Prágai Magyar Hirlap, 1933. február (12. évfolyam, 26-49 / 3136-3159. szám)
1933-02-12 / 36. (3146.) szám
1983 február 12, va&árwp. T>T5A:GAI-A^AG^An-Hl RLAP Gázhalál Neunkirchenlelett Romok, halottak és sebesültek városa lett a Saar-vidék virágié Ipari gócpontja A központi gáztariáiy felrobbanása egy egész városrészt rombadöntött - Eddig ötvenöt halottat hoztak felszínre - Zsúfolásig megteltek a kórházak a sebesültekkel Egész éjszakán át folyt a mentés Saarbrücken, február 11. Tegnap délután pár perccel hat óra után a Sturami-vasmü- vek telepén, amely Neunkirchen város kellős közepén fekszik, szörnyű robbanási szerencsétlenség történt. A vasművek benzolraktárában történt az első explozió, amelynél* következtében levegőbe repült a benzólraktái' tőszomszédságában lévő 85 méter magas gazométer, Nyugatnémetország legnagyobb gáztartálya. A robbanás pusztítása leirkatatlanul borzalmas volt. Bár a halottak számáról az első órákban még semmi bizonyosat nem tudtak, joggal tartottak attól, hogy a robbanás következtében legalább száz ember veszítette az életét, inig a sebesültek száma meg fogja haladni az ezret. Az explozió úgyszólván teljesen rombadöntctte az alsóvárost. A Saarbrückener Strasse, ahol a robbanás történt, romhalmazzá vált, s kétkilométeres körzetben valamennyi ház bedőlt s a fákat mint" ha leborotválta volna valami óriási erő. A hatalmas gazométer darabokra hullott szét, 8—10 méteres vasrészei több kilométer távolságba repültek. A Saarbrückener Strasseban álló 28 esry- és kétemeletes házat egyenlővé tette a földdel a robbanás, de különben is alig van ház a városban, ame'y rongálódás nélkül úszta volna meg a borzalmas erejű explozict. Háztetők beszakadtak, falak kettéváltak, mintha csak egy pokoli erősségű földrengés rázta volna meg a házak alatt a földet. Valamivel a robbanás után a tűzoltóság, a mentők és a hirtelen szervezett önkéntes egészségügyi osztagok megkezdték a halottak és a sebesültek összegyűjtését Először az uccákról hordták el a katasztrófa áldozatait és csak későbben tudtak segítségére sietni a romok alatt heverő sebesülteknek. A fölrobbant gáztartály 85 méter magas volt, átmérője 45 méter, alapfelülete több, mint 550 négyzetméter. Az explozió 6—8 kilométer távolságban is megrongálta a házakat s a pokoli dördülést Mannheimban és Karlsruheban is hallották. A Telegraphen Union munkatársa a szerencsétlenség színhelyéről a következőket jelenti: A felrobbant gáztartályt 1931-ben építették azzal a rendeltetéssel, hogy onnan történjék majdnem az egész 3aarvidék gázellátása. A licencia tulajdonosa az Augsburg—nürnbergi gépgyár volt. A gáztartály egyike volt Németország legnagyobb gazométerjemek. Közvetlen szomszédságában áldott a munkáskolónia 15 kétemeletes házzal. A munkásházak romjai alól eddig huszonöt halottat hoztak napvilágra és azt hiszik, hogy még legalább hetvenöt halott fekszik a kőtörmelék alatt. Az épületeket a gáztartály hatalmas vasdarabjai döntötték romba- A robbanás gócpontja közelében voít a vasmüvek modern benzol- és koksztelepe. E pillanatban még mind a két telep lángokban áll. A város és a környék kórházaiban az éjszaka folyamán 250 súlyos sebesültet helyeztek el és mintegy ezer könnyebb sebesültet részesítettek orvosi segélyben, illetve vettek ápolás alá. Éjszakára nyugtalanságoktól és fosztogatástól tartottak és ezért a rendőrség és a katonaság messzemenő biztonsági óvintézkedéseket tett. A Neunkircbenbe vezető utakat széles körzetben elzárták. Neunkirchen város 41.000 lelket számlál és egyike a Saarvidék legfontosabb ipari gócpontjainak. Hatollak... halálos sebesüllek... Egy