Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-10 / 7. (3117.) szám

T>RXGAlMAfiitARmRLAa A népszövetség csütörtökön Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetéről tárgyal Komoly vita várható — Imrédy magyar pénzügy- miniszter Genfbe utazott zással tekintenek. A ianácskozásokon nemcsak a transzfermoratórium további sorsa dől el, ha­nem annak -eredménye befolyással lesz a költ­ségvetés összeállítására és azon pénzügyi és gazdasági intézkedésekre, amelyeket a G-ömbös- kormány január végén szándékozik megtenni. Egyébként Lmrédyvel együtt Genfbe utazott a Magyar Nemzeti Bank kiküldöttje, valamint Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda elnök- igazgatója is. politikai offenzivát készít elő a Balkánom, a főcél: a kisamtant gzétugrasztása** cinien a Neues Wiener Abendblattot idézi mai szá­mában arról, hogy Mussolini balkáni politi­kai offenzivájának a célja Bukarest megnye­rése. Január 20-ám veszti érvényét az olasz- román provizórium és az eddigi barátsági szerződés megújításáról fognak tárgyalni — írja a Vecer. — Róma állítólag azt a felté­telt állította fel, hogy Romániának kötelez­nie kell magát semlegességre egy olasz- ju go szláv konfliktus esetén. Mussolini ily- módon akarja szétugrasztani a kisantantot- Románia kisantamt-palitikijában eddig Ma­gyarország ellen irányuló fenyegetést látott. Jugoszlávia és Románia között egyébként nem nagy szeretet uralkodik, nemzetiségi ellentéteken kívül a két állam között számos politikai és gazdasági differencia is mutat­kozik, amelyek főképpen a Bánát felosztása folytán keletkeztek. Ezekből a politikai rea­litásokból indul el Mussolini- Románia egye­lőre azt a politikát folytatja, hogy két vasat melegít a tűzben, egyrészt Olaszországgal való tárgyalásokra készülődik, másrészt Ti- íulesou Páriába utazik, ahol persze Francia- ország mai gazdasági és pénzügyi nehézsé­gei közepette aligha fogja a várt eredményt elérni. Uoyancsak a Vecer idézi a Le Tenips ró­mai levelezőjének egy cikkét, amely arról a hangulatról számol be, amellyel Olaszország­ban a Franciaországgal való tárgyalásokat várják. Abban a pillanatban, — uoymond —, amidőn az írj francia nagykövet Rómába ér­kezése a francia—olasz viszony kérdését az érdeklődés homlokterébe állítja, az egész olasz sajtóban tovább is folyik a Jugoszlávia elleni kampány. Ezt azt bizonyítja, hogy a francia—olasz megeoyezés milyen kemény dió lesz. Ugyanis fölötte valószínű, hogy az olasz—jugoszláv viszony kérdése fogja uralni a francia—olasz kérdést. Róma, ugylátszik el van határozva arra, hogy mindjárt az ele­jén megmondja, hogy az Olaszországgal való barátság Franciország szempontjából olyan értékkel bír, hogy Franciaországnak bizonyos áldozatokat kell hoznia Jugoszláviával való viszonyában. Az olasz politika még ennél is távolabb cé­lokat kövei. Felfogása szerint Franciaor­szágnak az olasz barátság áráért bizonyos mértékig föl kell adnia érdeklődését a kis- antant iránt. Olaszország most meg akarja erősíteni akcióit Középeurópában és a Bal­kánon s úgy véli, hogy ezt csak úgy érheti el, ha Franciaország meglazítja a kisantant- államokhoz való kötelékeit. Rómában azt mondják: Olaszország a Franciaországgal való tárgyalásokon semmit sem nyerne, ha Franciaország megőrizné eddigi pozícióit és a kisantamttal továbbra is hatalmi csoportot Kassa, január 9. (Kassai szerkesztőségünk­től.) Kassa város régi képviselőtestülete szom­baton délután 5 órakor Muttnyánszky dr. pol­gármester elnökletével rendkívüli ülést tartott, amelynek tárgysorozatán a Fórum-mozgó ügye szerepelt. Napirend előtt az elnöklő polgármes­ter kegyhetes szavakkal parentálta el Kassa város nagy halottját, a városi tanács és képvi­selőtestület prominens tagját, Blanár Béla dr.