Prágai Magyar Hirlap, 1933. január (12. évfolyam, 1-25 / 3111-3135. szám)
1933-01-01 / 1. (3111.) szám
1933 január 1, vasárnap. A Národní Listy a revíziós mozgalomról Prága, december 31. A nemzeti demokrata Národnd Listy Londonból jelenti: ,,Az utóbbi időben egyre érezhetőbbé válik a nyugati államokban a békeszerződések revíziójára irányuló agitáció. Az itteni információk szerint e propaganda szervezői francia és angol publicistákat igyekeznek sziogálatukba állítani és vezető újságokat rábírni arra, hogy hasábjaikat ia propaganda rendelkezésére bocsássák. Az eddig főként Németországból és a legyőzött államokból kinduló akció megerősítését Olaszország terhére Írják-" E londoni jelentéshez a Národnd Listy a következőket fűzd hozzá: „Olaszország részvétele a revizionista akcióban egyre leplezetlenebből .int kifejezésre. Mussolini ismert nyilatkozatai és az olasz sajtó Írásmódja senkit sem hagynak kétségben afelől, hogy az olasz körökben egyre nagyobb mértékben vet horgonyt a revizionista törekvések iránti rokonszenv és csak arra várnak, hogy mikor és milyen konkrét programformában fogják azt érvényesíteni. Nemrégiben a hivatalosan inspirált Giornale dTtalia ezt irta: A béke- szerződések revíziójára irányuló mozgalom már folyamatban van és két etapot ért el, amelyek neve Lausanne és Genf." „Berlini jeleptéeek szerint — rja tovább a Národni Ldsíy^—. Scbleicher tábornok környezetéből olyan hírek terjednek el, hogy Németország rövidesen meg fogja lepni a genfi konferenciát a szerződés territoriális revíziójának követelésével és pedig abban a pillanatban, mihelyt a többi hatalmak, főleg Faneiaország a biztonsági probléma megoldását fogja követelni. A német argumentáció szempontjából mindaddig nem lehet biztonsági garanciákról beszélni, amíg a jelenlegi status quo meg nem változik. Szerintük a határrevizió révén Európában oly helyzetet kell létrehozni, hogy azt Franciaországon és szövetségesein kívül Németország, Magyar- ország, Bulgária, Olaszország és Szovjetorosz- ország is garantálhassa. Egészen természetes, hogy a fenyegetett államokat ;az egyre növekvő revizionista mozgalom még határozottabb és elővigyázatosabb fellépésre kényszeríti saját határaik és jogaik védelme érdekében. Középeurópa kis államai benső fegyelemmel és együttes eljárással kell, hogy szem beszálljanak az ebből kiinduló veszedelemmel és nem volt meglepő az sem, hogy a külföld a kisantant legutolsó belgrádi konferenciájában elsősorban is az Európában propagált revízió elleni védekezés manifeszíá- cióját látja. A revíziós akció fellépéséről érdekes helyzetjelentést irt André Chéradame- a közismert francia publicista- Megjósolja, hogy 1933 végéig Franciaország egy olasz- német ultimátum elé kerül, miszerint mondjon íe Közép- és Kelet-európábán levő. szövetségeseiről — Csehszlovákiáról, Jugoszláviáról, Romániáról és Lengyelországról. Chéradame a jósoltak előhírnökeit a különböző mauifesztáeiókban és nyilatkozatokban látja, melyek az utóbbi időben Olaszországból, Né- : metországból vagy Magyarországból keltek • szárnyra. Rámutat különösen Gömbös ma- . gyár miniszterelnök nyilatkoztára, amelyet Rómából való visszatérte után november 26.-án mondott. 1933 a. revízió esztendeje lesz. Chéradame hangsúlyozottan mondja, — folytatja a Národní Listy — hogy Európa a következő események felé halad: Franciaország középeurópai szövetségeseinek elhagya- tása Franciaország részéről. Közép- és Ke. leteuröpa rendezése a pangermán program szerint: Lengyelország megkisebbitése olyan államra, amely Berlinnek volna alávetve. Jugoszlávia szét darabolása Olaszország, Magyarország, Ausztria és Bulgária javára, úgyhogy csupán Szerbia maradna meg. Románia meg csonki tása Magyarország s Bulgária javára. Egy szóval: megújítása egy hasonló rendszerűek, amilyen a régi Ausztnia- Magyarország veit. Tunisz, Korzika s Nizza át- ' engedése Olaszországnak és bizonyos francia gyarmatok átengedése Németországnak." „Chéradame pesszimista jóslásai megérdemlik — folytatja Kramár lapja — a figyelembevételt s indítékul kellene hogy szolgáljanak arra, hogy a nemzetközi helyzet ko- : Ipolyságára gondoljunk, még ha azok szenzáció haj-bászó jellege sokakat vissza is tart 1 attól, hogy szó szerint vegye őket. Ohérada- me azt állítja, hogy Paul Boneour a revízió kérdésében engedékenyebb lesz, mint az előző francia kormányok s ezt abból a körül- ■ ményből. következteti, hogy külügyminiszteri ] államtitkára az a Pie-rre Col, akj egy évvel ( azelőtt részt vett Berlinben a szerződéseknek a német recept szerint való revíziója érdekében egybehívott konferencián és Fraqcia- or szagba n azt a propagandát támogatta, 1933 helyett 1940=nek kellene a keresztény napíár élére kerülnie Hogy veietlék meg a keresztény alapját? Krisztus — Krisztus 7-ben született? Prága, december 31. A kronológiának egy nagyon érdekes kérdése, hogy tulajdonképpen hojyes-e a mi időszámításunk, vagy pedig korrekcióra szorul, vagyis a küszöbön álló uj esztendő tényleg az 1933-ik-o Krisztus születése után, vagy pedig más dátumot kellene fölébe Írni? Ez a tudományos kérdés már évszázadok óta heves vita anyaga historikusok, teológusok, nyelvészek és asztronómusok között és teljes pontossággal még máig sincsen eldöntve Krisztus születésének dátuma, amihez időszámításunk kezdete van kötve. Legújabban Oswald Gerhadt dr. német teológus, berlini gimnáziumi tanár irt érdekes munkát ebben a kérdésebn. Gerhardt már évek óta tanulmányozza a problémát és munkásságának eredményét két hatalmas kötetben foglalta össze és ez a munka a tudomány általános elismerésével találkozott, úgy hogy az erlangeni egyetem érdemeinek elismeréséül Gerhardtot tiszteletbeli doktorává választotta meg. Oswald Gerhardt professzor kutatásainak j eredménye az a tétel, hogy időszámításunkba hét esztendő hiba csu-í Szott be, vagyis a küszöbön álló uj esztendő j élére nem 1983-at, hanem 1940-efc kellene j írnunk. Tudvalevő, hogy a. keresztény időszámítás j alapjait az 525 —530 közötti időiben vetették! meg: A keresztény kronológia megteremtője egy j tudós képzettségű szerzetes, Dionysius Exi- guus volt, aki a kronológiának megalapításában a következő alapél vet fogadta el: Szűz Mária szeplőtelen fogantatása március 25-én történt. (Ezért ünnepli a keresztény világ Krisztus születésének emlékezetét, Karácsony napját december 25-én.) Ugyancsak március 25-én kellett Krisztus feltámadásának is megtörténnie. Diouysius Exiguusnak ezt a tételét korának összes teológusai elfogadták, amennyiben a Szent írás számtalan helyével támasztotta alá. Tételeinek felállítása után Diouysius most fáradságos asztronómiai számítással kiderítette, hogy az ő kora előtt ötszáz esztendővel melyik március 25-ike esett vasárnapi napra. Ez volt Krisztus halálának a napja. Miután Lukács evangéliuma szerint Jézus harmincéves korában halt meg (.És Jézus mintegy harminc esztendős kezdő lenni", Lukács 3, 23.), Dionysius még harminc évet számított vissza és az így talált esztendőt elnevezte egynek. Dionysius Exiguus kronológiája szerint fogjuk most a küszöbön álló esztendőt 1933-nak írni. A teológusok, nyelvészek és csillagászok nemsokára rámutattak azokra a hibákra, melyek Dionysius Exiguus számításaiba becsúsztak. így például már Kepler meggyőző csillagászati bizonyítékot tudott felhozni amellett, hogy Hero- des, aki végrehajtatta az iníantieidiumot, Krisztus előtt 4-ben hajt meg, tehát Krisztusnak a Dionysius Exiguus érája előtt legalább is öt esztendővel már meg kellett születnie. Az egyre haladó tudományos kutatás azután kétségtelenül, kideritett© azt is, hogy Augusztusnak az a parancsa, amely a népszámlálást rendelte el, (Lön pedig ama napokban, parancs adaték ki Augusztus császártól, hogy irassék össze az egész világ, Lukács 2. 