pár végzetes perc alatt romhalmazzá változott a Saar-vidék egyik virágzó ipari gócpontja. Tegnap este hat órakor történt a robbanás t, röviddel ezután már a mentők serény csapata dolgozott a rombadőlt ipartelep s a szomszédos munkásházaik kőhaíhnazán, hogy idejében segítségére tudjon lenni a katasztrófa szerencsétlenül járt áldozatainak. Egymásután küldték szét a jelentéseket azokról a pusztításokról, amelyeket a neukireheni gáztartály fölrobbanása emberéletben ejtett. A késő esti órákban a kiásott halottak száma 45-re emelkedett, a föltevés azonban az volt, hogy a rombadőlt városrész kőbuckái alatt legalább ötven-hat- van halott hever. Reggel háromnegyed nyolcig csupán negyvenkilenc halottat tudtak kiszabadítani borzalmas kősirjából, a többi után lázasan folyt tovább a kutatás. Állandóan növekedett a súlyosan sebesültek száma, akik közül száznak az állapota majdnem reménytelen. Mintegy 200—250 súlyos sebesültre számítanak, a jelek közül ezek közül legalább 80—90 átkerül majd a halottak listájára. Túlzásnak tekinthető a párisi lapok ama jelentése, hogy Neukir- cbenben 250 ember veszítette életét és nyolc- százra rag a komolyabb sebesültek száma. A Petit Párisién ezzel kapcsolatban azt irja, hogy a robbanás nagyobb távolságra fölszakitotta a vasúti síneket és egyes sinrészeket másfél kilométernyi távolságra is elhajított. Ugyanez a lap arról értesül, hogy Neukiirchen alsó elővárosát ki kellett üríteni, mert a mérges gázok a lakosság életét veszélyeztették. Neukirchen, február 11. A legutolsó jelentés szerint a fölszinre hozott halottak száma ötvenötre emelkedett. A romok eltakarítása, tovább folyók, s azt hiszik, hogy főleg a rombadőlt munkásházak alatt még legalább ugyanennyi halottat fognak találni. A mentés munkáját különösen a késő esti órákban nehézzé és kockázatossá tette az a félelem, hogy újabb robbanások veszélye fenyeget. A város egész lakossága talpon töltötte az éjszakát a legnagyobb remegés közepette, főleg, mert nyilvánvaló volt, hogy a benzoltankok fölrobbanása esetén mérhetetlen katasztrófa sújtja a várost minden lakójával egyetemben. Egész éjszakán át katonasággal kiegészített tűzoltó- és mentőcsapatok, valamint rögtönözve összeállítóit egészségügyi osztagok dolgoztak a rombadőlt uccákon, a kora reggeli órákban azonban rövid időre abba kellett hagyni a munkát, amelyet addig az égő ipartelep lángjainak fényénél végeztek. A hajnali derengésben, áruékor a tűzvész már alább ba- gyqtt, mesterséges világítás, fáklyafény mellett nem lehetett eredményesen dolgozni s ezért kénytelenek voltak egy időre pihenőre térni. A kokszüzem és a kondenzátor egész éjszaka égett s a tüzek fénye mellett hozták ki a halottakat a rommá vált házak kőtömegéből. A mentésnek néhány olyan epizódja volt, amelyek idegtépő hatással voltak még a legedzettebb mentőre is. Egyhelyütt a romok között, a ház bedőlt fala alatt egy súlyosan beteg embert találtak aiz ágyban. A szerencsétlen ember órákon át elevenen el volt temetve. Amikor ráakadtak, nem volt eszméleténél, szembeszállt a mentőkkel és minden erejéből harcolt velük. A szerencsétlen beteg nyilván a borzalmas élmény hatása alatt megté- bolyodott. Beszállították az elmegyógyintézetbe. Máshelyütt. egy másik ház romhalmazából egymásután hozták ki az apát, az anyát és két gyermeküket, a szomszédos lakás romjai közül pedig egy öttagú családot. A Neunkirohner Zeitung reggeli kiadásában arról tesz jelentést, hogy a mentési munkálatok még az egész vonalon folynak. Főleg a tizenöt munkásház romjainak szétbontására áldoznak nagy erőfeszítéseket, mert bizonyosra veszik, hogy