-t. Búcsúztató szavait a képviselőtestület állva hallgatta végig. A polgármester kihangsúlyozta Blanár Béla elévülhetetlen érdemeit-, melyeket mint a város első polgára a városért való sza­kadatlan, önzetlen, nagy-értékű munkájával szerzett. Blanár Béla dr. óriási értéke volt a vá­rosnak, tanácsai számtalan esetben vitték jó útra a város ügyeit és kimagasló tulajdonságai­val, puritán életével mindenkor a polgár ideálja marad. Törvénytisztelő, amellett gerinces és meg nem alkuvó jellemével még politikai ellen­feleiben is a legnagyobb tiszteletet vívta ki sze­mélye iránt, ezért halála mindenkiben a legmé­lyebb részvétet váltotta ki. Indítványozta, hogy Blanár Béla dr. érdemeit jegyzó'könyvileg örökítsék bi«g az triókor számára, képezne. Ha ez az emőmegosztás nem válto­zik meg, Olaszországnak nem fűződik érde­ke a tárgyalásokhoz — fejezi be cikkét a Vecer­amit a közgyűlés egyhangúan elfogadott. A magyar nemzeti párt uevében Halmi Béla dr., a kassai pártszervezet ideiglenes ügyveze­tője, szólalt föl és megköszönte a párt nevében a város háláját Blanár Béla dr. iránt-, akinek halála óriási iirt hagyott maga után a város éle­tében. Hogy ki volt Kassa számára Blanár Béla dr., azt csak most fogjuk megtudni, amikor már elvesztettük. Indítványozza, hogy a város uccát nevezzen el Blanár Béla dr. nevéről s az ucca kiválasztását a városi tanácsra bízza. A képviselőtestület ezt az indítványt is egyhangúlag elfogadta. Az országos •keresz-tényszocialista párt nevében Fleischinann Gyula. dr. szólalt föl hasonló érte­lemben. Ezután Rédeky István dr. jogügyi referens terjesztette elő a pénzügyi és jogügyi bizottsá­gok és a tanács javaslatát a Fórum-mozgó kér­désében. Ismertette a most már valóban tengeri kigyóvá növekedett moziügy teljes történetét-, majd részletesen vázolta az uj bérlőkkel foly­tatott tárgyalások menetét és anyagát, melyek a város érdekeinek megvédésére irányultak. Előterjesztette a városi tanács és a jogügy, meg pénzügyi bizottságok javaslatait, amelyek lé­nyegesen eltértek egymástól. A tanács* javasla­ta szerint a város érdekei a régi moziadósságok és más lényeges szempontok tekintetében nem lettek volna kellőképpen megvédve, ezért ezt a javaslatot a képviselőtestület nem fogadta el. A másik két javaslat a tanácsülés után lefolyt tár­gyalások eredményét ismertette és lényegében abban különbözött a tanács javaslatától, hogy 15 esztendőre javasolta bér beadni a Fórum- mozgót és hogy az uj bérlők, a rendes épület­béren kivül, a játszási engedélyért a bruttó jövedelem 5 százalékát, de évenkint minimá­lisan 30.000 koronát tartoznak fizetni az ed­dig követelt 60.000 koronás évi minimum he­lyett, ezzel szemben azonban kötelezik ma­gukat arra, hogy a régi bérlő 1,230.000 koro­nás tartozásaiért kezességet vállalnak és azo­kat kifizetik. Az előterjesztéshez elsőnek Halmi Béla dr. szólott hozzá, ismertette a jogügyi bizottság délelőtti ülését, amelyen az uj bérlők, főként a régi tartozások átvállalása tekintetében deferál- tak végre a város kívánságai előtt és aláírták a kívánt megegyezést. Ezért a jogügyi bizottság