Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-25 / 47. (3157.) szám
4 1>PA<UV-A\A&VAR-H I RLAI» Bim—niiiiiiiii mmwnimwTiTTi t~t - i 1988 faferuár 35 szombat. letartóztatták az Imperiál részvénytársaság vezérigazgatóját és művezető mérnökét Budapest, február 24. (Budapesti szerikesz- tősegünk telefon jelen lése.) Az Imperiál iálp- faolajpanama ügyében az ügyészség az elmúlt napokban a részvénytársaság negyven, munkását hallgatlak k<k A kihallgatás ered- ményekép Salgő Imre vezérigazgatót és Komlós Hugó művezető mérnököt előzetes le. tartóztatisba helyezték, két munkavezetőt pedig őrizetbe vettek. A munkások azt vallották, hogy a 3 százalékos viztöltés helyett 26 százalékos vizet kevertek az olajhoz. Az ügyészség előreláthatóan bűnügyi zárlatot rendel el az igazgatósági tagok magánvagyonára. Ma délután megtörtént az első beismerő vallomás a talpfaolajipauamá ügyében, amit Komlós főmérnök tett, miután a rendőrségen elébe tárták a művezetők részére adott Írásbeli utasításait a hamisításra vonatkozólag. Most már az ugyancsak előzetes letartóztatásban lévő Sajgó vezérigazgató beismerése is várható. KOMMENTÁROK-k ★ ★ Egy ország elvesztette történelmi hivatását A hideg fény csodáin A világító baktériumok vezetnek nyomra Bármilyen nagyszerű is a villanykörte világutotta város esemk'ápristait'ó fényessége: azok a fényforrások. amelyeket napjaink fejlett technikai berendezettsége mellett kénytelenek vagyunk használni. nem elégítik ki a hozzájuk fűződő várakozást. A legmodernebb „lámpa" ma is még mindig kilencvenöt, százalékben tisztán hővé alakítja a fényforrásul használt energiát és igy elenyésző százalék jut csak arra, hogy világosságot árasszon. Haldeu angol fizikus találóan jegyezte meg a villanykörtéről: „Úgy vagyunk e fényforrásokkal, mintha egy négyemeletes házat azért gyújtanánk meg. hogy a tűzze! egy bécsiszel etet süthessünk meg.“ J A fény tündöklő adománya a természetnek. Az ember azonban, aki vágyakozással iparkodott mesterségesen. élőáil'Mtani titok®aite& ha-tiailanáifc, tulaj- dónk éppen még ma is igen távol áll a céltól. Hiába j volt a szénszálas iezótáimpa megdöbbentő ezenzáció. i Hiába napjaink Wolfnam-száiias égői, hiába a neon-; lámpák fantasztikus fényhatásai: mindaz, ami nap- j 1 Au, ember nem is tudja, mi minden van - Európában, például ki hitte volna, hogy Mo- ; macában megszűnt az alkotmányos éra. és a fejedelem kiliird tette a diktatúrát. A szegény monacóiak most el vannak nyomva. Sebaj, amíg nem fizetnek adót és a kaszinó jól megy, nem izgatja a lakosságot a fejedelmi család sok ügyes-bajos dolga és az államrendszer sem érdekli a „tömeget.". Boldog ország, ahol az utas csak akkor veszi észre, hogy' kilépett Francia országból és idegen földre került, ha levélbélyeget, vásárol. Boldog, törtéaieleimréöMli ország, — igaz, hogy a boldogság csak nagyon talpalatnyi helyen tudta megvetni lábát a Tengeri Alpok sziklái között Monacónak alig néhány ezer lakosa van. A történelem-nélküliségről nem beszélhetünk többé. Monaco újkori története egy szerelem, illetve egy szerelmi három szög történetével azonos- OhaaTotte, az agglegény