1.) a Krisztus előtti 8—5 esztendők alatt adatott ki, bizonyosnak vehető, hogy Krisztus nem egynek a hajnalán, hanem a mostani időszámítás szerint azelőtt öt-nyolc évvel született. Oswald Gerhardt professzor nagyon érdekes csillagászatj argumentumokból indul ki s arra az eredményre jut, hogy Krisztus hét évvel előtt született, mintsem idáig tudtuk. Az ő bizonyítéka annak a csillagnak a szerepéhez fűződik, amely a napkeleti bölcseket, a mágusokat elvezette a gyermek Jézus bölcsőjéhez. Ez a csillag, amelyről Máié evangéliuma második részében az 1—16. versekben számol be, Gerhardt megállapítása szerint Krisztus előtt 7-ben ragyogott fel a napkeleti bölcseknek. A bölcsek az újszülött Krisztust a zsidók újszülött „királyának" (Máté 2, 1.) nevezték és a zsidók újszülött királyát akarták imádni. Herodes felismerte, hogy a bölcsek szava a Messiásra vonatkoahatik. (És összegyűjt vén amely joggal nyugtalanítja Franciaország összes szövetségeseit és barátait" — fejezi be cikkét a Národní Listy. mind a papi fejedelmeket és a nép Írástudóit, tudakozódik vala tőlük, hol kell születnie a Krisztusnak? Máté 1, 4.) Eszerint a csillagnak azt kellett mutatnia, hogy Izrael legnagyobb nemzeti és vallási várakozásai beteljesedtek. Oswald Gerhardt évek fáradságos munka- javai} identifikálni tudta Izraelnek ezt a híres csillagát. Az eLsö támasztó pontot Rabbi Sámuel Carca Írásaiban találta, aki 1360 körül egyik müvében ezt a mondatot irta le: „A Saturnus a mi védelmezőnk." Ezután Gerhardt egész alaposan áttanulmányozta a nagyon bőséges középkori asztrológiai irodalmat s ebben a következő tételeket, találta: „Saturnus első uralmának idején teremtődött a világ, Saturnus harmadik uralmának idején született Krisztus." „A zsidók vallása a Saturnus jegyében áll." „A Saturnus a zsidók számára a signifieatio", vagyi® a Saturnus bolygó mutatja mRg, mikor következik be a zsidó népre valami fontos és lényeges dolog. ! Oswald Gerhardt most már végére járt ezek- j ivek a nyomoknak és úgy találta, hogy Krisz- ! tus előtt 700-tól Krisztus után 1500-ig a Sa- | turnusnak ezt a jelentőségét mindenütt meg I lehet állapítani. Ezt a bolygót mindenütt, ahol ! a csillagokba vetett hit uralkodott, a. zsidóknak s a zsidó vallás védelmezőjének, ,.Izrael isteni csillagának" (Amos 5. 26.) tekintették, sőt a csillagokban hivő zsidók imádásban is részesítették. A párisi nemzeti könyvtárban vau például egy kéziratos zsidó ima, amely a Saturnus bolygóhoz szólA babiloni asztrálls tájiban a Saturnus és a Jupiter a „két nagy iker" volt. Jupitert tekintették a király csillagának és a zsidóknál az igazságosság csillaga volt. Az állatkornak tizenkét képe egy bizonyos rendszer szerint úgy volt beosztva, hogy minden képnek bizonyos országok és népek voltak alárendelve, így például a bak jegyének a középtenger nyugati országai, a hajak jegyének azok az országok, amelyek az Euírates folyó és a Vörös tenger között terültek el, tehát Palesztina is. Ebből Izraelre s a zsidó népre vonatkozólag fennállóit a három tényező: a hajak, a Jupiter és Saturnus összefüggésének nagy jelentősége. Bizonyos, hogy amikor ez a három tényező szoros kapcsolatba került egymással, akkor valami rendkívüli eseménynek kellett előfordulnia az asztráis filozófia felfogása szerint. A köteti mágusok pedig csillagászok voltak, akik az égboltozat jelenségeit vizsgálták és azokat a földi élettel hozták kapcsolatba. Amikor tehát észrevették e három tényezőnek együttállását, konjunkcióját, akkor azon nyomban tudták, hogy Izrael sorsában döntő eseménynek kellett előfordulnia. Együtt állott a halak jegyében a Saturnus bolygó, a zsidók sorScsillaga a Jupiterrel, a király csillagával, meg kellett születnie a zsidók királyának. A csillagok koujimkciója egyenesen ezt jelentette az aszírális filozófia szerint, ezért intézik egyenesen ezt a kérdést Herodeshez: Hol vagyon, aki született, a zsidók királya? mert láttuk csillagát napkeleten és eljöttünk imádni őt. (Máté 2. 