Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)

1933-01-08 / 6. (3116.) szám

•Vf'V MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 BiMI Ara a korona évf. 6. (3116) szám • Vasárnap ■ 1933 január í Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II,, Panská ulice 12, évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, SzloVQJlSzk.ÓÍ és rUSZlTlSzkÓi ellenzéki pártok 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt H Prága II, Panská ulice 12. HL emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOÍltlfCQl TlCLpilCípjCL Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ki. SÜRGÖHYCIM: HÍRLAP, PRHHfl POLITIKA ÉS SZAKÉRTELEM írtai TARJÁN ÖDÖN A csehszlovák közélet vezető egyéniségei­nek ünnepi megnyilatkozása i megérdemlik, hogy csokorba kötve letegyük őket a magyar kisebbség asztalára. Nem azért, 'hogy belőlük a bel- és külpolitikára vagy a gazdasági vál­ság megoldására vonatkozó, nagyvonalú el­gondolásaikat megismerjük, mert ilyeneket hiába keresünk azokban. A kormány támoga­tó pártok vezetői nyilatkozataikban imponá­ló egyöntetűséggel tartózkodnak attól, hogy a gazdasági és politikai helyzet átfogó ké­pét adják, sőt az az érzésünk, hogy jelen­téktelen kérdéseknek a megszokott szellem­ben való per hrak tálasa által a komor valóság­ról kivágják a figyelmei elterelni. A cseh­szlovák közélet szelleme, mely az ünnepi nyilatkozatokban megnyilvánul, nekünk ma­gyaroknak ma is oly idegen, mint volt tizen­négy esztendővel ezelőtt. Ami Prágában tra­díció, a régi osztrák múltból átvett örökség, a magyar ember szemében ellenszenves, őszinteséget nélkülöző alakoskodás. Tárgyila­gosság, az igazsághoz való ragaszkodás, a hi­bák beismerése ritkaság számba megy. Ehe­lyett nem létező körülményeknek természe­tes tényként való beállítása, a megtagadott elveknek mások részére való hirdetése, a po­litika mindennapos módszerei közé tartoz­nak. Az a szerep, melyet a prágai politiku­sok a régi Ausztriában betöltötték, mostani magatartásuknak magyarázatául szolgálhat. Azok a politikusok, akik megszokták, hogy Becsben a monarchia és a Habsburg-ház ba­rátainak mutatkozzanak és a legkényesebb bizalmi állásokat töltötték be, de ezt a sze­repüket tulajdonképpen nem tekintették egyébnek a felszabadulásukat előkészítő ug­ródeszkánál, — talán ma sem érzik azokat az erkölcsi korlátokat, melyektől a nyílt lelkű magyar ember visszariad. És ennek a politikának tagadhatatlanul voltak is eddig sikerei. A propaganda szem­pontjából az igazság laza kezelése gyakran hasznos lehet, de egészen bizonyosan nem elég szilárd alap válságos időkben a közélet számára. Csak ezzel a szellemmel magyarázható pél­dául, hogy a külügyminiszter pártjának, a csehszlovák nemzeti szocialista pártnak el­nöke, Klofács szenátor a korrupció ellen menydörög- Apnak a pártnak a nevében, amely az összeg és határidő megjelölése nél­kül szükségesnek tartotta a nyilvánossággal közölni, hogy pártja a pénzügyminisztérium­mal az illegitim összegeknek a visszafizeté­sére nézve megállapodást létesített. Maga Benes a pozitív programadás kelle­metlenségei elől történelemfilozófiai fejtege­tések mögé menekül, melyek már azért is ér­téktelenek, mert a rabulisztika több bennük, mint a helyes meglátás; céljuk változatlanul egy: a mai állapotok igazolása. Hodzsa az állam egységéről regél, Hampl a letörőben levő termeléstől fokozottabb szo­ciálpolitikát követei. Sivár nivóílanság s gon- dolatszegénység az egész vonaton. Az aktivitás csjk a kormánypártok egymás közötti . tü­lekedésében jelentkezik változatlan követke­zetességgel ; építő munkáról, a mai helyzet­ből kivezető elgondolásokról nem hallunk semmit. A leiküsmeretlenséggel párosult, di­lettantizmus a hatalom megtartásában éli ki magát. Nem jut ideje meglátni a válság pusz­tításait. Prága oezető körei ugyanazt a hibát követik el immár másodszor, amelyet a bé­kekötést követő időben imár egyszer elkövet­tek. Átmeneti, múló jelenségnek tekintik a krízist, amely után fellendülésnek kell kö­vetkeznie­Az egyetlen Kramár, aki kiemelkedik a de­magógia szerenoselovagjainak táborából és visszasírja a régi fogyasztópiacokat. De mi haszna, ha a politikai hazárdjátékosok nem hajlandók a holnapra is gondolni. Bölcsessé­gük nem terjed annak a felismeréséig, hogy a termelő eszköz csak addig vagyon, amiig termelésre használható s hogy termelni csak addig lehel, amíg fogyasztó van. A gyűlölet ég vakság elnyomja a józan ész szavát. Srá- mekék sajtója megdöbbenéssel számol be ar­ról a mindjobban terjedő rokonszenvről, mely a francia közvéleményben a magyarság­gal szemben megnyilatkozik, de sem ebből a körülményből, sem Kramár világos megálla­pításaiból nem vonja le a Magyarországhoz való közeledés következményét, hanem ért­hetetlen bomirtsággal inkább azt szeretné megakadályozni, hogy a magyarok nyomorú­ságukkal agitáljanak. És mialatt 6 politikai arénán a közéleti bajvívók faikardjaikkal viaskodnak, a gazda­sági'és pénzügyi élet szakértői hiába szöge­zik le a sokszor megismételt követeléseiket, melyeknek megvan áz a fogyatékosságuk, hogy csak a politika segítségével volnának megvalósíthatók. Egymásután nyilaik óznak meg a külön­böző kereskedelmi és iparkamarák és a csehszlovák gyáripar vezető érdekképvise­letei és sorakoztatják fel a megcáfolhatatlan számadatokat, a politika menetét képtele­nek befolyásolni. A válság nyomása egyre súlyosabb, a papíron egyensúlyba hoizott költségvetés realitása mind jobban elhalvá­nyul, az egyre zsugorodó termelés baromé­tere a munkanélküliek ijesztően emelkedő száma. Ami körülöttünk lezajlik, Csehszlová­kia szempontjából nem múló jelenség, ha­nem a nemzeti vagyon egy tekintélyes ré­szének pusztulása. Nemcsak a világválság következménye, hanem strukturális termé­szetű, mely a másutt meginduló javulással sem fog megszűnni. Az 1929- évi húsz mil- liárddal szemben 1932-'ben a behozatal és kivitel értéke 8 milliárd körül mozog. 6—7 niilliárdra becsülhető az a kiviteli összeg, mely Csehszlovákia részére végképp elve­szett. ötszázezer főnyi munkanélküli had­sereg állandó eltartásának a terhét az el­szegényedett társadalom nem vállalhatja. Megtévesztő, hogy egyelőre a gazdasági élet még meglevő, de folyton gyengülő eleven ereje pillanatnyilag még átsegíti az állam- gépezet és a társadalom hajóját az akadá­lyokon- De ez az erő a kivitel csökkenésével gyengül és kell hogy elvezessen az elkerül­hetetlen valósághoz, a kiviteli iparokba fek­tetett óriási tőkék elértéktelenedéséhez. Ez a folyamat, amely természetes és magától értetődő, nem áll meg a gyárkéményeknél, gépeknél és épületeknél, bacon* l kapita- lieztikus termelés természeténél fogva át­terjed a bankokra* A kétes követeléseket csak bizonyos ideig lehet aktív tételként a mérlegekbe beállitani. Egyszer eljön a tisz­togatásnak az ideje. Ha a politika felelősség nélkül jár tovább is a maga utján és fittyet hány a szakértelemnek, nincs a kormánynak olyan bankalapja, amely a veszteségeket pó­tolhatná. Kétségkívül Kramárnak van igaza, akiiben van bátorság, hogy meglássa