Második Lajos törvénytelen leánya torvényesitése után átvette a trónt és férjhez ment a szőke Polignac grófhoz. Gharlot- te-al a fejedelemségnek nincs szerencséje, a ■születés átka a nő feje felett lebeg- Nyughatatlan a vére. Parisban jobban érzi magát, mint szűk birodalmában s a szőke Polignac Pierre nem az esete, össaeszürte a levét egy fekete monacói orvossal, aki állítólag a lég-1 temperamentumosabb férfi a fejedelemségben. Évekig a szerelmi viszálykodás jelentette Monaco politikai életét, a lakosság két részre szakadt és disputáit, a nők Polignac mellett foglaltak állást, a férfiak — már csak nemzeti büszkeségből is — igazat adtak Chailot- tenak s a helyzet annyira elfajult, hogy Franciaország kénytelen vek beavatkozni és Poincaré annakidején a bá/.ar.társakat elválasztotta asztaltól és ágytól. Most érkezik a hír, hogy a bíróság az elmúlt napokban végleg kimondotta a válást és Sarolta hercegnő repül, repül fekete monacóijának karjai közé. Férjhez akar menni hozzá. Viszont a monacói trónon nem ülhet egy egyszerű polgárember felesége s igy a bíróság a válás kimondásával nem állította helyre az ország belső békéjét, sőt ellenkezőleg. Viharfellegek gyűlnek Monaco azúrkék egén. A vég közeledik. Mondják, hogy a határon francia csapatok összpontosulnak, készen a bevonulásra s nem lehetetlen, hogy az önálló fejedelem*égjaiirkbíuj világit, egyben irtózatos energlapocséko- lást is teremtett. Nemcsak a környezet melegedik ugyanis föl teljesen feleslegesen é* céltalanul az jzzóteetek közelében, hanem ez a meleg imdokolat- laajul és célját tévesztetten a lég űrbe szórja azt a már egyszer meghódított energiamennyiséget, amelyet annyi küzdelem vezetett el a Lágyulás csodájához. Látjuk tehát, hogy a meleg tulajdonképpen mint a fény ellensége jelentkezik minden lámpában. A kutatók megfigyelése szerint pedig egyedül a fo«zforeszkálú baktériumok adnak tökéletesen hideg bői hamarosan francia dőpurtoment lesz. Eb ura fakó — kiáltják a bonszülöttek, — hisz a hercegség régen elvesztette létalapját.. Miinek létezik és minek önálló? Játék- kaink. ma már mindenütt van, a szerencse- játék nemi kiváltság többé. A nizzai Médi- Wreaunée forgalma régóta felülmúlta a rnomleoarlói 'kaszinó forgalmát .s finom ember •be sem ül az edproletárosodott öreg rulett- asztalok mellé. Más viszonylatban más államok jelentenek komburrenciát. Monacónak: itt van Liehtensteim hercegség, ahová ma a gazdag emberek a pénzt viszik Monté Cári© helyett, vagy a vatikáni város, amelynek bélyegei sókkal keresettebb cikkek, mint a mai monacói bélyegek, itt van Andora és San Marino, amelyek nagy történelmi ünnepségeket terveznek, úgy hogy a közönség oda tódul, Egyszóval Monaco befejezte történelmi hivatását. Eb ura. fakó, Franciaország bekebelezheti. S vau még valami, ami á 'kis országot tönkretette. Más országokat háború, ragály, •belső züllés, egy-egy megállíthatatlan, nép- vándorlás tesz tönkre, Monacói — a téli sport tette tönkre. Modern, nyavalya, ki hitte volna. Máskor, a régi jő békevilágban a gazdag ember januárban felkerekedett és elment délre, a melegbe. Ma felkerekedik és elmegy a