Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-10 / 7. (3117.) szám

Prága, Január 9. A képviselőház költségve­tési bizottsága ma kezdte meg az 1933. évi ren­des költségvetési előirányzat tárgyalását. Az addigi tervek szerint az általános vita három napig tart, a részletes vita pedig három hétig, úgyhogy a költségvetés a képviselőház plénuma elé február 10. után kerül. A mai ülést Oserny bizottsági elnök Trapl pénzügyminiszter jelenlétében délután négy órakor nyitotta meg, majd Remes cseh szociál­demokrata képviselő, a költségvetés főelőadója, részletes jelentést tett a költségvetésről és meglehetősen éles kritikát gyakorolt az ál­általános gazdasági helyzet szempontjából, mert a legtöbb adó érinteni fogja a fogyasztó közöm séget. Ha mégis belenyugszunk — úgymond — ebbe a változtathatatlan szükségességbe, úgy ezt csak azzal magyarázhatjuk, hogy a többletkiadások legnagyobb részét a mun­kanélküliek segélyezésére fordítjuk, akik éhen nem halhatnak. A gazdasági nyomor enyhítése céljából újabb adókat vezettek be s egyes régi adónemeket fölemeltek, ami egész­ségtelen jelenség. Újabb adó bevezetése ilyen válságos időkben mindig az adóhátrálék növelését jelenti és még súlyosabbá teszi a gazdasági helyzetet. kiismeretesebb kormánynak sem, minthogy is- Ennek legjobb példája a dohánynemüek árának felemelése. Nem szabad a gazdasági erőforráso­kat túlságosan megfeszíteni és még a leszállított költségvetés is tulmagas a köztársaság viszonyaihoz képest. A költségvetés számadatait a jövő évben lénye­gesen le kell szállítani, annak végösszege nem lehet több hét milliárd koronánál, mert egy tizennégy milliós lakóén állam tíz milliárdos költségvetést nem viselhet el. A zár­számadások azt mutatják, hogy az utolsó három esztendőben a kormányzat a költségvetésen felül még három milliárd koro­nát emésztett fel. Ez az állapot tarthatatlan, az állami háztartás deficitjét folytatni nem sza-bad, mert ez vesze­delmes magára a valutára is. Az állam csak annyit adhat ki, amennyije van és amennyit a nemzetgazdaság ad neki. A mai időben tehát takarékoskodni kell. Ha az állam bevételei nem elegendők, nem marad más hátra még a leglel­3 mét csak a magas-rangú tisztviselőik és azután az alacsonyabbrangu tisztviselők fizetéséhez nyúljon. Nem szabad előfordulnia annak, ami a múlt év végén történt, hofy egyes reszortokban valóságos versenyzés folyt az állami pénzek el- tékozlásában, csakhogy az előirányzott összeg­ből semmi se maradjon az állampénztárban. Azok az összegek, amelyek a költségvetésben szerepelnek, nem adandók ki teljes egészében, mert hiszen a költségvetés csak keret, amely­nek keretén belül kell gazdálkodni és nem kell mindenáron az előirányzott összegeket kiadni. A főelőadó ezután részletesen foglalkozik a költségvetéssel és utal arra, hogy a rendes költ­ségvetésben 200 millió korona van fölvéve a munkanélküliek segélyezésére, 125 millió koro­nát a helyi érdekű vasutak és a Kassa-oder- bergi vasút deficitjének fedezésére, 125 millió korona a tanítói fizetések rendezésére. Ezek a tételek régebben 72 millió korona kivételével költségvetésen kívüli hitelként szerepeltek és fedezetük nem volt- Az adókat a súlyos gazda­sági helyzetre való tekintettel az adóemelések ellenére is kisebb összegekben irányozták elő az 1933 évi költségvetésben, mint a múlt évi­ben. Hitler Canossát jár? Papén ma tárgyalt ScSiSeieherrel — A nemieti szocialisták hajlan­dók elfogadni Hindenburg augusztusiban visszautasított ajánlatát lamháztartás fölött. Rámutatott arra, hogy az 1933. évi költségve­tésben a kiadások 8.632,537.770 koronával, a bevételek pedig 8.634,170.060 koronával szere­pelnek. Az 1933. évi költségvetés