a tényeket és meggyőződésének hangot is adjon. A hibát akkor követi el, amikor fél utón megáll. A kezdeményezéshez már nincs ereje. Nem meri bevallani, hogy a csehszlovák kiüli- és belpolitikának le kell szállania a propagan­da magaslatából a valóságok talajára és biz­tonságát pénzügyi és gazdasági okokból a szomszédaival való jó viszony megteremté­sével kell megszereznie. Az állami költségvetés küszöbön álló lé- tárgyalása alkalmai! szolgálhat gazdasági szakköreinknek, hogy a törvényhozást még nyomatékosabban figyelmeztessék a fenye­gető veszedelmekre. Az állam pénzügyi gaz­dálkodását teljesen uj alapokra kell helyez­ni, mert a lakosság teherbíró képessége csökkenőiben van, az előirányzott bevételek nem fognak befolyni. Ha igaz is, hogy a gaz­dasági válság a nagy államokban már elér­kezett a depresszióhoz, Csehszlovákia még idáig sem jutott el. A depresszió nálunk a gazdasági válságnak olyan alacsony szinten való állandósítását jelentené, melyet nyo­mon követne az életszínvonalnak nagymérvű süllyedése. Ahol az ipari termelésnek csak 15—25 százalékát fogyasztja a belföld, ott a válság folyamatát is a különleges helyzetnek megfelelően kell elbírálni- Az imperialista politikát nem lehet állandósítani, mert olyan áldozatokat követel, amelyek nem­csak meghaladják erőinket, hanem egyene­sen megölik a közgazdaság érdekeit. Prága akkor követne helyes politikát, ha nem támaszkodna kizárólag a népszövetség mankójára, hanem önállóan kezdeményezné a szomszédokkal való és amugyis elkerülhe­tetlen megbékülést. Ha a politikát ettől még visszatartja a lelki ismeretnek vagy a gazda­sági érdekek felismerésének hiánya, úgy a szakköröknek kötelessége, hogy súlyúknál fogva, melyet az állam életében jelentenek, ezt az irányváltozást idejében kikénysze- ritsék. Újra kormányválság Romániában Nyílt konfliktus a király és az alkotmány között — Ellentétek a közigazgatásnak a katonáktól való megtisztítása kérdéskén Bukarest, január 7- A román főváros­ban pénteken snlyos kormánykrizis tá­madt. A kormány a közelmúltban elha­tározta, hogy a közigazgatást megtisz­títja a katonai befolyástól és M&rineeou ezredest, a bukaresti rendőrség katonai parancsnokát felmenti állásától Mig a posta, a távírda, valamint az államvas­utak katonatiszteiktől való megtisztítása simán megvalósulhatott, Marine&cu ez­redes kijelentette, hogy hivatalától csak a király határozott kívánságára vá­lik meg. Miohalake belügyminiszter pén­teken délután megjelent a királynál, aki Szinajából Bukarestbe érkezett, és hosz- szabb audiencián felvázolta előtte azo­kat az okokat, amelyek a kormányt Ma­ri nescu ezredes állásától való fölmenté­sére kényszeri tették. Ugyanekkor Mi­ohalake Duminescunak, a csendőrség fő­parancsnokának lemoaidatását is kérte. Egyúttal értesítette a királyt, hogy ab­ban a® esetben, ha nem teljesíti a kor­mány kívánságát, azonnal lemond. A király nem helyeselte a kormány intéz­kedését és egy órai gondolkozód időt adott Michalakenak A második audien­cián a belügyminiszter kijelentette, hogy kitart követelése mellett. Károly király visszautazott Szinajába, anélkül hogy Michalakenak érdemleges választ adott volna. Mamin kijelentette, hogy szolidá­ris marad a belügyminiszterrel és mára összehívta a nemzeti parasztpárt végre­hajtó bizottságát. A krízisre való tekin­tettel Titulescu külügyminiszter félbe­szakította svájci üdülését és sürgősen Bukarestbe utazott. INF* Ne fogadta el a lapot a mélynyomást! 8 oldalas képes melléklet nélkül V

Next

/
Thumbnails
Contents