hidegbe, A riviérai pálmák nem vonzanak többé, a napsütés sem, mert azok. akik valóban melegre szorulnak, elmennek Egyiptomiig, az egészségesek: p-edig sietni akarnak. A francia Riviérának szerencséje van: hátul, az Alpesekben, alig néhány kilométerre Nizzától, ezer méter magasságban ~ a déli melegtől védett helyen — sikerült pompás téli sporthelyeket létesíteni s a rl- viérások most. ott üdülnek, ha nincsenek St- Moritzban vagy Ganmischban. De Monaco, a maga. másfél négyzetki lométerével? A fejedelemségnek nincsen ártérület-rezevoárja*, az ország egy gyakorlómétő számára sem elégi nagy s a jó síugró egyszerűen kiugTana belőle. A monteoarlói zarándokok tömege tavaly és az idén végleg elmaradt. Az ország elvesztette történelmi "hivatását és pénzügyi nehézségek közé került. A határon pedig bevonulásra készen állnak a francia katonák. Egv ország hamarosan e] fog tűnni Európa •térképéről Sirratkó Pál. LAAAAA*AA*AitAAAAA*AAAA**AJI»M>m>------C’p---■------^ '--ellent mondásba. sajátmagukkal. Mi nem vagyunk ugyan bolsevikik, de ugyanabban a hibában szenvedünk... „És az irodalompolitika?'' — kérdeztem. — „Abban hogy állunk a rostánál reakcióesággál-?" A modernizált Cyrano — ügy — felelte mosolyogva Mauri-oc Ros- tand hogy irodalomban sem látok krízist. Az irodalom igenis fejlődik és sokat. ígér. A háború óta egész etikánk (s igy természetesen elsősorban az irodalmi) forradalmi állapotban van. Forradalom mindig bizonyos zavarosságot jelent: a meg ki nem forrott erők zavarosságát, Én ezt a bizonyos kaotikussá got, mondhatnám értelmetlenséget, nagyon tudom Ízlelni, ha zenében, vagy képzőművészetben nyilvánul. Abban mind eret. megértek. És ha már semmiképpen sem értem meg, akkor még mindig megérzem rajta, ha érdekes, illetve értékes művészileg. Nem igy azonban, az irodalomban: Írásban szeretem, aminek értelme van. Az olyan darab, vagy könyv, aminek nincsen értelme, az mintha nem is létezne. Az értekaeeség irodalomban alapköveiéi meny,.. De ez a modernséget egyáltalán nem zárja ki. Itt vau mindjárt Andié Gri-de: egész uj ■és. egész kristálytisztán, érthető ... „S a jövő társadalma és irodalma? Ha végétét a mostani „szellemi forradalom' ? Hová, mivé fog kiforrni?" — kérdeztem. — A jövő... — felelte az ifjabb Rostaud. — a jövőnek nem az irodalma, vagy a társadalma lesz alapvetően uj, hanem maga a jövő embere. Itt azután egészen az apám nyomán járok, aki a jövő emberét egy modernizált Cyránőnak próbálta látni. így én is, úgy velem, hogy nem az eszmék, hanem magúik az emberek szorulnak reformra és, mint született optimistának, az a .szilárd hitem, hogy a jövő embertípusa tisztul. tatot), fejlettebb, szellemibb és minden értelemben emberibb lesz a ipáinál... Benedek Károly, »Apám a lángész* Be? ;zélgelés Mauriee Rostaoddal Tűbti mint nyelcmiUi® korina Berestzász Jiütssívstísi szükségété Beregszász, február 24, (Saját tudósitónk- töl.) Heteken át tartott előkészítő tárgyalások után késsen áll Beregszász 1933-^as költ* fcögveté&e. A költaégyetés a takarékosság jegyében készült el és szükségleti tételei a legszűkebb keretek között m ozognak. A költség vetés egyensúlyát azonban, a kiadások mérséklése mellett is, csak a pótadó biztosítja. 