mechanikus összehasonlítása az 1932. évi költségvetéssel szemben a kiadásoknak tulajdonképpen csak 686 millió koronával való csökkentését jelen­tené. Ez azonban nem felel meg a tényleges helyzetnek, mert jóval többet töröltek az egyes költségvetési tételekből, leszállitot-ták az állami tisztviselők fizetését, valamint az állami üzemek is kisebb tételekkel szerepelnek a rendes költ­ségvetésben. Az 1933. évi költségvetési előirányzatba be­vették azokat a tételeket is, amelyek eddig a költségvetésen kívül szerepeltek, úgyhogy a tényleges csökkentés a múlt évi költségve­téssel szemben 1.748,700.000 koronának, az 1931. évi költségvetéssel szemben két mil­liárd 400,000.000 koronának felel meg. A főelőadó véleménye szerint még ez a csökken­tés sem elegendő és nem felel meg a nemzet- gazdaság mai súlyos helyzetének. A polgári osztály fizetőképességének csökkentése miatt szükség volt újabb bevételi forrásokat keresni, hogy a költségvetést egyensúlyba lehessen hoz­ni, ami természetesen nem kedvező jelenség az Berlin, január 9. Jelentettük, hogy Hitler és Papén titokzatos megbeszélést folytatott Kölnben. A találkozó hire a birodalomban min­denfelé nagy szenzációt keltett és a lapok kü­lönféleképpen kommentálják. Beavatott körök szerint Papén ma találkozik Schleicker kancel­lárral és részletesen beszámol neki a Hitlerrel folytatott eszmecseréről. Illetékes körök ma tisztában vannak már Papén és Hitler kölni ta­lálkozójának politikai jelentőségével. A nemzeti szocialisták vezére nyilvánvalóan puhatolózni akar a rajnai és westfáliai nehézipar köreiben, vájjon a kulisszák mögött megfelelő hangulat van-e Schleicher kancellár megbuktatására és Hindenburgnál való befeketitésére. A terv a sajtó azonnali közbelépése miatt nem sikerült, mert a kölni találkozó nyilvánosságra került és Schleicher megtehette az ellenintézkedéseit. Magához kérette Papent, akit a kancellárral való találkozása után a köztársasági elnök is fogadni fog. Hitler titkos előretörése ellenére a kancellár nem adta föl azt a reményét, hogy a birodalmi gyűlés január 24-i összeülése után a nemzeti szocialista párt semlegesen fog visel­kedni a kormánnyal szemben. Schleicher máris közvetítőket keres, akik érintkezésbe lépnek a nemzeti szocialista párttal s nem lehetetlen, hogy Schleicher és Hitler személyesen találko­zik. Hitler a kölni megbeszélésen állítólag meg­kérdezte, vájjon Hindenburg fönntartja-e ré­gebbi ajánlatait és hajlandó-e a nemzeti szocia­lista párt kormánybalépését eltűrni, azaz a jö­vőben is hajlandó-e az alkancellárságot a nem­zeti szocialistáknak adni. Mint ismeretes, Hin­denburg régebben azt javasolta, hogy a nemzett szocialisták vegyék át a porosz miniszterelnök­séget és megbízottjuk lépjen be a birodalmi kormányba alkancellári minőségben. Hitler augusztusban és novemberben ezt a javaslatot visszautasította, most azonban a helyzet any- nyira megváltozott, hogy talán hajlandó azt el­fogadni. A nemzeti szocialisták időközben sze­rényebbek lettek. Hitler kölni kérdezősködése mindenesetre erre enged következtetni. Viszont népgyülési beszédeiben Hitler még mindig telje­síthetetlen kívánságokkal lép föl. Schleicher el­lenben tudja, hogy a nemzeti szocialisták mér­sékelni fogják követeléseiket és még a birodal­mi gyűlés összeülése előtt hajlandók lesznek kiegyezni a kormánnyal, különösen most, mi­után a kölni előretörés nem sikerült. Négyesy László meghalt Budapest, január 9. Nagy gyásza van a magyaT tudományos világnak: szombaton este Sámdor-tér 4. ez. alatti lakásán meghalt Négyesy László dr. egyetemi tanár, a kiváló irodalomtörténetiró ée esztétikus. A hetvenkétéves öregur már hosszabb idő óta gyeugélkedett, de