Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-04 / 29. (3139.) szám
Ha: RÁDIÓMELLÉKLi! évf. 29. (3139) szám * SlOIKlldt • ^933 február 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 130, negyedévre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt A képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több Efjrea szám ára 1.20 Kö, vasárnap 2.—Kö. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága U„ Panská uliee 12. II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága IL Panská uliee 12. Ili emelet Telefon: 34184. SÜRGŐNYC! M: Hí R LA P, P R Fi H ft Igazságszolgáltatási problémák Részlet Törköly József dr. magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselőnek a képviselőház mai ülésén elmondott beszédéből: „Közéletünkben a jog, törvény és igazság ©Ive visszavonulóban, a hatalom, főleg a politikai hatalom előnyomulóban vau." Ezt nem ©gy nemzeti kisebbségi képviselő, ezt nem egy ellenzéki képviselő mondja, hanem a csehszlovák állam legfelső bíróságának elnöke, Fajnor Vladimír dr. mondotta a Kassai Jogászegylet alakuló ülésén és azt hiszem, hogy ezt a megállapítást meg fogja hallani minden objektív fórum, aki gondolkozni tud és megállapítja, hogy ez azt je- lenti, hogy itt „Macht geht vor Reoht" álláspontja uralkodik és hogy itt jogállamról beszélni egyáltalán nem lehet. Szépen lehet ezt bizonyítani, ba megemlítjük azt, hogy még az igazságszolgáltatási ág is sokat és sokszor vét az igazság és igazságosság ellen. Hogy a mentalitás itt is tág teret enged a nemzetiségi gyűlöletnek és magát a nemzetszeretet is bűnnek deklarálja, dacára annak, hogy a köztársasági elnök azt mondja, hogy: „a nemzet szeretete, a nemzeti eszme nagyon értékes és nemes politikai erő, amely az egyes embereket áldozatkész összességgé szervezi. A megszervezett nemzeti összesség adja az emberiséget. A nemzet iránti szeretet nem lehet vita tárgya, vitatkozni csak a szeretet minemüségéről lehet és arról, hogy mit akarnak elérni a nemzet számára. Szlovenszkó idegen bírái — tisztelet a kivételeknek — a vádlottaknál a belső lojalitást kutatják és" ha ennek abszolút jelenlétét nem konstatálják, akkor ezt mint deliktus sui generis-t büntetik a vád tárgyát képező cselekmény minősítése alatt, illetve szerint. Tehát még de internis is iudicat praetor. Pedig csak a külső lojalitás a kötelező és annak a mondásnak, hogy „szivet cseréljen, aki hazát cserél**, mély nemzeti és emberi értelme van, amelyen, ha a biró tulteszi magát, merényletet követ el az igazság ellenAz igazságügyminiszter ur három év előtt a költségvetési bizottságban kifejezetten elitélte a rendtörvény kapcsán a jogkiterjesztő magyarázatot és megígérte, hogy két egyetemi tanárral felülvizsgáltatja a felső bíróságok Ítéleteit és szakvéleményt kér tőlük a szükséges reformra. Ez a reform sehol sincs, de a jogot, a törvényt alapjában megtámadó jogkiterjesztő magyarázat tovább folyik. 1919-ben Szlovenszkón elvették alkotmány- ellenesen az ügyvédi szabadságot és megszüntették a szlovenszkói szabad ügyvédség önkormányzatát. Tizennégy év óta nincs Szlovenszkón ügyvédi kamarai közgyűlés, de van teherviselő ügyvédség, amelyre annak megkérdezése nélkül kivetett, kamarai illetékeket kivetik és az abszolutisztikus ügyvédi kamarai választmány azokat, behajtja. Ezt számtalanszor nyilvánosan elpanaszoltuk és az igazságügyminiszter mindig nyilvánosan re- parációt, uj törvényes rendezést ígért. De ez az uj törvény nem akar sehogy sem megszületni. A helyzet 13 év óta változatlan, mert az igazságot és igazságosságot sértő állapot kényelmes és el lehet tagadni, hogy ez erőszakos elnemzetlenités volna. Mellesleg mondva, Szlovenszkón még ma is többségben vannak a magyar ügyvédek. Az alkotmánytörvényben meg van írva a parancs: meg kell alkotni a bírói függetlenség, a birói szervezet törvényét. Törvényileg szabályozni kell a miniszteriális hatáskört, az egyesületi és gyülekezeti jogot, az erőszakos elnem- zetlenitég tilalmát. A népművelés törvénye, a kulturális ég gazdasági szabadság sem tud érvényesülni. Ellenben a közszolgáltatások terheit nem bírja a nép. A bírói fürgetlenség kérdésében érdemes meghallgatni Fajnor Vladimír dr.