798.81S korona a költségvetés fedezetlen hiánya, amelynek kiegyenlítésére a háabéradő után 135 és a többi egyenes adó után pedig 300 százalékos pótadó szolgál. A költségvetés a szükségleti és fedezeti tételek végösszegében igy alakul: összes szükséglet 8,266.070 korona, összes fedezet 7,4457.257 korona. fényt. Az Északi-, valamint a K.oleti-teaiger bizarr „fényessége" terelte ugyanis e baktériumok felé a tudósuk figyelmét. Egy bécsi kutatónak, Molitech Jánosnak pedig sikerült a. természet hallatlanul kicsim lampionjait elkülöníteni. S milyen megdöbben:.''' ■ ■.czléletekre vezetett a hosszú kisérlete- zésV .. Ha a nap fényét prizmákon megtörjük, a szivárvány színeire bomlik és egyszerre kimutatható a vörös és ult-ravörös sugárnyaláb helyén a fehér fényben jelenlévő hősugarak is. Mikor azonban a fozforeszkáló baktériumok tenyészetének sugárzását, vezetjük ilyen prizmákon keresztül, sehol sincs nyoma a vörös fénysugaraknak, hanem egyedül a sárga és zöldes rész maradt meg a spektrumban. Természetesen c felfedezés nyomán és azóta is szülj te; ii ■! leggondosabb figyelem kisér i a foszfo- reszkáló baktériumok természetének életmeguyil- vátmlásni:. De minden hiába. Még ma sem tudni, hogy vájjon hogy jön létre a sajátságosán tompa fény, amely ott halk nyugalommal döbbenti meg az éjszaka sötétségében kipihent szemünket. Nem tudjuk, hogy vájjon a luoiferra és lueiferosz termen t uniók különös kikristályosodása okozza-e a sárgás au zöld fénytüneményeket, avagy pedig a. baktériumokban lejátszódó rendkivüLi oxidációs jelenségek azok, amelyek nyomán ez a hideg fényesség létre jön-e? Mindezt nem tudjuk: de a baktériumok segítségével már egész termeket sikerült fényesen megvilágítani és a tenyésztésük révén *gyrc érdekesebb megállapításokra jut a tudomány. Ké: .mgléten azonban, hogy az ideális fénytechnikai lehetőségeket ma a biológusok sokkal közelebbről vizsgálják, mint a technikusok, akik gyakran millió gyertyafénynek pazar lehetőségei közepette —• mert az ember hozzászokott a pocsékolóé hoz — még nem figyelnek eléggé a természet gazdaságos megoldásaira. A hideg fény azonban olyan probléma, amely kell, hegy foglalkoztassa a világot. A pazarlás ugyanis, amelyet manapság folytatunk, sokáig már nem lesz fedezhető, hiszen az ember még mindig keservesen ráfizetett arra, ha tékozlásának nem jutott tudatára. — Békeholt Londonban. Londonból jelentik: A napokban „bekobaltot' nyitott az angol fővárosban lord Róbert Cecil, a vjlágtoófee elő- barcosa. Ebberj a boltban a béke és a Népszó*, vob-ó'i íjgyét elősegítő köny veket és röpiríito* kát. lehet kapni s ezeukivül miudcu'H'ja.p, iagye- n-. <;í<K!• |;i'' k hangzanak cl a, vilúgbckn érőnkó'befl. * Paris, február. (A Prágai Magyar Hírlap párisi raunkatársá- | tói.) „Hogy van a.z voltaképpen, mikor valaki ; mint színpadi író az édesapja köztiszteletben álló és világhírű cégét folytatja?