más pontoknál tesz kisebb koncessziókat az uj bérlőknek. Beszéde további részében követelte Halmi dr., hogy az uj bérlőket addig ne enged­jék be a moziépületbe; araig ki nem fizetik a régi bérlő 200.000 koronás lakbérkáírálékát, azonkívül nem tesznek le 200.000 koronás kau­ciót az esetleg fölmerülő károk fedezésére. Vé­gül indítványozta, hogy az ügy rendkívüli sür­gősségére való tekintettel a képviselőtestület bízza meg Muttnyánszky dr. polgármestert az országos hivatalnál való személyes intervenció­val a mai határozat mielőbbi jóváhagyása érde­kében. A magyarság pártjai részéről ezután Pausz Béla (ker.-szoc.-párti) szólalt föl és éles kritiká­ban részesítette a város adminisztrációját a mo­ziügy késedelmes likvidálása miatt és amiatt is, hogy a város tűrte a régi bérlő tartozásainak nagymértékű fölszaporodását a várossal szem­ben. Ezért viselnie kell valakinek a felelősséget- s ez inditja arra a fölszólalót, hogy a következő képviselőtestületi ülésen indítványt nyújtson be a fegyelmi eljárás megindítására mindazok el­len, akikre rábizonyul, hogy okai voltak a vá­ros károsodásának a moziüggyel kapcsolatban. Weiszer Ernő dr. a moziüggyel kapcsolatban visszautasította a Slovensky Vychodnak a vá­ros ellen intézett támadását. Bada dr. főjegyző a mozikoncessziók történetét, az országos hiva­tal és a főjegyzői hivatal álláspontját ismertette, Kossik István pedig a mozi régi alkalmazottai­nak érdekében egy kiegészítő módosítást kért a javaslaton. Muttnyánszky dr. polgármester­nek a vitát lezáró szavai után, amelyekben el­hárította a felelősséget a város adminisztráció­járól a moziügy elhúzódása miatt, szavazásra került a sor és a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta a jog- és pénzügyi bizottságok javaslatát, amely most még az országos hivatalhoz kerül föl jóváhagyás végett. — Lezárulnak a Justice fór Hungary katasztrófá­jának aktái. Budapesti ezerk esz tőségünk telefonál­ja: Emlékezetes, hogy a Justioe fór Hungary tragi­kus lezuhanása ügyében a rendőrség és az ügyész­ség annakidején megindította a bűnvádi eljárást. Az ügyészség ma ez ügyiben megszüntető végzést hozott. M vörös csillag lovagjai Ma: VÉCSEV ZOLTÁN (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) (7) Meginnia'!iák neki a fényképet, a kalauz nem tudott visszaemlékezni az arcra. — Az én három kocsimban nem ült. Valószí­nűleg a közvetlen berlini kocsik valamelyikében volt. Azokat Kandra kollégám kísérte. — Gyerünk Kandrához! Kandra Jaroszláv Libenben lakott, a Primá- torszkán, a Szokol palotájával szemben, egy ütött-kopott emeletes régi házban. Még ágyában pihent, amikor látogatói beállítottak. Figyelme­sen nézte a fényképet. — Egészen Prágáig zsúfolt volt mind a há­rom kocsim. Rengeteg sok volt az utas. Mégis, úgy rémlik, mintha ez is velünk lett volna. Újból hosszasabban elnézte a fényképet, az­tán, mintha egyszerre világosodott volna meg előtte minden, a szemei fölragyogtak. — Most már határozottan memnéra mondani, hogy fölismerem őt. Egy szép, fiatal nő társasá­gában volt. mind a ketten Berlinből jöttek, Berlintől Prágáig szólt a jegyük. Oroszul beszél­gettek. — ők voltak! — kiáltott föl Kurt. — Kandra ur, emlékezzen jól vissza, talán megfigyelte őket, talán hallott valamit abból, amit beszéltek? — szólt a rendőrtiszt. — Sajnos, nem figyeltem annyira s nem is értek jól oroszul, hogy megértettem volna, mit beszélnek. Be kellett érniök ennyi fölvilágositással, amennyit Ka ml rá tói kaptak. Visszatérőben a rendőrtiszt azt mondta Kurtnak, hogy a lapok­ban fői fogja. íiivni az orosz pár utitársait a je- lentkezé hátha valami értékes adatot sze­rezhet be tőlük. — Nme valószínű, hogy valaki jelentkezni fog, vet ít,, ellen Kurt. — A berlini kocsit átkap'- . a bécsi gyorshoz s az utitársak nagv i' / tovább utazhatott. Ha csak...