onnan még egy sereg halott fog előkerüLná. A kokszüzem és a kondenzátor egész éjszaka egyetlen hatalmas láng- tengerben úszott s a tűzoltóság csak a legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel végezhette a veszedelem lokalizálását, mert állandóan tartania kellett egy újabb robbanástól. A fáradozás sikerrel is járt annyiban, hogy robbanás veszélyét reggelre sikerült teljesen elhárítania. Az éjszaka folyamán nagyobb rendőri és katonai készültség vigyázott a város rendjére 6 reggel továbbra is nagy készültség maradt ott, főleg, mert a radikális elemek tüntetésétől kellett tartani. A mentésben részt vesz úgyszólván valamennyi szomszédos város és község hatósága és a lakosság is, beleértve az orvosokat és az egészség- ügyi szolgálatban kiképzett egyéneket. A romhalmazzá vált város A borzalmak éjszakája után a város a pusztulás ijesztő képét mutatja. Lépten-nyomon üvegcserepeken, leomlott falak tö vén, hatalmas vasdarabokon bukdácsol az ember. Az uccákat helyenként kidőit villanyoszlopok zárják el, amelyek meggöibülve merednek a levegőbe. Az utat széttört ablaküvegek cserepei, sarkaikból kihajított ajtók, bútordarabok és más egyebek borítják. Egyhelyütt a kiváncsi érdeklődő egy villamoskocsi roncsaira akad. A robbanás a villamoskocsi felső részét leszakította és tova repítette, a kocsi utasai egytől egyig szörnyet haltak, egyelőre még a számukat sem tudták megállapítani. A város gyászát és levertségét erősen fokozták ama hirek, hogy egy évig teljesen szünetdn. f:g a vasmüvek üzeme. Ez egyet jelentene a már most .'s nagy munkanélküliség féktelen növekedísével. A kétségbeesett helyzetbe jutott lakosság iránt minden oldalról a legnagyobb együttérzés és részvét nyilvánul meg* Különösen a környéki községek és városok lakossága mutat valóban impozáns áldozatkészséget s a családok szinte versenyeznek egymással abban, hogy szállást és gondozást nyújtsanak a szerencsét!énüljárt, könnyebben sebesült, vagy hajléktalanná vált áldozatoknak. A város külső képe ma délelőtt még lesujtótb volt, mént, tegnap a késő esti órákban. Az uccán állandóan beláthatatlan munkássereg hullámzik. A városnak és környéknek, főleg pedig a vasmű vek telepének elzárását ma délelőtt az eddiginél is fokozottabb szigorral hajtották végre főként azért, mert a kondenzátor ismét kigyulladt és újabb robbanás veszélyét idézte elő. A nagy bajban némi megnyugtatással szolgált az a hit, hogy szó sínesem a vasművek egyéves, szünetei lés-érői. Egyelőre csupán a kokszüzem fog szünetelni, inig a kohászatot korlátozottan bár, de tovább folytatják. A vasművek vezetősége reméli, hogy nyolc napon belül újból megkezdhetik a munkát a-z acélüzemekben. Eleinte kisebb üzemi balesetre gondoltak A szörnyű szerencsétlenség előidéző o-kát^ még nem tudták megállapítani. Egylőre arról sem lehet tiszta képet nyerni, mi játszódott le a kritikus percekben a benzolraktár és a gazométer körül. Az eddigi megállapítások szerint az első robbanás pár pillanattal hat óra előtt történt. A gyártelep tiszt visel őii a benzolraktárban törtéint exploziót nem vették túlságosan komolyan s azt hitték, hogy csupán lokális Jellege van. Öt perccel későbben azután fülsiketítő detonáció kíséretében felrobbant a nagy benzintartály. Érdekes, hogy az igazgatósági irodában még ekkor sem hittek komoly veszedelemben s meg voltak győződve, hogy csak kisebb üzemi baleset történt, amilyennel állandóan számolniok kell. Egy sem akadt közöttük, aki az explózió utáni pillanatokban felismerte volna a katasztrófa igazi jelentőségét. Nem sokkal e kritikus pillanatok után kiderült azután, hogy a