Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-08 / 6. (3116.) szám

TO^GM-MAG-fcAU-HlRLAR 1963 január 8, vasárnap. Salkovszky lenő dr., maid Halmi Béla dr. lép Blanár Bé a dr. tartománygyülés! mandátumá­nak őrökébe Kassa, január 7. (Kassai szerkesztőségünk­től.) Csütörtöki számunkban jelentettük, hagy a'magyar nemzeti párt elnöki tanácsának pozso­nyi ülésén határoztak a Blanár Béla dr. halálá­val megüresedett tartománygyülési mandátum sorsáról és azt a listán soron következett Sai- kovszky Jenő dr. ipolysági ügyvéd, országos alelnöknek juttatta az elnöki tanács. A magyar nemzeti, párt kassai kerületi központjának fői- kérésére azzal egészítjük ki ezt a híradást, hogy ez az utódlás egy évre szól, mert a hátralévő második esztendőben az elnöki tanács határo­zata szerint Halmi Béla dr. kassai ügyved, or­szágos és kerületi alelnök lép a tartományg-yü- Jésben Blanár Béla dr. örökébe. Egyúttal hatá­rozatot hoztak abban az irányban is, hogy a kővetkező tartománygyülési választások alkal­mával Kassát és kerületét a? első, vagy máso­dik helyen egy kassai jelölt fogja a listán rep­rezentálni. A? a mozgalom, amely arra irányul, hogy az elhunyt Blanár Béla dr. nevéről uceát nevezze­nek ei Kassán, annyiban szenvedett változást, hogy nem a Malom-uccu, hanem a Kovács-, vagy Mészáros-ucea átkeresztelését fogja a párt Indítványozni a városi képviselőtestületben a uagy halott nevére és minden remény megvan arra, hogy az indítvány a csehszlovák pártok­nál is egyhangú meghallgatásra fog találni. Legutóbbi számunkban jelentettük azt is, hogy a tömegesen érkezett részvéttáviratok és levelek között szerepelt a városházi csehsz ovák pártok klubjának levele is, amelyet Ocenásek dr, küldött a klub nevében. A levél szószerinti fordítását itt adjuk: „A Magyar Nemzeti Párt tisztelt Elnökségé­nek. Tisztelt Uraim! Mélységes megrendüléssel vettem a Blanár Béla dr. váratlan elhunytéról szóló gyászhirt és engedjék meg, hogy a ma­gam részéről legőszintébb részvétemnek aljak kifejezést. Blanar Béla dr. a maga prominens tekintélyét valóban mindig a kötelességek ma­radéktalan teljesítésével növelte, mindig kitűnt- az ügyek alapos ismeretével, fölszólalásainak tapintatával és meggyőző erejével, különiegr-o érzéke volt az igazság iránt és személyileg ab­szolút korrektség jellemezte. Éppen ezért mi, a csehszlovák pártok tagjai is őszintén szerettük öt és emlékét mély tisztelettel fogjuk megőrizni. Megkülönböztetett tiszteletem kifejezésével va­gyok Ocenásek dr., a csehszlovák városházi pártok klubjának alelnöke.“ „Csehszlovákia és a revixió'* a félhivatalos Prager Presse vitája a Pesfer Lloyddal Prága, január 7. A félhivatalos Prager Presse tegnapi számában: „Csehszlovákia és a revízió4* címen vezércikket közöl, amelyből a következő­ket idézzük: — A revízió híveinek Inkább a revízió, mint­sem a béke és a rend fontos. Ez már abból is kitűnik, hogy mennél jobban közeledik a vég­zetesen nehéz döntés ideje, mennél konkréteb­ben bebizonyosodik a leszerelési tanácskozások során annak szükségessége, hogy nemcsak a le­szerelésre vonatkozólag, de a biztonságot ille­tően is szilárd megegyezésekre van szükség, annál lázasabban dolgozik a Teviziós propagan­da és a revízió hívei annál türelmetlenebbek és nyugtalanabbak lesznek. — A leghangpsabbaknak mutatkoznak ez- irányban a magyarországi