Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-19 / 42. (3152.) szám
1933 fefornir 19, ra&ántap. t>rsga!MacAarhirlap 17 A jö vő héten tárgyalják a budai titokzatos szerelmi drámái Szándékos emberöléssel vádolja az ügyészség Littke Kálmánnét, akinek a lakásán titokzatos körülmények között meghalt Ruttkay Gábor koronaőr-százados Az ügyészi vádirat 14 gyanuohhat s 40 tanúval igyekszik a vádat igazolni A védelem Litthéné ártatlanságát hangoztatja - szabadlábon védekezik BOSSZÚ Budapest, február 18. Február 20-án, hétfőn kerti] sor a magyar fővárosban az utóbbi esztendők egyik legnagyobb társadalmi drámájának, Ruttkay Gábor és Li.tke .Ká'imánné titokzatos szerelmi tra-, gédiájának a tárgyaláséra. Ruttkay Gábor balá-1 Mnak titokzatos körülményei annak idején nagy szenzációt keltettek és sokféle mendemondára adtak ökot. Az ügy sokáig húzódott, a közvélemény' nem látott t'sátán s igy a Liltke Kálmánná allén február 20-án megtartandó tárgyalás — mely elé hallatlan érdeklődéssel tekintenek a magyar fővárosban — lesz hivatva tisztázni a titokzatos szerelmi tragédia rejtett körülményeit. Az ügyészi vádirat Littke Kálmánná bűnügyében most készült el Littke Kálmánná született Meraa' Rozáliát, Littke Kálmán takarékpénztári igazgató 37 éves elvált feleségét szánáékes emberölés bűntettével vádolja az ügyészség. A vádirat ezerint „1932. évi májai® 10. napján délután hat órakor a Szent János tér 2. sz. lakásán Ruttkay Gábor koromaörezázadost szándékosan, de anélkül, hogy szándékát előre megfontolta volna, megölte, akként, hogy a lakájából be- gíwn'boit .-köpennyel, .tisztieaipkával kezében • távozni készülő Ruttkay Gábort jobboldalról fejéihez, a jobb fül felett három oentiméteroyire érintett pisztollyal fejbelőtte• <■ ■' r * Littke Kálmánná, akit az ügyészség e súlyos váddal vádol, 1932 június 21-től julkus 15-ig vizsgálati fogságban volt, ■ azóta mmhadilábon van. A bünteiő- törvényezék Szemák-tanácsa, amely február 29-án ■kezdi meg bűnügyének' főtárgyajását, már kikézbe- eLtette az asszonynak a vádiratot & az asszony védője utján előterjesztette bizonyítási indítványát, amelyben felsorolja azokat az adatokat, amelyek szerinte . ártatlanságát igazolják. Az ügyészi vádiratból £ a bizonyítási indítványból kibontakozik az az izgalmáé harc, amelynek során a vád Littkéné bűnösségéről, a védelem pedig ártatlanságáról akarja meggyőzni a bíróságot. Megismerkedés, szerelem, kétlaki élet Az ügyészi vádirat a következőkben szögezd le a tényállást: Littke Kálmánná 1920-ban Pécsett ismerte meg Ruttkay Gábort, aki akkor Soós tábornok szárnysegéde volt. Ez az ismeretség 1923-ban megszakadt, mert Littkéék Kaposvárra költöztek, ahol Littke Kálmán takarék- pénztári igazgatói állóét vállalt. Közben Ruttkay Gábor megnősült, feleségül' vette Hoőr Annát, Hóőr Károly azemorvoe, egyetemi tanár leányát, akivel boldog családi életet élt 1960 végén Ruttkay re- akt[váltatta magát s a koronaőreóghez osztották be. Ugyanekkor Litlke Kálmánná le — mintán válópert indított férje ellen — felkői főzött Budapestre s itt találkozott Rnttfeayvwl ismeretségüket fel* újították, sőt Litfckéné a korerctaörség mellett, a Szent- Jánes-tér 2. szám alatti házba® béréjt'magár nak kétszobás lakást. Idttflöéraó és’ Ruttkay ettől kezdve úgyszólván nap-nap után találkoztak « miután Lííj!kéné házasságát felbontották, nem volt semmi akadálya szerelmüknek. Nyilvános szórakozó helyre is együtt jártak, sőt ismerős családoknál is együtt tettek látogatásokat. 