-- Ha Ci a kV . . . — fi i (-f.ji; az a pápaszemes bácsi, aki a 245- ös csomagért jött, nem tudna valami közeleb­bit mondani. A rendőrtiszt füttyentett. — Kitűnő ötlet. Az öreg ur azt mondta, hogy ma délután utazik tovább Bécsbe. A pályaudva­ron majd rá fogunk találni. — Magam is kijövök a bécsi vonathoz, — mondotta Kurt. A Masaryk-pályaudvar előtt megállották s a ruhatárhoz siettek. A detektív újsággal várta Őket. A 214-es csomagért jelentkezett tulajdo­nosa, rögtön le is fogta s beszállították a köz­ponti rendőrségre. — A betörő tehát hurokra került. Most már csak a 258-as csomag tulajdonosát nem is­merjük. Kurt a pályaudvarról telefonált Anitának. Anita elmondta, hogy Kirinov félórával előbb jelntkezétt telefonon s azt mondta, hogy egy órakor értük jön. — Te csak menj le vele a kis étterembe s ebédeljetek meg nyugodtan nélkülem, — hagy­ta meg Kurt. — Én javában benne vagyok a munkában, de azért sietni fogok az ebédhez. Azzal búcsúzott el a rendőrtiszttől, hogy fél- háTomkor a perronon találkoznak a berlini bácsi megkeresése céljából. Kurt azután autót foga­dott. Tiz perc múlva a hűl laka,mrában volt. A holt­test jobbkarját nézte figyelmesen. Jól az emlé­kezetébe akarta vésni a rendkívül finoman be­tetovált jegyet, a kicsiny kétágú vörös csilla­got. 6. KIRINOV MEGDÖBBEN Csaknem félkettőn volt a, mutató, amikor a Kék Csillag elé ért. Anita s Kirinov már javá­ban ebédeltek. Kurt holt.fáradtan vetette magát hátra a szé­ken. Ezen a délelőttön ugyan alapos lótás-futáe- ban volt része, do nem panaszkodhatott, mert fáz, amit megtudott, több volt annál, mint 11 amennyit remélt. Megrendelte ebédjét, aztán Kirinovhoz for­dult. — Cifra ügybe gabalyodtam bele. Egyik hon­fitársáról van szó. • Kirinov elcsodálkozva nézett rá. — Egyik honfitársamról? Igazán kiváncsivá tesz. Kurtnak együk főelve volt, hogy kriminalisz­tikai munkájába soha senkit sem avat bele. Ez alkalommal azonban kivételt tett. Kirinov iga­zán megérdemli a bizalmat, másrészt talán fon­tos útbaigazítással is szolgálhat. Persze, Fjodor Szemjanovicsnak és saját magának a szerepét ki kell kacsolnia a-z ügyből. Elmondotta tehát Kirinovnak, hogyan csöp­pent bele egy bűnügy kellős közepébe. Annak a teóriának az érdemét, hogy a meggyilkoltnak orosznak keik lennie, a rendőrtisztre tolta. A ruhatári kutatás eredményeképpen annyit már tudnak, hogy a meggyilkolt orosz neve O. D. S. betűkkel kezdődik. Kirinov egykedvűen dobolt villájával üres tányérján. — Megvallom, bármennyire tetszetős is a te­hetséges rendőr teóriája, de mégis túlzásnak tartom, hogy egy bűnügy szereplőit rögtön orosznak gondoljanak csak azért, mert a bűn­tény körülményei titokzatosak. •— A kriminalisztikai eljárás olyan, mint a tudományos eljárás, — viszonozta Kurt. — Hány esetben jutott el azonban az exákt tudo­mány is hibás premisszákból pompás eredmé­nyekhez. Böttcher szélhámos alchimista volt s fölfedezte a poreellánt. Sok esetben pedig a ha­misnak tetsző premisszát az eredmény minden­ben igazolta. Kirinov egykedvűen vonta föl a