revizionisták. Agitá- ciójuk fokozódik, politikájuk egyre nyugtala­nabb lesz, antircvjzionista szomszédaik elleni gyűlöletük növekszik és érzékenységük a ked­vező és kedvezőtlen hangokkal szemben bete­gesen ingerlékeny. — Ez az állapot különösen az utóbbi napok­ban vált markánssá egy budapesti németnye vü lapban megjelent cikk révén, amely lap a kül­föld számára szokta rendszeresen tolmácsolni a magyar nézeteket. A cikk a csehszlovák kül­ügyminiszternek a revízió ügyében kifejtett ka­rácsonyi álláspontjára reagál. Csehszlovákia állítólag először kísérletet tett arra, hogy Ma­gyarországot megnyerje egy bizonyos fajta Duna-konföderáció utján való gazdasági együtt­működésre. Amidőn ez nem sikerült — külön­ben állítólag nemcsak Magyarország ellenállása miatt —, Magyarországot különböző formákban háborús tervekkel gyanúsították meg és azt állították róla, hogy a revansra törekszik és egész Európát katasztrófába akarja rántani. Állítólag ez az uszitási kísérlet is osődöt vallott s Csehszlovákia szerinte ennek következtében ijesztőéi taktikához nyalt volna, amely így a Magyarország és a revíziós mozgalom elleni po­litika harmadik fázisa. Ez az jjesztés állítólag Benes miniszter karácsonyi nyilatkozatának ama passzusában van, amely szerint a „kisan­tant Középeurópában következetesen állást fog­lal a destruktív tendencia és a politikai nega- tivizmus ellen és tudatában van erejének**, — Ha Magyarországon m különböző revi­zionista fantáziák miatt nem lennének annyi­ra izgatottiak és nyitott szemmel Adnának körültekinteni, akkor az olvasóknak aligha lehetne ilyen bárgyú kombinációkat föltá­lalni. Tudniok és látnioik kellene, hogy a csehszlovák külpolitika állandóan, az első há­ború utáni évtől kezdve a mai napig egyedül arra törekszi’-. hogy Középeurópa békéjét és nyugalmát biztosítsa és hogy ennek kere­tében állandóan az összes szomszédokkal való békés vszonyra és az azokkal főleg gazdasági téren való együttműködésre törekszik. Ma­gyarországgal szemben sem voltaik egyéb céljai és tendenciái. És ma sincsenek más céljai és tendenciái. Ebben a tekintetben po­litikájának nincsenek fázisai, mert az nyílt és világos és magához kü marad állandóan. Ez a politika azonban soha sem veszte!te el szem elől azt, hogy Magyarországon voltak és vannak mozgalmak, amelyek nemcsak a re- vaus szellemében gondolkoznak, hanem cse­lekszenek is, hogy ott a szomszédokkal és Csehszlovákiával szemben is nagyra ne vei! ék a gyűlöletet és ellenségeskedést, hogy a szomszédokhoz tartozó területekre való igény vágyát táplálják és ébren tartják­— Csehszlovákia figyelemmel kísérte eze­ket a törekvéseket és szembeállította a prá­gaiakkal, mert azokban nemcsak saját érde­keinek és saját nyugalmának a veszélyét lát­ta, hanem a Magyarországgal való viszonya javulásának, az európai együttmüködésnek és egész Európa kívánatos nyugalmának akadályát'is látta. Ebben a tekintetben min­dig teljesen egy véleményen volt a -kisantant államaival, más szóval: a magyar revizionis­ta tendencia elutasítása és az uj középeuró­pai rend fenntartására való törekvés volt a kisantant programjának főpontja. — A budapesti napilap cikke különösen azért íródott, hogy Csehszlovákiával szemben azt állíthassa, hogy a trianoni szerződés re­víziójának eszméje a világban egyre nagyobb tért hódit és hogy „a világ lelkiismerete foko­zatosan ébredezni