évben 702,673.000) korona, személy ikadások: 575,699-400 (608 827 000) korona, vagyis a múlt évhez képest a dologi kiadások kereken 26 mig a személyi tételek 31 millióval kisebbek. A hadügyi tárca egyes tételeiből a múlt évhez képest kimelendők az alábbi lényegesebb változások: Csökkenések: tiszti illetmények 17 7|31.2ÓO, polgári alkalmazottak Illetményei 828.700, szabályzatok, nyomtatványok 5,010.900, élelmezési raktárak 794,000, ruházat és felszerelés 9,915.500, lóbeszerzés 7,499.700, lóápolás 629-800, egészségügy 1,425.300, repülésügy 666.500, műszaki s vasutügy 1,515.600, táviró és távbeszélő 1,773.600, autó-ügyek 4.193.900, vonatügy 336.700, kézilőfegyverek 1.547.900, tüzérségi fegyvertárak 2,813.800, lőszer és robbanó anyag 4,616.500, lőszergyárak 1,610.000, katonai műszaki intézet 1,608 ezer 900, gyakorlóterek 757.700, testnevelés 1.026.800, felszabadítási emlékmű 1,082.800, kiképzés és tartalékosok fegyvergyakorlatai 23,175.100, különböző szükségletek 444.600, francia misszió 418.300 korona. Emelekedések: legénységi és továbbszolgáló altiszti illetmények 3,375.600, természetbeni ellátás 28,002.070, elhelyezések 3 miL Hó 860.600, különleges tüzérségi felszerelés 291.800, térképészet 279.400, katonai szállítmányok 2,488.300, légionáriusok ezoc. intézményei 439.800. A tartalékosok fegyver gyakorta t a ín a az azzal kapcsolatos lőszerfogyasztáson, továbbá a szabályzatok és a nyomtatványokon kezdték meg már a múl fövi első csökkentéseket •is, tehát e téren a tendencia 1933-ra is látszólag ugyanaz. A tiszti illetmények csökkentése az összes állami tisztviselők fizetésre- dukciójávai kapcsolatos, tehát nem a nemzetvédelmi minisztérium kezdeményezéséből kiinduló, hanem általános intézkedés. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a csorbítatlanul rendelkezésre álló 815 mii-! Ijós különleges íellSzérelési hitelt, amely összeg az összköllségvetéshez arányit- va tulajdonképpen felemelt arányú rendes havi kiadásokkal együtt tökéletesen a régen programban vett hadseregfejlesztés további változatlan fenntartására — a leszerelés idején! Más tárcák hadügyi vonatkozású tétilel Az idesorolható tételeket három csoportba lehet osztani, éspedig: kifejezetten katonai, célú kiadások, belszolgálati fegyveres alakulatok és részben katonai célú közüzemű in. vesztálások. A köztársasági elnök katonai irodája 415 ezer 500, katonai repülőgépgyár 19,967.200, katonád erdők 54,632.600, katonai nyugdijak. 230,895.000, katonai nyomda 8,993.6000 korona, összesen 319,903.900 korona. Ruszinszkón sohasem volt olyan nyomor, mint ma —mondja egy kormánytámogató szenátor A szenátus folytatja a költségvetés tárgyalását Prága, február 24. A szenátus ma egész napon át folytatta a költségvetés vitáját. A szenátorok még nagy számban jelentkeztek szólásra, habár a vita iránt igen csekély az érdeklődés. A vitában Durcsánsky szlovák néppárti szenátor többek között hangsúlyozta, hogy a földreform Szlovenszkón koldusbotra juttatott sok embert, akik a fölparoellázott nagybirtokokon egész éven át foglalkoztatva voltak. Az adóreform Szlovenszkón adódiktaturára vezetett és megingatta az adófizetők bizalmát. Követeli Szlovenszkó autonómiáját, mert az államnak érdeke, hogy a lakosság békében és nyugodtságban élhessen. Pavelka cseh néppárti az államvasutak átszervezését követelte. Reysl német szociáldemokrata a községek pénzügyi helyzetének szán ás át javasolta. Csurkanovics ukrán nemzeti demokrata megállapítja, hogy különösen Ruszinszkó érzi a válságot. Ott ugyan krónikus volt az Ínség, de olyan nyomor, amilyen most van, még sohasem volt Ruszin6zkóban. Ennek főoka abban rejlik, hogy helytelenül hajtották végre a földreformot. Föld van ugyan elég Ruszinszkóban, de a földreform révén a birtokok legnagyobb részét a Latorica-cégnek adták, amely, miután adót nem fizet, épp úgy hém hoz semmit az állampénztárnak, mint ahogy nem használ a helyi lakosságnak sem. Az iskolakérdéssel kapcsolatban követeli Ruszinszkó autonómiájának megvalósítását, hogy a ruszinok iskolaügyekben saját maguk intézkedhessenek. Wenzel német nemzeti szocialista állást foglal Spina egészségügyi miniszter ama terve ellen, hogy a diftériaoltásokat és Oalmette-féle szérumoltásokat kötelezően vezessék be. Kostka német gazdasági párti hangsúlyozza. hogy a csökkentett költségvetés is tul- ■épi az állampolgárok tehervise-1 őkópességét. A kiadások egy lakosra átszámítva 617 koronát. tesznek ki, ami háromtagú családnál 1851 koronát jelent. Ehhez hozzávéve még az önkormányzati testületek kiadásait is, úgy egy háromtagú családra évente 3700 korona esik, ami a lakosság több, mint hatvan százalékánál kéthónapi