1931 októberében Ruttkay Gáboraé is felköltözött két gyermekével a koronaőrségi laktanyában számukra kiutalt négy- szobás lakásba. A fiaifca] asszony megtudta, hogy férje nap-nap után Litfckéné lakásában tartózkodik. Ezt könnyű volt észre vennie, mert lakásukból kőny- nyen szemmel lehetett tartani Litfckéné lakása ajtaját 1932 februárjában Ruttkay Gábor barátainak unszolására szakítani akart kétlaki életével. Felesége előtt beismerte, hogy Líttkénével meleg barátságot tart fenn. de türelemre kérte feleségét, aki felajánlotta férjének, hogy váljanak el. Rubtkay azonban ragaszkodott feleségéhez és gyermekeihez, megígérte, hogy Líttkénével való viszonyát likvidálni fogja, de hangoztatta, hogy nagyon óvatosnak kell lennie, mert Littkéné erőszakos természetű a ő fél a botránytól Féleség és anya tragédiája Ruttkay® ét- férjének jóbarátja, Fömötör ezredes is kopacitálta, hegy adjon időt férjének % szakitápra- Sőt Ruttkay figyelmeztette feleségét, hogy as meu- J«r te a Szent Jfánoe-térre vezető ki* sikátoron, mset littkéné lelövi, mint egy verebet. Ruitefeayné ettől kezdve félelmében nemcsak a sikátort, kerülte, 4é ajpikor kiment az uccára, önkény telentil mindig hátra-hátra nézett, hogy Litt- kené nem követi-e? Ruttkay állandóan panaszkodott littkéné erőszakosságéira s említette, hogy a« asszony-célbalöni tanul., 1932 május 9-én Ruttkay elment a Mátyáspincé- be. Felesége hiába várta. Az asszony egész é’jel uccai szobájának ablakában ült és eirt. Hajnalban látta, hogy férje Littkéné lakásából kilép, ő nyitott ajtót és újból fölajánlotta a válást azzal, hogy ha Litbkénéveí nem tud szakitaná, akkor a gyermekekkel együtt rögtön eltávozik. Ruttkay könyör- gött, hogy legyen még egy kis türelemmel, junius elsején úgyis kéthónapos szabadságra, megy és akkor elmúlik minden. Az asszony azonban ragaszkodott az azonnali szakításhoz. Erre a százados megígérte, hogy másnap miniden körülmények között szakítani fog. Hogyan történt a tragédia Littkéné szer Fs eljött a másnap... Ruttkay nak a török követ fogadtatása alkalmából a kormányzóságon volt dolga. Az ebédidőt feleségével együtt töltötte el s újból hangoztatta, hogy délután föltétlenül szakit Líttkénével. Három óra körül átment barátnőjéhez. Buttyán Gyuláné, a ta karitóasezony engedte be. Letette kabátját, kardját, sapkáját s bement az asszonyhoz. Együtt töltötték a délutánt. Mi történt kettőjük között? Littkéné szerint a következők történtek: Ruttkay elkeseredetten panaszkodott, hogy nem tud elválni a feleségétől, megromlott az élete, öngyilkos lesz. Littkéné előzőleg megigértette a koronaőre záza-dossal, hogy amennyiben öngyilkos fesz. mert nem tud más megoldást találni, akikor az ő lakásán fesz öngyilkos, hogy az ő karjaiban haljon meg, hogy az utólsó percig együttmaradhae- sanak Egész délután panaszkodott Ruttkay, hogy felesége kínozza és sok az adóssága. Afölötti elkeseredésében, hogy ilyen tragikus körülmények között kel! elválniok, keservesen sírtak. Hat órakor a százados hirtelen kijelentette, hogy el kell mennie, az asszony könyörgött, hogy ne menjen el, vacsorázzanak együtt, vagy menjenek színházba, de Ruttkay távozni akart. Gyorsan felöltözködött. Közben Littkéné kiment a fürdőszobába, hogy rendbeszedje magát e egy vizes zsebkendővel tért vissza, hogy letörölje Ruttkay arcáról a könnyek nyomát A százados indulásra késze® a hálószoba ajtajánál állott, begombolt köpennyel, kezében tiszti- sapkájával