kezd" és hogy különösen a békeszerződések énntbetetleuségének dok­trínája vészit híveket és egyre több promi­nens személy — a lap ezekhez különösen Pierre Cot-t. számítja — beszélt és nyilatko­zik a békeszerződések revíziója mellett. — Mi rámutathatnánk arra, hogy a ma­gyarok izgatottságukban elvesztették a reá­lis politikai erő értékeléséinek igazi mérté­két. Mi bebizonyithatmók nekik, hogy meny­nyire túlbecsülték és túlbecsülik a küllőid összes- revizionista tendenciáit és nyilatkoza­tait, hogy mennyire nem tudtak különbséget tenni a felelőtlen egyének elméleti nézetei és a felelős állami tényezők hivatalos alap­elvei közt és hogy mennyire elferdítik a franciák állítólagos revizióbarát hajlamáról szóló nézetét, amennyiben elfelejtik, hogy például a versaillesi szerződés leszerelési klauzulájának esetleges megmásitásáról ma­ga a szerződés előre gondoskodik — a nép­szövetségi tanács itt egyenesen ilyen esetle­ges módosítások szervének van kiszemelve — más szóval: ha módosításokra sor kerül­ne, úgy ez a békeszerződés és' annak szelle­mében történne. És végül rámutatnánk arra is, hogy a békeszerződések területi klauzu­lái nak, minf a legnehezebbeknek és legfon- tosabbaknek kérdését éppen francia hivata­los és felelős körök teljes egyöntetűséggel, de nem a revízió irányában mérlegelik- Csehszlovákia természetesen Magyarország­gal szemben is kitart a jóakarat és az együtt­működés politikája mellett, amely természe­tesen a középeurópai rend megtartása poli­tikájának és antírevizionista politikának je­lezhető. — Ebben az irányban megvan a teljes bi­zonyosság® Csehszlovákiának, hogy egy vo­nalon marad Franciaország politikájával, nemcsak azért, mert Franciaország olyan ál­lam, amely mindig barátja és szövetségese volt Csehszlovákiának, hanem azért is, mert a francia politika is elsősorban a konszoli­dáció és a béke politikája és mert a francia politika nagyon jól tudja azt is, hogy a ter­ritoriális revizió Középeurópában nem bé­kére és konszolidációra, hanem feloszlásra, konfliktusokra és zavarokra vezetne — feje­zi be cikkét a Prager Presse. — Tizenkét év alatt 460 ezer embert végzett kJ a esek a. Rómából Írják: A Gringoire francia heti­lap közölte a cs-eka 1917 és 1929 közötti oroszor­szági kivégzéseinek hivatalos statisztikáját e ki­mutatta, hogy 12 év alatt 460.000 embert végeztek ki. A Giornale dTtalia e megdöbbentő számadat­tal kapcsolatosan megjegyzi, hogy ebben még nincs benne a GPU parancsára végzett mészárlá­sok áldozatainak száma. M vörös csillag lovagjai Irta: VÉCSEY ZOLTÁN m Ebben a megállapításban igaza van. Ép­pen tegnap zártunk lé egy ilyen orosz ügyet. Két nappal ezelőtt, üzletnyitáskor a Spalenán meggyilkoltak egy ékszerészt. A támadó vala­mely ürüggyel behatolt a holtba s egy vasdo- rópggal főbeütötte a szerencsétlen embert, az­tán kifosztotta az üzletet. Szerencsére nyomon tudtuk követni. Kar’steinig autón menekült, onnan vonatta! ment Pilzen felé, de a pálya­udvaron fölkészü'tség várta. Az embert,ömegr bep sikerült kereket oldania, de üldözőbe vet­ték. Valóságos tűzharcot vívott, amig lefegy­verezték. — Ezer és ezer ilyen eset van. Közönséges rablás’ szerekéi bűntény, politikai gyilkosság, a bűn minden skálája megvan itt. £z a ezerpp- osétlép hadsereg ugyancsak sok dolgot ád Elurópa közigazgatási hatóságainak és rendőr­ségeinek. Ezért volt az első