jövedelmet tesz ki. Épp ezért a legnagyobb takarékosságra van szükség. Külpolitikailag szigorú semlegességet •kell tartanunk, belpolitikáikig az egyenlőségre és igazságosságra kell törekednünk. Fölszólaltak még Steyskalova és Kindl kommunista szenátorok. Dankó szlovák agrárius utal arra, hogy a költségvetési vita folyamán a magyar szónokok nagy érdeklődést tanúsítottak Szlovénekké iránt és a szlovák nép hiszékenységében el is fogja nekik hinni ezt az érdeklődést. A magyar szónokok rámutattak azokra a nehézségekre és bajokra, amelyek ma a köztársaságot sújtják, azonban elhallgatták a magyarországi állapotokat- A szónok szerint Szlovenszkó magyarságának egy része köztársasághü és az agrárpárt, velük barátságban akar együtt élni. Majd a szlovák néppárti szónokok ellen foglal állást, akik állandóan a cseh és szlovák egység ellen uszítanak. Fájdalmas tényként állapítja meg, hogy a szlovák nép annakidején nem volt olyan gyűlölettel eltelve a magyarosítás ellen, mint amilyen gyűlöletet sízitanak ma egyes tényezők a csebesifás ellen. A szí >vák kérdés igen tág, de egyúttal állami probléma is. Maga is követeli, hogy a szlovák ifjúságnak nyújtsanak alkalmat az elhelyezkedésre és ne küldjenek Szlovenszkóra cseh fiatalembereket A vita a késő esti órákig is elhúzódik és szavazásra osak este kerül sor. Csendőrség 260,666.400, rendőrség 160 061 ezer 600, pénzügyőrség 115,086.300 korona, összesen 535,814.300 korona. Ut- és hídépítés 124,389.500, vízi utak 13,074.500, folyamrendezés és kikötők 42 millió 500.000, közmunkaügy (ki nem mutatható), összesen 180,837.000 korona. Ez utóbbi tételekből tapasztalat szerint jelentékeny részt lehet ugyan katonai célt szolgáló befektetésnek venni, konkrét adatok hijján azonban a számvetéstől él kell tekintenünk, így még a második tételt sem számítva marad: az első csoport 319,903.400 ko-j róna, rendes hadügyi költségvetés 1.252,254 ezer 970 korona, különleges felszerelési hitel 315,000.000 korona, összesen tehát 1 milliárd 887,158.370 korona, az az összeg, amely reálisan véve tisztán a hadsereg céljait szolgálja. Vagyis az előző evekhez képest sem arány-, sem irány- váótozás nincs, mert a hadi kiadások as államháztartásnak pontosan 23 százalékát teszik ki. Ez az arányszám a múlt évben 21 százalékot tett ki, úgy hogy a hadseregre költött összegnek tulajdonképpen aránylag a felemelését látjuk, nem pedig a csökkenését. Ezzel kapcsolatban nőm érdektelen az állami zárszámadásoknak 1918-tól bezárólag 1931-ig kimutatott hadi kiadásait összegezni, ez a mondott idő alatt kereken 31 és fél inilliárdot tesz ki! Kérdem Benes külügyminiszter urat és at egév=z kormányt: Quo vadis Domine? Hová jutunk, ha ez igy tovább megy? Meddig fogja ezt bírni az adózó közönség? Benes folyton arról beszél, hogy ő a legbékesaeretőbb miniszter, aki folyton csak , a békéért dolgozik. A költségvetés katonai része bizonyltja a legjobban, mikép akarja, azt•kéPeéztülvínní. Olyan katonai költségvetéséé!;1 v amely nagyobb a volt monarchia köÜtségvetésénéL Ez a politika csak katasztrófára vezethet. lenes szerdán mond expozéi a képvise'őház és a szenátus külügyi bizotiságaitsan Prága, február 24. Benes külügyminiszter Géniből visszatérve, szerdán a képviselőház és a szenátus külügyi bizottságaiban expozét fog tartani. Az expozé felett azonban a bizottságok e* alkalommal nem fognak vitát indítani. Az amerikai földbirtok egyhalodát az azonnali elárverezés veszélye fenyegeti London, február 24. Az Egyesült Államok hatmillió földbirtoka közül a gazdaszövetség kimutatása szerint egymilliói; fenyegeti az azonnali elárverezés veszélye a kifizetetlen jelzálogkölcsönök miatt s több mint kétmillió osak nagy üggyel-bajjal tudja a mezőgazda- sági termékek árzuhanása előtt vállalt adósságok kamatait fizetni. Ez azt jelenti, hogy az amerikai földbirtok 50 százaléka túl van terhelve. Az amerikai földbirtok teljes nyershozadéka az eLmult termésévben 5500 millió dollár volt, vagyis az 1929-i jövedelemnek alig fele. Ez év január 15-én a mezőgazdasági termékek amerikai piaci ára a háboruelőtti árak 51 százalékára zuíhant. A búza a termelőnek bushelenként átlag 32.9 centet, a tengeri 19.1 centet, a gyápot 5.6 centet hozot. Ez a főindoka auuak, hogy amerikai gazdakörök mind hevesebben követelik a dollár értékcsökkentését, hogy ad óságaiktól szabadulhassanak s termékeiket könnyebben kivihessék. Addig is a közép- nyugati államokban, főként lowábau, tettleges ellenállást szerveznek az elégedetlen gazdák, erőszakkal és fenyegetésekkel akadályozzák meg a bir tokár verések megtartását* bojkottál jak a piacokat s megtámadják a városokba küldött élelmiiszerszállilmá- nyokat. 3