azért ki-kijárt sétálni ée még szombaton délelőtt ie megtette eétaiutját, amelyről azonban fáradtan, hidegilöeen tért haza la­kására. Később egyre rosszabbul lett, estefelé szive felmondta a szolgálatot ée a nagytekintélyű tudóé csendesen elezenderiilt. Négyesy László hosszú, érdemes és eredményekben dús munkálkodás után csak most vonult nyugalomba. Nyugdíjazása alkal­mából a kormányzó a H. osztályú magyar érdem- kereszttel tüntette ki, de a köztiszteletben álló professzor erről már nem szerezhetett tudomást, mert a kitüntetés híre éppen vasárnap reggel je­lent meg a hivatalos lapban. Négyesy László 1861 március 6-án született Szentesen. Egyetemi hallgató korában feltűnt a magyar verstan reformjára vonatkozó nézeteivel, amelyek később érvényre is jutottak. Gimnáziumi tanár volt Egerben, Szolnokon, a budapesti ta­nárképző intézetben .majd egyetemi magántanár lett és 1911-ben nyilvános rendes egyetemi tanár­rá nevezték ki. Az egyetemen az irodalomtörté­neti tanszékről Beöthy Zsolt halála után 1923-ban az esztétikai tanszéket vette át. Rendes tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, elnöke volt az Irodalomtörténeti Társaságnak. Az első nem­zetgyűlésben a szentesi kerületet képviselte. Irodalmi, irodalomtörténeti és esztétikai munkás­sága Igen nagyjelentőségű ée maradandó értékű. Biztosság és finomság, valamint fejtegetéseinek szabatossága és mélysége jellemzik müveit, ame­lyek közül talán ma is a legértékesebb a Magyar verstan és A mértékes magyar verselés története cimüek. Tankönyvei: Magyar olvasókönyv és nyelvtan, Stilisztika, Retorika, Poétika, — módsze­rükkel és tárgybeli újításokkal tűntek ki. Egy­idejűleg szerkesztője volt a Magyar Pedagógiának, társszerkesztője a Nemzeti Könyvtárnak, rendes tagja a Kisfaludy Társaságnak, előbb főtitkára, majd elnöke az Országos Magyar Közép'skolai Ta­náregyesületnek és mindig hivatott vezére a ma­gyar tanárságnak, irányítva és képviselve ennek az előkelő testületnek pedagógiai és társadalmi mozgalmait. — Károly román király elvált felesége férjhez megy Cyrill bolgár herceghez? Lon­donból jelentik: Az angol fővárosban olyan hírek terjedtek el, hogy Heléna volt román királyné, Károly román király elvált felesé­ge, férjhez megy. A környeztéhez közelálló körökben úgy tudják, hogy Heléna hercegnő íí közeljövőben el jegyzi magát Cyrill bolgár herceggel, Borisz király öccsével Kommunista puccskísérlet Spanyolországban Kudarccal végződött a madridi regülőtér elleni támadás — A zendülés központja Barcelona — Húsz halott Madrid, január 9. Spanyolországban na­pok óta újabb forradalmi mozgalom észlelhető. Az extrémisták Saragossában megtámadták a rendőröket és több lövést tettek reájuk. Kata- lónia több más városában ugyancsak összeüt­közésekre került a sor, de a kormány hivatalos jelentése szerint a kilengések jelentéktelenek maradtak. Több személy megsebesült. Madrid­ban az extrémisták vasárnap délelőtt megkísé­relték, hogy puccsszerűen hatalmukba kerítsék a katonai repülőteret és a városon kívül fekvő csapattábort. A sötétség beállta után kisebb- nagyobb csoportok gyülekeztek a kaszárnyák előtt és tizenegy órakor éjjel „Éljen Lenin!44 kiáltásokkal vadul lövöldözni kezdtek. A moz­golódást a kormányhü csapatok a délutáni órák óta figyelték, úgyhogy az extrémisták támadá­sára erélyes csendőrsortüz felelt. Éjfélután a zendülők megkísérelték, hogy hatalmukba ke­rítsék a katonai repülőteret és tartós lövöldö­zés keletkezett, amelynek folyamán mindkét ol­dalról körülbelül ezer éles lövést adtak le. Ez a kísérlet is kudarccal végződött. A csendőrök tizennégy kommunistát letartóztattak. Az el- fogottak egyike súlyosan megsebesült. A