gondolatom, hogy az orosz körökben kellene kutatni, hátba ismeri valaki az áldozatot. Nagy lépéssel jutnánk elő­re. Nagyon hálás volnék, ha nekem is rendel- kezesemre bontanának pgy fényképet. A rendőrtiszt készséggel tefjesitptte ezt a kérése Az egyetlen támpont, amiből kiindulha­tunk, a bullán talált jel, — mondotta a rendőr­tiszt. — Jel? Milyen jel? — A jobbkarjára az oltás magasságában ki­csiny vörös csillag van tetoválva. Akkor megnézem a holttestet. És a ru­háiban semmi támpont? Három-négyéves, eléggé viselt öltözet. Boltban vásárolt ruha, Kölnben vették, az üzlpt jegye benne van. ezen a nyomon aligha jutha­tunk használható eredményre. Kurt cigarettára gyűjtött. — Induljunk ki tehát egy határozott hipoté­zisből. Egy ilyen hipotézis mindinkább kibonta­kozott bennem. Tegyük föl, hogy az áldozat tegnap érkezett a külföldről Prágába s a teg­nap este, amikor meggyilkolták, volt az első estéje itt. A fényképpel valószínűleg végigjár­ták az ör< szállodákat? A rendőrtiszt helyeslőén bólintott. — Ez volt az eVő intézkedésem. A detektí­vek már hétkor kjrneritek erre az útra. Egyet­len szállodában sem szállt meg. (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) — Valószínű azonban, hogy valami csoma­got hozott magával. Tőgyük föl azt, hogy va­lamelyik állomás ruhatárában hagyta. Az én teóriám szerint valószínű, hogy Á Masaryk- pályaudvaron szállott ki és csomagját a ruha­tárban hagyta. Meg kellene vizsgáltatni a teg­nap ruhatárba helyezett csomagokat. — Nagyon helyes gondolat, — köszönte meg a rendőrtiszt a tanácsot. -— A Masaryk-pálya- udvaron fogjuk kezdeni. Magam végzem a ku­tatást. Ha megengedi, önnel tartok. — Nagyon örülök neki. Nyomban indulha­tunk. * A pályaudvari kutatás féleredménnyel vég­ződött, de ennyivel is nagyon meg voltak elé­gedve. Kurt teóriája mellett szólt, ez az ered­mény. A ruhatári személyzetnek fölmutatták a fényképet. Az egyik asszony visszaemlékezett az áldozatra. Tegnap délután helyezte el itt a csomagját. Oroszul beszélt. — A Teriin! gyorssal jött, ugy-e? — kérdezte Kurt. — igen. Úgy eudókszem­— Nem tudná fölismerni a. csomagját? — kérdezte most már a rendőrtiszt. — Azt már nem, biztos ur, hiszen egy napon legalább háromszáz csomag megy át a keze­men. — X)c azt meg tudják mondani, hogy milyen ruhatári számot kaptak azok a csomagok, me­lyeket a berlini gyors utasai helyeztek el? —- Oh igen, azt legalább is hozzávetőlegesen meg tudjuk állapítani. A ruhatári személyzet rövid tanácskozást tartott. Rájöttek, hogy a berlini gyorsról csak­nem félszáz csomagot kaptak b ezeket a 210— 260. rendszám között helyezték el. A csomagok legnagyobb részét kiváltották már. Csupán hét csomag van itt ebből a csoportból, a 214., 226., 245., 247., 258., 254. és 258. számú. A 253. és 254. számút egy kövér nő helyezte el, erre ha­tározottan emlékezett az egyik ruhatáros. Mig a csomagokról való tárgyalás tartott, a kiadó­ablaknál egy idősebb, szemüvegei ur jelentke­zett a 245. számú csomag jegyével. A rendőr­tiszt igazoltatta. Egy berlini zenetanár, aki Becsbe volt utazóban s útját egy napra szakí­totta meg Prágában. Fönnmaradt tehat az a le­hetőség, hogy a meggyilkolt orosz csomagja a 214., 226., 247. és 258. számuak közül való volt. — Vagy pedig valaki már kiváltotta, — je­gyezte meg a rendőrtiszt.