jobbszemén monoklival, fölosatolt kard. dal. Littkéné a vizes zsebkendővel háta mögé lépett, levett© a monoklit s a férfi arcát a asebkf n- dővel végigtörölte., Aztán a monoklit visszaillo&z- tette jobbözemére. A férfi ebben a pillanatban megrogyott és a földre zuhant Az asszony igyekezett magához ölelni, de nem tud. ta zuhanásában föltartóztaüm. Egyszerre csak látta, hogy homlokából zubog a vér. Hogy miikor történt a lövés? Nem hallotta. Bizonyos, begy amíg a fürdőszobába® járt, azalatt, löhette magát főbe Ruttkay Gábor s amikor ő kijött, akkor rogyott össze. W Es az ügyészség szerint... Az ügyészség szerint azonban igy történt a tragédia: . Littkéné a vizes zsebkendővel Ruttkay mögé állt Egyik fezével letörölte arcát, a rpásikka) a zsebkendő alá rejted revolverét a százados halántékához illesztette és elsütötte. Egy törülközővel betakarta a lezuhant férfi fejét, azután telefonon felhívta a Bristol-szállóban lakó vitéz Fömötör ezredest s miután a hívásra nem jelentkezett a tiszt, bphivta a takaritóasszonyát. Minden felindulás nélkül mondotta neki, hogy vigyen égy levelet Fömötör lakására és hívja őt azonnal el. Egy levélboritékra irta a ciánét, a borítékot a hálószobába® lévő Íróasztalából vette elő. De sem a takaritóasszonynak nem mondotta meg, mi történt Ruttkayval, sem orvosért nem sietett. Ellenben negyedhét tájban telefonon felhívta háziorvosát, Káfnis dr.-;t,. hogy azonnal, jöjjön hozzá: Az orvos faggatására mondta csak meg, hogy valaki öngyilkos lett nála. Karnis hárominegyedhétkor érkezett, Ruttkayt vértóesában,- szuszogva és hörögve találta.' Meggyujtótták1 a • függőlámpát. Az orvos az ablak előtt álló k':s kártyaasztal sarkán, a vérben fekvő Ruttkayhoz két méterre megpillantott egy pisztolyt, j Karnis dr. megállapította, hogy Ruttkay már legalább háromnegyed érája feküdt a vértócsában. Még életben van s ezért a mentőket akarta hívni. Littkéné szenvedélye* hangon tiltakozott, ilyet az orvos ne csináljon, mert abbéi botrány lesz « amikor mégis elindult a telefon felé, valósággal birkózott vele. Az orvos kénytelen volt Fömötömek telefonálni, akivel alig.tudta megértetni, hogy mi történt Littkéné lakásán. Amikor Karnis dr. visszament a hálószobába és táskájából kivette az injekciós fecskendőt, az asztalon a százados sapkája mellett ot látta Ruttkay Gábor bőrtárcáját, ezüst cigarettatárcáját és óráját. Ruttkay mellébe morfiomlnjekclót akart adni, azonban Littkéné állandóan szorongatva a százados kezét, egyre azt hajtogatta, hogy ne bántsa, ne kínozza.*. Eközben megérkezett Littkéné , barátnője, Titéz Németh Lajosné, akit telefonon hívtak, majd Fomö- tör József alezredes, akivel Littkéné •* előszobában német nyelven szenvedélye* hangon vitatkozott, ma jd á szalónban átadott nek! egy levelet, mondván, hogy ezt Ruttkay értéktárgyai mellett tál ált*. Ezt a tevéiét Karnis dr. sstadezédeig' mm látta, noha 6 is látta as asztalon Ruttkay százados értéktárgyak, fömötör a levelet felbontotta, elolvasta, majd csebre tette és .