többi extrémista meg akarta gátolni, hogy a foglyo­kat Madridba szállítsák és a sötétség leple alatt megtámadta a fogolyszállitó teherautomobilo- kat. Ezt a támadást is sikerült visszaverni. Reggel három óra óta a kommunisták semmi uj előretörést nem kíséreltek meg. A kormány ál­lítása szerint mindenütt éretlen és esztelen kí­sérletekről van szó, amelyekkel az extrémisták nyugtalanságot akartak szítani. Fehér fogak: Chlorodont Szemmelláthatólag jól előkészített és nagy- kiterjedésű összeesküvésről van szó, amelynek központja Barcelona volt. A fölkelők a katalán fővárosban tegnap este több városrészben egy­idejűleg bombákat vetettek a békés járókelők­re, hogy igy pánikot idézzenek elő. Ugyanak­kor bombamerényletet követtek el az egyik rendőrlaktanya ellen is. Revolverrel behatol­tak a garázsokba, autókat zsákmányoltak és végigszáguldoztak a városon, miközben a kom­munista forradalmat éltették és azzal a hírrel terrorizálták a népet, hogy á kommunista fölke­lést az ország más városaiban máris siker ko­ronázta. A bombák sok embert megöltek. A városban egyre nagyobb lett a pánik. A fölkelők és a rendőrök között több helyen vad tűzharcra ke­rült a sor s mindkét részről sokan megsebesül­tek. Az esti órákban a zendülők megkísérelték, hogy rohammal elfoglalják a tüzérségi lakta­nyát, de kísérletük kudarccal járt Éjfélután a rendőrigazgatóság épületében két bomba rob­bant. A rendőrség csak a hajnali órákban tudta végleg leverni az extrémistákat és helyreállí­tani a rendel A legújabb jelentések szerint az extrémisták a barcelónai főpályaudvart is hatalmukba akar­ták keríteni, de ez a kísérletük sem sikerült Peyer Károly a magyar szociáldemokrata párt kongresszusán élesen támadta az emigránsokat Az emigránsok szerinte forradalmat akarnak diktálni Botrány és verekedés a kongresszuson A barcelonai vérengzés P á r i s, január 9. A lapok beszámoltak a bar­celónai anarchista—kommunista nyugtalanság­ról, amely ez alkalommal véres lefolyású volt és sok emberáldozatot követelt. Eddig nyolc halottról és húsz súlyos sebesültről érkezett jelentés. Levlsában az extrémisták tegnapi zen­dülésének négy halottja és öt súlyos sebesültje van. Saragossában két halott, Parassában két halott Más városokban a tegnapi puccskísérlet ugyancsak áldozatokat követelt Budapest, január 9. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon-jelentése.) A magyarországi szociáldemokrata párt vasárnapi kongresz- szusi tanácskozásain Peyer Károly képviselő, pártvezetöségi tag beszédében élesen támadta az „emigránsokat*4. „Az emigráció — mon­dotta — még nem jogcím arra, hogy valaki magát tisztultabbnak tekints©, mert míg mi itt dolgoztunk, ők a külföldi kávéházakban szalmaszálon szívták az üditő italt. Ezek most nekünk itthon forradalmat diktálnak.44 Peyer Károly e kijelentésére óriási vihar tört ki. A. karzat közönsége viharos tüntetés­be kezdett Peyer ellen. Peyer csak percekig tartó zaj után folytathatta beszédét, amelyet azzal fejezett be, hogy a vezetők nem arra valók, hogy mindig tetszetős dolgokat mond­janak. Budapest, január 9. A szociáldemokrata párt kongresszusán négy fiatalember szavaló­kórust akart rendezni, miire nagy botrány tört ki. Verekedés támadt, amelynek több sebe- Rültje volt. A rendőrség őrizetbe vette Naphe­gyi József cipészsegédet, Salgó Pál banktiszt­viselőt, Rosenzweig Imre kercskedősegédct é« Klein Andor nyomdászt. <T>na:GAiA\Aoi,At?-Hl rlap 1933 január 10, kedd. A kcjiviselöház költségvetési bizottsága megkezdte az 1933-as költségvetés tárgyalását Remes főe'őadó kemény kritikája - 3 év alatt 3 müüárdot költött a kormány a költségvetési kereteken felül

Next

/
Thumbnails
Contents