vállát. — Mindenesetre tetszetős a teóriájuk. A ru­határban talált gazdátlan csomag s az a tény, hogy a Tuhatárosnő a fényképben ráismert a csomag betevőjére, hogy a kalauz is ráismert egyik orosz utasára, nagyon a teória mellett szól, de én nem fogadom el mindezt százszáza­lékos bizonyítéknak. Kurt közbevágott: — Erről nem érdemes vitatkoznunk. Én any- nyira, biztos vagyok a dolgomban. A nőről, a, meggyilkolt orosz utitársáról nem tett még említést. Különben sem akarta Kirino- vot részletesen beavatni a dologba. Neki csak egy kérdés tisztázásában segíthet az orosz. — A hullaházból jövök. Megnéztem a holttes­tet. Valami jel van rajta s talán ez is nyomra, vezethetne. — Jel van rajta? — kérdezte Kirinov, de in- i kább szokványos kérdés volt ez és semmi kí­váncsiság nem volt benne. — Igen. A jobbkarjára tetovált jel. Az oltás magasságában egy kis hétágu vörös csillag. A hatás egészen meglepő volt. Az orosz elsápadt, szemei kitágultak, az asz­talkendő, amellyé! játszadozott, a földre hullott. — Ez végzetes szerencsétlenséget jelent egy emberre, aki Moszkvában van. Kiírtból most önkéntelenül feltört: — Fjodor Szemjanovies! Már nem lehetett jóvátenni. De hát Kirinov- tól csak nem kell tartani?! Kirinov meglepetten nézett Kiírtra. — Igen. Fjodor Szemjanovies van veszede­lemben. De ön hogy jött erre? És — honnan is­meri Fjodor Szemjanovicsot? Nem lehetett már kitérni a magyarázat elől. Kiírtnak el kellett mondania prágai utjának cél­ját. Az orosz nyugodtan hallgatta végig, de az asztal lapján doboló ujjai mutatták belső ide­gességét. — Most meg én magyarázom meg önnek a vörös csillag jelentőségét, hogy megismerje a veszedelmet, amely Fjodor Szemjanovicsot fe­nyegeti. Fjodor Szemjanovies nagyon jelentős pozíciót tölt be á külügyi népbiztosságon, a saj­tóosztály egyik vezetője és ö irányítja a szovjet hivatalos távirati ügynökségének, a Tassnak külföldi fiókjait. Ebben a minőségében kerülhe­tett önnel is összeköttetésbe, mert a külügyi népbiztosság rendszerint őt bízza meg az Orosz­országot járó külföldi újságírók kalauzolásával. — Úgy van! — Fjodor Szemjanovies azonban szivvel-lé- lekkel ellenforradalmár. Egyike azoknak a ke­veseknek, akik ezer veszéllyel dacolva, otthon maradtak s a föld alatt dolgoznak szent Orosz­országért. Végtelenül hasznos szolgálatokat tel­jesít a nagy ügynek, anélkül, hogy az emigrá­cióban — egy-két beavatotton kívül sejtené ezt valaki. Sőt mindenki úgy hiszi, hogy meg­rögzött kommunista, hiszen régi életét a cáriz­mus ellen folytatott aknamunka tölti be. Az emigráció gytUöli s ő is a fekete listán szerepek Azok kerültek az emigráció fekete listájára, akiket el kell tenni láb alól, ha Oroszország fö­lött pirka-d a hajnal. (Folytatjuk) Egyhangúlag határozta el Kassa képviselótestflleie, hogy utcát nevei el Blanár Béláról Létrejött végre a kassai Fórum-mozgó bérbeadására vonatkozó szerződés Budapest, január 9. (Budapesti szerkesztősé­günk telefoujelentése.) Imrédy pénzügyminisz­ter ma délben Genfbe utazott, hogy részt ve­gyen a népszövetség pénzügyi bizottságának e'hétre összehívott ülésezésén. Az eddigi tervek szerint a népszövetség pénzügyi bizottsága csü­törtökön kezdi meg Tyler magyarországi nép- szövetségi főbiztos jelentése alapján Magyaror­szág pénzügyi és gazdasági helyzetének tárgya­lását-. Imrédy tanácskozásainak eredménye elé politikai és közgazdasági körök nagy várako­2

Next

/
Thumbnails
Contents