2.) A három tényezőnek ez a konjuakciója, amely a napkeleti bit esek figyelmét feliköl- tötte, a csillagászati annalesek feljegyzései szerint Krisztus előtt 7-ben fordult elő. Ebből jut Oswald Gerhardt asztrológiai és asztronómiai következtetéssel arra az eredményre, hogy Krisztus tulajdonképpen — Krisztus előtt 7-ben született. Máté evangélista azonban nem két osillagról, hanem mindig csupán egy csillagról beszél. („Láttuk csillagát napkeléten". „Szorgalmasat] megtudakoló tőlük a nekik megjelent csillag idejét." „A csillag előttük mene" stb) Ezt nagyon könnyű megmagyarázni. Az asztrológiában a születésre vonatkozólag sorsdöntő „az uralkodó születési csillag", vagyis az a csillag, amely a születés alkalmával hajtja végre első látható korai felkelését. Ezt a folyamatot minden csillagra vonatkozólag ki lehet számítani. A görög szövegben ez a folyamat kéthelyütt is a helyes szakkifejezéssel van jelölve, magyar fordításban nem fejeződik ki a dolog ilyen világosan. Krisztus előtt 7-ben, március végón, a szeplőtelen fogantatás alkalmával az asztrológiai helyzet ez volt: A keleti horizonton látható volt a halak nyugati csoportja, köztük a Jupiter. Április elején ezen az ©^darabon először tértént meg a Saturnus látható korai feL kelése: Izrael isteni csillaga tehát ikercsillagának közelébe lépett, a halak jegyében Izrael állatköri jegyének körzetében. Ez az örökké emlékezetes, világtörténelmi jelentőségű konstel áció Krisztus előtt 7- ben, április havának elején volt. Ezt ügyelték meg a bölcsek, akik „különösen a titkos tudományokkal és a csillagászaital foglalkoztak." Amikor aztán a három király Jeruzsálemből Betlehembe lovagolt, vagyis északról déli irányban, Máté szavai szerint „íme a csillag’, melyet láttak vala napkeletén, előttük méné" (Máté 2, 9.) Ugyanez a benyomása van ma is a vándornak, aki ott északról déli irányba halad és egy bolygót megfigyel, amely bolygó az esti órákban a keleti égboltozatra fölemelkedve delelő állásába törekszik. A Saturnus pályájának csillagászati kiszámításából kiderül, hogy ez az adat; ..a csillag előttük méné" az október közepétől december végéig terjedő időben betüszeriuti értelemben megfelel a valóságnak. Tehát a bölcsek Krisztus előtt 7 őszén indullak el keleti hazájukból és Kr. e. január elején értek Betlehembe, hogy a néhány nappal ezelőtt született Üdvözítőnek bemutassák hódolatukat, Az evangélium tehát olyan eseményt mond el, amely vall ás történelmileg, nyelvészetileg és asztronómiáikig kétségtelen argumentumokkal van alátámasztva. idilliig kószSnete Franciaországnak Bécs, december 31. Dollfuss kancellár tegnap nyilatkozott a párisi kamara döntéséről és megköszönte Franciaországnak, hogy betartotta ígéretét és segített Ausztrián. Belföldi kritikusainak állításaira reflektálva Dollfues megállapította, hogy az osztrák kormány Lausanneban semmiféle árulást nem követett el és nem adta el a hazát, amint azt a demagógok Becsben állítják. Az osztrák kormány jól tudja, hogy független állam csak az az állam lehet, amely gazdaságilag is teljesen szabad. A kölcsön kapott pénzzel Ausztria talpraállhat és megkezdheti adósságainak törlesztését. is. Ii ügyészség íüfiMfiiüs vádiratét Drehr Imre iáié* bin a tönréiiirszékkez Budapest, december 31. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jel eu tűse.) Az ügyészség a napokban elkészítette vádiratát Drehr Imre volt népjóléti államtitkár ügyében és átküldött© azt a törvényszékhez. A vádirat 110 oldal terjedelmű és háromrendbeli liütleij kezelés bűntettével, egy rendbeli hűtlen kezelés vétségével, egy rendbeli csalás bűntettével és 13 rendbeli hivatali sikkasztás bűntettével vádolja Drehrt. A hűtlen kezelés büntettél Drehr a vádirat szerint a hűvösvölgyi üdülőtelep, a bicskei kastély, az albertfalvai építkezések és az autókicserélések ügyében követett eljárásával követte el Csalás bűntettével a Vass József-féle bútorok körül történt események miatt vádolja az ügyészség. A 13 rendbeli sikkasztást a vádirat szerint olyképpen követte el Drehr, hogy arra jogosulatlan egyéneknek nagyobb összegeket utalt ki és folyósított felsőbb jóváhagyás nélkül. 7 Erén hely a BRISTOL SZÁTXOPA Budapest j részére van fenntartva # J Figyeljük az itt megjelenő tovább) hirdetéseket j m