-t. aki a következőket mondja: „Nyíltan kel! megállapítani azt, hogy az alkotmánylevelünk által biztosított elrnozdithatatlanság és át nem helyezhetőA német választási harc Az ellenpártok felsorakoznak Hitler ellen A szociáldemokraták felhívása — Visszatérés az erfurti proiraeróef A centrum óvatos magatartása — Kilengések SserasSclés iiraü Vilmos excsászárró! Berlin, február 3. A német választási küzdelem a legrövidebb lesz az eddigi választási küzdelmek közül s igy nem csodálható, hogy a pártok már a birodalmi gyűlés feloszlatása napján megkezdték előkészületeiket a harcra. A szociáldemokrata párt máris kiadta választási fölhívását és „a szabadság frontjának" elvét állította a harzburgi fronttal szembe. A fölhívás természetesen hevesen polemizál a kormány ellen s különösen a „novemberi gaztett" vádja ellen tiltakozik. Föltűnő, hogy a szociáldemokraták ez alkalommal határozottan a nagybirtokok kisajátítása és a földosztás mellett foglalnak állást, továbbá az ipar szocializálása és a szakszerű tervgazdaság mellett. A szociáldemokrata párt ezzel a programmal visszatér a második, in- ternacionálé erfurti programjához. Valószinüleg nagy szerepet fog játszani a választási küzdelemben a kancellár és a Kaas centrumvezér közötti levélváltás tegnapi nyil- vánosságrahozatala. A centrum'a levelek közlésével be akarta bizonyítani, hogy a birodalmi gyűlés föloszlatása elsietett dolog volt, mert a centrum egyáltalán nem zárkózott el a kormány tolerálásának terve elől és alaposabb tárgyalásokkal valószinüleg sikerült volna megteremteni a plattformot a parlamentáris kormány számára. Ezzel szemben a nemzeti szocialisták, akik előnyt remélnek az uj választásoktól, sietve föloszlatták a birodalmi gyűlést, nehogy kénytelenek legyenek a többi párttal együttműködni. E bejelentés ellenére Kaas prelátus a levelekhez fűzött kommentárjában nem zárkózik el az esetleges későbbi együttműködés elől 6 kijelenti, hogy a választási küzdelem nem pusztíthatja e! a nemzet jobb elemei egyetértésének lehetőségét. Vörös zászlók és horogkeresztes lobogók Tftiir>ngiában W e i m a r, február 3. Számos thüringiai város nemzeti szocialista többsége elhatározta, hogy a nemzeti ünnepeken hivatalos zászlóként a kampóskeresztes lobogót, vagy a fekete-fehér- vörös zászlót fogja szerepeltetni. Azok a thüringiai városok, amelyekben kommunista többség van, ellentüntetésként elhatározták, hogy hivatalos zászlóként a vörös lobogót használják. A központi kormány most ráirt ezekre a községekre, hogy a vörös lobogó használata államellenes cselekedet és szigorú büntetéssel jár. Ezek után nem tudni, vájjon a thüringiai zászlóharcból nem keletkeznek-e nagyob- arányu nyugtalanságok, amelyek könnyen a polgárháborúig fajulhatnak. A véres választást harc Altona, február 3. Csütörtökön délután Alto- nában súlyos politikai összeütközésekre került a sor, amelyek folyamán egy ember meghalt és hét súlyosan megsebesült. A kommunisták a RathauSmarkt vidékén megtámadtak harminc nemzeti szocialistát, akik revolverekkel védekeztek. A rendőrség csak nagy nehezen tudott véget vetni a lövöldözésnek. Berlin, február 3. A birodalom minden részéről tüntetésekről és kilengésekről érkezik jelentés. Egy-két helyen a nyugtalanság veszedelmes méreteket öltött, igy különösen a Ruhr- vidéken. Egy francia újságíró Deomban Pá rls, február 3. Hitler liatalomrakerülése óta a francia lapok sokat foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy Vilmos német excsászár visszatér a birodalomba. A Petit Journal ügyes riportere tegnap beférkőzött az excsászár doorni házába és Vilmos közvetlen környezetéből érdekes információkat szerzett a Hohenzollemek terveiről. Az újságíró informátora egy ezredes volt, aki Vilmos udvartartásába tartozik. Az informátor szerint Vilmos hetvenedik születésnapján fogadta a német monarchisták nagy küldöttségét és kijelentette előttük, hogy csak akkor tér vissza Németországba, ha a német nép határozottan kívánni fogja visszatérését. A német nép és a volt császár között súlyos félreértés van. Vilmos harminc évig fáradhatatlanul dolgozott Németország nagysága és jóléte érdekében. Uralma alatt a munkások is boldogabbak és megelégedettebbek voltak, mint a marxista köztársaságban. Ennek ellenére a német nép 1918 november 9-én kitaszította császárját. Vilmos csak akkor hajlandó visszatérni a birodalomba, ha a németek hivatalosan beismerik tévedésüket. Mint magánember semmiesetre sem tér vissza hazájába, csak úgy, mint a császári ház elismert