gazométer repült a leve* göbe és fedelét a robbanás egy kilométer távolságnyira, a pályaudvarig hajította. Az óriási fedőlap a pályaudvar bejáratára zuhant s lehetetlenné tette a vonatok -közlekedését. A levegőbe röpült gazométer 150 000 köbméter gá2 befogadására volt alkalmas s Németországnak harmadik legnagyobb gázlartá- lya volt. A használatban levő gazoméierek- től annyiban különbözött, hogy konstrukciója tejleseu vízmentes volt. A gazo-m-éter négy- emeletes volt, emeletenként 17 méter magasságú- Szakértői körökben teljesen robbanásbiztosnak hitték. Csupán 1921 nyara óta volt üzemben s a rajna—pfalzi vidéket látta el gázzal. A szerencsétlenség okáról eddig csupán az' egyik üzemvezető jelentéséből lehet egyet- mást megtudni. Állítása szerint a gazométertől mintegy tizenöt méter tá- vo ságra volt egy benzínrakodó hely, egy tankfelszerelés s állítólag ott keletkezett a tűz. A benzol kigyulladt és a lángok átcsaptak a gazo-méter aljára. Villámgyorsan kísérletet tettek a gáz elvezetésére, közben azonban megtörtént a robbanás. A szerencsétlenségnek ezt a leírását egyelőre csak fenntartással közük a lapok s nem tekintik hitelesnek. A vasművek vezérigazgatója a katasztrófa idején nem tartózkodott a telepen, hanem Saarbrűckenben volt s az ottani kereskedelmi kamara ülésén vett részt. Ott érte őt a szerencsétlenség híre. Gyászol a város... gyászol az ország Neunkirchen, február 11. Amerre a katasztrófa bire eljutott, mindenütt a legmélyebb részvétet és gyászt váltotta ki. A részvét a gyors segélyakcióban is megnyilvánult, amelyet elsősorban hivatalos részről vezettek be. A saarvidéki kormányzótanács ma délelőtt rendkívüli ülést tartolt, amelyen elhatározta, hogy a szerencsétlenül járt családoknak, a vasművek munkásainak, a város egész lakosságának, a vasművek tulajdonosainak a legbensőbb együttérzését s részvétét nyilvánítja. Megbeszélték a legsürgősebb nyomoreny- hitő intézkedéseket is, majd határozatot hoztak, hogy az áldozatok eltemetésének napjáig, a következő hat napon át nyilvános gyászt rendelnek el. E határozat értelmében minden nyilvános szórakozás tilos, a mozgók és színházak előadásai is szünetelnek. Hindenburg birodalmi elnök táviratilag fejezte ki részvétét Neunkirchen városának és katasztrófasujtotta lakóinak, egyben pedig 100.000 márka gyorssegélyt juttatott a segélybizottsághoz. A kormányzótanács egy későbbi ülésén 500 000 márkát szavazott meg gyorssegélyre s ebből az összegből nagyob brészt kap minden olyan család, cigAnyzenekara rrr a METRÓ BOROZO-ÉTTEREMBEN | VacsoramenO 12.- Ki. Bor négyedlíterenkint. Pl sen ősforrás Národnf tF. 25. j amelynek egy vagy több tagja életét veszítette vagy megsebesült a robbanásnál Neunkirchen, február 11. Az explózió következtében félig elpusztult vasművek azelőtt a Stumim-fivérek tulajdonai voltak, most pedig a Röchling-konszem érdekeltségébe tartoznak. A telep üzemeit két évvel ezelőtt átalakították, racionalizá’ták és a legmodernebb gépberendezéssel látták el, úgy hogy a vasmüvek egyike volt Németország legkitűnőbben berendezett telepeinek. A racionalizálás után jóval kevesebb munkást foglalkoztatott az üzem, mint azelőtt. i Baslárőr agyon őlt egy csempészt a lengyel határon Tesőben, február 11. A közeli Bukoveoben egy csehszlovák határőr lelőtte Cmiel Pál 19 éves csempészt, aki húst akart átcsempészni a határon. Amikor a határőr megpillantotta a csempészt, megállásra szólította fel- Cmiel ehelyett eldobta a csomagot és futni kezdett. Mivel a határőr harmadik felszólítására sem állott meg, az utána lőtt. A golyó szivét fúrta át Címeinek, aki nyomban meghalt. 3