- tartalmiról csupán az előszobába távozott Littke Kálmánnénak nyilatkozott, akitől -— fölháborodva a levél tartalmán — megkérdezte, hogy a levélben foglalt nyugtán szereplő összegre igényt tar-e, mire Littkéné rögtön kijelentette, hogy igen, igényt tart, mert ő szegény asszony. Ennyit mond az ügyészség a tragédiáról s arról a titokzatos levélről amelyről annyi szó esett már ebben a bűnügyben, de amelynek pontos tartalmát mindez ideig nem ismerik a hatóságok. Legalább is valószínű, hogy nem ismerik, mert hiszen az ügyészi vádirat egy szóval sem említi, hogy mi volt tulajdonképpen ebben a levélbe®. A fötárgyaláson mindé® valószínűség szerint azonba® a sok egyéb titokkal együtt meg fog oldódni az a titok is és ki fog derülni, mi volt ennek a rejtélyes levélnek tartalma., Ruttkay Gábor háromnegyednyolc órakor meghalt. Jött a halottszállító autó, jött a katonai bizottság, később éjfél tájba® Enyedí Róbert dr. vizsgálóbíró, akivel a katonai bizottság tagjainak összetűzésük volt, miután nem akarták megengedni, hogy a lakásban vizsgálatot tartson. Lassanként megindult a. nyomozás, a vizsgálat teljes appará tussal és előkerültek azok a kibogozhatatlan.nak látszó kérdések, amelyek az ügyészi vádirat 14 oldalát megtöltik. Az ügyészi vád természetese® vádol e azt állítja, hogy Litfckéné gyilkolt. A gyanú- okokat 14 pontba foglalva sorakoztatja fel az ügyészség vádiratába®. E gyanuokobkal szembe® Balogh N. Imre dr. ügyvéd. Littkéné védője a főtárgyaláson tanukkal « iratokkal akarja bizonyítani, hogy öngyilkosság történt. Több mint 40 tanúval Igyekszik a vád Igazolni vádját A védelem sok tucatnyi tanúval igyekszik beb: sunyi tani, hogy a vád minden állítása, hamis nyomon jár és Littkéné ártatlan. A bíróságra vár az a nehéz felada/t, hogy tisztázza, kinek va® igaza. Egy négyhengeres fedett karosz- szériáju pompás karban lévő Tatra sutó jutányos áron el& dó. .Előnyös autóvétel4* jeligével kérünk ajánlatot a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalába, Praha II., Panská Irta: Dienes Adorján Kari bácsi olya® ütött embernek számított Akad •ilye® falu®. Aki ha kénytelen a falun átmenni,' akkor is a kertek végén somfordá! el. Aki maga főzi- géli azt a kis mindennapiját Aki mélye® szemére busza zsíró# kalapiát, ha hasonszőrűvel beste., és forogván forog a kérges kézbe® ez a kalap, ha felette valók előtt kell egyik lábáról a másikra nehézkedni. Aki meg ' va® elégedve mindennél, mert eermmjé sincsen. De azért, ha élete folyásának minemüsjcgúröi kérdeznek fel, meg vakar ja jobb kezével bal fület övét és erős gondolkodás után rövidé® « velőse®’ fejti ki világnézleti meggyőződését: : — Pae&uji se ér ez a világ! Hát ilyen volt Kari bácsi is. Ofct éldegélt a falu végén kte házikójába®, asszonya soha nem volt, magányos remete életének foglalkozása ilye®-olyan barkácsolásokba® fo!y dogált, melyekkel egyik-másik könyörületes lélek megbízta s melyek kenyérhez juttatták, másokkal vagy mások dolgaival vagy jószágaival azonban nem törődött.. Aaaz ÜKgy szavammal ne ■ .vétsék, - csak • mostanság a deresedé fejjel fordította el erős akarattal tekintetét is a néha küszöbe tájára kibogarászó idegen baromfira, vagy arrafelé turkáló’ maiadra.’ Sőt-ha kihozták türelméből, meg' is dobálta röggel azokat, és magából kikelve kiáltott feléjük: Erigyétek ma® innen öátá® fajzatjai, beste rosszra kísérteik!... n ,. Mert valamikor, ‘ sok évekkel ezelőtt, nem volt ám Kari bácsi ilyen fehemyés és asz emberek szemtekintetét kerülő ember. De még Kari bácsi sem volt, hanem Kari pajtás, • az uraság életvidor s minden mókára hajlamos bérese. Ott. a vármmcfe altjába® volt az istállója g már hajnalok hajnalán ott készítette szekerét s jánmazfca ökreit, hogy megkezdje a napi munkát. De ugyancsak már napfelkeltével pont istállója előtt vették útjukat 'Szomszéd bérlő libái, kacsái, tyúkjai a véroldói félé. Mikor -onnan oly étvágygerjesztőén csalogatta őket az apró' fü, a sok-sok bogár meg a pocséta. Karinak útjában volt a sok baromfi és hát nem bérelték ki az átjárást idegén terület-e®, semmi keresnivalójuk itt nincs. Mikor ezt Kari pajtás úgy krfuradálfca magáiban, szóba is öntötte vélekedésének folytatását: — No megállj, te bérlő, k'lbalbrálMk véled. Becsalogatta pitvarába pór szem kukoricává! es ismét csak arra masérozó barwitfisereget és rájuk zárta. e3-Aagtet.'