*4 — kérdeztem a lányosarcu, &elyenrezokefürtü és két évtizede változattam! rózsásan ifjú drámasz-erzöt, a kitűnő e nagyrabeesült Mauriee Rostand-t egy alkalommal. — „Az iparban ez az eset mindennapos és előnyei szembeötlők, uemkevésbé szokásos, hogy az orvosprofesszor fia orvos, az ügyvédé ügyvéd: klientélák és paden-turák öröklődnek s örököttetnek, akár az iparosok „mélyen tisztelt vevőköre", — de a. drámai színházak igazgatóságai és nézői nem tudom, hogy az örö- költhetőségro hajlamosak-e?" — Megnyugtatom: Nem hajlamosak! — biztosított az ifjabb Rostand nevetve. —- Hallatlanul nagyrabecsülöm apámat és tisztelem emlékét, de drámairó nem azért lettem, mert ö is az volt: lettem, annak ellenére, hogy az volt ő is (és magamnál basonlithatatlanul nagyobb) és mondhatom, hogy boldogulásomat a „Rostand" név, mely kötelez, nem könnyítette meg! Amit a zseni örökbe hagy •.• — Orvosban, ügyvédben és fűszeresben az emberek hajlandók kritikátlanul fogadni apa után a fiát —- hanem a műélvezetben Individualisták. Az üzleti, szolidságot, orvosi lelkiismeretességet ürököjkötőnek érzik, hanem a. művészi tehetséget egyáltalán nem. Viszont (e ez talán meg fogja lopni önt) az a kisebbik baj, hogy eleve gyanakodva fogadtak, mert Rostand a nevem; legbosszantóbbi akkor válik a dolog, mikor igenis az apám örökségét keresik rajtam •., mindenféle előítéletben. így például az angolok azonnal készén voltak az Ítéletükkel, miszerint ,JV. Napóleon" o. darabóm valójában politikai szatíra Anglia ellep. „Az öreg Rostand is utálta Angliát," állapították mag, „világos, hogy a fia is angol ellenes!" Hogy honnan vették az angolok ellenszenvüket Felmond Ros- tapddal szemben, azt persze nem tudom. Tény, hogy az öregem engem gyerekkorom óta Ang- • diában iskoláztatott és én nemcsak szőr-etem, no Igen jól ismerem az angolokat és: eszem ágába sem jutott valaha kifigurázni ökot, akár a „IV. Napóleon"-bau (moly egyébként álmában sem p o 1 itt k a i ez a t í rd), són) ogy obü t t. ; — Különben, ad vooom politika! Apámról az volt az általános séma (különösön külföldön), hogy vad nacionalista és őrült reakciós. Igaz .1 ez sem volt ugyan, de mindenesetre én szenve- 1 dóra meg, mert rendes dolog, hogy bármit mou- : dók, azt „reakciós"-nak bélyegzik e legenda alapján. Tudnia kell, hogy éD egyáltalán nem vagyok politikai lény. Párthoz nem tartozom és minden politikai pártban észlelek jó és elfogadható dolgokat. Azért vagyok-e reakciós, mert nem bővülök föltétlenül és megszorítás nélkül a nők választód jogáért? Szó sincs róla: a no csakolyan értelmes lény, mint a férfi. Egy pillanatig sem kétlem, hogy nők is tudnak olyan orvosok, vagy ügyvédek lenni, mint a férfiak. Másrészt úgy látom viszont, hogy a nőknek más (és mondhatnám kirárólagosabb) misz- sziójuk Is van, mint jó ügyvédnek, vagy jó orvosnak is lenni, amit minden férfi is meg tud csinálni, bár gyereket szoptatni például semmi- esetre sem sikerül neki... Az etika nélküli nyugati civi.izáció — Társadalompolitikailag viszont azéirt vagyok. „reakciós", mert semmiképpen nem osztozom a legújabban divatos peesz írnizmusbao, hogy a szellemi Európa vérét járja., menthetet- len dekadenciában vagyunk valamennyien és hogy Amerika teljesen magához ragadja a vezetést szellemi téren is, ami a. világizmés romlásával