feje. A doorni levegő nem tesz jót az excsászárnak s ezért Hinden- burg köztársasági elnök már három évvel ezelőtt azt a javaslatot tette Vilmosnak, hogy telepedjék le egy homburgvidéki kastélyban. Az excsászár nem akart visszatérni a birodalomba. Az informátor szerint Vilmos rokonszenvvel figyeli Hitler és Hugenberg kísérletét. Vilmos császár volt Európa első szociális érzésű uralkodója — mondotta a továbbiak folyamán az informátor —, aki a monarchia sorsát sohasem kötötte össze a kapitalizmus sorsával, 1900 óta egyre több szociális reformot vezetett be a birodalomban. Ilyen körülmények között nem zárkózhat el attól a mozgalomtól, amely alapjában véve az ő eszméit követi. De Vilmos nem pártember és mint Isten kegyelméből való uralkodó a pártok fölött áll. Az utóbbi időben egyre több látogató érkezik Doornba s egyre nő a barátok és a hívők száma. A császárhoz érkezett levelek száma ma tízszer akkora, mint négy-cí évvel ezelőtt volt. Néhány nappal ezelőtt egy katolikus küldöttség járt Vilmosnál és biztosította az excsászárt arról, hogy a centrum nem republikánus érzelmű többé, Hitler és Olaszország Róma, február 3. A mai reggeli olasz lapok közük azt a nyilatkozatot, amelyet Hitler tegnap külön az olasz újságíróknak tett. Hitler üdvözölte az olasz újságírókat és hangsúlyozta, hogy az összes külföldi újságírók közül elsőnek őket fogadta. Hitler állandóan hangsúlyozta már a múltban is, hogy Németország és Olaszország szoros barátsága a két ország legfontosabb életérdeke. Ezt az állítását most is állja, mint a német nép felelős vezére. Papén a német nemzeti párt listáján Berlin, február 3. A B. Z. arn Mittag értesülése szerint Papén alkancellár a nemzeti párt listáján jelölteti magát a legközelebbi választó sokon. Nyugatnémetország egyik választókerületében fog föllépni, de Hugenberg pártjának csak hcszpitánsa lesz és nem csatlakozik végérvényesen a német nemzeti párthoz. ség nem elegendő ezeu birói függetlenség gyakorlati biztosításához. Nem elegendő főként azért, mert az eddigi szervezési szabályok értelmében az igazságügyi kormányzatnak, élén az igazságügyminiszterrel, a biró egzisztenciájára és karrierjére abszolút döntő befolyása van. Ezeu szervezési és igazgatási szabályokkal az igazságügyi kormányzatnak döntő befolyása van fenntartva a birák kinevezésére, beosztására, munkájuk bosztáeára, szaporítására vagy megkönnyítésére. Különböző szolgálati, úgy rendes, mint rendkívüli — egyészségügyi, családi — szabadságára, fenn van tartva részére a felügyeleti jog, mely majdnem ellenőrizhetetlen felügyeleti véleményeket tesz lehetővé, a biró kvantitatív működése ellenőrzésének joga különböző mechanikus mértékek által — munkapontok külön jutalmazott bírói funkciók nyújtásának, vagy megtagadásának a joga, például választott és egyes bíróságoknál, igazgatási, teljesítményi remuneráció nyújtásának joga az úgynevezett többletmunkáért: és az az igazságügyi kormány részére fenntartott jog, hogy önhibáján kívül elszenvedett balesetek esetén jutalmakat és egzisztenciális segélyeket nyújthat, szolgálati előlegeket adhat és egyéb fontos jogosítványok tömege.*4 „Az igazságügyi kormány közegeinek a mai szervezési szabályok mellett tehát tényleg ezer módjuk van, hogy a bíróval tetszésüket vagy nemtetszésüket éreztethessék. Nincs tudomásunk egyetlen egy esetről sem, hogy az igazságügyi kormány más, mint tárgyi tekintetek által vezettette volna magát, bizonyos azonban, hogy ezen irányokban a biró teljesen rászorul az igazságügyi kormány jóakaratára. Elméletileg meg kell engednünk annak lehetőségét, hogy ezen jóakaratnak, vagy elégedetlenségnek nem kell mindig tárgyilag megindokolva lennie és nem tagadjuk, hogy a biró ilyen — elméletileg bizonyára lehetséges — esetben teljesen védtelen. Legalábbis, amig nem kerül sor a fegyelmi eljárásra, amely neki a védelem bizonyos lehetőségét nyújtja. A birónak tehát vak bizalommal kell viseltetnie az igazságügyi kormány emberfeletti tökéletessége iránt, hogy ez tetszését, vagy nemtetszését soha vele nem fogja egyéb, mint abszolút tárgyi indokokból éreztetni. Azonkívül a birónak tökéletesen spártai jelleműnek kell lennie, aki független birói Ítélkezését soha semmiben nem adja fel, dacára az igazságügyi kormányzattól való egzisztenciális és előmeneteli függésének.** , „Naiv dolog volna, ha nem veunök észre azt,