-..vVolit"«f.fc, kacsa, - liba, kakas, tyak, Azzal, miirat aki jól végezte a dolgát, „csaló te Fickó, csaló Bimbó", kiment a'messze Karcsa-ezélre számla®!. Csak öreg este vetette haza és csak akkor eszmélt vissza foglyaim-: ■ • • Tyil, m üfctpit! székről a jószágoknál meg- feledkeaák. . P* ha nem Se feledSaraett volna meg, volt. «M tejük .mert-' óDt áUt a pitvar feltör* ajtaja, előtt, a csendőr isi ott aápitorjóbt., a bénlőuié: Tönkre tett, kol-ídussá. tett az fefeatől é!wiga*!&* kodott tolvaj haramia. Direkte lege®ebb négy kacsám, három libám pusztult el éllen-szoon.jan- Csendőr nrl felakaseasák ám ezt a raiblővezért. — No, olyan magasra nem viszi mégsem — vette a csendőr — inkább mélyre kerül a megyeházám Hanem a‘ mán szent, hogy ilye® tökkel ütött tolvajt *e láttam még, minit te vagy, Kari, hallod-e. Bezárod ide a sok hápogó, gágogó e íánmáső jószágot, ahelyett, bőgj' egyike- tőnek kitekerted volna a nyakát s dugvást elfogyasztod. •— őrmester ur, é®.... kezdte volna mondani Kari. de a% őrmester leintette: — Nem kell a sok beszéd. Gyerünk, Hiába bizonykodott Kari a törvény előtt, hogy ő nem volt szándékos a lopásban, hogy ő csak mókázni akart: • ráolvasták a tizenöt napi megyeház kosztját. Kiszabadulása után nem is ment vissza fa híjába, hanem másfelé keresett szolgálatot. De iát nem bírta ki idegemben sokáig. Visszahívta falujának röge, a-várrom, a® oly kedvese® csengő ha-ram-gszó, a Bakhegy, a Karosa vize... mindem S rövidese® látnia kellett, hogy faluja most kamatostól fizeti neki vissza azt a sok mókát, melybe® azelőtt a népeket ő részesítette. Eleinte régi cimborái hfl'lílatták a szót: — No, meggyüfcfcél ? Kacsád, libád, maradt-e % sokból? vagy hogy miind eMogyaaztottad.a megye- házán? Mikor az effajta üdvözléseket ogypár fcjlékelég- se-1 elintézte és a felnőttek bele is untak a dologba, a gyerekek vették át a szót. Kerítések vagy zárt ajtók biztos fedezéke mögül uocahosszat sivi'tottak utána a gyerek'hangok: Kari bácsi, hány a kacsa? lem-e ma ebédre Isbapeceenye? Vagy pedig kórusba® hangaott fel mögötte; — Kufcurikmiu!... Nem használt ex semmit sem. hogy alaposon elpáholt egypár nebulót, ezek annál kitartóbba® folytatták e. „Kari bácsi, hány a kacsa?" melódiáját, a .szülők pedig Kariról szedték le a szenteltvizet gyerekeik testi épségének megsértése miatt. Szolgálatot nem tudott kapni, kezdte kerülni az embereket, behúzódott, ott a temető melletti vaskójába és kezdett amolyan ütött ember lenni. Különben pedig senkinek sem ártott, csak altkor jött ki sodrából, ha a gyerekek gunyszava hangzóit fel körülötte. Ilyenkor képes volt uccahoeszat hajszolni őket és bizony hát az ő hangos szava sem kívánt nékik semmi szépet 8 jót Megürült a falu dfezuó- pásztorságának hivatala. Kari bácsi gondolta: — Hej, ez a hivatal de milyen, testhez álló lenne részemre! Kinn a mező® de jó lenne a sertések rö- fögését hullani, a'gé-zengunok gunydallása helyett... Bekövetkezett a bíróhoz és bejelentette szóbéli pályázatát a kondásj hivatalra. A biiró fiatalkori