egyértelmű ... Én tényleg mindennek ellerikezöjé’t látom. Kétségtelen, hogy a világháború hatását még érezzük és még érezni fog' juk jé soká. Az is bizonyos, hogy etikai műveltségűnk messze elmaradt mebanlkai civilizációnk mögött De mindez átmeneti jelenség. Az amerikai standardizáció egyáltalán nem fogja a? európai egyéni kultúrát kiszorítani & hatása, legföljebb átmeneti. S hozzá kell tennem, hogy oz a hatás (nevezetesen (színpadi téren) egyáltalán nem hátrányos, minthogy az amerikaiaktól egy 1 « más tekintetben sokai tanulhatunk ... Inkább j azt mondanám, hogy az európai kultúra a hitet-. lenség betegségében szenved. Nem eléggé bi-j szíjuk sajátmagunkbaü és uem elég őszinte aj hittünk a, magunk törekvéseinek becsületes voj-! tában. Az éu nézetem szerint még a bolsevirmu^ : uak is az a legnagyobb eredendő hibája, hogy az orosz bolsevikik sem hisznek benne. Ezért il -próbálkoznak mindén esztendőben másfajta, gaz 1 ' A szükségloti lébelek biasennégy fejezőibe vannak sorolva és fejezetenként összegezve- fejezetek szerint a költeégwtés szükségleti oldala a kő1 vetkező képet mutatja: Köz.lerkok 281.249 korona. Közigazgatás 792.406- í Rendőrség és tü&oltóság 256-305. Gazdászat 162.617. Erdészet 68-940- KŐbanyászát 5000- Épület 24.484. Iskolaügy 91.930. Utak. terek 99-243. Árva- és szegényügy 17J.000. Állal* egészségügy 69.B40. Adományok, hiozzá-járu* lások 37.100. Különifélék 208-152. Kölcsönök kamatai és annuifásai 148.778. Rendkivüli szükséglet 3,916-036 korona. A rendkívüli kiadások között szerepel a munkanélküliek segélyezéséire felvett 160.000 korona. A fedezeti oldal tételei a következők: Állami jutalékokból és községi illetékekből 854.548 korona, helyilletékekből 14.324 korona, gazdászatból 143-787 korona, erdészetből 56.000 korona, 'bányászatból 15-512 korona, épületekből 404.332 korona, különfélékből 123.000 korona, késedelmi kamatokból 20 ezer korona bevételre számi t a város pénztára, rendid vüli fedezet címén pedig 3,708 ezer 513 koronára— Súlyos mérgezést okozott a gázkályha. Kacsáiról jelentik: Svandova. Róza, a Szlovák uecáhao lakó Schubert mérnök háztartásbeli alkálira a zott ja a gáz-kályhából kiáramló gáztól- Súlyos mérgezést kapott. Életveszélyes álla pótban szállították kóriiázba. ^einhardt a „T auát '-OB kin ül bárgyúiban «Iőadái?t í? rendez {SaJzburgbau. Héi’tbö! Írják: Rejn- ! b&rdt, müjt iemere'tes- az idén augusztusban a sal-z- bUTgi üujüjicpi játékok során a „Faust" flőad-ását fogja, reudeynj szabad Ág alatt, a fettspislhauz ud- várán, m úgynevezett nyári Imardában- (A legfrissebb hír: Faust ebben a-j előadásban Paul Hart- wam lesz, M©fi«ptó pedig *- Max Paltenberg.) Most. felmerült aa a terv, hogy Krinhai-dt a Faust ez előadásá'u kívül még két drámai előadást rendez* récízt. Reiuhurdt neon idegenkedik e t én től, amielj- btw Iviwöauj » bé»l Bu ngtssiuháí tagjai vennének rász*. R^iuhardt. ije m idegeinké dik e tervtfih craely lyel nvesszebb-mejiiő céi.fa. van a Burgszinhaz uj «■’-• h«ni i'ezetóí"*'gének: meg akarja nyerni Kein ha rejlőt arra., hogy u jövő s-nezóoiiban négy darab rendezőét vállaljn a Bűrgcriuház'buu.