-— Az tényleg lehetséges, — hagyta helyben Kurt. — A ruhatári jegyet sem találták a meg­gyilkoltnál. Szem ügyre vették a négy csomagot. A 247-cs nem is volt kulccsal lezárva. Néhány piszkos női fehérnemű, egy viseltes fekete selyem női ruha, benne, valami idősebb hölgy csomagja le­hetett. A 226-os hatalmas szalmakosár, amely erős spárgával volt átkptve. A kosarat sze- mélypoggyászként adták föl Bodenbachban. Ezt is Kikapcsolhatják a vizsgálatból. Marad tehát a 214. és a 258. számú. A rendőrtiszt elé rakták a két csomagot s utasítására a velük jött titkosrendőr fölnyitot­ta az egyiket, a 214. számút. A csomag tartalma ugyancsak meglepte őket. A véletlen nagyszerű fölfedezéshez juttatta a v Hasznos tudni, hogy SCHMIDTHAUSR ^ nemcsak a legjobb természetes hashajtó, de kiöb­litési szerepénél fogva eltávolítja a káros baktériumokat a szervezetből. rendőrséget. A fölnyított bőröndben finom ráspolyok, fúrók, a modern betörőtehnika lég- rafináltabb eszközei voltak fölhalmozva a gu­mikesztyűtől a forrasztóig. Valamelyik nemzet­közi betörő hagyta rövid megőrzésre csomag­ját a ruhatárban s most alighanem hamarosan hurokra fog kerülni. így jutottak a 258-as csomaghoz. Ha ez a meggyilkolt oroszé, akkor ugyancsak lassan, kényelmesen hagyta el a vonatot s a berlini gyors utasai közűi csaknem utolsónak helyezte el a ruhatárban csomagját,. A bőrönd disznóbőrből készült, de már ugyancsak ütött-kopott jószág volt, meglát­szott rajta, hogy gazdája sokat használta. A fölnyitása könnyen sikerült. Egy jókarban lévő sötétkék öltöny, néhány fehérnemüdarab tisz­tán és szennyesen s toaletteibkek voltak a bőröndben. A kék öltöny kabátjának egyik zsebében használt zsebkendőt találtak, amelyen monogram is volt: O. D. S. A monogram Kür­tőt most már egészen bizonyossá tette abban, hogy a meggyilkolt Fjodor Szemjanovícs meg­bízottja volt s hogy a csomagot Osezip Demja- novios Szemenov helyezte el csütörtökön dél­után a Masaryk-pályaudvar ruhatárában. — Valószínűleg ez a meggyilkolt orosz cso­magja, —- mondta a rendőrtisztnek. — A há.- rombetüs monogram legalább is arra vall. Egyebet azonban nem mondott. Ennek a do­lognak a rendőrség segítsége nélkül maga fog a végére járni. Meg kell tudnia, kik gyilkolták meg Osszip üemjanovicsot s mi történt- a Fju- dor Szemjanovícs küldte levéllel? A rendőrtiszt a detektivuek meghagyta, hogy maradjon a ruhatárban s ha valaki a 214. és a 258-as számú jeggyel jelentkezik, azonnal ál­lítsa elő a főkapitányságon. Délig maradjon itt a ruhatárban, délben majd fölváltat ja. A detektív nyomban kék munkazubbonyt öl­tött s a- csomagokat kezdte rakosgatni, mintha a ruhatár alkalmazottja volna. — Mi meg elökeritjlik a kalauzokat, akik a bodenbach—prágai vonaton jöttek, — mondta a rendőrtiszt Kurtnak. — Hátha szerencsénk iesz és itt találjuk őket s hátha emlékezni fog majd valamelyikük az áldozatra. Azonban a kalauzok egyike sem volt még szolgálatban. A délutáni berlini gyorsot kiféri föl a határig az egyik, a másik kettő ugyaneb­ben az időben délnek indul Pozsonyig. Föije- gyezték mind a háromnak a óimét. A rendőr­tiszt taxit hozatott s annak a kalauznak a laká­sára hajtatott, aki legközelebb lakott a pálya­udvarhoz. Egy háromemeletes bérházban la­kott ez a kalauz. ZeizMtov elején, a Mnsarvk- köruton. A konyhában foglalatoskodott, fele súgónak segített az ebéd elkészítésénél. (Folytatjuk.) 2

Next

/
Thumbnails
Contents